Készült: 2024.05.09.23:13:12 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

90. ülésnap (2023.11.20.),  211-214. felszólalás
Felszólalás oka Bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája
Felszólalás ideje 12:37


Felszólalások:   211   211-214   215-220      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A határozathozatalokra holnapi ülésnapunkon kerül sor.

Most soron következik a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2024. évi egységes költségvetéséről szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentés vitája. A Költségvetési Bizottság által benyújtott előterjesztés T/5745. számon a Ház informatikai hálózatán valamennyiünk számára elérhető.

Most megkérdezem ismét Szűcs Lajos urat mint előterjesztőt, kíváne felszólalni. (Jelzésre:) Ugyanúgy nem kíván. Ugyanúgy tájékoztatom, hogy 15 perc áll majd rendelkezésére a zárszó folyamán.

Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány jelezte, hogy nem kíván álláspontot ismertetni a vita során, és a kijelölt Kulturális Bizottság sem állított előadót.

Most a képviselői felszólalások következnek a megadott időkeretben. (Nem érkezik jelzés.) Jelentkezőt nem látok. A vitát lezárom.

Gondolom, ennek megfelelően Szűcs Lajosnak nincs zárszóban elhangzottakra válaszolási szükséglete. Amennyiben nincs  (Jelzésre:) köszönöm szépen , akkor tájékoztatom képviselőtársaimat, hogy a határozathozatalra holnapi ülésnapunkon kerül sor.

Most soron következik a pénzügyi közvetítőrendszert érintő törvények jogharmonizációs és egyéb célú módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája. A kormány-előterjesztés T/5663. számon a Ház informatikai hálózatán valamennyiünk számára elérhető. Bejelentem, hogy az előterjesztést uniós napirendi pontként tárgyalja az Országgyűlés.

A vitában elsőként a Törvényalkotási Bizottság álláspontjának ismertetésére kerül sor. Megadom a szót Földesi Gyula képviselő úrnak, a bizottság előadójának. Parancsoljon!

FÖLDESI GYULA, a Törvényalkotási Bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási Bizottság 2023. november 16-án tartott ülésén megtárgyalta a pénzügyi közvetítőrendszert érintő egyes törvények jogharmonizációs és egyéb célú módosításáról szóló T/5663. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot, az összegző jelentést a bizottság az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. számú országgyűlési határozat 46. §-a alapján 26 igen szavazattal, nem szavazat nélkül, 5 tartózkodás mellett elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! A tisztelt Ház asztalán fekvő törvényjavaslat elsődleges indoka, hogy a kormány az MFB Zrt.-t jelöli ki egyes európai uniós forrásokból finanszírozott programok végrehajtására, így szükséges ezen tevékenységek törvényben történő megjelenítése is.

Pontosításra kerül a kötvénykibocsátásra jogosult szervezetek köre, valamint az Országos Betétbiztosítási Alap szabályozásához hasonlóan a továbbiakban az Állami Számvevőszék a Befektetővédelmi Alap pénzügyi-számviteli ellenőrzésére is jogosultságot kap.

A törvényjavaslat emellett a vezető állású személyekre, befolyásoló részesedéssel rendelkező személyekre vonatkozó következményeket kiegészíti azzal, hogy a büntetlen előélet mellett kizáró okként rögzíti, hogy az érintett ne álljon közgazdasági vagy pénzügyi jellegű munkakör vonatkozásában eltiltás alatt. Ezen utóbbi kiegészítés a törvényjavaslat alapján valamennyi pénzügyi ágazati jogszabályban megjelenik.

A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény módosítása értelmében a tőkévé konvertálható kölcsön nyújtására vonatkozó szabályok módosításával megszünteti azt a lehetőséget, hogy a kölcsön nyújtása készpénzben is történhessen, valamint szűkíti a kölcsön felhasználási körét azzal, hogy nem használható fel ingatlan vagy éven túli értékpapír vásárlására.

A Törvényalkotási Bizottság eljárása során megfogalmazott módosítás értelmében a Magyar Államkincstárnál az új számfejtőrendszer bevezetésével egyszerűsödik, gyorsabbá válik a gyermekgondozási díj lejártát követően a gyermekgondozást segítő ellátás hivatalból történő megállapításához az adatátadás, tovább egyszerűsítve és gyorsítva a gyes megállapítását.

A hivatalbóli eljárás gyorsaságát szolgálja, hogy nem szükséges a szülőtől nyilatkozatot bekérni, illetve az adatátadás határideje úgy kerül rögzítésre, hogy lehetővé tegye az adatátadás korábbi időpontban való teljesítését is.

Mindezek tekintetében a javaslat támogatandó. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Most megkérdezem az előterjesztőt, Fónagy János miniszterhelyettes urat, hogy kíváne most felszólalni. (Dr. Fónagy János: Nem, csak a zárszót.) Majd a zárszóra akkor önnek 15 perc időkeret áll rendelkezésére.

Tájékoztatom a tisztelt képviselőtársaimat, hogy a kijelölt Gazdasági Bizottság nem állított előadót. Most a képviselői felszólalások következnek. (Nem érkezik jelzés.) Jelentkezőt nem látok. A vitát lezárom.

Megkérdezem Fónagy János államtitkár urat, hogy kíváne válaszolni a vitában elhangzottakra. (Dr. Fónagy János: Köszönöm, elnök úr, igen.) Csakhogy nem hangzott el a vitában semmi. De természetesen a kormánynak mindig lehetősége van arra, hogy elmondja.

DR. FÓNAGY JÁNOS gazdaságfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm a lehetőséget, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A pénzügyi közvetítőrendszert érintő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalásának vége felé érve szeretném megköszönni a tárgyalás során a javaslattal kapcsolatban kifejtett támogatásukat és egyetértésüket. Kiemelendő, hogy a törvényjavaslat vezérfonala, a törvényjavaslattal érintett módosítások alapvetően egy gondolatra, jelen esetben az átláthatóságra összpontosítanak.

A törvényjavaslattal kapcsolatosan a tárgyalás során kifogás nem merült fel, sem a képviselők, sem a Gazdasági Bizottság nem nyújtott be módosító javaslatot.

Ugyanakkor a Törvényalkotási Bizottság jelentős számú módosítást nyújtott be. Ezek egy része technikai, pontosító jellegű, valamint tartalmazott egy jogharmonizációs kötelezettségnek való megfeleltetést is. Ez utóbbi a lakóingatlanokhoz kapcsolódó fogyasztói hitelmegállapodásokról szóló irányelveknek való megfelelést biztosítja azzal, hogy az ingatlanon alapított jelzálogjog fedezete mellett nyújtott jelzáloghitel fogalmát kiegészíti a halasztott fizetéssel vagy más, ezekhez hasonló pénzügyi megoldás formájában nyújtott kölcsönökkel, rögzíti az értékbecslők függetlenségére vonatkozó követelményt, valamint kiegészíti a közvetítők fióktelepének felügyeletére vonatkozó rendelkezést.

A módosítások érintik a köztulajdonban álló gazdasági társaságok pénzügyieszköz-kibocsátással, illetve az abba való befektetéssel összefüggésben igénybe vett hitelminősítői szolgáltatásait. Ennek értelmében főszabály szerint a köztulajdonban álló gazdasági társaságok a kibocsátott vagy befektetett pénzügyi eszközök futamidejéig kötelesek megtartani a megbízott hitelminősítő szolgáltatót.

(18.10)

A módosítás tartalmazza a befektetési alapok szabályozásának változását. A módosítás célja az volt, hogy a transzparencia növelése, az összehasonlíthatóság fokozása és a fogyasztóvédelem erősítése érdekében a befektetési alapokat átláthatóan és kiszámíthatóan szükséges kategorizálni az elsődleges eszközeik alapján. A kategóriák pontos meghatározására külön jogszabályban kerül sor.

Kiemelésre érdemes, hogy a befektetési alapok szabályozása során az ingatlanalapokra vonatkozó szabályokkal azonos szabályokat szükséges alkalmazni olyan vegyes alapok esetében is, amelyek elsődleges eszközei jellemzően az ingatlanok vagy ahhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok.

A módosító javaslatok másik része a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló törvényhez kapcsolódik. Egyrészt tartalmazzák az Eximbank által nyújtott finanszírozásra vonatkozó szabályokat, ezek közül a leglényegesebb módosítás a hatályos szabályozásnál szélesebb körben kívánja lehetővé tenni az Eximbank számára a hitelkiváltás finanszírozását a törvényben eddig is szereplő hitelcélok változatlansága mellett. A változás eredményeként a jövőben a kormány egyedi döntése esetében nemcsak más pénzügyi intézmény által nyújtott hitel kiváltásának finanszírozására lesz lehetőség, hanem például a tagi kölcsön kiváltására is.

Az Eximbank által nyújtott finanszírozási lehetőségeket bővítő további jelentős módosítás, hogy az Exim-törvény szerint gazdálkodó szervezet fogalma kiegészítésre kerül a jelenleg hatályos veszélyhelyzeti szabályozással összhangban a befektetési alappal, további javaslatként a munkavállalói résztulajdonosi programról szóló törvény szerinti mrp-szervezettel.

Az Alkotmánybíróság 3/2023. évi határozata miatt az Exim-törvényben szükséges továbbá módosítani a banktitokra vonatkozó szabályokat. A módosító javaslat a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvényben foglaltakkal összhangban rögzíti, hogy az Eximbank esetében az ügyfél neve és az ügylet összege nem minősül banktitoknak, így ezen adatokat egy közérdekű adatigénylés esetén az Eximbanknak ki kell adnia.

Annak érdekében, hogy az Eximbank és a Magyar Exporthitel Biztosító, azaz a MEHIB az Exim-törvény szerint az állam készfizető kezességével biztosított követeléseiket, illetve a kárkintlévőségeket minél hatékonyabban be tudják hajtani a központi költségvetés javára, a módosítási javaslat behajtási tevékenységet könnyítő részletszabályokat állapít meg. A módosítás felhatalmazza az Eximbankot és a MEHIB-et arra, hogy bizonyos feltételek mellett saját hatáskörben dönthessenek a követelés értékesítéséről, illetve megállapodást köthessenek a hiteladóssal a követelés rendezéséről.

A fenti érdemi módosítási javaslatokon túl több technikai módosítás is történt, melyek közül a teljesség igénye nélkül kiemelem, hogy pontosításra kerülnek a MEHIB nem piacképes kockázatú biztosítási tevékenységére vonatkozó szabályok, valamint az Eximbank és a MEHIB speciális szerepéből és az integrált szervezeti működésből eredő rendelkezések. A módosítás, a jogszabály az állami kezességgel kapcsolatban rögzíti, hogy a kormány határozatában megjelölt hitelhez vállalt állami készfizető kezességvállalásért a magyar állam kezességvállalási díjat számíthat fel, amennyiben azt az európai uniós versenyjogi szabályok előírják.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Ismételten megköszönve támogató együttműködésüket, kérem, hogy a kormány által támogatott módosító javaslatokkal együtt a javaslatot szíveskedjenek elfogadni. Elnök úr, köszönöm a türelmet.




Felszólalások:   211   211-214   215-220      Ülésnap adatai