Felszólalás adatai

Felszólalások:   48-88   89-106   107-108      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! A határozathozatalokra a holnapi ülésnapon kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az egyes törvényeknek a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló törvényhez kapcsolódó módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája. A kormány-előterjesztés T/48. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.

A vitában elsőként a Törvényalkotási bizottság álláspontjának ismertetésére kerül sor. Megadom a szót Ovádi Péter képviselő úrnak, a bizottság előadójának. Parancsoljon!

OVÁDI PÉTER, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2022. május 19-én tartott ülésén megtárgyalta az egyes törvényeknek a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló törvényhez kapcsolódó módosításáról szóló T/48. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság kivételes eljárás alapján 28 igen szavazattal, 9 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

Tisztelt Ház! Április 3-án a magyar választók világos és egyértelmű döntést hoztak arról, hogy olyan vezetőkre és olyan kormányra van szükségük, aki és amely képes megvédeni Magyarországot az előttünk álló veszélyekkel szemben, és aki és amely a leginkább alkalmas arra, hogy az ország előtt álló kihívásokra jó válaszokat adjon. Valamennyi magyar számára érezhető ugyanis, hogy kihívásokkal teli időket élünk. Háború zajlik a szomszédunkban, ami egész Európára nézve komoly következményekkel jár. Mindannyian aggódó figyelemmel követjük a napról napra bekövetkező eseményeket. Sajnos, a fegyveres konfliktus következtében fellépő negatív következmények mindenki életére közvetlen kihatással bírnak, azok minden egyes magyar által tapasztalhatóak.

(16.10)

Elég, ha csupán az egekbe szökő világpiaci energiaárakra, a gazdasági recesszióra, az élelmiszeriparban is megjelenő ellátási zavarokra vagy pedig az egyéb piaci zavarokra gondolunk.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az áprilisi országgyűlési választáson a nemzeti konzervatív oldal eddig soha nem látott mértékű felhatalmazást kapott a kormányzásra, amellyel élni is fog. A példátlanul erős, demokratikus legitimációból fakadóan eddig is megvédtük a rezsicsökkentést, valamint árstopokat és exporttilalmat vezettünk be, hogy az infláció negatív hatásait ne a háztartások érezzék meg. A veszélyek évtizede előtt állunk. Éppen ezért a leendő új kormány legfontosabb feladata az, hogy a háborús helyzet miatt kibontakozó európai gazdasági válság kérdéseire olyan válaszokat adjon, amelyek lehetővé teszik, hogy Magyarország megőrizhesse az elmúlt években elért eredményeit.

A polgári oldal korábbi hagyományainak megfelelően most is úgy alakít kormányt, hogy annak összetételét és szerkezetét az előttünk álló négy év feladataiból vezeti le. Az Alaptörvény 17. cikk (1) bekezdése értelmében a minisztériumok felsorolásáról törvény rendelkezik. Ennek az alaptörvényi kötelezettségnek eleget téve elfogadásra került a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló törvényjavaslat, amely 11 minisztérium felállítására tesz javaslatot. Az előttünk fekvő törvényjavaslat célja az, hogy az új kormányzati struktúrának megfelelően módosítsa a munka megkezdéséhez szükséges jogszabályokat.

Tisztelt Ház! Jómagam is csak hangsúlyozni tudom azt, hogy az előttünk álló veszélyes évtizedben olyan döntéseket kell meghoznunk, amelyek megvédik Magyarországot és minden magyart a külső hatásoktól, valamint a gazdasági recesszió negatívumaitól. Mint mindig, úgy most is a nemzeti érdek szem előtt tartása az elsődleges, és ennek megfelelően kell eljárnunk, éppen ezért a benyújtott törvényjavaslat támogatandó. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem Azbej Tristan államtitkár urat mint előterjesztőt, a vita e szakaszában vagy a vita későbbi szakaszában kíván szólni. (Azbej Tristan jelzésére:) Államtitkár úr jelzi, hogy a vita későbbi szakaszában kíván szólni. Tájékoztatom, hogy a vitában való felszólalásra, illetve az esetleges zárszó elmondására 15 perces időkeret áll majd rendelkezésére.

Tisztelt Országgyűlés! A kijelölt Igazságügyi bizottság nem állított előadót.

Tisztelt Országgyűlés! Most képviselői felszólalások következnek, a vita során kétperces felszólalásra nincs lehetőség. Megadom a szót Sebők Éva képviselő asszonynak, Momentum-képviselőcsoport.

SEBŐK ÉVA (Momentum): Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársak! Egy jó pár évvel ezelőtt Orosháza belvárosából mentem motorral Gyopárosfürdő felé, és az úton a fénysorompó piros jelzést adott, értelemszerűen megálltam, megvártam, hogy a vonat elmenjen. Velem szemben egy fiatal, harmincas fiatalember jött autóval, ő nem vette észre a fénysorompó tilos jelzését. Megijedtem, látszódott, hogyha nagyon gyorsan nem változik valami, akkor az általam már látott vonat és a személyautó, benne a fiatalemberrel ütközni fog. Ösztönös reakció volt részemről, hogy kiabálni kezdtem, hogy állj, nyilván a közlekedés zajából esélytelen volt, hogy hallja, viszont váratlanul mégis működött. Valószínűleg a feszült testhelyzetemből, a halálra vált arcomból ő észrevehetett valamit, vagy ez felhívta rá a figyelmet, ugyanis a szemembe nézett, majd satufékkel reagált, így centikre állt meg az elhaladó vonat előtt. Ez a történet jutott eszembe, amikor ezt a salátatörvényt olvastam, és úgy érzem, hogy most még kevesebb esélye van annak, hogy az én kiabálásom hatást érjen el.

Ez a csomag, illetőleg ez a strukturális átalakítás nem a Magyarország előtt álló kihívásokra reagál, hanem a Fidesz belső politikai történéseire reagál, és ez katasztrófához fog vezetni. Tisztában vagyok azzal, hogy most nem arról van szó, hogy személyi kérdésekről beszéljünk, hanem kifejezetten strukturális kérdéseket kell megvizsgálnunk. Ugyanakkor ezt erőteljesen ellehetetleníti, hogy maga a struktúra személyekre épül, lényegében a gombhoz varrták a kabátot, és nem a kabáthoz keresték a gombot.

Ahogy említettem, magát a struktúrát a Fideszen belüli belső politikai harcok, a Fideszen belüli személyi kérdések határozzák meg, az életszerűség, a hatékonyság vagy az ügyek természetszerűsége egyáltalán nem jelenik meg a struktúra kialakítása mögött. Gondoljunk csak arra, hogy Lázár Jánosról sebészi precizitással került leválasztásra minden, ami agrárium.

Tisztelt Képviselőtársak! Én egy végtelenül gyakorlatias ember vagyok, így amikor a salátatörvényt olvastam, és fejben hozzátettem mindazt, amit tudok a leendő kormányzati struktúráról, megpróbáltam gyakorlatra átültetni: hogyan fognak kinézni a dolgok a mindennapokban.

Szerintem senkit nem fogok meglepni azzal, amikor először is az egészségügyet és az oktatást említem. Ez két olyan terület, ami az elmúlt 30 évben  és Nacsa kolléga figyelmét szeretném felhívni, hogy az elmúlt 30 évről beszélek, nemcsak az elmúlt 12-ről , az elmúlt 30 évben el lett hanyagolva az egészségügy és az oktatás. Mára mind a két terület teljesen vállalhatatlan állapotba került. Szerintem mindannyian tudjuk, és legyünk őszinték egymáshoz, úgyis szűk körben vagyunk (Derültség a Momentum soraiban.), hogy ez két olyan terület, amivel ma már egy politikus csak bukni tud. Rá is lett lőcsölve arra a Pintér Sándorra, aki iparági pletykák alapján már rég nyugdíjba szeretett volna menni, és akinek szerintünk is már rég nyugdíjba kellett volna mennie. Neki minden valószínűség szerint ez az utolsó ciklusa, így el tudja vinni a balhét az egészségügy és az oktatás miatt.

Az, hogy ő történetesen a Belügyminisztériumot vezeti, az nem érdekelte az előterjesztőket, kerüljön az oktatás és az egészségügy továbbra is a belügy alá, szerintem ez egy egészen bizarr gondolkodás. Abba már bele sem megyek, hogy ezzel a rendőrség, az egészségügy és az oktatás egy kézbe került, ha ezt tudjuk előre, akkor a minisztériumok felsorolásáról szóló jogszabály esetében biztos javaslom egy módosító benyújtását, hogy a Belügyminisztériumot nevezzük át a „morbid munkaerőhiány szuperminisztériumává”.

Mondanom sem kell, hogy Pintér úr a bizottsági meghallgatásokban érdemi értékelhető tervet a morbid munkaerőhiány megszüntetésére nem tett le, mondjuk, ezzel is kategóriákat vert a kultúráért és innovációért felelős miniszterjelölt meghallgatására, az erről szóló véleményemet biztosan látták már, prezentáltam  elnézést az olcsó szójátékért. (Szórványos derültség.)

Az egészségügy belügy alá szervezésének amúgy egészen szürreális következményei is lesznek. Engedjék meg, hogy hozzak egy példát. Amikor a férjöltés barbár, abszolút barbár gyakorlatának a betiltása lesz a nagypolitika asztalán  márpedig itt lesz az asztalunkon, ezt én garantálni fogom , a gyakorlatban ez azt fogja jelenteni, hogy nekünk, 20-as, 30-as magyar nőknek egy 70 pluszos rendőr bácsival kell majd alkudoznunk arról, hogy mennyire lehessen vagy ne lehessen szűkre varrni minket szülés után. Nem gondolhatják azt, hogy ez nem szürreális.

Aztán persze ott van a polgári titkosszolgálatok kérdése. Egy olyan országban, ahol igazoltan használtak kémszoftvert tényfeltáró újságírók és ellenzéki szereplők ellen (Nacsa Lőrinc: Ez nem igaz!), önök képesek a polgári titkosszolgálatokat a propagandaminiszter alá beszervezni. Erre csak annyit tudok mondani, üzenem Rogán Antalnak, hogy a kedves új kollégáit majd süteménnyel várom a konyhapultomon; ha valakinek ételallergiája lenne, csak hagyjon egy cetlit, a következő adagot már annak figyelembevételével fogom sütni.

Végezetül pedig itt van a gazdaság kérdése is: hat különböző minisztérium fog foglalkozni a gazdasággal, teljesen átláthatatlan, már látszik, hogy vannak egymást átfedő hatáskörök, vannak hézagok a rendszerben. Nekem meggyőződésem, hogy ez része a dizájnnak, és nem egy hiba a dizájnban. A cél a teljes átláthatatlanság, mindezt egy olyan időben, és ezt elég merész vállalásnak tartom, amikor az EU pontosan azért tart vissza milliárdokat, mert a gazdaságba érkező EU-s támogatások sorsa nem átlátható. Ezekre a pénzekre pedig szükségünk lenne, hogy arra költhessük, amire kell: kórházakra, iskolákra és munkahelyekre. Merthogy ez többek között ahhoz fog vezetni (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), hogy az elkövetkező négy évben… Köszönöm a lehetőséget. (Taps a Momentum soraiból.)

(16.20)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Keresztes László Lóránt képviselő úrnak, LMP-képviselőcsoport. Parancsoljon!

DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az általános vita során még nem ismerhettük, hogy az egyes minisztériumok részletesen milyen portfólióval fognak rendelkezni, ezt megismerhettük a miniszterjelöltek meghallgatása során. A Fenntartható fejlődés bizottsága három miniszterjelöltet hallgatott meg, ennek a tanulságairól szeretnék röviden beszélni.

Azzal egyetértek az előttem szóló kormánypárti képviselőtársammal, hogy valóban a válságok kora elé nézünk, és olyan kihívásokkal szembesülünk, amelyekkel korábban nem. Ezen a területen, azt gondolom, ilyen helyzetben a legfontosabb az önrendelkezésünk megóvása érdekében, hogy a természeti kincseinket meg tudjuk védeni. Azt gondolom, hogy abban teljes egyetértés van a politikai oldalaktól függetlenül, hogy ha ezt nem tesszük meg, ha nem tudjuk a természeti erőforrásokat, a természeti kincseket megvédeni, akkor óriási bajba kerül az ország, a nemzet. Látható, hogy ennek a kormánynak ugyan jelszavakban egyre inkább, tettekben egyre kevésbé fontos a természeti erőforrások védelme, és egyre kevésbé fontos a környezeti fenntarthatóság szempontjainak érvényesítése.

Látható, hogy ezt a területet gyakorlatilag feldarabolták, és nem lesz érdemi kormányzati képviselete ezen rendkívül fontos, mondhatjuk, nemzetstratégiai kérdésnek. Látszott, hogy a környezetügyet, a környezetvédelem ügyét az iparfejlesztésért felelős miniszter irányítása alá helyezték, a természetvédelem ügyét ettől elválasztották, az maradt az Agrárminisztériumban, és ami talán a legsúlyosabb probléma, hogy a vízügyeknek, amivel kapcsolatban szerintem ismét csak nincs vita, hogy az mennyire fontos kérdés, semmiféle kormányzati felelőse nincs, nincs meghatározható minisztérium, amely kiemelt és általános felelősséggel viseltetne a vízügyek irányába.

Én három bizottsági ülésen három miniszterjelöltet kérdeztem ez ügyben, és ők sem tudtak érdemi választ adni arra, hogy ki fog felelős miniszterként, felelős kormánytagként a vízügyek tekintetében dolgozni a következő parlamenti ciklusban. Látható, hogy milyen szerteágazók azok a problémák: a csapadékhiánytól kezdve a felszíni vizeinket érintő kihívások, a felszín alatti vizek kezelése, látható, hogy a közműszektor gyakorlatilag az összeomlás szélén van, veszélybe került ilyen módon az egészséges ivóvízellátás, és veszélybe került a vízbázisok védelme. De ma már, a mai NÖB-ülésen már beszéltünk arról, hogy milyen kihívások érik a folyóinkat. Láthatjuk jelenleg is, hogy milyen ökológiai katasztrófa valósult meg a Sajó folyót érintően. Ebben a helyzetben ennek a kormánynak nem volt kellően fontos ez az ügy annyira, hogy ennek, mondjuk, egy miniszteri szintű felelősét megnevezze. Ez egészen ijesztő.

Én jó néhányszor szóltam az előző parlamenti ciklusban is a víziközműszektor helyzetéről. A kihívás valóban ciklusok óta és politikai oldalaktól függetlenül jelen van, de 2010 után ez a probléma egyre súlyosabb lett, hiszen önöknek rengeteg olyan intézkedése volt, például a közműadó, amivel gyakorlatilag lehetetlenné tették a víziközműszektor működését. Ma már olyan jellegű és olyan nagyságrendű problémákkal szembesülünk, amelyeket önök sem söpörhetnek a lábtörlő alá. Egy azonnali kérdésem során Orbán Viktor miniszterelnök is elismerte, hogy itt bizony ezermilliárdos nagyságrendben hiányoznak a források a legfontosabb közszolgáltatás biztosításához.

Én a bizottsági meghallgatáson ezzel kapcsolatban is kérdéseket fogalmaztam meg, és azt a folyamatot látom továbbvinni az önök részéről, amit már hallhattunk annak idején még Schanda Tamás államtitkár úr tolmácsolásában, miszerint majd valamikor elkészül önök által egy víziközmű-stratégia, amely majd megmenti a helyzetet. Ezt az ígéretet hallhattam ismételten, hogy majd elkészül egyszer egy víziközmű-stratégia. Megoldási javaslatot, illetve konkrétan a források megnevezését önök ismét elmulasztották.

Hogy miért probléma az, hogy az ipar fejlesztéséért felelős miniszter irányítása alá kerül a környezet ügye? Egy konkrét példát hoztam fel. A miniszterelnök úr és több vezető kormánypárti képviselő is jelezte, hogy például az akkumulátorgyártás milyen kiemelten fontos stratégiai ágazat az önök számára. A bizottság ülésén elhangzott Palkovics miniszter úrtól, hogy hát, ez bizony rendkívüli mértékben használja a természeti kincseket, a természeti erőforrásokat, és tudjuk, hogy milyen kockázatokat hordoz. Példaként hoztam fel, hogy a Göd térségében civilek által megrendelt független kutatás az akkumulátorgyártással kapcsolatos vegyi anyagok jelenlétét mutatta a felszín alatti vizekben.

Ebben a helyzetben nemhogy a kormány képes lett volna egy olyan intézményrendszert felállítani, amely ezt a súlyos környezeti problémát magától jelzi, a civileknek kellett független szakértő által ezt a problémát megvilágítani. Jelen helyzetben is a civilek még az ott élő lakosság érdekében a kormánnyal pereskednek annak érdekében, hogy érdemi információkat adjanak a helyzet súlyosságáról és a helyzet következményeiről. A Belügyminisztériummal pereskednek, hiszen a katasztrófavédelem alá van begyűrve a vízügyi hatóság, amely ebben a kérdésben válaszokat tudna adni. Ez egy rendkívül súlyos ellentmondás, amit gyakorlatilag nem is cáfolt Palkovics László miniszterjelölt.

Szintén nagyon komoly ellentmondás, hogy a klímaváltozással kapcsolatban felelős Palkovics László bejelentette azt, amire már az imént utaltam, hogy nem fogják visszaadni a vidéki városok helyi tömegközlekedési támogatásától elvett központi forrásokat. Ezzel gyakorlatilag lehetetlenné teszik vagy megnehezítik súlyosan a vidéki városok tömegközlekedésének fenntartását.

Tehát elképesztő mennyiségű ellentmondást tapasztalhatunk, de összességében megállapítható, hogy a környezet ügyét önök még az előző ciklushoz képest is lefokozták a kormányzati struktúrában.

Egy pozitívumot azért hadd mondjak el a felszólalásom végén! Évek óta küzdök azért, hogy meg tudjuk állítani a külföldi szemét beáramlását Magyarországra. A problémát elismerve már két minisztertől is kaptam ígéretet arra, hogy a kormány támogatni fogja azon javaslatainkat, hogy meg tudjuk állítani a jellemzően egyébként Olaszországból beszállított műanyag szemét bejutását az országba. Nagyon bízom benne, hogy a sokadszorra előterjesztett javaslatomat most már el fogja fogadni a kormányzati többség. Így legalább egy fontos ügyben tudunk előrelépést tenni. Köszönöm, elnök úr.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Vajda Zoltán képviselő úrnak, MSZP-képviselőcsoport. Parancsoljon!

VAJDA ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Onnan, föntről már egyszer beszéltem, innen, a helyemről még nem, úgyhogy legalább megtanultam most felcsíptetni a mikrofont meg a gombokat, hogy hogyan kell kezelni, egymást közt ezt is begyakorolhattam.

Két dologhoz szeretnék hozzászólni. Az egyiket onnan folytatnám, ahol Sebők Éva képviselőtársam befejezte, mert éppen sajnálatos módon letelt az ideje. Elkezdte mondani az oktatási és egészségügyi minisztériumok hiányának problémáját. Én is ezt látom, az új kormánystruktúrából az világos, hogy az önök kormánya továbbra is azt az idejétmúlt munkaalapú társadalmat akarja építeni, miközben Európa már egy jó másfél évtizede egy tudásalapú társadalmat épít. Mindez arra mutat, hogy továbbra sem képesek a választási ciklusokon túlívelő, az országot valóban felemelő gazdasági stratégiát kiépíteni. Önök azt akarják, hogy az ország maradjon összeszerelő ország, amely egyre távolabb kerül Európa fejlett felétől.

Mi lehet ennek az oka?  kérdezem én. A Költségvetési bizottságban, melyet szerencsére én vezethetek, két minisztert is meghallgathattunk, a régi-új pénzügyminiszter urat, illetve az új gazdaságfejlesztési miniszter urat. Mindkettőtől megkérdeztem, hogy ők miként vélekednek erről, mit kívánnak tenni azért, hogy végre előremutató gazdasági stratégia legyen. Hihetetlenül nagy gond a magyar gazdaság versenyképtelensége, és ezt nemcsak én mondom, hanem elég, ha az MNB versenyképességi jelentéseire utalok, azok sorozatosan egészségügyi és oktatási reformot sürgetnek; még egyszer mondom: nemcsak én és mi, hanem a Magyar Nemzeti Bank is.

Hadd idézzek akkor a Nemzeti Bank elnökétől, Matolcsy Györgytől, aki a minap azzal riadóztatta a kormányt, hogy „elromlott a külső és belső egyensúly, súlyosan deficites a költségvetés és a folyó fizetési mérleg, elszabadulóban van az infláció”; még egyszer, az idézetet nem tőlem hallják, Matolcsy Györgyöt idézem, emiatt hite szerint kétéves stabilizációs programra, három jelző jön: „kreatív, merész és unortodox” lépésekre van szükség, és második adóreformra volna szükség.

Ilyesmit is kérdeztem például a két minisztertől, akik megjelentek a bizottságunk előtt, hogy például mi lesz akkor a magyar gazdasággal, ha nincsenek művelt, tanulásra képes, nyelvet beszélő és digitális készségekkel felvértezett munkavállalók, és ha nincsenek tanárok az iskolában.

Volt egy másik témakör is, amit felvetettem a bizottságban a két miniszternek. Engedjék meg, hogy ezt önökkel is megosszam, és azt is elmondom, hogy a két miniszter mit válaszolt erre. Összeszámoltam, hogy a gazdasági területhez kapcsolódóan én legalább hat minisztériumot találtam. Van egy ilyen EU-s pénzköltési és területfejlesztési miniszter, van egy építési és beruházási miniszter, egy ipari és technológiai miniszter, egy külgazdasági és persze külügyminiszter, egy pénzügyminiszter és a gazdaságfejlesztési miniszter. Azt kérdeztem, hogy hol tudják a területeket egymástól lehatárolni. Például mikor fejlesztünk területet, mikor fejlesztünk vidéket és mikor fejlesztünk gazdaságot, ezt honnan lehet tudni? Mind a kettőtől megkérdeztem, hogy egyébként lesze nekik ráhatásuk a fiskális politikára és hogyan, leszneke egymással érdek-összeütközéseik.

Kérdeztem tőlük például azt, hogy ha a gazdaságfejlesztési programok végrehajtása megy Navracsics Tiborhoz, de az irányokat, mondjuk, Nagy Márton találja ki, a pénzt meg Varga Mihálynak kell hozzá előteremteni, ha nem EU-s forrás, akkor állandó miniszteri szintű egyeztetésen fogjáke ezt csinálni, jóe ez, és nem lesze akkor túl sok az átfedés.

(16.30)

És ha megengedik, nagyon röviden összefoglalom, hogy a két miniszter mit válaszolt erre. Varga Mihály erre azt válaszolta…  egyébként nagyon korrektül mind a két miniszter tételesen minden kérdésre válaszolt, ez fontos, hogy itt is elmondjam önöknek. Varga Mihály régi-új pénzügyminiszter egy körhöz hasonlította az ő együttműködésüket, hogy a körben ülnek az összes olyan miniszterek, akik a gazdasággal kapcsolatos témákat felölelik. Ő ezt úgy hívta, hogy ez a gazdasági kabinet, tehát beszélt gazdasági kabinetről, és nagyon fontos volt számára, hogy kiemelje, hogy a háttéranyagokat a gazdasági kabinethez továbbra is ő mint pénzügyminiszter fogja előkészíteni.

Nagy Márton egy másik síkidomot mondott, ő azt mondta ugyanerre a kérdésre, hogy a különböző minisztériumok hogyan tudnak együttműködni, ő azt mondta, hogy igazából csak három olyan min…  három olyan fontos szereplő van, elnézést a nyelvbotlásért, akik a gazdasággal kapcsolatos munkát végzik; nevesítette őket. Őt mondom elsőnek, bár ő udvariasan magát mondta utoljára. Tehát Nagy Márton, Varga Mihály, és Matolcsy Györgyöt mondta, hogy ez a három olyan szereplő, akik a gazdasággal kapcsolatos munkát végzik. A háromszögnek a három sarkában ők vannak, de mint minden háromszögnél, a három sarok folyamatosan egymással kapcsolatban tud lenni, majd kiemelte Nagy Márton leendő miniszter úr, hogy viszont a háromszög közepén Orbán Viktor ül, mert minden fontos gazdasági döntést a miniszterelnök hoz.

Zárójelben: engem ez aggaszt, ha mindenről egy miniszterelnök akar dönteni, gazdasági témákról is, de mindenesetre ez volt a válasz: egyik miniszter egy kör alakú síkidomhoz, a másik pedig egy háromszöghöz hasonlította. Gondoltam, hogy ezt megosztom önökkel, és kíváncsi vagyok, hogy önök hogy látják ezt a struktúrát. Köszönöm szépen a lehetőséget, hogy innen is beszélhettem. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Z. Kárpát Dániel képviselő úrnak, Jobbik-képviselőcsoport. Parancsoljon!

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Próbáljunk meg akkor egy kevésbé átaktuálpolitizált diskurzust folytatni, mint az előző napirendnél. Nekem egy nagyon egyszerű technikai kérdésem van, amit államtitkár úrnak szegezek.

Alapvetően lakhatással, családpolitikával foglalkozó szakpolitikusként kicsit megriaszt az, hogy ha lakhatási alapkérdésekről beszélünk, akkor a hat gazdasági érintettségű minisztérium közül négy neve is felmerül, de háromé egészen biztosan. Azt látjuk, hogy a rozsdaövezeti kérdések, a klasszikus lakáspolitikai ügyek nagyjából a Technológiai és Ipari Minisztériumhoz tartoznának.

Ugye, van egy Területfejlesztési Minisztériumunk, ahol nyilván a területrendezést kell számonkérnünk akkor, hogyha mondjuk, egy bérlakásprogramot szeretnénk megvalósítani, és egyébként nagyon grandiózus, nagyívű gondolatok hangoztak el az Építési és Beruházási Minisztérium miniszterjelöltjének meghallgatásán, hozzáteszem, ott még jobbikos programpontokkal kapcsolatban is azért némi nyitottság merült fel, ami egy prémiumérzés, nem szoktunk hozzá azért minden héten ehhez. De amikor szóba került a félmillió üresen álló magyarországi ingatlan, akkor nem tudom elképzelni, hogy bármilyen izmussal felvértezett ember azt mondja, hogy hagyjuk, maradjanak csak ott üresen azok az ingatlanok, meg se próbáljuk a 10 százalékát bérlakásként hasznosítani.

Szerencsére minden normálisan gondolkodó ember azt szeretné, hogy mérjük fel ezt az ingatlanállományt, ugye, három tulajdoni láb képzelhető el. Nyilván a magántulajdonhoz nem akar nyúlni senki, bár a lakásügynökségek koncepciójának a kiterjesztése szerintem egy nagyon értelmes területe lenne annak, hogy adott esetben a csak befektetési céllal és üresen tartott ingatlanok egy részéből is egy anyagilag motiváló rendszer mentén azért válhasson bérlakás.

Az önkormányzati és állami tulajdonúak esetében mindenképp végiggondolást vagy vizsgálatot érdemel, hogy hány százalék az, amelynek az állapota olyan, hogy olcsóbb felújítani és bérlakásként hasznosítani, mint újakat építeni. Nagyjából 80-90 százalékra teszem azt a hányadot, ahol drágább lesz vagy drágább lenne a felújítás, mint az újak építése, de hát, ott kéretik és tessék újakat építeni. És azt is látjuk, hogy ez nagyon szorosan összefügg a területfejlesztési minisztériumi kérdésekkel, viszont nem látunk tökéletesen a tekintetben, hogy ha kollégiumfejlesztésről beszélünk, ha egy állami hátterű bérlakás-építési koncepcióról beszélünk, ki fog felelni ezekért a kérdésekért.

Rólam így még a korábbi programalkotások során is elhíresült, hogy óriási nyitottsággal bírnék, tehát felőlem aztán demográfiai minisztérium is lehetne  az lenne a legfontosabb , mert tényleg a leginkább húsbavágó kérdésről beszélünk, de egy önálló lakhatási vagy egy lakhatási és családügyi minisztériumot sem tartottam volna egyébként egy elvetendő gondolatnak.

Látom, hogy alapvetően egy gazdasági megközelítésű és gazdaságikrízis-kezelő kormányzat épült most fel, de szerintem nagyon fontos az elején és az önök alapvető érdeke  nem az enyém, én interpellálhatom bármelyiküket , az önök alapvető létérdeke az, hogy meg tudják mondani, hogy lakhatási kérdésekben kihez lehet, kihez érdemes fordulni, de leginkább ki felel érte. Nem az érdekel engem, hogy ki biztosítja ehhez a pénzt, hiszen azt majd a költségvetési viták során  nem is olyan sokára  meg tudjuk beszélni egymással, de a lakhatást illető felelősségi kérdések…

Vagy mondok egy másik példát, amiből államtitkár úr tökéletesen érteni fogja, hogy mire gondolok: lakáscélú előtakarékosság állami támogatásának visszaállítása. Ezt, ugye, önök elvették az elmúlt években. Nemcsak sok magyar fiatalt, de egy tipikus társasházat is nagyon nehéz helyzetbe hoztak ezzel  mert ha társasház kazánt akart cserélni, mit csinált? Elkezdett a lakóközösség takarékoskodni, és az állam mellé tett egy kis lábat; nem olyan sokat, lehet, hogy csak néhány tízezer forintot, de az hosszú évek alatt a kamatokkal együtt egy terebélyes támogatássá tudott azért szélesedni, és ezáltal lehetővé vált egy átlagos kazáncsere.

Most, ha mi ezt a rendszert vissza szeretnénk állítani  márpedig én vissza szeretném , akkor mit javasol, melyik minisztériumhoz forduljunk vele? Fontos technikai kérdéseket igyekeztem tehát itt összeszedni és odaszegezni, és azért teszem fel ezeket, mert a miniszteri meghallgatásokon is feltettem, de száz százalékban eligazító válaszokat nem tudtunk nyerni ezekre a kérdésekre, ezért nagy tisztelettel várom az eligazításukat ez ügyben. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Nacsa Lőrinc képviselő úrnak, KDNP-képviselőcsoport. Parancsoljon, képviselő úr!

NACSA LŐRINC (KDNP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Először is csak röviden reagálnék például Vajda képviselő úrra is, aki meglepődött, hogy a miniszterelnök döntéseket hoz. (Vajda Zoltán jelzésére:) Mondta, hogy meglepődött, hogy a miniszterelnök hozza a döntéseket, amikor gazdasági kérdésekről is szó van.

Szerintem helyes az, hogyha okos emberekkel veszi magát körül a miniszterelnök akár a tanácsadói körben, akár a miniszteri körben, akár az államtitkári körben vagy akár például a Nemzeti Bank élén, és mindenkit meghallgatva a kormányülésen olyan döntés születik, ami a magyar emberek meg a magyar vállalkozok érdekét szolgálja. Szerintem ez egy helyes modellje a gazdaságirányításnak, de többen a képviselőtársaim közül a gazdaságot  Z. Kárpát Dániel is  szóba ejtette, hogy hányféle minisztérium fog valamilyen módon gazdasági kérdésekkel foglalkozni.

Szerintem ez nagyban összefügg az önök által fölvetett többi témával is, legyen az oktatás, egészségügy, családpolitika, bármilyen lakhatási kérdések, mert egyértelműen bebizonyosodott az elmúlt években, hogy ha a gazdaságnak jól megy, ha a magyar vállalkozásoknak jól megy, ha növekednek a bérek, ha csökkennek az adók, hogyha nő a gazdaság teljesítménye  ahogy ez az elmúlt években volt , akkor egyre több pénz jut oktatásra, egészségügyre, családpolitikára és a többi területre is.

Tévesnek tartom azt a 2010 előtti szocialista-liberális válságkezelést, ami elvett az emberektől, ami elvett az emberektől egy rossz válságkezelés következményeként, mert nem tudott a gazdaság növekedésében semmit tenni, ezért sok ember lett munkanélküli, sok vállalkozás ment csődbe, sok ember került az út szélére.

Szerintem az a helyes gazdaságpolitika, és a mostani válsághelyzetben, egy nehéz gazdasági helyzetben, egy háborús helyzetben, egy járvány utáni helyzetben azért fontos a gazdaságra nagy erőket helyezni, mert ha a magyar gazdaságot sikerül azon a növekedő pályán tartani és sikeressé, ellenállóvá tenni, a válságoktól ellenállóvá tenni, akkor egyre több pénz jut azokra a területekre is. Mint ahogy 2013 óta minden évben több pénz jutott az előző évhez képest oktatásra is, egészségügyre is és családpolitikára is.

Tehát én látok egy mintázatot, egy modellt, egy múltbeli sikertörténetet, amit érdemes folytatni ilyen módon, csak most talán még több gazdasági kihívással állunk szemben, mint mondjuk, 2016-17-18-ban vagy ’19-ben tapasztalhattunk volna. Mint ahogy idén is 400 milliárd forinttal több jut az egészségügyre, mint a tavalyi évben jutott. Óriási összegekről beszélünk. Ez annak köszönhető, a többi családtámogatás is annak köszönhető, hogy a tavalyi évben 7 százalék volt a gazdasági növekedés, és nem különböző eladósodásból, nem hitelből, nem különböző megszorító csomagokból, hanem a gazdaság növekedéséből tudunk ezekre a fontos területekre fordítani.

Sebők képviselő asszony mondta azt, hogy ha tudta volna a minisztériumok felsorolásánál lévő törvénynél, hogy ebben a törvényben mi van, akkor javasolt volna egy módosító javaslatot. Ugyanaznap lett benyújtva a két törvény, képviselő asszony, ugyanabban a pillanatban is, tehát nyugodtan a kettőt egymás mellett is lehetett volna olvasni, és akkor világosabb szerintem a kép.

(16.40)

De az EU-s pénzeket nem azért nem kapjuk meg, amiket ön mondott, hanem a gyermekvédelmi törvény miatt nem kapjuk meg, tisztelt képviselő asszony. (Derültség az ellenzéki oldalon.) Ez legyen teljesen világos! Ha visszanézik az idővonalat, láthatják, hogy az Európai Bizottság hogyan állt az aláírásokkal, hogyan kezdeményezte a helyreállítási alappal kapcsolatos párbeszédet a magyar kormánnyal, és akkor világosan fogja látni, hogy mikor hagyta abba ezt a párbeszédet. Már aláírás előtt volt. S mikor volt ez a pillanat? Amikor megszavaztuk a gyermekvédelmi törvényt  (Z. Kárpát Dánielnek:) Z. Kárpát Dániel is megszavazta, ezért nem értem, hogy miért kiabál be , tehát amikor megszavaztuk a gyermekvédelmi törvényt.

A családügyet is említette képviselő úr. Hál’ istennek, a bizottságban a családügyi miniszter urat a Jobbik is támogatta. Remélem, ez egyfajta bizalom, és mostantól így mehetünk tovább. A bizottságban jobbikos képviselőtársam is megszavazta a családokkal is foglalkozó miniszter kinevezését, tehát alkalmasnak találta arra, hogy ellássa ezt a feladatot. Ezek szerint ez a frakció álláspontja.

Képviselő asszony, én arra kérném, hogy a rendőrökről egy kicsit kevésbé derogáló módon beszéljen. Szerintem nagyon nagy tiszteletet érdemelnek a magyar rendőrök. A közbiztonság nagyon-nagyon sokat javult 2010 óta. 2010-ben, amikor a szocialisták kormányoztak, 400 ezernél is több regisztrált bűncselekmény volt Magyarországon, mostanra ez 190 ezer alá csökkent (Közbeszólások. Az elnök csenget.), tehát óriási csökkenés állt be a regisztrált bűncselekmények elkövetésében. Szerintem ez jó irány. A közbiztonság nagyon nagyot javult Magyarországon az elmúlt időszakban, és ez nagyon nagy részben a Belügyminisztériumnak és a rendőröknek köszönhető. Azt gondolom, ez helyes, és tiszteletet meg köszönetet érdemelnek inkább ahelyett, hogy valamiféle negatív jelzőkkel illetnénk őket.

De ugyanígy kérném az idősek tiszteletére is, mert ön el akarja dönteni mások helyett, hogy ki mikor menjen nyugdíjba. Nem idegen önöktől ez a gondolkodásmód, az önök egyik politikusa el akarta venni a szavazati jogot az idősektől, mondván, hogy miért szólnak bele a jövő alakulásába. Értem én, hogy ez egyfajta divat vagy elvárás a Momentumban most az elnökjelölti nagy versenyben, ahol lassan már a frakciólétszámmal megegyező elnökjelölt lesz. Értem én, hogy ez egy elvárás, de akkor is azt gondolom, az, hogy ki mikor megy nyugdíjba, nem az ön dolga, hanem mindenki eldöntheti saját maga  nem tudom, ebben egyetértünke, hogy mindenki eldöntheti saját maga , hogy mikor kíván nyugdíjba menni, vagy milyen módon szeretné végezni a tevékenységét tovább.

Z. Kárpát képviselő úrnak jelezném, hogy az a 2010 előtti kormány volt, ahol a gazdasági válságot kizárólag megszorítással tudták kezelni. Ők voltak azok, akik mindent elvettek a családoktól, mindent elvettek a vállalkozásoktól, sőt odaadtak egy csomó feladatot az önkormányzatoknak finanszírozás nélkül. A vidéki önkormányzatokkal kapcsolatban Keresztes László képviselő úr is rendszeresen fölszólal, de az a kormány volt az, amelyik rengeteg feladatot adott a vidéki önkormányzatoknak, finanszírozás nélkül. Megkapták, hogy ezt tartsák fenn, amazt tartsák fenn, olyan feladatot lássanak el, csak éppen állami finanszírozás nem társult hozzá. Szerintem ez nem helyes.

A mostani törvényjavaslatban leírtakból és a miniszteri meghallgatásokból  ugye, már megtörténtek a miniszterjelölti meghallgatások, egy héttel bölcsebbek vagyunk az általános vitához képest  szerintem világosan kirajzolódik az a kép, hogy hogyan lesz képes ez a kormányzati struktúra az előttünk álló időszak kihívásait kezelni. Szerintem abban egyetértünk, hogy egy nehéz, válságokkal teli időszakban élünk, ezért a kihívásokat kezelni kell. Magyarország értékelvűségét, értékalapon álló politikáját közben meg kell őrizni, és az előttünk álló kihívásokat  legyen az a természetvédelem, a szomszédunkban zajló háború, a járvány, a népvándorlás vagy legyenek a gazdasági nehézségek  mind-mind kezelni tudja, hogy adekvát, nemzeti, s a magyar embereknek és a magyar családoknak is kedvezményeket és előnyt biztosító politika következzen a továbbiakban is Magyarországon, ahogyan ezt próbáltuk és tettük az elmúlt 12 évben. Szerintem a mostani struktúra nemcsak, hogy alkalmas erre a feladatra, hanem a személyi összetételből, a bizottsági meghallgatásokból és az ilyen törvényjavaslatokból világosan látszik, hogy alapvetően  ahogy a miniszterelnök fogalmazott  sok melóra van szükség, de ez a sok meló, a sok munka sikerre vezetheti az egész országunkat, amivel mindannyian, még az önök szavazói is sokkal jobban járnak, mint ha önöket választották volna. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Z. Kárpát Dániel képviselő úrnak a rendelkezésére álló időkeretben.

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! De hiányzott már Nacsa képviselőtársammal a jó kis szemfeltáró beszélgetések sorozata! Képviselőtársam, 400 ezer regisztrált bűncselekményről beszélt 2010 viszonylatában, most pedig, ha jól írtam fel, akkor 190 ezerről. Kérdezem öntől, hogy ha időközben 5 ezer forintról felemelték a szabálysértési értékhatárt 50 ezer forintra, akkor emiatt kiesik néhány százezer bűncselekmény a rostán vagy pedig bent marad. Értem én, és nem vitatom el, hogyha vannak sikerek, ne legyünk ellendrukkerek, tök jó, ha van ilyen. De önök a szabálysértési értékhatár többszörösére emelésével ezt a statisztikát olyan szempontból torzítják, ahogy ön azt előadja. Tehát ha az értékhatár-emelés utáni adatokat veti össze, az versenyképes, így meg legalábbis inkorrekt.

Ha már értékválasztásról beszél, akkor kérem, valamelyikük adjon választ arra, hogy az évtizede befagyasztott 28 500 forintos nyugdíjminimumhoz mikor fognak hozzányúlni. Ez, képviselőtársam, értékválasztás lenne.

A gyermekvédelmi népszavazást összekötni különböző brüsszeli szankciókkal pedig akkor lenne legitim gondolat, ha ön a képviselői postafiókomba ma este 24 óráig át tudna küldeni egy olyan linket, amelyben deklarált bizottsági dokumentumok szerepelnek, amelyek nevesítve emlegetik az önök gyermekvédelmi népszavazását, és ehhez kötnének olyan szankciókat, amelyekről beszélünk. A helyzet az, hogy éppen ma olvastam az utolsó bizottsági papírost. Volt, ami nagyon nem tetszett benne, például a nyugdíjrendszert illető bizonyos kitételek nem nyerték el a tetszésemet, de én nem találkoztam az önök gyermekvédelminek szánt népszavazásával. Ha tud ilyenről és van ilyen, akkor kérem, hogy a képviselői mailboxomba éjfélig juttassa el ezt, és akkor tudjuk folytatni ezt a beszélgetést. Addig az önök ilyen ködszurkáló vízióépítéséhez én biztos, hogy nem akarok hozzájárulni, mert ha ön elhiszi azt, amit mondott, akkor nagyon komoly baj van a kormányzati frontokon. Köszönöm a figyelmet.

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Vajda Zoltán képviselő úrnak, MSZP-képviselőcsoport.

VAJDA ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr, és köszönöm szépen Nacsa képviselő úrnak, hogy ilyen kedvesen figyel arra, amit én mondok. Csak lehet, hogy én hadartam, vagy esetleg ön értette félre tudatosan vagy esetleg csak véletlenül.

Hát, én ott ültem a bizottságban, úgyhogy én tudom, hogy mi hangzott el a háromszög kapcsán, amelynek a három sarkában Matolcsy, Varga Mihály és Nagy Márton ül, és a közepén ül Orbán Viktor  idézem a miniszterjelölt urat , aki minden döntést meghoz. Nekem azzal nincs bajom, ha egy miniszterelnök döntést hoz, ha úgy hozná, ahogy ön mondta, hogy meghallgatja a kollégákat, meghallgatja az államtitkárokat, a minisztereket, akár a jegybank elnökét, és így hozza meg a döntést, csak nem így hangzott el Nagy Márton szájából a Költségvetési bizottságban. Azt mondta, hogy bár ők a háromszög három sarkában vannak, és ők felelnek ív szerint a gazdaság fejlesztéséért, de minden döntés a miniszterelnöktől indul. Így mondta, és szerintem viszont abszurdum, ha egy jogi végzettségű miniszterelnök így gondolja, pláne egy ilyen helyzetben. Az utolsó néhány másodpercet arra használnám, hogy elmondjam, mindnyájan nagyon örülünk, hogy az első negyedéves GDP-bővülés tényleg bődületes magas, 8,2 százalék volt. Mindnyájan örülünk ennek, hiszen közös a hazánk, a boldogsága mindnyájunk öröme. De abban egyetértünk, hogy ennek most jó hosszú ideig búcsút kell mondani, ugye? Tehát hogy simán lehet, hogy technikai értelemben akár recesszió is lesz a következő két negyedévben. Tehát az öröm közös, de sajnos a bánattal is kezdeni kell valamit, és az olyan döntéshozatallal, amit hallottunk, szerintem nem lehet küzdeni ez ellen. Az utolsó másodpercemben pont befejeztem. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Kérdezem képviselőtársaimat, hogy kíváne még valaki élni a felszólalás lehetőségével. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok.

Megkérdezem államtitkár urat, hogy kíváne felszólalni és reagálni a vitában elhangzottakra. (Azbej Tristan jelzésére:) Igen, államtitkár úr, öné a szó.

AZBEJ TRISTAN, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő törvényjavaslat az új, ötödik Orbán-kormány minisztériumainak felsorolásáról szóló törvényhez kapcsolódik. Az új kormányzati struktúra, ahogy az általános vitában is hangsúlyoztuk, a jelen kihívásaihoz fog igazodni. A miniszterelnök most is úgy alakít kormányt, hogy annak összetételét és szerkezetét az előttünk álló négy év feladataiból vezeti le. Magyarországnak olyan kormányra van szüksége, amely a leginkább alkalmas arra, hogy az ország előtt álló próbatételeknek megfeleljen.

A leendő új kormány célja emellett az is, hogy a háborús helyzet miatt kibontakozó európai gazdasági válság kérdéseire olyan válaszokat adjon, amelyek lehetővé teszik, hogy Magyarország megőrizhesse az elmúlt években elért eredményeit. A fentiekből is következően továbbra is azt valljuk, hogy nem kizárólag a kormányzati struktúra, nem a minisztériumok elnevezése, a minisztériumok száma, hanem az azokban folyó munka teszi alkalmassá a kormányzatot a vezetésre.

Mint ahogy a korábbi általános vita során, a minisztériumok felsorolásáról szóló törvény vitája során is így volt, most is kialakult egy szakmai-elvi vita arról, hogy hány és milyen minisztériumnak kéne lenni.

(16.50)

Talán az ellenzék padsoraiban sem teljes az egyetértés, Sebők Éva képviselő asszony és Keresztes László Lóránt képviselő úr külön minisztériumot, tehát még több minisztériumot szeretne, Vajda Zoltán képviselő úr  hogyha jól értettem  kritizálta azt, hogy túl sok gazdasági területtel foglalkozó minisztérium van, ezzel együtt tartjuk magunkat ahhoz az állásponthoz, hogy nem a kormányzati struktúrának a szintje dönti el azt, hogy egy adott szakpolitikai területet milyen sikeresen vezet egy kormányzat.

Fölmerültek egyes területek. Hogyha a zöldpolitika területén végignézünk az elmúlt 12 év eredményein, amikor is nem volt külön környezetvédelmi tárca, akkor a klímavédelem területén azt láthatjuk, hogy a hazai bruttó üvegházhatásúgáz-kibocsátás 2020-ban 34 százalékkal alacsonyabb az 1990-es szintnél, a megújulóenergetika, tehát a fenntarthatóság területén az látszik, hogy 2010 óta 84 százalékkal növeltük a megújulóenergia-alapú villamos energia felhasznált mennyiségét. A természetvédelem és -megőrzés területén azt látjuk, hogy az elmúlt években közel 6500 hektáron valósultak meg erdőtelepítések. A nemzetipark-igazgatóságok éves költségvetése 2010-hez mérten a négyszeresére emelkedett. Folytathatnám ezeket az eredményeket.

Itt egy másik fontos eredmény, hogy a klíma- és természetvédelmi akcióterv keretében a „Tisztítsuk meg az Országot!” program által összesen közel 128 ezer tonna illegális hulladéktól került megtisztításra az ország. 2021. július 1-jétől betiltottuk egyes egyszer használatos műanyagok forgalomba hozatalát. A „Nemzeti környezetvédelmi program 2015-2020” keretében körülbelül két és félszeresére nőtt az ökológiai gazdálkodásba bevont mezőgazdasági területek nagysága.

A víziközmű-ágazat is szóba került. A víziközmű-ágazat, elöregedett hálózatok felújítására a kormány rekonstrukciós alapot hozott létre, amelynek köszönhetően évi 1,5 milliárd forint forrást biztosít 2018 óta. Továbbá az önkormányzatok számára a víziközművek energiahatékonyságának fejlesztése című pályázat keretében 3,5 milliárd forint került kiosztásra.

Ezek mind olyan eredmények, amelyek a zöldpolitika, a fenntarthatóság területén, a környezetvédelem területén egy jelentős előrelépést jelentettek a Gyurcsány-Bajnai-kormányok idejéhez képest, amikor ez az ágazat semmi, de semmi figyelmet vagy forrást nem kapott. Tudják, mi volt a különbség amellett, hogy az Orbán-kormányok sikeres zöldpolitikát folytattak, a Gyurcsány-kormányok pedig sikertelent, hogy mi volt a másik különbség a két kormányzat, illetve időszak között? Hogy a Gyurcsány-kormányok idején volt külön környezetvédelmi tárca, az Orbán-kormányok idején pedig nincsen, nem volt külön környezetvédelmi tárca, mégis el tudta érni ezeket a sikereket.

Az egészségügy területére térve: a 2022-es költségvetésben mintegy 2884 milliárd forint áll rendelkezésre egészségügyi célokra. Közel két és félszer annyit fordít a kormány az egészségügy működésére, mint 2010-ben. Tudják, hogy ezen az eredményen és az erőforrás-hozzárendelésen kívül mi volt a különbség a Bajnai-kormány és az Orbán-kormányok között? Hogy a Bajnai-kormányok, a Gyurcsány-Bajnai-kormányok idején volt külön egészségügyi tárca, mégis egy zuhanórepülésbe vezették a magyar egészségügyet, az Orbán-kormányok idején pedig betagozódott egy másik minisztériumba az egészségügyi területnek a szakpolitikai irányítása, mégis el tudtuk azt érni, hogy a gyakorlatban eltöltött időtől függően az egészségügyben az alapilletmények a 2020. évhez képest átlagosan két és félszeresére emelkedtek, illetve emelkednek 2023-ig, el tudtuk azt érni, hogy míg 2010-ben egy húsz éve dolgozó orvosnak a bruttó alapbére 165 ezer forint volt, ez most  nem tévedés  1 millió 491 ezer forint. El tudtuk azt így érni, hogy 2010 óta a kormány megújított 91 kórházat, 54 rendelőintézetet, valamint létrejött 23 új rendelőintézet is. Tehát, még egyszer, nem az államigazgatási egységnek a megnevezése a lényeg, hanem az elköteleződés, valamint a szakmapolitikai hozzáértés.

Tisztelt Országgyűlés! A jó kormányzás alapja a jó munkamegosztás, amihez a feladatok észszerű és életszerű megosztása elengedhetetlen. A jelen törvényjavaslat és annak módosításai többek között ezt a koordináló munkát hivatottak ellátni.

Z. Kárpát Dániel képviselő úr egy nagyon konkrét szakmai kérdést tett föl, hogy a lakhatási kérdéseken belül a bérlakás-felújítási program, illetve a kollégiumfejlesztés területe melyik minisztériumhoz fog tartozni. Ezzel kapcsolatban azt a tájékoztatást tudom adni, hogy ezekre majd a miniszteri statútumrendeletek fognak pontos rendelkezéseket adni, hogyha a hatáskörök ezek után sem tisztázottak, akkor javaslom ezeknek a kérdéseknek az újbóli feltételét. A kormányalakításnak az üteme gyorsan halad, a statútumrendeletekre minden bizonnyal a közeljövőben lehet számítani.

A Törvényalkotási bizottság módosító javaslata a jogtechnikai és -szerkesztési jellegű változtatások mellett a leendő miniszterek feladat- és hatásköreinek további pontosítását is elvégezte. Ezek közül utalnék a módosító javaslat azon két pontjára, amelyek a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvényt érintik, s amelyek értelmében a vizekkel, a vízi létesítményekkel összefüggő állami feladatok egy új feladatkörrel, a vízi munkák, vízi létesítmények műszaki tervezésével és előkészítésével bővülnek. Ezt az új feladatkört az állami beruházásokért felelős miniszter fogja ellátni.

Ugyanígy feladatköri pontosítás valósul meg a közösségibormarketing-támogatások lebonyolításának rendjét illetően, mivel az a jövőben leválik az agrártámogatási intézményrendszerről, s a kormányzati stratégiák kidolgozásának támogatásáért és a társadalompolitika összehangolásáért felelős miniszter feladatkörébe kerül.

Számos alkalommal leszögeztük, de nem lehet elégszer kihangsúlyozni, hogy a kormány számára kiemelten fontos a főváros fejlesztése. E munka hatékonyságát hivatott növelni az a módosító javaslat, amelynek célja, hogy a kiemelt budapesti fejlesztésekkel kapcsolatos feladatokat a kormány a magyar állam százszázalékos tulajdonában álló nonprofit gazdasági társaság vagy annak százszázalékos tulajdonában álló nonprofit gazdasági társaság mellett az állami beruházásokért felelős miniszter útján is megvalósíthassa. Ez alól a magasépítési beruházás előkészítése kivételt képez, ugyanis az kizárólag a magyar állam százszázalékos tulajdonában álló nonprofit gazdasági társaság útján látható el.

Megemlítendő továbbá az úgynevezett megbízhatósági vizsgálatra vonatkozó pontosítás is. A javaslat a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény esetében a rendőrségről szóló törvény hatályos szabályaihoz hasonlóan megteremti annak a lehetőségét, hogy a kormány egyes szerveket, illetve foglalkoztatotti csoportokat rendeletben mentesítsen a megbízhatósági vizsgálat alól.

Ugyancsak kitér a javaslat az egyes állami építési feladatok szabályozására is, amikor a kormány szervezetalakítási szabadságát biztosítja azzal, hogy rendeleti szintű szabályozásra utalja egy adott kormányzati feladatkör tekintetében annak meghatározását, hogy a feladatot konkrétan mely szerv vagy gazdasági társaság látja el. Ez a köznevesítés egy bevett kodifikációs technika, amely esetben kormányrendelettel a kormányzati szervezetbe tartozó bármely költségvetési szerv vagy gazdasági társaság egy adott feladat ellátására kijelölhető.

(Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

A javaslat rendezi továbbá azt is, hogy a tömegrendezvényre belépésre jogosító jegy ellenében belépni szándékozó természetes személyek személyes adatainak rögzítésére vonatkozó szabályok alkalmazása alól a tömegrendezvények szervezője 2022. de-cember 31. napjáig mentesül. A módosítás a törvényjavaslat benyújtását követően több jogalkalmazótól beérkezett, további felkészülési idő biztosítására irányuló igényre reflektál, ezért itt egy, a tömegrendezvények ismételt szabad megtartásának első szezonjához képesti féléves halasztást teszünk lehetővé a szabályozások közötti gördülékeny átmenet garantálásaként.

A módosítás ezek mellett a politikai felső vezetőkre vonatkozó szabályok körében határoz meg egyéb pontosításokat. Így a javaslat szerint nemzetbiztonsági főtanácsadói feladatok ellátására egy államtitkár is kijelölhető, amely szabály nem új államtitkári pozíció létrehozását jelenti, hanem azt, hogy egy államtitkári pozíciót lehet nemzetbiztonsági főtanácsadóként titulálni.

(17.00)

Továbbá a javaslat rendezi azon nemzetstratégiai célokat megtestesítő részvénytársaságok esetében az összeférhetetlenségi szabályokat, amelyek tulajdonosi jogot megtestesítő értékpapírjai közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány tulajdonosi joggyakorlásába kerültek átadásra.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! A Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló törvény és az előttünk fekvő törvényjavaslat által lefektetett kormányzati felépítés megfelel azoknak a választói elvárásoknak, amelyekről a magyarok április 3-án döntöttek, megfelel a Magyarország előtt álló kihívások leküzdésének és megfelel a világban bekövetkező változásoknak. Erre tekintettel ismételten arra kérem önöket, hogy támogassák szavazatukkal a javaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Felszólalások:   48-88   89-106   107-108      Ülésnap adatai