Készült: 2024.05.14.00:23:32 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

50. ülésnap (2023.03.06.),  263-264. felszólalás
Felszólalás oka Napirend utáni felszólalások
Felszólalás ideje 5:44


Felszólalások:   261-262   263-264   265-266      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Ander Balázs képviselő úrnak, aki szintén napirend utáni felszólalásra jelentkezett: „Történetek vidékről, avagy kétmilliárdért romhalmaz, meg az elprivatizált gyógyfürdő” címmel. Parancsoljon!

ANDER BALÁZS (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Nemzeti, polgári érzelmű emberként azt mondom, hogy a magyar ember nem alattvaló, hanem állampolgár kellene hogy legyen a hazájában. 2023-ban, Európa kellős közepén így kellene hogy legyen. De ha egy újfeudális rendszert építenek, akkor sajnos ennek a gyökeres ellentettjével találkozhatunk.

Olykor ugyan megpróbálnak újfeudalizmuson kívül mást is építeni, például a dél-somogyi Babócsán egy iskolát. Aztán hogy ebből mi lett, azt majd mindjárt részletezni fogom. Úgy állították be ezt az egész projektet, amelyik valamikor 2016-ban pattant ki valakinek a fejéből, minthogyha egyébként a saját pénzükből finanszíroznák, nem pedig a magyar adófizetők pénzéből.

(19.30)

2019-ben letették az alapkövét is ennek az intézménynek. 2020 szeptemberében el kellett volna hogy kezdődjön a tanítás, viszont ez már a harmadik olyan tanév, amit mindenféle szükségtanteremben kénytelenek átvészelni a pedagógusok és a diákok.

1 milliárd 88 millió forint volt az az összeg, amit első körben erre megítéltek. Aztán amikor ez a projekt úgy nézett ki a valóságban is, hogy bebukik, akkor még 734 millió forintot szereztek mellé a tavalyi választási kampány véghajrájában, mert nagyon kényelmetlenné vált ugyebár a történet.

Én parlamenti fölszólalásban, miniszteri meghallgatás alkalmával, hét írásbeli kérdés formájában, Polt Péterhez fordulva  ami emiatt aztán megjárta a Nemzeti Nyomozó Irodát is és a NAV Bűnügyi Igazgatóságát  próbáltam megtudni, hogy végül mennyit fordítottak erre a gyalázatos és szégyenteljes projektre. Közérdekű adatigényléssel is fordultam az illetékes tankerülethez. Onnét ez a válasz jött, idézném: „Az ez idáig kifizetett összeg nagyságának közlésére irányuló kérésének teljesítését elutasítom.”

Nos, ezután kénytelen voltam most az Integritás Hatósághoz fordulni, lássuk, ére valamit ez a szervezet, vagy pedig csak egy amolyan bokréta a transzparencia, az átláthatóság kalapján.

Én azt mondom, hogy a magyar emberek pénzéről van szó, úgyhogy nem azért, mert én országgyűlési képviselőként firtatom ezt az egész, messzire bűzlő történetet, hanem hogyha ott bármelyik helybéli polgár, Mari néni vagy éppen Józsi bácsi kérdezné, hogy mennyi lett kifizetve arra az egész romhalmazra a 2 milliárd forintból, akkor a mindenkori hatalom illetékeseinek kutya kötelessége lenne erre normális választ adni. Sajnos mind a mai napig nem történt meg. 15 perccel ezelőtt egyébként a térség egyéni országgyűlési képviselője, kormánypárti képviselője még itt volt, nagyon sajnálom, hogy elment, államtitkár úrral egyetemben.

A másik történet szintén Dél-Somogyból való. Szerintem minden településről van mindannyiunknak története a módszerváltás időszakából, egy olyan történet, amikor egy bunkó tanácselnök, tsz-elnök, enyveskezű sztahanovista, lopásban élen járó elvtárs a privatizációs időszakban rátette az enyves mancsát valamire, a nemzet tulajdonából kihasított saját magának valamit. A recept ehhez megvolt, a posztkommunista rendszerváltás környéki recept a privatizációra: hagyd lerothadni az államit, aztán amikor ez megtörtént, és mondjuk, olcsó pénzen valamelyik haveré lett, akkor utána állami támogatás is jöhet majd, nyilvánvalóan magyar emberek adóforintjaiból.

Fürdőtörténetről lesz szó. Ha van kincsünk ott, Dél-Somogyban, akkor a talpunk alatt lévő termálvízkincs lenne az. Viszont sokszor fölhoztam már a babócsai történetet, amikor azt a világbajnok vízkincset beleeresztik a Rinya-patakba; Nagyatád fürdőkálváriáját  évek óta ott volt a Magyar Turizmus Ügynökség asztalán az ő fürdőfejlesztési tervük, a választás előtt kaptak is rá pénzt, aztán a választás után, mivel talán a városban nem úgy alakultak a dolgok, ahogy a NER elképzelte, ezt azonmód vissza is vonták.

És itt van Csokonyavisonta története. A falu nimbuszának utolsó darabkája lenne az a fürdő, amit most egy fideszes önkormányzati képviselő családi cége megszerzett. Ugyan választ még erre sem kaptunk, hogy az olcsó pénzen megszerzett fürdőfejlesztés miből fog megvalósulni. Itt egy valódi befektetés történik, saját pénzből, vagy pedig, miután olcsón megszerezték a falu egykori kincsét, azt is állami pénzből kívánják majd úgymond felvirágoztatni. Ha ez így történik, akkor ismételten egy bűzlő privatizációs történettel van dolgunk; hogyha az előbbi verzió lesz az igaz, akkor ahhoz sok sikert kívánok. Köszönöm a figyelmüket.




Felszólalások:   261-262   263-264   265-266      Ülésnap adatai