Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, politikai igazgató úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Vajda Zoltán képviselő úr, az MSZP képviselője, azonnali kérdést kíván feltenni a Magyar Nemzeti Bank elnökének: „Ön szerint mindenki ért a monetáris politikához? Rendben van, hogy már mindenki beleszól?” címmel. Tisztelt Képviselő Úr! Az MNB elnöke távolléte miatt válaszadásra Virág Benedek (sic!) alelnök urat jelölte ki. Kérdezem a képviselő urat… (Vajda Zoltán: Barnabás!) Virág Barnabás, bocsánat, elnézést kérek. Igen, Barnabás úr még él, hála istennek! Tisztelettel kérdezem önt, képviselő úr, hogy elfogadjae a válaszadó személyét, vagy a Nemzeti Bank elnökétől személyesen kéri a választ.

VAJDA ZOLTÁN (MSZP): Virág Barnabás válasza jó lesz nekem.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Nagyon kedves, hogy elfogadja. Vajda Zoltán képviselő urat illeti a szó. Parancsoljon!

VAJDA ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm szépen, kedves elnök úr! És akkor, kedves Virág Barnabás alelnök úr! Az elmúlt napokban hihetetlen eseményeknek lehettünk tanúi, mert túlzás nélkül mondhatom, hiszen kiderült, hogy most már mindenki ért a monetáris politikához, és fontosnak is érzi, hogy a véleménye a sajtóban is megjelenjen.

De miről is van szó? Hát, arról, hogy a Monetáris Tanács döntése értelmében múlt hét szerdától az alapkamat mértéke 11,5 százalékra változott. Na most, egyes „szakértők” szerint ugyanakkor ez súlyos bűn, sőt egyenesen hiba. Olyan kifejezésekkel is éltek, mint hogy az MNB csőlátású, vagy hogy a jegybank miatt a következő tíz évünket elrontottuk, magasabb kamatozással és díjazásokkal kell törleszteni a kötvényeinket. Ezek komoly vádak, ezért arra kérem alelnök urat, hogy segítsen tisztázni a helyzetet.

Először is, szeretném megkérdezni öntől, hogy igaza vane Parragh Lászlónak, ugye, annak a csempevállalkozóból lett iparkamarai elnöknek, aki előszeretettel képviseli az éppen aktuális kormányzati véleményt. Mi alapján tudja ön szerint minősíteni, ráadásul ennyire hevesen a magyar monetáris politikát? Hihetünke Parragh Lászlónak? Ön szerint vane igazság abban, hogy megszűntek a kormányzat és az MNB közötti egyeztetések? Vane igazság abban, hogy ha három-négy éves időtávban vizsgáljuk a jegybanki döntéseket, akkor 4000-6000 milliárd forint között van a jegybank miatti többletteher?

Jómagam is próbáltam egy kicsit nyomozómunkát végezni: elolvastam az önök elemzését, amit a kollégáik írtak, nem ez a Ryanair-vezér által Nagy Márton miniszter úrnak ajánlgatott könyv, de mindenesetre az ő narratívájuk, hogy a brutális kamatokért és a magas inflációért és a recesszióért az MNB és annak vezetése lenne a felelős. Alelnök úr, arra kérem, adjon választ a felmerült kritikákra, sőt a parraghi vádakra, és adjon választ az Országgyűlésnek: valósake és szakmaiake a jegybankot ért vádak, avagy ki a felelős Magyarország nehéz pénzügyi helyzetéért? Köszönöm. (Taps az ellenzék soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A válaszra Virág Barnabás alelnök úrnak megadom a szót. Parancsoljon!

VIRÁG BARNABÁS, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőház! Tisztelt Képviselő Úr! Először is köszönöm a korrekciót itt a név kapcsán. Nagyon röviden válaszolva a kérdésére, én azt gondolom, hogy abban a közegben, amiben most a világ működik, a vita általában egy hasznos dolog, azt gondolom, egy olyan helyzetben vagyunk, amikor százévente egyszer látott eseményekkel kell a világ gazdaságpolitikusainak megküzdeni. Biztos vagyok benne, hogy ebben a vitában mindenki abban érdekelt, hogy a magyar gazdaság növekedési pályája a következő években, következő évtizedekben minél kedvezőbb képet mutasson.

Mit ért el a magyar gazdaságpolitika az elmúlt egy évben? Én azt gondolom, hogy e tekintetben talán a legfontosabb vizsgált mutató az infláció, ön is érintette, a másik ilyen mutató pedig a folyó fizetési mérleg pozíciója a gazdaságnak. Ugye, a magyar gazdaságtörténetben azt láttuk, hogy amikor a folyó fizetési pozíciónk 7 százalék fölötti hiányt mutat, abban az esetben súlyos helyzet áll elő, jellemzően IMF-segítséggel tudtuk csak kezelni.

Ezzel szemben most önerőből kezeltük a helyzetet, kemény, kihívásokkal teli lépésekkel, ugye, ez volt az MNB részéről az, hogy öt hónapig fizettük Magyarország energiaszámláját a devizatartalékból, és persze közben a kamatszint 18 százalékra emelkedett, ami ahhoz volt szükséges, hogy az ország finanszírozhatóságát fenntartsuk. Azt gondolom, ezek a lépések az idei évben beértek, a kormány, a Gazdasági Versenyhivatal és a jegybank lépései közösen jelentősen csökkentik az inflációt, év elején 25,7 százalék volt, az októberi adat 9,9, én azt gondolom, a decemberi adat már 7 százalék alatt lesz, és a jövő év elején pedig olyan adatokat fogunk látni, ami már a régióban is abszolút a régiós mezőnybe kerül.

2023 tanulsága az, hogy a magas infláció megeszi a jövedelmek vásárlóértékét, csökkenti a megtakarítások reálértékét, csökkenti a fogyasztást, és rontja a költségvetés helyzetét. Ebből következik, hogy a jegybank álláspontja egyértelmű: az inflációt kell tovább csökkenteni, és ezen keresztül elérni azt, hogy a bérek vásárlóértéke 2024-ben minél magasabb legyen. Köszönöm szépen.

(16.30)

ELNÖK: Köszönöm szépen, alelnök úr. Egyperces viszonválaszra Vajda Zoltán képviselő urat illeti a szó. Parancsoljon!

VAJDA ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm szépen. Ennél azért tartalmibb választ vártam volna. Ugye, az volt a kérdésem, hogy van egy proxi szájkarate harcos, egy korábbi csempekereskedő, Parragh, aki úgy érzi, hogy a monetáris politikához is ért. Én lehetőséget adnék önnek, hogy a parlament előtt visszautasítsa ezeket a vádakat.

A magyar hazánk három darab embernek a személyeskedő vitáitól szenved: Varga Mihály pénzügyminiszter, aki nem tudja egyensúlyban tartani a költségvetést, Nagy Márton gazdaság-visszafejlesztési miniszter, aki recesszióba taszította hazánkat, és az ön főnöke, Matolcsy György, aki miatt elszabadult az infláció. Három ember nyilvános vitájába most becsatlakozott egy ex-csempekereskedő. Itt a lehetősége önnek, hogy visszautasítsa azt, hogy a monetáris politika függetlenségét kockáztassák. Veszélyeztetik hazánk stabilitását, ha nyilvánosak a viták.

Ön azt mondta válaszában, hogy jók a viták. A viták jók, csak ilyen ügyekben nyilvánosan nem. Úgyhogy jelezze most, itt a lehetősége, hogy állítsa le magát egy ex-csempekereskedő. Köszönöm szépen. (Taps a DK és a Párbeszéd soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Egyperces viszonválasz illeti meg Virág Barnabás alelnök urat is. Parancsoljon!

VIRÁG BARNABÁS, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! A viták hasznosak abban az esetben, ha tényeken alapulnak, és tényszerű állításokon alapulnak. Úgyhogy szeretnék nagyon röviden reagálni néhány olyan állításra, amik az elmúlt napokban napvilágot láttak.

Tehát a kamatkiadások növekménye: miért növekednek a kamatkiadások Magyarországon? Azt gondolom, nagyon egyszerűen, meg kell nézni, hogy hogyan néz ki a kamatkiadások szerkezete. Az államadósságnak körülbelül egynegyedét devizából finanszírozzuk, ehhez semmi köze nincs a jegybank kamatpolitikájának, közvetlenül az árfolyamon keresztül van, de ott még csökkentette is az államadósság mértékét. A hosszú kamatokból vagy hosszú állampapírokból finanszírozott rész 50 százalék, és a jegybanki alapkamathoz kötődő rész 13 százalék. Tehát ebből is érezhető, hogy nem a jegybanki alapkamat emelése miatt emelkedik meg a magyar költségvetés kamatkiadása. Az idei évben 1170 milliárd forinttal emelkedik a kamatkiadás a magyar költségvetés esetében. Ennek fele az inflációhoz közvetlenül kapcsolódó kamatkiadás, tehát az inflációnövekmény az, ami a kamatkiadást okozza.

Még egyszer, a jegybank álláspontja világos: az inflációt kell tartósan letörni. Ha az inflációt tartósan letörjük, a jövedelmek vásárlóértéke jelentősen emelkedik, és a költségvetés kamatkiadása is majd folyamatosan csökkenni fog. Köszönöm.

Felszólalások:   99-106   107-116   117      Ülésnap adatai