Készült: 2024.05.09.08:15:56 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

36. ülésnap (2022.11.08.),  33-38. felszólalás
Felszólalás oka Napirend előtti felszólalások
Felszólalás ideje 11:40


Felszólalások:   29-32   33-38   39      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Tisztelt Ház! A mai napirend előtti hozzászólások sorában utolsóként Halász Jánosnak adom meg a szót, a Fidesz részéről. Parancsoljon!

HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A brüsszeli szankciók miatt energiaválság van. Elszálltak az energiaárak, ezért drágulnak az élelmiszerek, nő az infláció, durván nőnek a családok és a vállalkozások terhei. A kormány azonban nem nézi ölbe tett kézzel a szankciós válságot; amellett, hogy a családokat és az időseket védi az áremelkedéstől, megvédi a magyar vállalkozásokat is.

A vállalkozások támogatása érdekében a kormány rendkívüli intézkedések bevezetéséről döntött. Az első ilyen rendkívüli intézkedés a kamatstop kiterjesztése volt a kis- és középvállalkozásokra. A szankciók miatt elszabadultak az energiaárak, elszabadult az infláció. Ez tönkreteszi az európai és a magyar gazdaságot, mert egyre nagyobb terhet rak a vállalkozásoka is. Jelentősen nőnek a vállalkozások energia-, beszerzési és szállítási költségei, és sok vállalkozásnak okoz problémát az is, hogy a szankciós infláció miatt drágulnak a hitelek is, így jelentősen emelkednek a törlesztőrészleteink. A kormány ezen is segít.

A kormánynak köszönhetően november közepén életbe lépő és június végéig tartó vállalkozói kamatstop összesen 80 milliárd forintos tehercsökkentést eredményez. Az intézkedés csaknem 60 ezer kis- és közepes vállalkozások körülbelül 2000 milliárd forintnyi hitelállományát érinti. Az intézkedés költségei a bankokat terhelik, mivel számukra ez kigazdálkodható, hiszen az emelkedő kamatok emelkedő extraprofitot is jelentenek nekik.

Jó hír a vállalkozásoknak, hogy 2023-ban is folytatódik a Széchenyi Kártya program. A kamatlábak ugyanis magasak, a hitelfelvételek szigorodnak, a forgóeszközhitel-szükséglet megnőtt, az energiahatékonysági fejlesztésekhez pedig forrásokra van szükség. A magyar kkv-k talpon maradásának és versenyképességének megőrzése érdekében a kormány arról döntött, hogy 2023 első félévében kezelési költség nélkül a piaci kamatszinthez képest rendkívül kedvező, évi 5 százalékos ügyfélkamattal elérhetővé teszi a Széchenyi Kártya program hiteltermékeit, ezzel is segítve őket.

Ne feledjük, a kormány idén is folytatta az adócsökkentéseket! 600 milliárd forinttal mérsékelte a munkáltatói adókat, ezzel Magyarország 2022-ben is megőrizheti az első helyét az európai uniós országok között. Az Eurostat-táblázat szerint Magyarországon tavaly 2,1 százalékponttal csökkent a GDP-arányos adóterhelés, míg az uniós tagországok közül csak négy másik országban, Horvátországban, Franciaországban, Lettországban és Hollandiában mérséklődött ez a terhelés; a többiben stagnált vagy emelkedett.

Tisztelt Ház! A kormány elindította a gyármentő programot is. Az ukrajnai háborúra adott szankciós válaszok miatt ugyanis egyre nagyobb problémát jelent az energiaárak kifizetése a cégeknek.

(14.30)

A kormány egyértelmű törekvése a korábbi célkitűzések megőrzése, amelyek közül nagyon fontos a teljes foglalkoztatottság, azonban a szankciós gazdasági környezet ezt is kihívások elé állítja. Ezért van szükség a támogatási programra. A gyármentő program elősegíti a sikerrel pályázó nagyvállalatok energiahatékonysági fejlesztéseit. A Központi Statisztikai Hivatal gyorstájékoztatójából kiderül, hogy a nyári hónapok után szeptemberben is 4,7 milliónál többen dolgoztak Magyarországon. 2010-hez képest nagyjából harmadára esett vissza a munkanélküliség a teljes népességben és a fiatalok körében egyaránt.

Tisztelt Ház! Mindezen intézkedések élesen szemben állnak a baloldali kormányok elhibázott gazdaságpolitikájával. Emlékszünk még azokra az időkre, amikor a baloldal volt kormányon. A nehéz időkben is agyonadóztattak a lakosságtól kezdve a kis- és középvállalkozásokig mindenkit. (Moraj a DK soraiban.) Intézkedéseik a segítségnyújtás helyett kizárólag megszorításokból álltak. Gyurcsányék soha semmiféle rezsitámogatást és rezsicsökkentést nem szavaztak meg, mi több, kilenc éve követelik a rezsicsökkentés eltörlését. A dollárbaloldal most is teljes mellszélességgel az energiaár-robbanást okozó brüsszeli szankciók mellé állt, és a külföldi kampánypénzekért cserébe képesek lennének még elzárni az orosz gázt is a magyar családok, a nyugdíjasok és a vállalkozások elől. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Úgy van!)

Tisztelt Ház! A célzott támogatások mellett a magyar vállalkozók számos más segítséget is kapnak a kormánytól, de tudjuk jól, hogy a valódi megoldást az jelentené, ha az európai politika a béke rendezésének irányába mozdulna el. A Fidesz-frakció ebben is teljes erejével támogatja a kormányt. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Válaszadásra megadom a szót Fónagy János államtitkár úrnak. Parancsoljon!

DR. FÓNAGY JÁNOS, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! Mióta nemzeti kormánya van Magyarországnak (Arató Gergely: ’90 óta!), minden válságból erősebben jöttünk ki, mint ahogy belementünk. Ahogy ez igaz volt a pandémia esetén is, így szándékaink szerint így lesz most is. Akkor az önellátás irányába tettünk nagy lépéseket, most pedig a hatékonyság, elsősorban az energiahatékonyság irányába mozdulunk el. Ahhoz azonban, hogy ez megtörténjen, a családok mellett szükséges a brüsszeli szankciók miatt nehéz helyzetbe került kisvállalkozók megsegítése is, ők a magyar gazdaság motorjai, s emellett ők foglalkoztatják a magyar munkavállalók jelentős részét. A helyzet szakszerű felmérésében segítségünkre volt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Vállalkozók Országos Szövetsége.

Jól működő vállalkozások nélkül nincs növekedés, nincs teljes foglalkoztatás. Mindez a családok stabilitását, egzisztenciáját veszélyeztetné. A kormány pedig szükség esetén minden esetben beavatkozott és beavatkozik, ez a dolga, erre kaptunk felhatalmazást a választóktól.

A háború és a ránk erőltetett szankciók teljes egészében megborították a gazdaság működését, egekbe emelték az energiaárakat, és ahhoz vezettek, hogy drasztikusan megnőttek a hitelkamatok is. Ezért több intézkedésre volt szükség. Az energiaintenzív feldolgozóipari magyar vállalkozások megsegítése érdekében a kormány idén 100 milliárd forintos, jövőre 100-120 milliárdos programot hirdetett meg. Összességében tehát mintegy 200-220 milliárd forintnyi összeggel támogatja a kormány az energiaintenzív kisvállalkozásokat. Ez körülbelül mintegy 9 ezer kisvállalkozót érint.

A program keretében támogatjuk a megemelkedett energiaköltségek 50 százalékát, s jelentős támogatást nyújtunk az energiahatékonysági beruházásokhoz. Mindezekért cserébe a kormány elvárja, hogy a kisvállalkozások által foglalkoztatottak száma 2023 végéig ne csökkenjen a jelenlegi szint 90 százaléka alá.

Drasztikusan megemelkedtek a hitelkamatok, ezért a kormány elfogadta a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a VOSZ kérését, és az államilag nem támogatott, változó kamatozású, forintalapú kkv-hitelekre is kiterjesztette a kamatstopot. A döntés szerint 2022. november 15-étől 2023. június 30-áig a kis- és középvállalatok érintett hitelei alapjául szolgáló kamat mértéke nem lehet magasabb, mint 7,77 százalék. Az intézkedés automatikusan érvénybe lép, mintegy 2000 milliárd forintnyi hitelállományt és 60 ezer kisvállalkozást érint.

A következő a Széchenyi Kártya program folytatása, amelyet 2023-ban is folytatunk (Folyamatos zaj.  Az elnök csenget.), olcsó hiteleket biztosítva ezzel a vállalkozásoknak. 2023 első félévében kezelési költség nélkül, a piaci kamatszinthez képest rendkívül kedvező, évi 5 százalékos ügyfélkamattal lesznek elérhetőek a Széchenyi Kártya program hiteltermékei. A program elindulásától 2022-ig, a mai napig 400 ezer hitelügylet jött létre, 5100 milliárd forint értékben.

Végül, de nem utolsósorban nagyvállalatokat megsegítő gyármentő programokat indít a kormány. Első körben 150 milliárd forint értékű támogatást nyújt a kormány a nagyvállalatok energiahatékonyságát növelő beruházásokhoz. A program Budapesten 30 százalékos, vidéken 45 százalékos támogatásintenzitással működik. Azok a vállalkozók pályázhatnak, amelyek minimum 200 millió forintos fejlesztés keretében bővítik energiaellátási kapacitásukat, s ezáltal csökkentik energiaköltségüket. Mindezen intézkedéseknek és a magyar emberek elkötelezettségének köszönhetően 4-5 százalékos GDP-növekedés, rekordalacsony munkanélküliség, és két számjegyű bérnövekedés várható éves szinten. Köszönöm a türelmüket. Köszönöm a lehetőséget, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Tisztelt Ház! A napirend előtti felszólalások végére értünk. Felkérem Hiszékeny Dezső jegyző urat, hogy ismertesse a további napirenden kívüli felszólalókat.

HISZÉKENY DEZSŐ jegyző: Tisztelt Országgyűlés! A mai napon napirend utáni felszólalásra jelentkezett Keresztes László Lóránt, LMP; Szabó Tünde, Fidesz; Varju László, DK; Varga Zoltán, DK; Hegedüs Andrea, DK; Bodó Sándor, Fidesz.

A holnapi napon napirend előtti felszólalásra jelentkezett Csárdi Antal, LMP; Dúró Dóra, Mi Hazánk; Berki Sándor, Párbeszéd; Z. Kárpát Dániel, Jobbik; Bedő Dávid, Momentum; Gurmai Zita, MSZP; Hegedüs Andrea, DK; Nacsa Lőrinc, KDNP; Selmeczi Gabriella, Fidesz.

A holnapi napon napirend utáni felszólalásra jelentkezett Z. Kárpát Dániel, Jobbik.

A csütörtöki napon napirend utáni felszólalásra jelentkezett: Keresztes László Lóránt, LMP; Novák Előd, Mi Hazánk; Z. Kárpát Dániel, Jobbik.

A pénteki napon napirend utáni felszólalásra jelentkezett: Z. Kárpát Dániel, Jobbik; Balassa Péter, Jobbik.




Felszólalások:   29-32   33-38   39      Ülésnap adatai