Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ezzel az interpellációk végére értünk.

Soron következik az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája. A kormány-előterjesztés T/1616. számon a Ház informatikai hálózatán valamennyiünk számára elérhető. Bejelentem, hogy az előterjesztést uniós napirendi pontként tárgyalja az Országgyűlés.

Tisztelt Képviselőtársaim! A vitában elsőként a Törvényalkotási Bizottság álláspontjának ismertetésére kerül sor. Megadom a szót Illés Boglárka képviselő asszonynak, a bizottság előadójának. Parancsoljon, öné a szó.

ILLÉS BOGLÁRKA, a Törvényalkotási Bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási Bizottság 2022. november 3-án tartott ülésén megtárgyalta az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény módosításáról szóló T/1616. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 27 igen szavazattal, 2 nem szavazat ellenében, 3 tartózkodás mellett elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő törvényjavaslat az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. számú törvényt módosítja. A javaslat célja, hogy az információszabadság hatékony érvényesülését célzó intézkedéseket fogadjon el, növelve ezzel az átláthatóságot, illetve ehhez kapcsolódóan az állampolgárok bizalmát mind központi, mind helyi szinten a közfeladatot ellátó szervek működésében.

A törvényjavaslat létrehozza a központi információs közadat-nyilvántartást, amely bárki számára elérhetővé teszi a költségvetési szervek, valamint a helyi és nemzetiségi önkormányzatok meghatározott gazdálkodási adatait. Mindezen felül a közérdekű adat megismerésére irányuló igénnyel összefüggésben indítható perek lefolytatásának gyorsítását célzó módosításokat is tartalmaz.

A Törvényalkotási Bizottság egy módosító javaslatot fogadott el, amely nyelvhelyességi és jogtechnikai pontosításokat, valamint módosításokat tartalmaz. Ezek közül kiemelném a 6. számú módosító pontot, amely egyrészt egyértelművé teszi, hogy a központi információs közadat-nyilvántartás felületére ugyanazon hozzáférhetőségi követelmények vonatkoznak, mint amelyek az infotörvény 33. § (1) bekezdése szerint alkalmazandók, illetve ezen túlmenően megjelöli azt is, hogy a felületen a teljes körű hozzáférés érdekében biztosítani kell az adatok géppel olvashatóságát is.

A módosítás a megőrzési időt öt évről tíz évre emeli, elősegítve ezzel a közvélemény pontos és történetileg is értékelhető tájékozódását.

Továbbá a 11. módosító pont meghatározza, hogy a kormány által kijelölt szerv a felületet az Európai Bizottsággal való megegyezés keretében tett vállalással összhangban legkésőbb 2022. december 31-éig köteles létrehozni, és a feltöltéshez használt adatlapot közzétenni. Ehhez megfelelő felkészülési időt is szükséges biztosítani a kormány által kijelölt szerv számára.

Tisztelt Ház! Az elhangzottak alapján és az Európai Bizottsággal való sikeres megegyezés érdekében kérem, szavazatukkal támogassák a javaslatot. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

(16.10)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Most megkérdezem Répássy Róbert államtitkár urat, hogy kíváne felszólalni. (Jelzésre:) Mielőtt megadnám a szót, tájékoztatom államtitkár urat, hogy a vitában való felszólalásra és a zárszó elmondására együttesen 15 perc időkeret áll a rendelkezésére. Parancsoljon, államtitkár úr, miniszterhelyettes úr, öné a szó.

DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy ígéretemhez hűen először az általános vitában elhangzott észrevételekre, kritikákra reagáljak.

Sebián-Petrovszki László képviselő úr a javaslat általános vitája során a közadat-nyilvántartás kapcsán azt kifogásolta, hogy olyan adatok kerülnének fel a nyilvántartásba, amelyek a honlapokon most is, szerinte eldugott helyeken, de szerepelnek, illetve véleménye szerint a nyilvántartás a kozadattar.hu weboldalt is értelmetlenné teszi. Képviselő úr észrevételére szeretném jelezni, hogy az új felület épp a transzparenciát segíti elő, hiszen a közzétételi kötelezettségen túlmenően további adattípusokat is fel kell majd tölteni  például beszerzési adatok, uniós és hazai források aránya , illetve olyan formában biztosítja majd ezeket a portál, amelyeket általában az adatkezelők, például kisebb önkormányzatok, hatóságok maguktól nem tudnának teljesíteni: ilyen a gépi olvashatóság, összevethetőség, csoportos letölthetőség. Ez a jelenlegi rezsimhez képest jelentős előrelépés.

Megjegyzem továbbá, hogy a közadattár, közadatportál teljesen eltérő funkciókat lát el, mert ott nem a közzétételi kötelezettségeket kell teljesíteni, hanem azon a szerv által feltöltött vagy már teljesített közadatigényléseket lehet elérhetővé tenni.

Képviselő úr továbbá kifogásolta, hogy lesz olyan a kötelezettek között, akire nem vonatkozik az új típusú közzététel, de az infotörvény szerinti általános közzététellel egyébként érintett. Felvetésével kapcsolatban azt szeretném jelezni, hogy a felületen közzétételre kötelezettek köre az Európai Bizottság elvárásaival összhangban került kialakításra, és egyelőre elegendőnek tűnik ez a kör, mert a közfeladatot ellátó szervek szinte teljes egészét lefedi majd a két nagy alrendszeren, a központi és az önkormányzati alrendszeren belül.

Dudás Róbert képviselő úr az általános vita során bár üdvözlendőnek tartotta a javaslatot, de álláspontja szerint az igazi előrelépés az lett volna, ha az igénylőnek nem a per lenne az egyetlen lehetősége abban az esetben, ha nem adják ki számára az igényelt adatot, hanem például bevezetésre kerülne egy szankciórendszer.

Képviselő úrnak szeretném jelezni, hogy állításával ellentétben az igénylőnek jelenleg is kétféle jogorvoslat áll a rendelkezésére: egyrészt a bírói út, másrészt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság vizsgálati eljárása. Mindkét eljárás ingyenes, illetve illetékmentes, tehát nem igaz, hogy csak bírói út állna rendelkezésre.

Továbbá a képviselő úr az általános vita során kifogásolta, hogy a közadat-nyilvántartás esetében fontos, hogy a nyilvántartás független legyen a feltöltés tekintetében, mivel az tükre lesz az ellenzéki és kormánypárti önkormányzatoknak egyaránt. Szeretném jelezni, hogy a javaslat minden önkormányzatra egyaránt vonatkozik, a feltöltött adatok hitelességéért, valóságtartalmáért, naprakészségéért az adatkezelők lesznek felelősek, ahogy jelenleg is. Hiányosság vagy pontatlanság esetén pedig a NAIH eljárását lehet majd velük szemben kezdeményezni.

Apáti István, a Mi Hazánk képviselőcsoportjából, az általános vita során szintén figyelemreméltónak találta a javaslatban foglalt szabályokat, de megítélése szerint azzal, hogy a kormány rendeletben szabályozhatja a végrehajtási szabályokat, lehetőség adódik önkényesen akadályozni az adatok közzétételét.

Képviselő úr aggályaival szemben az alábbiakat szeretném jelezni. A kormány kizárólag a felület üzemeltetőjét és a felületre vonatkozó technikai követelményeket szabályozhatja rendeleti szinten, minden más a törvényből fog fakadni. A kormány által kijelölt szerv ugyanis nem lesz felelős a közzétett adatokért, csak azért szavatol, hogy azok a kért formában elérhetőek legyenek, és a meghatározott műveletek, például a letöltés, összevetés, kivonatolás, megfelelően működjenek a portálon, elősegítve az újságírók munkáját, kielégítve a közügyeket figyelemmel kísérő állampolgárok érdeklődését.

A képviselő úr a felszólalásában kérte, hogy válaszoljon a kormány arra, hogy milyen üzemeltetési, működtetési szabályokat akarunk előírni az elektronikus felület vonatkozásában, és milyen jogkövetkezményei lennének annak, ha valami nem úgy történik, mint ahogy az a szabályokban le van fektetve. Szeretném jelezni, hogy a követelmények a tervezet alapján adottak, a végrehajtás biztosítása, legyen az bármilyen szerv, amelyik a törvény hatálya alá tartozik, az adatkezelők felelőssége, akikkel szemben a NAIH eljárását lehet kezdeményezni, összhangban az infotörvény jelenleg is hatályos 52. §-ával. Idézem: ,,52. § (1) A Hatóságnál bejelentéssel bárki vizsgálatot kezdeményezhet arra hivatkozással, hogy személyes adatok kezelésével, illetve a közérdekű adatok vagy a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez fűződő jogok gyakorlásával kapcsolatban jogsérelem következett be, vagy annak közvetlen veszélye fennáll.”

A NAIH pedig jelentést adhat ki, amelyben felszólítja az adatkezelőt a mulasztás pótlására, valamint e mulasztás nyomán akár bírósághoz is fordulhat; a hatályos szabályok tehát a kormány álláspontja szerint elegendőek.

Ezen válaszok ismertetése után pedig engedjék meg, hogy röviden ismertessem a Törvényalkotási Bizottság módosító javaslataival kapcsolatos álláspontunkat. A módosító javaslat számos, a nyilvánosságot erősítő ponton módosítja a benyújtott javaslatot, így többek között a perek gyorsítása tekintetében az írásbeli ellenkérelem előterjesztése könnyebbé válik, hiszen azt elegendő lesz a bíróságnak megküldeni, és elektronikus levélben tájékoztatásul megküldeni a felperes részére. A javaslat a perek felfüggesztését akkor is lehetővé teszi, ha a bíróság az Alkotmánybírósághoz vagy az Európai Bírósághoz kívánna fordulni. A javaslat az OBH, a Kúria és a NAIH javaslatára megengedi majd a felek számára a kereset- és ellenkérelem-változtatást, mivel a gyakorlat alapján az tűnik ki, hogy e lehetőség fenntartása indokolt. A módosító javaslat nagymértékben kiterjeszti a felületre vonatkozó technikai szabályokat, a kivonatolást és a csoportos letöltést is.

A módosítások szerint a felületen közzétennék az uniós és magyar források arányát, valamint a nemzeti értékhatárt el nem érő beszerzések esetében azt is közzé kellene tenni, hogy az e beszerzés esetében mekkora volt az uniós forrás.

Összefoglalva az eddig elmondottakat, kijelenthetjük, hogy mind a benyújtott javaslat, mind pedig a módosítási szándék célja a nyilvánosság növelése, a közadatperek gyorsítása, ezért arra kérem önöket, hogy pártállásuktól függetlenül a zárószavazás során szavazatukkal támogassák az előterjesztést. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tájékoztatom önt, tisztelt államtitkár úr és a tisztelt Házat is, hogy 7 perc 22 másodperce maradt önnek a zárszó elmondására.

Tisztelt Ház! A kijelölt Igazságügyi Bizottság előadót nem állított. Most a képviselői felszólalások következnek az időkereteknek megfelelően, amelyek most már megjelentek a hirdetőtáblán. Arról is tájékoztatom a tisztelt Házat, hogy a házszabály előírásainak megfelelően kettőperces felszólalásokra nincs lehetőség.

És most az előre jelentkezett képviselői felszólalás következik. Megadom a szót Sebián-Petrovszki László képviselő úrnak, a DK képviselőcsoportjából. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

SEBIÁN-PETROVSZKI LÁSZLÓ (DK): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Az általános vita során ebben az ügyben rengeteg minden érv és ellenérv elhangzott. Most államtitkár úr is ezek egy részét kiemelte. Én is azt fogom tenni, hogy összefoglalom azokat a problémákat, azokat a gondokat, amik ezzel a törvényjavaslattal vannak.

Előrebocsátom azt, hogy ez a törvényjavaslat már a címében is deklarálja, hogy nem arról van szó, hogy a kormány szeretne egy nem jól működő, egy problémás helyzetet megoldani, és szeretné orvosolni azokat a problémákat, amelyeket egyébként ő maga okoz azzal, ahogy az állami hivatalok, hatóságok működnek, hanem pusztán azért nyújtotta be ezt a törvényjavaslatot, mert szeretné elérni, hogy Brüsszelből jöjjenek a pénzek újra.

(16.20)

Ez annak a csomagnak a része. Ennek kapcsán pedig ismerik pártom álláspontját  én magam is többször elmondtam , a DK-nak az az álláspontja, hogy mindez csak azért zajlik itt a Ház falai között, hogy a brüsszeli pénzek minél hamarabb megérkezzenek, amit aztán önök pontosan ugyanúgy el fognak lopni, ahogy elloptak az elmúlt 12 évben. Pontosan ugyanúgy! Ez tehát az a politikai kerete ennek a törvényjavaslatnak, amiről itt beszélünk, és ezt deklarálják önök a törvényjavaslat címében is.

Ha pedig a konkrét ügyre ránézünk, a konkrét szakmai javaslatra, kijegyzeteltem, államtitkár úr, aki volt szíves az általános vitában is ezt a kérdést prezentálni, a szavait a jegyzőkönyvből, hogy mit mondott, amikor felvezette ezt a törvényjavaslatot. Így fogalmazott: „Az információszabadság biztosítására, annak érvényesülésére Magyarország Kormánya kiemelt figyelmet fordít.” Aztán azzal folytatta: „Az információszabadság funkciója abban ragadható meg, hogy az állam demokratikus működését, a közügyek átláthatóságát a közérdekű adatok megismerhetőségén keresztül garantálja.” Ez mind nagyon szép. Ha így működne ez az ország, akkor egy remek országban élhetnénk, azonban ez porhintés, nem több annál. Semmilyen köszönőviszony nincs ezek között a mondatok között, tisztelt államtitkár úr, meg a között a javaslat között, ami itt van előttünk, és amiről perceken belül majd szavazni is fogunk.

El is mondom, hogy miért gondolom ezt. Ugye, két ága van ennek a javaslatnak, ahogy ön is említette. Az egyik az, hogy hogyan, milyen módszerrel lehet gyorsítani a közérdekű adatok megismerésére indított pereket, illetve létrehoz egy nyilvános adatbázist, amelyben rengeteg adat ott lesz, és az állampolgárok, az érdeklődők olvashatják.

Mind a két ággal nagyon komoly probléma van. Sorolom. Az első kapcsán, ahogy elmondtam az általános vitában is, fordítva ül a kormány a lovon. Nem arra kéne energiát fordítani, hogy hogyan gyorsítsuk a pereket, nem arra kéne itt javaslatot megvitatnunk, hogy a perek hogyan lesznek gyorsabbak, hanem azzal kapcsolatban, hogy hogyan nem lesznek perek, hogyan tudna úgy működni tipikusan a magyar kormány, a kormányzat, a hozzá tartozó hatóságok, hivatalok és mindenféle háttérszervek, hogy egyáltalán ne is kerüljön sor perekre. Erről beszéltem az általános vitában is. Teljesen fordítva ülünk itt a lovon, tisztelt államtitkár úr, illetve ülnek önök. Nem erről van szó! Nem ez lenne a megoldása egy problémának, hogy milyen trükkökkel hogyan tudnak önök bármilyen módon belenyúlni a rendszerbe úgy, hogy felgyorsítsák a pereket. Nincs szükség perekre!

Ha azt a javaslatot hozta volna ide be, tisztelt államtitkár úr, hogy minden olyan adat, minden olyan pénzköltés, amely az állampolgárok adóiból történik, bármilyen szolgáltatás, rendezvény, szerződés, bármi, ami ilyen pénzből valósul meg, ab ovo nyilvános adat lenne, akkor máris nem lenne szükség perekre. De akkor is megoldanánk ezt a problémát, ha az önök által vezetett kormányzat és annak mindenféle hatóságai, hivatalai és alárendelt szervei a hozzájuk forduló adatigénylő kérdésekre akkurátusan választ adnának, és kiadnák a kért adatokat, csakhogy nem ez történik, tisztelt államtitkár úr. Nem ez történik!

Mi történik ehelyett? Ehelyett minden módon akadályozzák az adatok kiadását. Kihasználják a rendelkezésre álló határidőt. Amikor a Covid miatt kétszer 45 napig is lehetett állítani az ilyen ügyeket, akkor mindig állították is kétszer 45 napig, és mindig az utolsó nap jött a válasz, akkor is, hogy ha tudták, hogy az a válasz, hogy egyébként nem is jó helyre fordult az adatigénylő állampolgár. Nem helyeztek át ügyet az illetékes szervhez, nem adták meg azt, hogy egyébként hol ki az adatgazda, hova lehetne fordulni, ha pedig netalántán jó helyre fordult az állampolgár, akkor pedig gyakran üzleti titokra hivatkoztak, döntés-előkészítő anyagnak minősítettek dolgokat, netalántán titkosítottak, úgy, ahogy van, de mindenképpen az esetek nagy részében perre kellett menni ahhoz, hogy ezeket az adatokat az állampolgár megkaphassa. Ha pedig a per sikeres volt az adatigénylő szempontjából, akkor nem biztos, hogy azt és úgy kapta meg, ahogy egyébként azt megítélte a bíróság. Erre is számtalan eset volt.

Csak hogy a DK történetéből hadd mondjak ilyet, és csak a legutóbbi időszakból, a tavalyi augusztus 20-ai rendezvények rendezési, szervezési költéseit és azzal kapcsolatos szerződéseket, számlákat közérdekűadat-igénylésben kikértük. Az ezt szervező cég, az önök által megbízott cég nem akarta kiadni, perre kellett menni. Első fokon megnyertük a pert, nem adta ki a cég, elvitte másodfokra, azt is megnyertük. Most ez sem elég a cégnek, elvitte Kúriára, és a Kúria döntését várjuk. Értik, egy olyan ügyben, amikor az állampolgárok pénzéből költöttek egy rendezvényre, és ennek a számláit és szerződéseit követeljük. Ez is iskolapéldája annak, hogy hogyan kezelik önök az ilyen típusú igényléseket, és akkor idejönnek egy javaslattal, hogy egyébként a pereket hogyan gyorsítsuk fel.

Hasonló volt az eset a Covid idején beszerzett maszkok és vakcinák kapcsán is, ahol oda-vissza dobálóztak különböző állami hivatalok, hatóságok adatigénylésnél. Az csak hab a tortán, hogy egyébként arra sincs javaslatuk, hogy a végrehajtás hogyan tudna gördülékenyebb lenni, hiszen jelenleg nincs megoldva az, hogy ha esetleg az adatigénylő pert nyer, és ki kell adni az adatokat, akkor annak a kiadása, magyarán a végrehajtás hogyan kényszeríthető ki, netalántán vane valamilyen felelőssége annak az állami hivatalnoknak, aki akár tudván tudva, hogy jogilag ki kell adni azokat az adatokat, mégsem adta ki, és elveszíti a pert egyébként, és utána kénytelen kiadni, ámde jókora időcsúszással. Ez az egyik ága ennek a törvényjavaslatnak, ezekkel a súlyos gondokkal.

A másik a közadattár problémája. Értem én, hogy államtitkár úr próbált reagálni az általános vitában általam elmondott kritikára, csak nem sikerült, ugyanis két dolgot mondott. Az egyik az, hogy megvizsgálták azt, hogy eltér azoknak a köre, akikre vonatkozik majd a közadattár, meg azoknak a köre, akikre az infotörvény vonatkozik, nem ugyanaz a kör egészen konkrétan. Ha jól értem államtitkár urat, valójában ez így van, és ez így is marad, csak önök szerint ez nem probléma. Hát, énszerintem meg probléma, azt gondolom. Ez mindenféleképpen fejetlenséget fog okozni.

A másik pedig, amit mondott, hogy azért ne aggódjak azon, hogy létrejön egy új adattár, és milyen viszonyban van ez azzal a közadattárral  így is hívják, kozadattar.hu, tessenek felmenni most itt a honlapra , tehát azzal a több mint 3 ezer intézménnyel, ami most ebbe a közadattárba beszolgáltatja az adatokat, felrakja az adatokat, több mint 200 ezer adatsor van egyébként itt, azért nincsen probléma ennek a kettőnek a párhuzamosságával, mert bizonyos más adatok lesznek majd a most létrejövő új adatbázisban.

De hát ez milyen logika, kedves államtitkár úr, hogy ettől még, ön is elismeri, hogy létezik valami, de nem azt bővítik ki, nem azt módosítják, nem abba tesznek be még egy oszlopot, vagy kettőt vagy ötöt, tízet további adatok miatt, hanem csinálnak egy újat? Ja, hogy esetleg azt fogjuk olvasni hetek múlva, hogy melyik Fideszhez kötődő oligarcha informatikai cége fogja kapni ennek a fejlesztését sok milliárd forintért? (Vitályos Eszter: Milyen rosszindulatú ez az ember!) Hát persze, én ezt értem, hogy ez így működik, csak nem jól működik! Ez az én problémám egyébként.

Arról pedig szót se ejtsünk, hogy ha fölmennek ebbe a közadattárba, azt látják, hogy ömlesztve, mindenféle jelentős keresés nélkül lehet olvasni az adatokat, magyarán semmilyen módon nem segítik az adatokhoz való hozzájutást, inkább káoszt okoznak és fejetlenséget ebben a dologban.

Összefoglalóan tehát, bármennyire is érvelt államtitkár úr a különböző vitákban elhangzott javaslatok mellett vagy éppen az ellenzéki megjegyzésekkel, a DK-s megjegyzésekkel szemben, a helyzet az, hogy ez a javaslat nem lett jobb az általános vitához képest, a módosításokkal sem lett jobb, és nem tölti be jobban azt az eredeti szerepet, amit egyébként önök hamisan ugyan, de deklaráltak. Ezért azt tudom mondani, hogy a DK álláspontja nem változott, ezt a törvényt nem fogjuk támogatni semmilyen szín alatt. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a DK soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Megkérdezem képviselőtársaimat, hogy kíváne valaki még a vitában felszólalni. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok. A vitát lezárom.

Megkérdezem államtitkár urat, 7 perc 22 másodperc erejéig szeretnee zárszót mondani. (Jelzésre:) Igen. Parancsoljon, államtitkár úr, öné a szó.

DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Azzal kezdem, amivel az előbb a felszólalásomat befejeztem, hogy mind a törvényjavaslat, mind pedig a módosító indítvány, amelyet a Törvényalkotási Bizottság benyújtott, szélesebbé teszi, szélesíti az információszabadság érvényesülését. Tehát a kormány meggyőződése, hogy a törvényjavaslat, ellentétben azzal, ami most itt az előbb elhangzott, nemhogy szűkítené a közérdekű adatok megismerését, hanem bővíti ezeket a lehetőségeket. Természetesen ez egy értelmezés kérdése.

(16.30)

Azért arra felhívnám Sebián-Petrovszki képviselő úr figyelmét, hogy az Európai Bizottság bizonyára nem kérte volna ezeket a módosításokat, ha úgy lenne, ahogy ön mondja, hogy ezek szűkítik a közérdekű adatok megismerését. Valószínű, hogy a Bizottság is inkább azért fogadta el a kormány érvelését, mert ezeket a javaslatokat olyannak látta, amelyek bővítik a közérdekű adatok megismerését.

Tehát azt, hogy kerüljük el a bírósági pereket, kerüljük el a bírósági eljárásokat, ezt  hogy mondjam?  lehet célként kitűzni, de ettől még a bírósághoz fordulás jogát, a bírósági utat mindenképpen törvényben szükséges biztosítani, és ha már a bírósághoz fordulnak az adatigénylők, akkor pedig ez a javaslat gyorsítja ezeket az eljárásokat. Tehát kérem önt is, képviselő úr, hogy azt fontolja meg, hogy ezáltal a törvényjavaslattal egy bírósági per is gyorsabban fog lezajlani, és a bíróság hamarabb fogja meghozni azt a döntését, hogy vajon közérdekű adatról vane szó, ki kelle adni ezeket az adatokat, vagy sem. Tehát kérem, hogy ön is segítse a közérdekűadat-igénylőket azzal, hogy megszavazza a törvényjavaslatot.

Ja, ha egyébként politikai okokból nem akarják megszavazni, mert nem akarnak segíteni abban, hogy Magyarország megállapodjon az Európai Bizottsággal, és hogy az európai uniós pénzeket megkapjuk, akkor értem az álláspontját (Sebián-Petrovszki László közbeszól.), akkor értem, ha az az álláspontja, hogy ne kapjuk meg az európai uniós forrásokat. Ezt is elmondta a felszólalásában, hogy valójában nem szeretné, ha Magyarország megkapná ezeket a pénzeket. Ezzel, már bocsásson meg, de a hazám érdekében nem tudok egyetérteni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a határozathozatalokra a mai ülésnapunkon sor kerül.

Mivel határozathozatal a következő pontunk, amire legkorábban 17 órától kerülhet sor, ezért 17 óráig szünetet rendelek el. Köszönöm szépen.

(Szünet: 16.32-17.02

Elnök: dr. Latorcai János

Jegyzők: dr. Szűcs Lajos és Hiszékeny Dezső)

Felszólalások:   88-93   94-102   103      Ülésnap adatai