Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Megköszönöm miniszter úr válaszát. Tisztelt Országgyűlés! Napirend előtti felszólalásra jelentkezett Zsigmond Barna Pál képviselő úr, Fidesz-képviselőcsoport: „Aktuális ügyeink” címmel. Öné a szó, képviselő úr.

(10.30)

DR. ZSIGMOND BARNA PÁL (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Úr! Ebben az évben egy napra esett a pünkösd, amikor az egész keresztény világ a Szentlélek kiáradását ünnepli, valamint a nemzeti összetartozás napja. Évről évre a trianoni békediktátum évfordulóján, június 4-én, a legmélyebb gyász érzése mellett a magyar nemzet összetartozását hirdetjük. Hálát adunk Istennek azért, hogy a legsötétebb történelmi tragédiák ellenére is megtartott bennünket, magyarokat.

A 2010 utáni 12 év nemzetpolitikai megvalósításai történelmi léptékkel mérve is nagy eredmények. Ma több mint egymillió új magyar állampolgár van, és a magyar nemzet egységesebb, mint az elmúlt száz esztendőben bármikor. Az elmúlt években egy időre ugyan elzárt egymástól a vírus, de ma azt remélhetjük, hogy közösen leküzdöttük a láthatatlan ellenséget, és a szomszédban zajló szörnyű háború ellenére néhány napja Csíksomlyó ismét meggyújtotta a remény lángját a Kárpát-medencében.

Tisztelt Képviselőtársaim! Június 4e apropóján számos olyan közéleti szereplő is megnyilvánult, akik, ha máskor nem is, de most mindenképpen jobban tették volna, ha bölcsen hallgatnak. „És gondoljunk azokra a magyarokra is, akik Trianonnak is köszönhetően ma jobban élnek Romániában, Szlovákiában és a többi környező országban, mint mi itthon, Magyarországon.”  írta a közösségi médiában Erzsébetváros DK-s polgármestere, Niedermüller Péter. Nincs új a nap alatt, ennyi telik egy gyurcsányista politikustól az évfordulón. Mi ez, ha nem a nemzeti önbecsülésünk ellen intézett legdurvább támadás? Persze, meg sem lepődünk már ezen, a baloldalon már-már hagyománynak tekinthető a nemzetellenesség.

A kijelentés azért is felháborító, mert Szlovákiában még mindig érvényben vannak a felvidéki magyarságot jogfosztás állapotában tartó Beneš-dekrétumok, Romániában továbbra sem biztosított a szabad anyanyelvhasználat a hivatalos ügyek intézésében, a hatóságok törvénytelenül zárnak be magyar iskolát, a kárpátaljai magyarok pedig éppen életük munkáját hátrahagyva, rettegve mentik az életüket. A jogi és lelki dimenziókon túl Niedermüller állítását a magyarok által lakott régiók gazdasági, kereseti adatai sem támasztják alá, mert a magyarok által lakott régiók fejlődését az utódállamok sokszor akadályozzák, és aki jár határon túl, ismeri a tételt: mindig ott a legrosszabb az utak állapota, ahol a magyarok laknak. Amit Niedermüller Péter képes volt kimondani, még Kádár János vagy Grósz Károly sem merték kimondani, mert a gazemberségnek is vannak fokozatai.

Tisztelt Képviselőtársaim! A baloldal a határon túli nemzettársaink ellen kampányolt a 2004. december 5-ei népszavazás idején, és mára a DK ifjúsági tagozata, a Momentum olyan gerincesen magáévá tette ezt az ideológiát, hogy sorra választ magának magyarellenes testvérpártokat a szomszédos országokban, és támogatja az ő jelöltjeiket a magyarokkal szemben.

Persze, nemcsak politikusok, hanem történészek is képesek döbbenetes megállapításokat tenni Trianon kapcsán. Gyáni Gábor történész cikke, amelyben az ország megcsonkításának áldásos hatásairól értekezett az Élet és Irodalom hasábjain, egyenesen gyomorforgató. Gondolata szerint a fejletlenebb területek elvesztésével ballaszttól szabadult meg az ország. Ezzel ő is beállt abba a sorba, ami igazából Medgyessy Péterrel kezdődött, aki Erdély elcsatolásának évfordulóján koccintott a román miniszterelnökkel, és folytatódott az erdélyi magyarokat a 23 millió román közé soroló Kovács Lászlóval és a „merjünk kicsik lenni!” politikát megvalósító Gyurcsány Ferenccel. A mai baloldal a szocialista rendszer ideológiáját viszi tovább, hiszen a nemzeti érzés a szocialista internacionalizmus egyik legfőbb ellensége volt. Az ő megmondóembereik bűnös nemzetnek állítottak be bennünket, ennélfogva szerintük megérdemeltük a trianoni tragédiát. Nem nemzetben, hanem osztályokban és internacionalizmusban gondolkodtak, és mint az említett példák mutatják, gondolkodnak a mai napig.

Tisztelt Képviselőtársaim! Szerencsére mi, nemzeti elkötelezettségű politikusok, magyar emberek vagyunk többségben, mi, szerte a Kárpát-medencében, akikben hazánkért, nemzetünkért kiirthatatlan élni akarás és rendíthetetlen elszántság, elkötelezettség forr. Az elmúlt évszázadokban ez a lelkület tartotta meg a nemzetünket. Napjainkban kívül a globalista úthenger, belül a Gyurcsány-féle nemzetáruló ideológia ellen küzdünk. Az április 3-ai választás eredménye azonban megmutatta, hogy a magyar nemzet mit választ, milyen úton akar továbbmenni. Április 3-án a fejlődést, a nemzeti gyarapodást választottuk, nemet mondtunk a nemzetellenes baloldalra.

Végezetül, még újabb virágzó ezer évet kívánok Magyarországnak, a magyar nemzetnek és magunknak. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A kormány nevében Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter úr válaszol. Miniszter úr, öné a szó.

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Frakcióvezető-helyettes Úr! Valószínűleg minden jóérzésű magyar ember egyetért azzal, hogy Niedermüller Péternek az ön által idézett véleménye felettébb ízléstelen és szégyenteljes. Ugyanakkor valószínűleg egyetértünk azzal is, hogy ebben semmi szokatlan nincsen. Nincsen benne szokatlan, mert a magyar baloldal sajnos hírhedtté vált az elmúlt években arról, hogy folyamatos volt a gyűlöletszítás a határon túli magyar közösségekkel szemben, folyamatosan lépéseket tettek annak érde-kében, hogy kirekesszék a határon túl élő magyarokat azokból a fontos döntésekből, amelyek a nemzet egészének jövőjét határozták meg. És sajnos, amikor a baloldal kormányzott, akkor a magyarok szembeállítása a magyarokkal, az egy sportágszerűen űzött politikai megközelítés volt.

Ezzel abszolút ellentétesen, mi a jobboldalon úgy gondolkodunk, hogy minden magyar felelős minden magyarért. Mi azt gondoljuk helyesnek, ha minden magyar részt vehet a nemzet jövőjét érintő legfontosabb kérdésekről szóló döntéshozatalban, és mi világossá tettük a határon túliak számára, hogy mindig számíthatnak az anyaországra, mint ahogyan egyébként az elmúlt években, évtizedekben egyébként számtalanszor bebizonyosodott, az anyaország is mindig számíthatott a határon túli magyar közösségekre.

Ennek a nemzetpolitikának a helyességét látjuk visszaigazolódni az április 3-ai parlamenti választások eredményében is, amikor is nemcsak rekordszámú szavazatot kapott a Fidesz és a KDNP alkotta pártszövetség, de rekordszámú szavazatot adtak le a határon túl élő magyarok is. Az a 318 083 szavazat, amely a határon túlról érkezett, gyakorlatilag a duplája a 2014-ben leadott szavazatoknak, és a 267 ezret meghaladó érvényes szavazat is több mint kétszerese a nyolc évvel ezelőttinek. Köszönjük a határon túli magyaroknak a részvételt a nemzet jövőjéről szóló, rendkívül fontos döntésben, köszönjük mindazoknak, akik segítettek abban, hogy a határon túli magyarok élhettek a törvény adta jogukkal. (Arató Gergely: Már amelyik…)

Ebből a 318 ezer szavazatból, az érvényes szavazatokból azok 94 százaléka a Fidesz és a KDNP pártszövetségére került leadásra, ez 254 468 szavazat volt. Ez részben, minden bizonnyal a baloldal gyűlöletének egyik oka, de mondhatjuk azt is, hogy annak eredménye is. Én nem akarok tanácsokat adni természetesen több okból sem a baloldalnak, de ha kevesebbet provokálnák a határon túliakat, ha kevesebb gyűlöletet szítanának a határon túliakkal szemben, akkor lehet, hogy egy kicsivel több támogatást kapnának, egyes pártjaik az 1 százalék helyett akár az 1,4 százalékot is megcélozhatnák a következő választáson.

Mi azt gondoljuk, hogy a határon túl élő nemzeti közösségekkel kapcsolatos politikában nem Budapestről kell megmondani azt, hogy mi jó a határon túli magyaroknak, hanem meg kell kérdezni a határon túl élő közösségeket, és ők megmondják, hogy mire van szükség. Ennek a politikai megközelítésnek az eredményeként adtunk összesen 200 milliárd forintnyi pályázati támogatást több mint 60 ezer, magyarlakta területeken működő vállalkozásnak, akik aztán 400 milliárd forintnyi beruházást hajtottak végre határon túli magyarlakta területeken, ezáltal több ezer új munkahelyet hoztak létre. Ennek a politikai megközelítésnek a jegyében építettünk újjá az elmúlt kormányzati ciklusban 900 bölcsődét és óvodát, tettük lehetővé 300 ezer magyar gyerek számára a minőségi anyanyelvi oktatáshoz való hozzáférés lehetőségét, és így tettünk újabb lépéseket annak érdekében, hogy minden gyerek számára megadasson a lehetőség arra, hogy magyar nyelven tanulhassanak. Ennek a politikai megközelítésnek a jegyében 1600 külhoni templomot, plébániát, parókiát, egyházi közösségi házat újítottunk föl, és ennek a politikai megközelítésnek a jegyében adtunk jelentős támogatást a határon túl működő sportegyesületeknek.

(10.40)

Ne felejtsük el, a nemzet identitásának, megtartásának egyik legjobb eszköze a sport. Azt hiszem, hogy minden jóérzésű magyar ember szívét megmelengette az, amikor a Sepsi OSK csapata megnyerte a Román Kupát, vagy amikor a Csíkszereda U19-es csapata megnyert Romániában mindent, bajnokságot, kupát és szuperkupát egyaránt.

A támogatások tehát jó helyre kerültek, a támogatások segítik a magyar nemzeti közösségek megerősödését. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Isten éltesse a határon túl élő magyarokat! Amíg mi kormányzunk, a magyar kormányra egészen biztosan számíthatnak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Felszólalások:   29-32   33-36   37-82      Ülésnap adatai