Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Tájékoztatom képviselőtársaimat, hogy a módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőség.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a Magyarország Kormánya és Románia Kormánya között a Békéscsaba-Méhkerék-államhatár és a Nagyszalonta-államhatár (Románia) közötti gyorsforgalmi úti kapcsolat létesítéséről szóló megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/5244. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.

Elsőként megadom a szót Nagy Bálint úrnak, az Építési és Közlekedési Minisztérium államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének, 30 perces időkeretben. Parancsoljon!

NAGY BÁLINT építési és közlekedési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Kérem, engedjék meg, hogy ismertessem önökkel a Magyarország Kormánya és Románia Kormánya között a Békéscsaba-Méhkerék-államhatár és a Nagyszalonta-államhatár közötti gyorsforgalmi úti kapcsolat létesítéséről szóló megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslatot.

Az önök előtt lévő tervezet célja a Bukarestben, 2023. április 4-én aláírt magyar-román kormányközi megállapodás kihirdetése. A megállapodás jogalapot teremt a magyarországi M44-es gyorsforgalmi út és a Romániában ahhoz kapcsolódó útszakasz összekötésének megteremtéséhez.

Tisztelt Ház! A román féllel 2011 óta rendszeresek az egyeztetések a magyar-román autópálya-munkacsoport keretében. A szakértői egyeztetések eredményeként Magyarország és Románia között két autópálya már megépült, és jelenleg épül az M3-as autópályától az országhatárig tartó M49-es autóút és annak a Szatmárnémetiig vezető folytatása, aminek köszönhetően a harmadik, egy új gyorsforgalmi határkapcsolat épülhet ki Csenger térségében a két ország között.

Magyarország és Románia közúti infrastruktúrájának összekapcsolását továbbgondolva a román féllel már a negyedik gyorsforgalmi összeköttetésről is sikerült megállapodni, az M44-es kétszer kétsávos gyorsforgalmi út Békéscsaba és a magyar-román államhatár közötti szakaszának tervezési feladatai megkezdődtek. Romániában is előkészítés alatt van a Nagyvárad és Arad közötti gyorsforgalmi út, amelyhez Nagyszalonta környékén csatlakozik majd az M44-es gyorsforgalmi út. A viszonosság elvét követve, és amennyiben szükség lesz rá, a román fél az említett gyorsforgalmi utakhoz kapcsolódó új határátkelőhelyeket Románia területén tervezi megépíteni.

Tisztelt Országgyűlés! Az önök előtt lévő javaslat a román féllel történt megállapodás hatálybalépését szolgálja, amely megállapodás megfelel az európai uniós előírásoknak, és korszerű keretek között teszi lehetővé a két ország közötti gyorsforgalmi úthálózat bővítését is.

A magyar és a román kormány célja új közúti kapcsolat létesítése a magyar részről Békéscsaba-Méhkerék-államhatár gyorsforgalmi út, román részről pedig a Nagyszalonta-államhatár gyorsforgalmi út megépítése és közvetlen összeköttetése által. A megállapodás szerint a szerződő felek a saját államuk területére eső, irányonként kétszer kétsávos gyorsforgalmi utat és annak minden tartozékát előzetes környezeti hatásvizsgálat elvégzését követően építhetik meg.

Tisztelt Országgyűlés! Az új gyorsforgalmi összeköttetés Magyarország és Románia között nemcsak a kulturális és családi kötelékek megerősítéséhez, hanem a gazdasági, kereskedelmi és turisztikai kapcsolatok fellendítéséhez is hozzájárulhat, ez egy újabb fontos lépés a két ország kapcsolatában. Ezért kérem önöket, hogy a benyújtott törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Elsőként megadom a szót Herczeg Tamás képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon!

HERCZEG TAMÁS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Asszony! Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Mint a térség egyik országgyűlési képviselője és mint a Nemzeti Összetartozás Bizottságának alelnöke lobbiztam is érte, ennélfogva nagyon örülök az elénk kerülő törvényjavaslatnak, a Békés megyeiek által nagyon várt döntésnek, miszerint az M44-es gyorsforgalmi út tovább épül, így tehát nyomvonalának megépítése nem áll meg Békéscsabánál.

Régen megfogalmazott vágyunk és célunk volt ugyanis, hogy az M44-es út folytatásával közvetlen gyorsforgalmiút-kapcsolata létesülhessen Békés megyének a Partiummal és más határon túli területekkel. Ez az út jelenti azt is, hogy Magyarország fővárosa közelebb kerül a Partiumhoz, és jelenti azt, hogy Közép- és Délkelet-Magyarországról is könnyebb lesz elérni a keleti határainkon túli területeket. Nekünk, Békés megyeieknek, a közép-békési térség lakóinak, Békéscsabának pedig ennél is többet jelent: a békési megyeszékhely megközelíthetőségének javítása fontos stratégiai szempont, a térség fejlődésének nélkülözhetetlen feltétele. Az út megépítése középtávon minden reményünk szerint növeli a külföldi és hazai befektetni szándékozók érdeklődését Békés megye iránt, gyarapítja a turizmussal kapcsolatos esélyeinket, a lakott települések forgalmának átterelésével javítani fogja a közlekedésbiztonságot és a települések élhetőségét, és ami szintén öröm: a magyar-román és a magyar-magyar kapcsolatok intenzitását is növelheti.

Ennélfogva Békés megye Arad és Bihar megyével való kapcsolatára is, az itt élők és a civil világ kapcsolatrendszerére is minden bizonnyal jótékony hatással lesz. Ezért a megközelíthetőség és a személy- és áruszállítás körülményei, lehetőségei miatt fontos számunkra a 120-as vasúti korridor most zajló kétvágányúsítása is, hiszen ezzel a nyugati határtól Lőkösházáig végre az utolsó szakasz is elkészül, és jobb, gyorsabb közlekedési, szállítási útvonalunk lesz Arad felé. Ezért lényeges számunkra a békéscsabai reptér ügye is, amely az önkormányzat és a kormányzat kiemelt reptérfejlesztési projektje, és a személyszállítás, a teherszállítás és a sportrepülés terén is dinamizálhatja a helyi életet, a gazdaságot.

Természetesen mint minden nagy beruházásnál, itt is fontosak a környezetvédelmi, természetvédelmi szempontok, ezek mérlegelése után kezdődhet bármilyen munka. A Békés megyében maradás, a fejlődés szempontjából fontos az M44-es országhatár felé történő megépítése, hiszen számos olyan, a gazdasági és demográfiai viszonyokat vizsgáló adat van, amely mutatja, hogy égetően szüksége van Békés megyének az országos átlaghoz történő felzárkózásra.

Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyar Közlönyben idén március 14-én jelent meg az a miniszterelnöki határozat, amely a Magyarország és Románia közötti gyorsforgalmi út létesítéséről szóló megállapodás előkészítésére ad felhatalmazást. Sikeres előzménye a történetnek, hogy tavaly év végén a román oldalon is zöld lámpát kapott az M44-es folytatásaként épülő gyorsforgalmi út. Folytatva a sort: április 4-én, Bukarestben írta alá az előttünk fekvő megállapodást Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere, valamint Sorin Grindeanu román miniszterelnök-helyettes, közlekedési és infrastruktúraügyi miniszter. Így tehát a magyar oldalon Békéscsabától az országhatárig, a szomszédunknál pedig a határmetszési ponttól Nagyszalontáig épül ki a gyorsforgalmi út, bekapcsolódva ezzel a majd létesülő Arad-Nagyvárad autópályába.

Mint ismert, 2010-ben egyetlen gyorsforgalmiút-kapcsolat sem volt Magyarország és Románia között, ahogy államtitkár úr is elmondta, ma kettő működik az M4-es és az M43-as jóvoltából; a Szatmárnémeti felé épülő M49-es a csengeri határátlépési ponttal és az M44-es lesz a következő kettő. Az M44-esen jelenleg 88 kilométernyi négysávos út járható Békéscsaba és Lakitelek között. Lakitelek és Szentkirály, valamint Szentkirály és Kecskemét között ugyanakkor még folynak a munkálatok, de most már elmondhatjuk, hogy egy szakasz néhány hónap múlva, az utolsó, a bács-kiskuni megyeszékhely mellett futó 5-ös főút M5-ös kapcsolatának közvetlen közeléből induló pályaszakasz, amely az M44-es legnyugatibb és egyben utolsó része, 2025 elején kerül átadásra várhatóan, így végre közvetlen gyorsforgalmi utunk lesz Budapest és Békéscsaba, illetve Békéscsaba és Budapest között, Békéscsabáról pedig az előttünk fekvő javaslat alapján tovább épül az út.

(21.20)

Lényeges körülmény, hogy a schengeni egyezményhez való román csatlakozásig a Szalonta-államhatár és a Békéscsaba-Méhkerék-államhatár közötti gyorsforgalmi úton a nemzetközi közúti forgalmat a hatályos szerződéseknek megfelelően román-magyar határátkelőhely megnyitásával kell biztosítani.

A határátkelőhely Románia területén létesül. Ha megépül az országhatártól a Nagyvárad-Arad közötti útig a gyorsforgalmi út, akkor majd egy észak-déli irányú, a Partiumon áthaladó, 119 kilométer hosszúságú úthoz csatlakozik a mi 44-esünk. Ez az út egyébként a nagyváradi körgyűrű és a leendő észak-erdélyi autópálya közötti csomóponttól indul majd, és innen halad Arad és Temesvár felé.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az M44-es kétszer kétsávos gyorsforgalmi út Békéscsaba és a magyar-román államhatár közötti szakaszának tervezési feladatainak végrehajtása megkezdődött. Az országhatár irányába a már meglévő gyorsforgalmi út paramétereivel egyező műszaki tartalommal épül majd tovább az M44-es Doboz, Sarkad és Méhkerék térségében, azokat természetesen elkerülve, és elkerülve az ökológiai folyosókat és a Natura 2000-es területeket is.

A Kettős-Körös fölött épül majd egy híd, és ahogy halad tovább az út, beköti majd a gyorsforgalmi úthálózatba a sarkadi ipari parkot is. A gyorsforgalmi út megépítése a 44-es főút szintén tervezett négynyomsávosításával együtt szükségessé teszi a közútkezelő békéscsabai mérnökségének bővítését, ami foglalkoztatási szempontból sem utolsó tényező. Bízom benne, hogy az érintett útszakasz mihamarabb megépül, bekapcsolva az anyaországot a Partiummal, majd Erdéllyel összekötő úthálózatba és a nemzetközi gyorsforgalmi úthálózat részévé téve Békés megyét.

A törvényjavaslatot a Fidesz-frakció természetesen támogatja. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

ELNÖK: A következő felszólaló Gurmai Zita képviselő asszony, az MSZP képviselőcsoportjának vezérszónoka. Parancsoljon!

DR. GURMAI ZITA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök asszony. Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! A javaslat értelmében Magyarország és Románia közvetlen kapcsolatot létesít Méhkerék és Nagyszalonta települések útjainak összekötésével, melynek célja az akadálymentes nemzetközi közúti forgalom elősegítése. A gyorsforgalmi úton a nemzetközi közúti forgalmat a hatályos szerződéseknek megfelelően román-magyar határátkelőhely megnyitásával kell biztosítani. A határátkelőhely Románia területén létesül. A felek a saját államuk területére eső szakasz finanszírozását a számukra elérhető forrásokból biztosítják.

2023. április 4-én megállapodást írt alá Bukarestben Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint Sorin Grindeanu román közlekedési és infrastruktúraügyi miniszter, amely a Magyarország és Románia közötti gyorsforgalmi úti kapcsolat létesítését célozza. Az M44 kétszer kétsávos gyorsforgalmi út Békéscsaba és a magyar-román államhatár közötti szakaszának tervezési feladatai megkezdődtek. Ez szerintem nagyon fontos.

Romániában is előkészítés alatt áll a Nagyvárad és Arad közötti gyorsforgalmi út, amelyhez Nagyszalonta környékén csatlakozna a magyarországi M44-es gyorsforgalmi út. A viszonosság alapján a román fél a tárgyi gyorsforgalmi utakhoz kapcsolódó új határátkelőhelyet Románia területén tervezi megépíteni. Erre igen nagy szükség van. A gyorsforgalmi út az itt élők érdekeit szolgálja, és nagyban elősegíti a két ország közötti közúti közlekedés élénkítését, ezért a Magyar Szocialista Párt a törvényjavaslat elfogadását támogatja. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

ELNÖK: Most Hollik István képviselő úr következik, a KDNP vezérszónoka. Öné a szó.

HOLLIK ISTVÁN, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Ház! Talán abban nincs vita itt a Ház falain belül, hogy Magyarország egyik legnagyobb előnye az elhelyezkedése, és ha ez így van, hogyha erre úgy tekintünk, hogy ez egy versenyelőny, az, hogy Magyarország Európa közepén helyezkedik el, akkor érdemes az ilyen versenyelőnyt növelni, és minden olyan beruházást támogatni, amely ezt a versenyelőnyünket megtartja, illetve adott esetben még növelni is tudja.

Azt gondolom, az triviális, hogy minden határkeresztező infrastrukturális beruházás ezeknek a feltételeknek megfelel, tehát Magyarországnak ez a versenyelőnyét növeli, úgyhogy ez ügyben is örömmel tapasztaljuk, hogy konszenzus van, és éppen ezért természetesen mi, kereszténydemokraták is támogatjuk azt, hogy Méhkerék és Szalonta között gyorsforgalmi út jöjjön létre ennek a törvényjavaslatnak következtében, ezért ezt a javaslatot természetesen támogatjuk. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

ELNÖK: Tisztelt Képviselőtársaim! A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Mivel további felszólalásra senki nem jelentkezett… (Jelzésre:) Most látom, mégis szót kért Németh Szilárd képviselő úr, ezért megadom a szót Németh Szilárdnak 15 perces időkeretben. Parancsoljon!

NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen, kedves elnök asszony. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyszalonta a Kárpát-haza nemzeti összetartozásának egyik jelentős és fontos szimbóluma, jelképe, és mondhatjuk azt is nyugodtan, hogy példaképe. Ha csak arra gondolunk, hogy milyen nagyszerű emberek, magyar tudósok, művészek, közéleti személyek születtek ebben a városban, akik mindegyike a munkásságával hozzájárult a közös kultúrkincsünkhöz, elég, ha csak Arany Jánost említjük, a nemzet koszorús költőjét, vagy az ő gyerekeit, a korán meghalt Juliskát, illetve Arany Lászlót, aki szintén egy sikeres nép-nemzeti írónk, költőnk volt a XIX. században.

De említhetjük a XIV. századból Toldi Miklóst, akiről mintázta a Toldi-trilógiának a főszereplőjét, vagy Zilahy Lajost, akinek az egyik legsikeresebb művét, a Halálos tavaszt egy nagyszerű filmben is megörökítették, de a fekete bojtárnak nevezett Sinka Istvánt, nép-nemzeti költőnket, írónkat is, vagy Kulin Györgyöt, csillagászt, aki nemcsak a magyar amatőr csillagász mozgalom felvirágoztatója volt egy elég kemény időszakban, ahol folyamatosan vegzálták akár az Akadémián, akár az egyetemen, akár azokon a helyeken, ahol egész egyszerűen csak azért jöttek össze, hogy a csillagokat megfigyeljék. Van a szülővárosomhoz, Csepelhez is köthető tevékenysége Kulinnak  nem véletlenül Csepel Nagyszalonta testvértelepülése , ő volt az, aki a Csepeli Munkásotthon Csillagdájának az 50 centiméter átmérőjű, egyébként akkor az ország legnagyobb amatőr csillagászati távcsövének a tükörreflexeit csiszolta. Ez 1969-ben történt. De azt is elmondhatjuk Nagyszalontáról, hogy abban a bizonyos négy évben a kis magyar világban az utolsó észak-erdélyi település volt itt a Partium területén, ahol az akkori magyar kormány átvehette az élet irányítását egy rövid időre.

Azt viszont bizton kijelenthetjük, hogy ma Magyarország szempontjából, a nemzeti összetartozás szempontjából, Partium életének a szempontjából Nagyszalonta egy igazi gazdasági, kulturális és  fogalmazzuk meg  politikai világítótorony, őrtorony, egy strázsahely a Partium területén. Dél-Biharban mindenféleképpen egyedülálló az a tevékenység, amit Nagyszalonta mutat.

Hogy miért beszéltem ennyit Nagyszalontáról? Hát, itt lesz a leágazás, és ezért meg kellett küzdeni 2019 óta, amikor engem Török László polgármester úr megkeresett, hogy segítsek, mint a testvérvárosának a parlamentben ülő képviselője, hogy hozzuk helyzetbe Nagyszalontát.

(21.30)

Itt, ahogy Hollik képviselőtársam mondta, bizony, ahol egy két autópálya-minőségű gyorsforgalmi utat  még nem tudjuk pontosan, hogy autópálya vagy autóút lesz, de mindenféleképpen egy komoly közlekedési beruházás  csomópontként kezelnek, az bizony több egyszerű közlekedési lehetőségnél az ott élő családoknak, több egyszerű mindennapos családegyesítés megvalósításánál. (Sic!) Ezek nagyon fontos kérdések egyébként az ottani emberek számára, hiszen Nagyszalontát is kettéválasztotta Trianon. Ugye, van itthon nálunk egy új Szalonta része és megmaradt a másik oldalon Nagyszalonta. De ezen is túlmutat, hiszen egy olyan lehetőséget kap a magyar állam és a román állam közös együttműködése  és amit most jóvá fogunk hagyni nagy valószínűséggel, remélem, teljes egyhangúságban , egy olyan lehetőséget kapnak, hogy egy gazdasági csomópont jöhessen létre. Ez nemcsak infrastrukturális szempontból érdekes számunkra, nemcsak a közlekedés szempontjából, nemcsak logisztikai szempontból érdekes, hanem bizony termelő szempontból is. Ide termelő- és egyéb üzemeket lehet telepíteni, és mivel rendkívül gyorsan fejlődik Nagyszalonta, nagyon fontos kulturális beruházások vannak a magyar állam támogatásával.

Elég itt az oktatási támogatásokat elmondani, de annak a legnagyobbját, az Arany János Elméleti Lícium és Kollégiumot, amely olyan feladatot lát el ott a dél-bihari térségben, hogy olyan 50-100 kilométerről hordják be a gyerekeket mindennap, ehhez most már buszuk is van, mindennap hordják be a gyerekeket, hogy itt magyarul tanulhassanak. De például említettük Arany János nevét, ugye, 2017-ben volt a bicentenáriumi évforduló, Arany János születésének 200. évfordulója, és ezen az összes, Arany Jánossal kapcsolatba hozható épületet, portát megújították, a Csonkatornyot, a kiállítást teljes egészében, az Arany-palotát, az Arany-portát, az összes idekapcsolható köztéri műalkotást. Tehát egy komoly vonzerő a magyar turisták számára. Ez egyébként látszik is abból, hogy mennyien keresik föl. Természetesen van még mit tenni. Ez a leágazás mindenféleképpen meg fogja teremteni ennek a lehetőségét, és fel fogja értékelni ilyen szempontból is.

Ehhez kell egy olyan fogadókészség és egy olyan magyar polgármester, aki érti a csíziót, érti a dolgát. Húsz éve polgármester, teszi azt, amiért oda megválasztották, erősíteni a magyar közösséget, segít a magyar közösségnek gyarapodni úgy, hogy egyébként a magyar-román együttélésben is kiváló példát mutat mindenki számára. Tehát ebből a városból még csak kis zörgéseket sem lehet hallani, pedig nagyjából olyan fele-fele arányban élnek magyarok és románok. Nekünk szerintem ebből a szempontból is segítenünk kell minden olyan eszközzel, ami rendelkezésünkre áll.

És itt szeretném megköszönni azoknak a munkáját, akik ebben részt vettek értő módon. Nem könnyű az államigazgatáson átmenni egy ilyen üggyel még akkor sem, ha szerintem, még egyszer szeretném hangsúlyozni, egy nagyszerű, a nemzetegyesítés, a nemzet erejének erősítése szempontjából egy kiváló ügyről van szó, de szerencsére felismerték azok, akik evvel foglalkoznak. Külön szeretném megköszönni Szijjártó Péter, Lázár János és Palkovics László miniszter uraknak és egyébként az egész grémiumnak, az alattuk lévő államtitkároknak, akik evvel foglalkoztak, és mind-mind támogatólag járultak hozzá a munkatársaik magyar részről; és természetesen Sorin Grindeanu miniszterelnök-helyettes úrnak, aki a közlekedési és az infrastruktúra-fejlesztési tárcát viszi Romániában. És, ha megengedik, én még két fontos személyt, akik nagy befolyással voltak ennek az ügynek a megvalósítására, szeretnék kiemelni, az egyik Mosóczi László államtitkár úr, aki legelőször fogadott bennünket Török László polgármester úrral 2019-ben, és amit ígért, aszerint ment az egész ügy. Tehát minden abba az irányba mutatott, hogy az M44-es magyarországi gyorsforgalmi út és a romániai, most jelenleg megépítés, tervezés alatt álló nagyváradi és aradi útnak a leágazása, közös leágazása Nagyszalontánál lesz.

Arra kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy önök is támogassák az előttünk fekvő törvényjavaslatot, aminek az a célja, hogy ezt a két utat egybekössük. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK: Megkérdezem képviselőtársaimat, hogy kíváne még valaki élni a felszólalás lehetőségével. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok. Megkérdezem államtitkár urat, hogy kíváne válaszolni. Jelzi, hogy válaszolni kíván. Parancsoljon, öné a szó.

NAGY BÁLINT építési és közlekedési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Most is csak szeretnék köszönetet mondani a hozzászólóknak és a támogatóknak. Köszönöm szépen.

Felszólalások:   289-298   299-310   311-312      Ülésnap adatai