Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm, bizottsági elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A döntésre a holnapi ülésnapon kerül sor.

(21.00)

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a légi járművek fedélzetén elkövetett bűncselekményekről és egyéb cselekményekről szóló egyezményt módosító jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/4878. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.

Elsőként megadom a szót Nagy Bálint úrnak, az Építési és Közlekedési Minisztérium államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének, 30 perces időkeretben.

NAGY BÁLINT építési és közlekedési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az önök előtt lévő törvényjavaslat célja a légi járművek fedélzetén elkövetett bűncselekményekről és egyéb cselekményekről szóló, Tokióban, 1963. év szeptember 14. napján kelt egyezményt módosító, 2014. április 4-én, Montrealban elfogadott jegyzőkönyv kötelező hatályának elismerése és kihirdetése. A jegyzőkönyv a joghatóság kérdésére, a légi jármű parancsnokának jogkörére és a bűncselekményt elkövető utas által okozott károk megtéríttetésére vonatkozó módosításokat tartalmaz.

(Az elnöki széket Dúró Dóra, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Tisztelt Ház! A légi közlekedés fejlődése során mindig újabb és újabb veszélyek merülnek fel, a rádióforgalom megzavarásától kezdve az engedetlen utasokon keresztül egészen a légi járművek eltérítéséig. A nemzetközi közösség szereplőinek szorosan együtt kell működniük a repülésbiztonság terén, ki kell alakítani egy egységes szabályozást, amely lehetővé teszi, hogy az ilyen bűncselekmények elkövetőinek felelősségre vonása ne maradhasson el a joghatóság hiánya miatt. Fontos továbbá, hogy az elkövetőt olyan súlyos büntetéssel sújtsák, ami a generális prevenciót is szolgálja.

1963-ban a nemzetközi polgári repülési szervezet égisze alatt a részes államok megkötötték a légi járművek fedélzetén elkövetett bűncselekményekről és egyéb cselekményekről szóló egyezményt, ismertebb nevén a tokiói egyezményt, amely a légi járművek fedélzetén elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatos rendelkezéseket tartalmazza.

A tokiói egyezménynek jelenleg 187 állam a részese, köztük hazánk is. 2014-ben a nemzetközi polgári repülési szervezet égisze alatt Montrealban elfogadták a részes államok a tokiói egyezményt kiegészítő jegyzőkönyvet, amely az azt aláíró államok vonatkozásában 2020. január 1-jén lépett hatályba.

A tokiói egyezménynek az 1963. évi megalkotása óta felmerült több hiányossága, hibája is. Ennek kiküszöbölésére jött létre a montreali jegyzőkönyv, amely három fontos módosítást tartalmaz.

Az első a joghatóság kérdésére vonatkozik. A jegyzőkönyv joghatóságot biztosít a légi jármű üzemeltetője székhelye szerinti államnak, továbbá a leszállás helye szerinti államnak is, függetlenül attól, abban az esetben is, ha ez eltér a tervezett leszállási helytől. Ez a rendelkezés azért szükséges, hogy már a leszálláskor felelősségre vonható legyen a renitens utas, és az eljárás gyorsabb legyen.

A második jelentős változás a légi jármű parancsnokának könnyebb fellépését teszi lehetővé annak érdekében, hogy a fedélzeten megbomlott rend és fegyelem a lehető leghamarabb helyreálljon. Intézkedés megtételéhez ugyanis a montreali jegyzőkönyv alapján már az is elegendő, ha a jogellenes magatartást tanúsító személy a parancsnok véleménye szerint követett el súlyos bűncselekményt. A jegyzőkönyv példákat is ad az intézkedésre okot adó cselekményekre: a személyzet elleni fizikai támadás vagy ezzel való fenyegetés, a parancsnoknak a légi jármű vagy az azon lévő személyek és vagyontárgyak biztonságának megóvása és védelme érdekében kiadott jogszerű utasításainak megtagadása.

A harmadik változás az, hogy a légitársaság megtéríttetheti az ilyen utas által okozott kárt, költségeket, például ha a leszállítás miatt kell a tervezettől eltérő államban leszállnia a légi járműnek.

Tisztelt Országgyűlés! A montreali jegyzőkönyv most kihirdetendő módosításait a tokiói egyezmény több évtizedes gyakorlati alkalmazásának tapasztalatai indokolják, amelyek egyértelműen a repülésbiztonság fejlődését szolgálják. Az Európai Unió repülésbiztonsági ügynöksége több ízben felhívta a tagállamok figyelmét a montreali jegyzőkönyv kihirdetésének fontosságára. Az ügynökség is jelezte, hogy egyre több az engedetlen utas, például a koronavírus-járvány kapcsán, akik nem tesznek eleget a szabályoknak, például a járványügyi intézkedéseknek, és korlátozottak a lehetőségek a velük szembeni eljárásra. Ezt orvosolja nemzetközi jogi szempontból a montreali jegyzőkönyv, amelyhez a kormány indokoltnak tartja hazánk csatlakozását.

Tisztelt Országgyűlés! Az elmondottak alapján kérem önöket, hogy a benyújtott törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK : Köszöntöm képviselőtársaimat, egyúttal tájékoztatom önöket, hogy az államtitkár úr expozéja után a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Elsőként megadom a szót Herczeg Tamás képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának, 15 perces időkeretben. Parancsoljon!

HERCZEG TAMÁS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm szépen a szót. Az előterjesztésből láthatjuk, hogy egy hazánkban 52 éve hatályban lévő egyezményről van szó.

Mint sok más szabályozást is, így a tokiói egyezményt is számos tekintetben felülírta az idő. Ennélfogva valóban hasznosnak, indokoltnak és elvártnak tekinthető az előttünk fekvő módosító jegyzőkönyv három pontja. Az első, vagyis a joghatóság kiterjesztésének biztosítása felgyorsítja az engedetlen jogszabálysértő utas felelősségre vonásának folyamatát. Ennek megfelelően ugyanis mind a légitársaság székhelye szerinti államban, mind a leszállás helye szerinti államban megindulhat az elkövető ellen az eljárás.

A második módosítás a légi jármű parancsnokának könnyebb és gyorsabb fellépését teszi lehetővé probléma, atrocitás, támadás esetén. Az eredeti szabályozással ellentétben már nem azt szükséges alapos okkal feltételezni, hogy a fedélzeten a lajstromozó állam büntető törvénye szerint súlyos bűncselekmény elkövetése készül, van készülőben vagy történt, hanem elegendő, ha a parancsnok szerint minősül az ügy súlyos bűncselekménynek.

A harmadik változtatás szerint a légitársaság megtéríttetheti az ilyen utas által okozott kárt, költségeket, például ha a leszállítása miatt kell a tervezettől eltérő államban leszállnia a légi járműnek.

Véleményem szerint légi utazásaink során nagyon fontos a prevenció, az ilyen szempontú elrettentés, a repülésbiztonság és az, hogy aki ezt a repülésbiztonságot megsérti, megszegi, minél gyorsabban felelősségre vonható legyen, történjen az bárhol a világban.

A Fidesz országgyűlési képviselőcsoportja természetesen támogatja a tokiói egyezmény módosításának átvezetését a magyar jogrendbe. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: A következő vezérszónok az MSZP képviselőcsoportjából Gurmai Zita képviselő asszony. Parancsoljon!

DR. GURMAI ZITA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! A javaslat az 1963. szeptember 14-én, Tokióban kelt, a légi járművek fedélzetén elkövetett bűncselekményekről és egyéb eseményekről szóló egyezményt módosító jegyzőkönyv kötelező hatályának elismerését célozza.

A módosítás joghatóságot biztosít a légi jármű üzemeltetője székhelye szerinti államnak, továbbá a leszállás helye szerinti államnak is, erre az eljárás gyorsítása miatt van szükség, hogy a rendbontó utas, ahogy ezt az államtitkár úr is jelezte, már a leszálláskor felelősségre vonható legyen, továbbá a légi jármű parancsnokának a könnyebb fellépését teheti lehetővé, ugyanis az eredeti szabályozással ellentétben már nem azt szükséges alapos okkal feltételeznie, hogy a fedélzeten a lajstromozó állam büntetőtörvényei szerint súlyos bűncselekmény elkövetésére készül vagy történt, hanem elegendő, ha a parancsnok szerint minősül az súlyos bűncselekménynek.

Végül a légitársaság megtéríttetheti, ahogy erről szintén szó volt, a rendbontó utas által okozott kárt, költségeket, például ha a leszállítása miatt kell a tervezettől eltérő államban leszállnia a légi járműnek.

Erre a módosításra azért volt szükség, mert a légi járművek fedélzetén előforduló erőszakos viselkedés gyakorisága sajnálatos módon fokozódik, ezért az utasokat és vagyontárgyaikat veszélyeztetők megfékezésére további eszközökre van szükség. A fenti módosításokat a tokiói egyezmény 60 éves gyakorlati alkalmazásának tapasztalatai támasztották alá, ezért a fenti módosítások egyértelműen a repülésbiztonság fejlődését szolgálják.

A Magyar Szocialista Párt a törvényjavaslat elfogadását támogatja. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.

ELNÖK: Most a KDNP képviselőcsoportjának vezérszónoka, Hollik István képviselő úr következik. Parancsoljon, öné a szó.

(21.10)

HOLLIK ISTVÁN, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A tokiói egyezményt, illetve az azt kiegészítő montreali jegyzőkönyv tartalmát államtitkár úr ismertette, és az eddigi hozzászólásokból is látható, hogy nem sok mindenben, de úgy látszik, a repülésbiztonság ügyében teljes konszenzus van a parlamentben. Ebből a kereszténydemokraták sem fognak kimaradni, ezért az előttünk fekvő T/4878. számú törvényjavaslatot mi is támogatni fogjuk. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Mivel további felszólalásra senki nem jelentkezett, megkérdezem képviselőtársaimat, hogy kíváne még élni valaki a felszólalás lehetőségével. (Senki sem jelentkezik.) Mivel senki nem jelentkezett, az általános vitát lezárom.

Megkérdezem államtitkár urat, hogy kíváne válaszolni a vitában elhangzottakra. (Nagy Bálint jelzésére:) Nagy Bálint államtitkár úrnak adok szót. Parancsoljon!

NAGY BÁLINT építési és közlekedési minisztériumi államtitkár: Csak köszönöm szépen a hozzászólásokat és a támogatást. Köszönöm a szót, elnök asszony.

Felszólalások:   281-289   289-298   299-310      Ülésnap adatai