Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

HERCZEG TAMÁS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Elég sok minden elhangzott itt a vitában, és tulajdonképpen a pró és kontra felhozott érvekkel, illetve adatokkal kapcsolatban azért jó néhány kiegészítést lehet tenni.

Az ingatlanállomány mennyiségével kapcsolatban is hangzottak el kritikák. Ha megnézzük az adatokat, akkor azt látjuk, hogy 2020 volt az az esztendő, ami az elmúlt tizen-egynéhány évben a legtöbb lakásépítést eredményezte: 25 ezer lakás épült abban az esztendőben, és 2,1-2,2 között van az egy lakást érintő lakók száma. Tehát ez egy olyan jellegű csökkenést jelent, ami alapján az mondható  szakemberek állítják ezt , hogy nincsen lakáshiány az országban.

A másik, hogy valóban indokolt és szükséges a lakásállományt felújítani. Én kerestem adatokat, nem találom még, ugye, még mindig tart, nem zárult le ez a 3+3 millió forintos lehetőség, hogy 3 millió forintot az állam ad azért, hogy az otthonunkat felújítsuk, de egészen elképesztő számok jelentek meg az elmúlt időszakban, fél évvel ezelőtt, egy évvel ezelőtt, néhány hónappal ezelőtt, hogy milyen igénybevétele van ennek. Azt is tudjuk egyébként, hogy vannak olyan helyek, ahol hónapokig nem lehet vállalkozót találni, merthogy annyi munkája van a kisvállalkozóknak, kőműveseknek, festőknek, burkolóknak, villanyszerelőknek. Tehát az az állítás talán, hogy ezt a munkát nem lehet elvégezni, nem fedi a valóságot.

Az inflációval kapcsolatban is sok kritika éri a kormányzatot. Azért abban egyetérthetünk  elég, ha mondjuk, az európai adatokat megnézzük , hogy a Covid utáni nyitás önmagában inflációgerjesztő hatású volt, ezért aztán 7-8 százalék körüli volt az infláció az ukrajnai háború, az orosz agresszió után, és az azután való növekedés az, amire kormánypárti képviselőtársaim rendre joggal mondják, hogy a háború, illetve a szankciós politika következménye.

(11.30)

Azt azért láthatjuk, hogy amikor a Covid okozta válság, a nemzetközi ellátási láncok zavarai, az orosz-ukrán háború okozta továbbgyűrűző turbulenciák, az emelkedő nyersanyag- és energiaárak ellenére újraindult a magyar gazdaság, akkor egész páratlan növekedési ütemet láthattunk. Európában a legmagasabb vagy az egyik legmagasabb volt, és 2021 második negyedévére már elérte a gazdaság a Covid-válság előtti szintet. Úgyhogy, ha az európai országok vagy az európai uniós országok fejlődési ütemét nézzük, akkor valamiféle szűkülés az európai uniós országok GDP-termelése és a magyar GDP-termelés között azért mégis megfigyelhető volt.

Ezért aztán azt mondhatjuk, hogy 2020-21-ben, a válságkezelés éveiben is tudott az ország sikereket elérni, és leginkább azért, mert az előző évtizedet, azt mondhatjuk, hogy megnyertük. 2021-ben éves alapon 7,1 százalékos gazdasági növekedést sikerült elérni, így tehát Európa leggyorsabb helyreállítási mutatóját tudtuk produkálni.

A Magyar Nemzeti Bank a kormánnyal együttműködve 11 000 milliárd forintot bocsátott a magyar gazdaság rendelkezésére 2020-21-ben, ez egy példátlanul magas összeg a magyar gazdaságtörténet oldaláról nézve. Az egész Európai Unión belül csak a nálunk sokkal gazdagabb és nagyobb és az egész eurózónára kiható Európai Központi Bank hajtott végre ennél nagyobb gazdaságélénkítést vagy gazdaságvédelmet.

Most ennyit szerettem volna hozzátenni az előzőleg elhangzottakhoz. Köszönöm szépen a szót. (Taps a kormánypártok soraiban.)