Felszólalás adatai

Felszólalások:   35-60   61-88   89-126      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Tájékoztatom képviselőtársaimat, hogy a módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőség.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény, valamint a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/5890. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.

Elsőként megadom a szót Raisz Anikó asszonynak, az Energiaügyi Minisztérium államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének 30 perces időkeretben. Parancsoljon!

DR. RAISZ ANIKÓ energiaügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! A jövő építése közös feladatunk, ezért a kormány olyan gazdaságpolitikai intézkedéseken dolgozik, amelyek elősegítik a körforgásos gazdaság kialakítását, a gazdálkodási tevékenységek és a környezet védelmének összekapcsolását.

Ennek érdekében 2023. július 1-jétől új korszak vette kezdetét a hulladékgazdálkodásban. Az új koncessziós modell a rezsicsökkentés eredményeinek fenntartása és az uniós célértékek határidőre történő teljesítése mellett egységesen magas színvonalon hivatott biztosítani a szolgáltatást valamennyi magyarországi településen.

A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység végzése során az átállás kapcsán a korábbi közszolgáltatáshoz kapcsolódóan fennakadás nem volt, 2023. december 31-éig a szolgáltatás változatlan műszaki tartalommal történik. A kormány az átalakulás során a folyamatokat figyelemmel kíséri, és ahol indokolt, a szükséges módosításokra a javaslatot megteszi.

Ahogy azt a korábbiakban is rögzítettük: a hulladékgazdálkodási ágazat új, július 1-jétől bevezetett koncessziós modelljének az a fő célja, hogy biztosítsa a hulladékgazdálkodás területén az ellátás folyamatosságát, a körforgásos gazdaságra való átállás gördülékenységének garantálását, valamint az Európai Unió által előírt hulladékgazdálkodási célok elérését és az ezek konkrét megvalósítását szolgáló szabályok érvényre juttatását. Mindezt úgy kell megtennünk, hogy a hulladékgazdálkodás szabályozásáról szóló uniós irányelvekben előírt célértékek maradéktalan teljesítése közben a több mint tíz éve minden nehézség ellenére fenntartott rezsicsökkentés eredményeit meg tudjuk őrizni.

Az önök előtt lévő törvényjavaslat a hulladékgazdálkodás koncessziós rendszerének kezdeti tapasztalatai alapján született pontosító jellegű javaslatokat tartalmazza, amelyek a korábban elfogadott csomagnak egy kis terjedelmű módosítását jelentik.

A törvényjavaslat első része, a környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény módosítása a NAV által jelzett ellenőrzési jogkörükkel kapcsolatos probléma feloldását szolgálja a vonatkozó átmeneti rendelkezés szövegezésének minimális módosításával.

A beterjesztett javaslat második része a hulladékról szóló 2012. évi törvény tervezett módosítása, amelynek főbb tartalmi elemei a következők. Az építési-bontási hulladék fogalmának pontosítása az Európai Unió hulladék-keretirányelvével teljes összhangban történik meg annak érdekében, hogy az átalakítások, felújítások hulladéka is a fogalom hatálya alá tartozzon, és ezáltal a fogalommeghatározás jobban igazodjon az építési jog fogalmaihoz. Egyértelműsítjük az önkormányzatok közfeladat-ellátásban történő részvételét. A koncessziós körbe tartozó hulladék átadására vonatkozó szabályok módosítása, a racionális szempontokat figyelembe véve, az eddigi kezelő létesítménybe történő saját beszállítás gyakorlatának további folytatását teszi lehetővé. A hulladék a törvény erejénél fogva kerül a koncessziós társaság tulajdonába, így azzal jellemzően nem kereskedik, hanem értékesíti azt. Külföldi eredetű, de a hazai jogszabályok alapján koncessziós körbe tartozó hulladék esetében fordulhat elő, hogy az azzal való tevékenység kereskedelemnek minősül. Erre tekintettel módosul a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási és a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység fogalmak meghatározása. A koncessziós társaságot érintő eljárási szabályok kismértékben módosulnak, egyértelműsítésre kerül, hogy a gördülő fejlesztési rendszerterv felülvizsgált változatát az adott évben január 15. napjáig lehet benyújtani, továbbá az eljárási határidő 45 napról 60 napra történő hosszabbítására is szükség van, mivel a műszaki képviselő feladatát már nem a minisztérium látja el, hanem külső szervezet. Emellett a gördülő fejlesztési rendszerterv elutasításának eseteit is bővíteni szükséges.

A pénzügyi biztosíték. A céltartalék képzésére kötelezettek köréről, a pénzügyi biztosíték, a céltartalék formájáról és mértékéről, felhasználásának feltételeiről, elszámolásának és nyilvántartásának szabályairól, valamint a környezetvédelmi biztosítás részletes szabályairól szóló 271/2023. kormányrendelet kihirdetésével részleteiben is szabályozottá vált a hulladékgazdálkodás területén a pénzügyi garanciák rendszere. Ennek akadálytalan működtetéséhez szükséges a Ht. több ponton történő módosítása, amelynek révén a pénzügyi garancia képzésére kötelezettek aránytalan terhei mérséklésre kerülnek, továbbá a részletszabályok minél alaposabb kidolgozása érdekében szükséges a törvényi felhatalmazó rendelkezés kiegészítése is.

A kiemelt hulladékjogi szabályszegők nyilvántartásában kizárólag a gazdálkodó szervezetek adatai lesznek nyilvánosan hozzáférhetőek a jövőben. A méltányossági jogkörben az illegálisan elhagyott hulladék felszámolásának költségei tekintetében eljáró hulladékgazdálkodási hatóságok jogalkalmazásának megkönnyítése is szükséges.

A törvényjavaslat lehetővé teszi a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt., az NHKV további feladatkijelölését. Az állami és önkormányzati tulajdonú területeken elhagyott hulladék felszámolása során a módosítás a belső koherenciát teremti meg a hulladék átadására vonatkozó rendelkezésekkel.

A törvényjavaslat biztosítja azt is, hogy a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal a hulladékhasznosítóktól adatokat kérjen be a megalapozott kompenzációszámítás érdekében. A módosítás tartalmaz egy úgynevezett iskolai papírgyűjtésért fizetendő ösztönző szükségességét hangsúlyozó rendelkezést is. Valamint végezetül elmondhatjuk, hogy a javaslat a Ht. és a közbeszerzési előírások kapcsolatát is törvényi szinten rendezi.

Tisztelt Országgyűlés! Mint említettem, a kormány célja, hogy minél jobban elősegítsük a körforgásos gazdaság kialakítását, a gazdálkodási tevékenységek és a környezet védelmének az összekapcsolását. Meggyőződésem, hogy ez a törvényjavaslat ebből a szempontból is előremutató változtatásokat tartalmaz. Kérem, hogy az elmondottak szellemében támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Elsőként megadom a szót Ferencz Orsolya képviselő asszonynak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon!

DR. FERENCZ ORSOLYA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Az elmúlt évtizedek gazdasági, műszaki fejlődése és az urbanizáció hatására rendkívüli mértékben nőtt meg a keletkező hulladékok mennyisége. Ahogy gyorsul az életünk, úgy növekszik a hulladék mértéke is. Az előzetes prognózisok szerint, ha így folytatjuk a jelenlegi életvitelünket és a tájhasználatot, akkor 2050-re a globális hulladék évente akár 3,4 milliárd tonna fölé is növekedhet. Úgyhogy nem túlzás azt állítani, ami az ezredfordulón már tulajdonképpen a tudományos körök által egy bevett fogalommá vált, hogy egy antropocén korba ért az emberiség, amikor az emberi tevékenység hatása oly mértékűvé válik, hogy földtörténeti korként beszélünk majd arról, amit jelenleg a Földdel teszünk így együtt, a Földön élő emberiség.

(14.10)

Hazánkban a települési hulladék újrahasznosításának az aránya 2004-ben 11,8 százalék volt, 2019-ben ez 35,8 százalékra javult. Ez a V4-országok közül a legjobb eredménynek tekinthető, de még így is jelentősen elmarad az Unió 47,4 százalékos átlagértékétől. Tehát a feladat előttünk még továbbra is jelentős.

Egy 2019-es európai parlamenti felmérés eredménye megmutatta, hogy az európai állampolgárok véleménye szerint a keletkezett hulladékok mennyiségének a problémaköre a három legégetőbb környezetvédelmi probléma közé tartozik, és a helyzet leghatékonyabb kezelésének a fogyasztási szokások és a termelési módok megváltoztatását tartják. Tehát az egész civilizációnk hozzáállásával is van dolgunk, az emberiségnek mint fogalomnak, mint egységnek, és ezenfelül pedig a termékeink előállításában, a csomagolástechnikában sürgető változtatásokra van szükség.

Európai uniós tagként különböző területeken meghatározott célértékeknek kell megfelelnünk. Többek között ilyen a hulladékgazdálkodás is. Ez azt jelenti, hogy a jelenleg 60 százalék körüli értéket mutató, a közszolgáltatók által begyűjtött települési szilárd hulladékok arányát 2035-re 10 százalékos átlagra kell lecsökkentenünk.

Ahhoz, hogy megfeleljünk az elvárásoknak, új megközelítésre volt szükség a hulladékgazdálkodás terén. Az új irány: Magyarország minél gyorsabb átállása a körforgásos gazdaságra. Az új jogszabály a hulladékot nyersanyagként kezeli  ez nagyon fontos új szempont és új megközelítés kell legyen , ezzel a gyártókat arra ösztönzi, hogy már a gyártásnál visszaszorítsák a hulladékok keletkezését, illetve ahol lehetséges, ott minél nagyobb arányban használják azt alapanyagként. Ezzel a rendszerrel kíméljük a még ki nem termelt nyersanyagkészleteinket is, amely szükséges lépés, hiszen 2000 óta a kitermelési arányok felgyorsultak, és évente átlagosan 3,2 százalékkal nőttek.

Mindez számokban kifejezve azt jelenti, hogy fejenként nagyjából 16 tonnányi nyersanyagot használnak fel évente az Unióban, amelyből 10 tonna kerül az anyagkészletekbe, 6 tonna azonban hulladékként hagyja el a gazdaságot. Világszerte, személyekre lebontva, a naponta keletkező hulladék átlagosan 0,74 kiló.

Július 1-jétől elindult az új hulladékgazdálkodási rendszer, és az európai uniós előírásoknak megfelelően létrejött az új, kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer is. A koncesszió által takarékosabb, hatékonyabb, eredményesebb rendszert alakítottunk ki, mint az előző hulladékgazdálkodási struktúra volt. A cél az, hogy hazánk minél inkább élen járhasson a nyersanyagok hazai feldolgozásában, és élvezze annak minden előnyét. Így Magyarország szempontjából a nemzeti szuverenitást biztosító gazdasági önrendelkezés megőrzése miatt is fontos a körforgásos gazdaságra való áttérés.

Az illegálisan lerakott hulladékok nagyszabású felszámolását a klíma- és természetvédelmi akcióterv keretében hirdette meg a kormány három évvel ezelőtt, és már eddig is jelentős eredményeket sikerült elérnünk. A kormány számára kiemelt cél az ország megtisztítása a több évtizede illegálisan elhelyezett vagy elhagyott hulladékoktól, illetve olyan lehetőségek biztosítása, amelyek meg is állítják azok újratermelődését.

A koncessziós rendszert úgy alakította ki a kormány, hogy mindenkinek megérje rendezett keretek között megválni a szeméttől. Tehát motiváljuk arra a lakosságot, hogy a törvényeket betartva, legális módon tudja kezelni a hulladékot. A küzdelem egyik eleme a jog, így annak eszközeit felhasználva az illegálisan elhelyezett hulladék mennyiségének a növekedésével arányosan növekszik az azért fizetendő bírság mértéke.

A kormány támogatásával jött létre a HulladékRadar elnevezésű applikáció, amely nem csupán az illegális hulladéklerakások elleni harchoz járul hozzá, hanem azt is megmutatja, hogy a lakosság aktív ebben a kérdésben. A körforgásos gazdaságra való áttéréshez elengedhetetlen az emberek együttműködése. Így a kormány továbbra is folytatja a szemléletformáló kampányokat és a tájékoztató kampányokat is.

Hazánkban minden lehetőség adott az egyéni hozzáállás kialakítására és javítására, hiszen rendelkezésre áll a korszerű európai uniós elvárásokhoz igazodó szabályozás, az integrált, egységes hulladékkezelés, a tapasztalt hulladékgazdálkodási szakembergárda, a fejlett kutatás-fejlesztési háttér, a korszerű infrastruktúra és a széles körű gyűjtési, kezelési lehetőség a legtöbb hulladékfajta esetében. A magyar lakosság környezetvédelemhez való pozitív hozzáállására jól tudunk alapozni, mert az a tapasztalatunk, hogy a magyarok igenis szeretnek vigyázni a környezetükre. Ezt mutatja a Századvég kutatása is, amely szerint a lakosság 97 százalékának igenis fontos a környezet védelme.

Az előttünk fekvő javaslat megismerése után egyértelműen kirajzolódik, hogy mind a két törvény megalkotása esetében azok tökéletesítése és a szükséges módosítások tisztázása a cél.

A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi törvény módosítása a NAV által jelzett, ellenőrzési jogkörükkel kapcsolatos problémák feloldására nyújt lehetőséget, amellyel a kormány konkretizálja az adóhatóság feladatára vonatkozó rendelkezést.

Immáron negyedik hónapja működik a koncessziós rendszer. Az elmúlt időszak tapasztalatai indukálták a hulladékról szóló 2012. évi törvény módosítását. A korrigálás több pontját is érintette a törvénynek, amelyek közül szükséges volt többek között az építési és bontási hulladék fogalmának pontosítása úgy, hogy az teljesen összhangban legyen az Európai Unió hulladék-keretirányelvével.

Kiemelt pontja a javaslatnak, hogy tisztázza az önkormányzatok közfeladat-ellátásban történő részvételét. De ugyanígy fontos kiemelni, hogy a módosítással szabályozottabbá válik a pénzügyi garanciák rendszere is, amely segítségével pedig mérsékelhetők az arra kötelezetteknek az aránytalan terhei.

Az általam említett példákból is látszik, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslattal egy átláthatóbb, gyakorlatba illeszkedő törvényt alkothatunk. Így kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák az Energiaügyi Minisztérium beadványát. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

ELNÖK: Most megadom a szót Berki Sándor képviselő úrnak, a Párbeszéd képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon!

BERKI SÁNDOR, a Párbeszéd képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársak! Amikor a kormány nekiáll módosítgatni a hulladékgazdálkodás szabályozását, az csak két dolgot jelenthet  szerintem az elmúlt 14 évben már észrevettük és megszokhattuk ezeket a szándékaikat. Az első: megpróbálják korrigálni, amit ők maguk rontottak el, és ezzel általában újabb és még súlyosabb problémát okoznak, vagy  és ez a második -: lopnak.

A mostani törvénymódosítás a két alapeset sajátos kombinációja. Pontosan lehet tudni, hogy ha a javaslatot a parlament elfogadja, akkor nagyobb lesz a baj, mint eddig, és persze azt is, hogy kinek a magánzsebébe kerül az eddiginél is több adófizetői forint.

Röviden a háttér: a magyar hulladékgazdálkodásnak két fő problémája van, az egyik a NER, a másik a MOHU. Magyarországon 2010-ig, vagyis az önök hatalomra kerüléséig a hulladék-visszagyűjtési és az -újrahasznosítási mutatók trendszerűen, folyamatosan javultak. Piaci alapon 2010 óta viszont romlanak.

A gondok egy része pedig most keletkezett, miután a MOHU nevű monopolcéget rászabadították az eleve kivérzett ágazatra. Ahogyan az Élelmiszergyártók Szövetségének illetékese mondta nemrég: Európa legdrágábban működő és legkevésbé hatékony rendszere jött létre. Közben pedig a magyar tulajdonú kkv-k sokaságát lehetetlenítették el, egy részüket kiszorították a piacról, a többivel pedig irracionálisan alacsony áron szerződtek, visszaélve a monopolhelyzettel.

A 2010-es kormányalakítást követően a kormány első intézkedéseinek egyike volt, hogy a hulladékgazdálkodási rendszert alapjaiban átalakította. Tette ezt az érintettekkel, a területen dolgozó gazdasági szereplőkkel való érdemi konzultáció nélkül, szembemenve a szakértők és az ellenzék, valamint a zöld szakmai szervezetek által megfogalmazott kritikai észrevételekkel. Már akkor felhívtuk a figyelmet, hogy az újonnan létrehozott államosított rendszer működésképtelen, és az elemi elvárásokat sem fogja tudni teljesíteni, nemhogy megfelelni az uniós körforgásos gazdaság szabályozásából fakadó kötelezettségeknek.

A rendszer valóban nem működött. A települési hulladékgazdálkodás sok helyen az összeomlás szélére került. Az ország összes hulladékos közszolgáltatója veszteségessé vált. Többször a katasztrófavédelmet kellett bevonni a feladatok ellátásába, mert a Fidesz csodás új szisztémája már a kukák elszállítására is képtelen volt.

Az uniós hasznosítási előírások természetesen szintén nem teljesültek. Az Európai Bizottság viszonylag friss, idén nyári jelentése szerint Magyarország nagyon messze van attól, hogy akár a települési, akár a csomagolási hulladékok területén elérje a 2025-ös célértékeket, sőt egyre távolodik azoktól.

(14.20)

Nem beszélve az olyan jelenleg teljesen irreális célkitűzésekről, mint például a biológiailag lebomló hulladékok házhoz menő szelektív gyűjtésére vonatkozó EU-s kötelezettség idén decemberig történő teljesítése.

Miután a fideszes többség nagy nehezen, sok kísérletezés és különféle működésképtelen állami kukacégek gründolása után végre belátta, hogy képtelen kezelni a saját maga által létrehozott válsághelyzetet, a közszolgáltatás kiszervezése mellett döntött. Ahhoz azonban, hogy bárkinek kedve legyen átvenni a teljesen szétesett hulladékbegyűjtési rendszert, valahogyan vonzóvá kellett tenni az átvevő számára a feladatot. Ennek érdekében az Orbán-kormány olyan jogilag problematikus koncessziós feltételeket alakított ki, amelyekben a koncesszor MOHU számára rendkívül előnyös helyzetet teremtett: hatalmas áremeléseket tett lehetővé, és a piaci szereplőkkel szemben több szempontból is bebetonozta a MOHU előnyös helyzetét, illetve nyereségét, legyen szó a meglévő kapacitások és infrastruktúra igénybevételéről, a hulladékok megszerzéséről vagy az árképzésről.

A tulajdonos MOL úgy nyerte el 35 évre a hulladékkoncessziót, hogy engedély, illetve a legtöbb területen szakmai referencia sem volt előírva számára. A koncessziós szerződés alapján a MOL hulladékkezeléssel kapcsolatos engedélyeit 2022. december 31-éig kellett volna az állam felé bemutatni, ellenkező esetben a szerződés érvényét veszti. A kormány a problémát júniusban egy TAB-módosítóval átnyomott lex MOHU-val rendezte, a jogszerű állapot helyreállítása helyett felmentést adva a törvényes kötelezettség alól.

Amilyen a kezdet volt, éppen olyan a folytatás. A július 1-jével indult koncesszió eddigi számai minden várakozást alulmúlnak. Megvalósult az elképzelhetetlen, még a korábbinál is rosszabb lett a hulladékgazdaság szinte minden eleme, tovább csökkent a visszagyűjtött és az újrahasznosított hulladékok mennyisége, illetve aránya is. A 2022-es hulladékhasznosítási eredményekhez képest júliusban 82, augusztusban 42 százalékkal kevesebb hulladékot hasznosítottak Magyarországon. Két hónap alatt 108 ezer tonnányi hulladék tűnt el a rendszerből. Soha senkinek nem fogják tudni megmagyarázni, hogy ez Magyarország, a magyar emberek és a magyar környezet érdekét szolgálja; különösen úgy, hogy a koncesszió nemcsak jóval kevésbé hatékony, mint az eddigi működés, de egyúttal sokkal drágább is. A MOHU rendszere nagyságrendileg 200 milliárd forint többletet ró a vállalkozásokra és a magánszemélyekre.

Nyilván önök is látják, hogy baj van. A működésképtelen rendszerből mindenki menekülne, ezért a törvényjavaslat kötelezi az önkormányzatokat a MOHU-val történő együttműködésre. Zajlik a terhek szétterítése, a jelentős hulladéktermelőknek és hulladékimportőröknek környezeti felelősségbiztosítást (sic!) kell kötniük, ami önmagában még helyes is lehetne, csak éppen az a gond, hogy a legfőbb felelősre, a MOHU-ra nem terjed ki ez a kötelezettség. A törvényszöveg egyik paragrafusa erősen arra utal, hogy az építési és bontási hulladék feldolgozását is központosítani fogják. Hát, ezt majd meglátjuk akkor.

Azt a katasztrófát, amit a hulladékkezelésben létrehoztak, nem lehet ilyen jogalkotási fércművekkel helyrehozni. Először is be kell látni, hogy a hulladékgazdálkodás sosem látott mély válságba került. Másodszor pedig meg kell találni ennek a válságnak az okát és felelőseit. A Párbeszéd a parlament elé terjesztett egy határozati javaslatot egy vizsgálóbizottság felállítására. Ha valóban megoldani akarják a problémát és nem súlyosbítani, akkor azt javaslom, hogy a selejtes törvénytervezet helyett ezt a határozati javaslatot fogadják el. Köszönöm.

ELNÖK: A következő felszólalónk Földi László képviselő úr, a KDNP képviselőcsoportjának vezérszónoka. Megadom a szót. Parancsoljon!

FÖLDI LÁSZLÓ, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! A környezetvédelmi termékdíjról és a hulladékokról szóló törvények most tárgyalandó módosításai egy olyan szemléletváltás tartóssá szilárdulásáról szolgálnak bizonyítékot, amely elengedhetetlenül szükséges a megváltozott környezeti és piaci viszonyok között működő gazdaság fenntartásához és annak minél nagyobb mértékben körforgásossá tételéhez.

Mint ismeretes, az 1995-ben bevezetett környezetvédelmi termékdíj legfontosabb célja, hogy pénzügyi forrásokat teremtsen a termékek előállítása, forgalmazása és felhasználása során okozott környezeti veszélyeztetések, illetőleg károk megelőzéséhez és csökkentéséhez. A kormány az elmúlt években ennek a díjtételnek a szabályait is a változó valósághoz igazította. Most is ez történik, ugyanakkor hangsúlyozom, hogy „a szennyező fizet” elv továbbra is érvényesül.

A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi törvény módosítása az adóhatóság feladatára vonatkozó rendelkezés pontosítását, az ellenőrzési jogkörrel kapcsolatos, a NAV által jelzett probléma feloldását szolgálja a vonatkozó átmeneti rendelkezés szövegének minimális módosításával. Ezek a változtatások tehát a működőképesség elősegítését, a jogkövetés lehetőségének biztosítását garantálják.

A hulladékról szóló 2012. évi CL. törvény módosítását a hulladékgazdálkodási koncessziós rendszerre történő áttérés első gyakorlati tapasztalatai indokolják. A módosítások a működőképesség elősegítését, a jogkövetés lehetőségének biztosítását szolgálják.

A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény módosítása pedig a NAV által jelzett ellenőrzési jogkörükkel kapcsolatos probléma feloldását szolgálja a vonatkozó átmeneti rendelkezés szövegének minimális módosításával.

Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy a hulladékkezelést érintő módosítások közül még egyszer kiemeljek néhány fontos változtatást. A tulajdonos sem tagadhatja meg a kezelésre átadott hulladék átvételét. A jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetében nyilvánossá tehetők a kiemelt hulladékjogi szabályszegést elkövetők adatai. Az adatok nyilvános hozzáférhetőségének célja a generális prevenció.

Fontos megemlítenem, hogy az építési, bontási hulladék fogalmának pontosítása az Európai Unió hulladék-keretirányelvével teljes összhangban történik meg annak érdekében, hogy az átalakítások, felújítások hulladéka is a fogalom hatálya alá tartozzon, és ezáltal a fogalommeghatározás jobban igazodjon az építési jog fogalmaihoz. A pénzügyi garancia képzésére kötelezettek aránytalan terhei mérséklésre kerülnek.

A törvényjavaslat lehetővé teszi az NHKV, a Nemzeti Hulladékgazdálkodási, Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. további feladatkijelölését. Meg kell említenem volt pedagógusként a papírgyűjtés ösztönző szükségességét is, hiszen az iskolákban csakugyan rengeteg papír gyűlik össze minden évben. Ezt egyébként kiterjeszteném adott esetben akár a fémhulladékgyűjtésre is.

Mindezekre tekintettel arra kérem a tisztelt Országgyűlés minden tagját, hogy szavazatával támogassa a termékdíjról és a hulladékokról szóló törvény módosítását. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Most Keresztes László Lóránt képviselő úr, az LMP képviselőcsoportjának vezérszónoka következik. Parancsoljon!

DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Asszony! Egyetértek az előttem szóló képviselőtársammal abban, hogy már gyermekkorban el kell kezdeni azt a személetformálást, ami ahhoz az alapvető változáshoz hozzásegíthet minket, ami a hulladékgazdálkodás jobbítását eredményezheti. Valóban sorskérdés, hogy a körforgásos gazdaság megvalósítását minél inkább és minél előbb meg tudjuk valósítani, ugyanis nyilvánvalóan egészen elképesztő kihívásokat jelent az a hatalmas nagy hulladékmennyiség, amit a jelenlegi gazdaságfilozófia mentén ráborítunk, rászabadítunk a természetre.

Elhangzott a kormánypárti vezérszónoktól az a vállalás, amit néhány éve fogalmazott meg a kormány, hogy harcot indítanak az illegális hulladéklerakók ellen, és hogy ebben jelentősebb eredményeket tudtak elérni. Ezzel vitába kell szállnom. Amit én tapasztaltam az elmúlt időszakban, az a szűkebb hazám területén megvalósuló ilyen hulladéklerakók elszaporodását jelenti. Tehát azt tudom mondani, hogy rosszabb lett a rendszer az elmúlt időszakban.

(14.30)

Sőt, azt tudom mondani, hogy vannak olyan rendszerszintű problémák, amelyek, mondhatjuk, hogy lehetetlenné teszik, hogy ezt a küzdelmet eredményesen folytassuk.

Csak egyetlenegy példát szeretnék idehozni, nem kifeszítve a vita kereteit: mi azt látjuk, hogy sajnos nem tudott fellépni a kormány még az ellen sem, hogy rendszerszinten hozzák be, jellemzően egyébként Olaszországból a műanyag hulladékot Magyarországra ilyen-olyan mondvacsinált engedélyekkel, a feldolgozás szándékával. Ugyanakkor jól láthatóan, a jogszabályokat megkerülve, azokkal visszaélve óriási mennyiségű és méretű illegális hulladéklerakókat alakítottak ki csak az elmúlt években. A legdurvább ilyen eset Tolna megyében, Tamásiban történt, ahol sok ezer tonnányi műanyag hulladékot halmoztak úgy fel, hogy a kormányhivatal engedélyt adott erre a tevékenységre, holott ez a fajta tevékenység, pontosabban az a telephely jól láthatóan ennek a tervezett tevékenységnek egyáltalán nem felelt meg. És annak ellenére, hogy mi is felhívtuk, és ott a helyi civilek is a kormányhivatal és a hatóságok figyelmét, hogy micsoda súlyos veszélyforrást jelent, ugye, legfőképpen a tűzbiztonság szempontjából az a telephely, utána még körülbelül egy hónapon keresztül hordták kamionszámra a hulladékot.

Ebben az ügyben személyesen kétszer kellett hogy feljelentést tegyek, hogy a hatóságok egyszer elkezdjenek vele foglalkozni, és nagyon hosszú időnek kellett eltelnie, míg ezt a helyzetet felszámolták. Tehát képzeljük el, itt  Tolna megyében vagyunk, ugye , Tamási kisvárosban néhány száz méterre a lakóházaktól egy hatalmas műanyaghulladék-hegyet alakítottak ki. Hát, nemrég láthattuk a szomszédos, hozzánk közeli Eszék esetében, hogy micsoda katasztrófát tud okozni, amikor egy ilyen hulladéklerakó meggyullad, ott egészen elképesztő volt annak a következménye. És sajnos ez a helyzet több esetben is kialakult Magyarországon az elmúlt időszakban azt követően, hogy egyébként a kormány megtette ezt a vállalást.

Ugye, nem messze Pécs mellett, Mánfa település határában is elhelyeztek egy önkormányzati tulajdonú területen Olaszországból származó műanyag szemetet, és Egyházasharaszti településen is egy ilyen hulladéklerakóról hallhatunk újra és újra a hírekben. Ebben az ügyben is feljelentést tettem.

Egy döbbenetes eset volt múlt év tavaszán, hogy nemcsak hogy felhalmoztak illegálisan egy ilyen műanyaghulladék-lerakatot, de még meg is gyulladt az Pécs keleti részén egészen döbbenetes hatásokat generálva, hosszú kilométerekről lehetett látni ennek a hatásait, és rendkívül komoly veszélyhelyzet alakult ki. Én ebben az ügyben egyébként szintén csak feljelentést tettem, és az némileg megnyugtató volt, hogy nem olyan régen tájékoztatott a hatóság, hogy fegyházbüntetést kértek arra, aki elkövette ezt a cselekményt  hozzáteszem, hogy visszatérő volt már ezen cselekedetek esetében. De egyértelmű, hogy akkor lehet érdemben küzdeni az ilyen hulladéklerakók, illegális hulladéklerakók ellen, hogyha rendszerszinten ezt a tevékenységet, amit nyilvánvalóan gazdasági haszonszerzés érdekében folytatnak, meg lehetne állítani, továbbá ha a hatóságoknak olyan jogszabályokkal és más eszközökkel eszközöket adunk a kezébe, hogy ki tudják szűrni az ilyen szándékot, az ilyen tevékenységet, és fel tudjanak lépni. Ezeket a lépéseket még várjuk a kormánytól.

És akkor rákanyarodva a jelenlegi rendszerre: nagyon sokat vitatkoztunk már a hulladékgazdálkodás rendszeréről, problémáiról és a jelenlegi helyzetéről  most nem kívánok ebbe az irányba elkanyarodni, annak idején az LMP világossá tette, hogy ezt a koncessziós rendszert nem támogatja , ugyanakkor a jelen javaslatban vannak, láthatóan vannak olyan elemek, amelyek a jobbítás szándékával születtek meg, és ennek a rendszernek a korrekcióját jelentik. Úgyhogy mondhatjuk, hogy a módosítási szándékok többsége pozitív, és jó hatással lesz majd erre a rendszerre.

Ugyanakkor vannak súlyos kritikáink is, főleg azt szeretném kiemelni, hogy a hulladéklerakót működtető állami cégeknek nem kell környezetvédelmi céltartalékot képezniük az esetleges környezetkárosítás és a rekultiváció költségeinek fedezésére, ugye, ezt mi problémásnak látjuk; ahogy hasonlóképpen azt is, hogy az államnak már nem kell célelőirányzatot biztosítani a központi költségvetésben az elhagyott hulladék felszámolásával, továbbá a jogszabályban állami feladatként meghatározott, a körforgásos gazdaságra történő átállással és a hulladékgazdálkodási vizsgálatokkal kapcsolatos költségek fedezésére. Ezeket problémásnak ítéljük.

Még egy gondolatot engedjenek meg! Sokat vitatkoztunk már a különböző napirendi pontok kapcsán az iparstratégiáról, amit most megvalósít a kormány, ugye, amely alapvetően akkumulátorgyárak elképesztő mennyiségű és mértékű behívásáról, támogatásáról szól, miközben tudjuk, hogy már most is óriási kihívást jelent az akkumulátorhulladékoknak a kezelése, elhelyezése, az ehhez kapcsolódó kötelezettség, az ebben rejlő veszélyeknek a rendszere. Ugye, látjuk azt, hogy még nem végzett a kormány úgymond a szándékai szerint azzal az iparstratégiával vagy azoknak a beruházásoknak a megvalósításával, amelyeket elterveztek, de már most óriási problémát jelentenek ezek az illegális hulladéklerakók. Én is ott jártam Ikladon, ahol egy telephelyen jogsértő módon tároltak veszélyes hulladékot  nyilván ebben az ügyben is megtettük a jogi lépéseket. De itt ismét csak egy nagyon súlyos rendszerproblémáról van szó.

Látva a kormány ambícióit az akkumulátorgyártással kapcsolatban, ennek a veszélyeit is érzékelve, és azt, hogy mennyire kaotikus úgymond ezzel kapcsolatban a kormányzati kommunikáció, én indítványoztam hétfőn Szijjártó miniszter úr miniszteri meghallgatásán, hogy legyen végre lehetőség arra, hogy egy tematikus bizottsági ülés keretében beszéljünk erről a kérdésről, erről a kihívásrendszerről, az érintettek körének a bevonásával tárjuk fel, hogy valójában mégis milyen kihívással szembesülünk, és milyen módon lehetne a már most látható problémákat kezelni. Az nagyon pozitív volt, hogy Szijjártó miniszter úr támogatólag nyilatkozott, és javasolta, illetve el is mondta, hogy a minisztériuma részt vesz ebben, és elkezdtük az egyeztetéseket annak érdekében, hogy az ágazat érintettjeit meghívjuk, meghívjuk nyilván az ipari szereplőket, a különböző hatósági szereplőket, a zöld civil szervezeteket és mindazon szakmai irányok képviselőit, akik ebben fontos információkat tudnak adni vagy biztosítani számunkra.

Úgyhogy megpróbálunk ilyen módon is egy lépést tenni annak érdekében, hogy a kihívások rendszerét feltárjuk, és ilyen módon tudjunk reményeim szerint közösen megfogalmazni olyan intézkedéseket, amelyek e súlyos kihívásokra a megfelelő válaszokat előre tudják vetíteni. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Most a további képviselői felszólalásokra van lehetőség, ennek keretében pedig Varju László képviselő úr jelentkezett, a DK frakciójából. Parancsoljon, megadom a szót.

VARJU LÁSZLÓ (DK): Elnök asszony, köszönöm szépen a szót. Elöljáróban szeretném elmondani, hogy bár azt gondolom, hogy az államtitkár asszonyt nem fogja meghatni, hogyha több képviselő szól ugyanabban a témában, de, ugye, az az általános helyzet, ami kialakult például akár az inotai lerakónál, ott, ahol veszélyeshulladék-lerakásban gondolkodtak, vagy a képviselőtársam által említett Tamásiban történt eset, az valóban olyan helyzetet teremt, amikor érdemes és szükséges is újragondolni sok mindent. Bár hozzáteszem, hogy az, hogy négy hónap után máris be kell avatkozni, az lehet hogy még nem az az időpont, amikor kell, mert egyelőre még túl sok az a negatív tapasztalat, amiről beszélnünk kell.

Ennek a módosításnak a céljáról a hulladékgazdálkodási koncessziós rendszerre történő áttérés első gyakorlati tapasztalataiból fakadóan kell beszélnünk. Nos, a vonatkozó törvény világosan lefekteti, hogy a koncessziós rendszer értelmében az önkormányzatoknak nincs hulladékkezelési közszolgáltatási feladata, emellett rendszeres szabályokat állapít meg a települési önkormányzatok tulajdonában álló, települési hulladékot kezelő létesítmények üzemeltetésével kapcsolatban. Ezek közül szeretném kiemelni, hogy a hulladékkezelő tulajdonosa nem tagadhatja meg a kezelésre átadott hulladék átvételét, továbbá az átvételi és eszközhasználati díj szabályai végrehajtási jogszabállyal és eljárási rendelkezésekkel biztosítják a közfeladat ellátásának ellentételezését.

A módosítás arra is kitér, hogy a koncessziós szerződésben nem részletezett, nem szabályozott, konkretizálást igénylő kérdésekben külön megállapodások szükségesek a felek között.

A törvény 71. §-a a módosítással kiegészül egy c) ponttal, melynek értelmében potenciálisan, előre nem láthatóan környezeti károkat okozó tevékenység esetén környezetvédelmi biztosítás kötendő azzal a gazdálkodó szervezettel, amely az EK-rendelet értelmében Magyarország területére hulladékot behoz, kivisz vagy átszállít. De az újdonság, hogy a kizárólagos állami tulajdonú gazdasági társulások mentesülnek a környezetvédelmi céltartalék képzése alól, az esetleges kármentesítésért a tulajdonosi joggyakorló vállal felelősséget. Szemben az indoklással ebben az esetben feltételezhető, hogy bizonyos állami vállalatok által befizetendő, a környezetkárosítást fedező kiadások átvállalása immár állami kiadást jelentene, gyakorlatilag eltüntethetné a közvetlen felelősséget.

A módosítás újraértelmezi az állam feladatait, külön hangsúlyt kap a felelősség, a piacfelügyelet, a szakpolitikai fejlesztés kérdése, valamint a településihulladék-kezelés közfeladatként való ellátása.

(14.40)

A módosítás értelmében a kormány rendeletben határozhatja meg, hogy kik, milyen mértékben és formában kötelesek környezetvédelmi biztosítást kötni.

Érintőlegesen módosították az iskolai papírgyűjtés szabályait, azonban továbbra is jogbizonytalanság áll fenn a papírhulladék átvételét illetően. Bár a módosításban nincs megjelölve, és ügyesen el van rejtve, ennek számos pontja arra irányul, hogy feloldjon, kikerüljön bizonyos környezetvédelmi szempontokat. Az 1013-as európai parlamenti és tanácsi rendeletre való hivatkozás átültetése összefüggésbe hozható az esetleges olyan jövőbeni elképzelésekkel, amelynek során Magyarországra irányulhat hulladékbehozatal, és ennek már a példáit is látjuk. Aggályos, hogy az állam mentesítené a vállalatait bizonyos környezetvédelmi előírások alól, hogy a környezetvédelmi céltartalékok képzését eltörölné, ezzel is elrejtve, megspórolva az ezen vállalatok által okozott környezetszennyezést, azok mentesítésének mértékét.

Mindezek alapján, összefoglalóan már most szeretném mondani, hogy ezt a törvénytervezetet mi ebben a formában nem támogatjuk.

2014-ben a kormány meghirdette a rezsicsökkentést. Azt ígérték, hogy a lakosságnak kevesebb közüzemi díjat kell majd fizetni, és erre hivatkozva elüldözték a külföldi közműszolgáltatókat, az energiaipart állami vállalatok kezébe adták. 2016-ban már csendben elkezdték a hulladékgazdálkodás rendszerének átszervezését, ebben az ágazatban is bevezették a közszolgáltató cég fogalmát. Azóta csak olyan cég végezhet hasonló tevékenységet, amely megkapja ezt a minősítést, azonban bárki is kapta meg a hulladékszállítási munkát az országban, belépett fölé egy új szervezet.

2016-ban alapították meg az állami tulajdonú Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt.-t. Ennek a cégnek feladata lett, hogy kiszámlázza és beszedje a lakossági díjakat, kifizesse a munkát elvégző önkormányzati vállalatokat. Gyorsan kiderült azonban, hogy az állami rendszer, az önök által létrehozott állami rendszer nem működőképes. Hetekkel, hónapokkal később küldték ki a lakosságnak a hulladékszállítási díj befizetésére szolgáló csekkjeiket, aztán több hónapos díjat követeltek egyszerre, a munkát ténylegesen elvégző, döntő többségben önkormányzati szolgáltatóknak pedig csak a beszedett összeg egy részét utalták át, ezt is sokszor többhavi késéssel.

Eközben az NHKV a kezdetektől anyagi gondokkal is küzdött. Az állam önti a közpénzből származó tízmilliárdokat a cégbe, igaz, időnként leváltják a cég teljes vezetőségét. 2016 óta összesen legalább 146 milliárd forintot tettek bele a rendszerbe a lakossági befizetéseken túl.

Azt követően pedig koncessziós eljárással a MOL Nyrt. nyerte el a magyar állam által kiírt hulladékgazdálkodási koncessziós pályázatot, s így 2023. július 1-jétől 35 évig az olajtársaság feladata lesz az évi közel 5 millió tonna magyarországi települési hulladék begyűjtése és kezelése. Ez majdnem 4,5 millió háztartás és 2 millió gazdálkodó szervezet kiszolgálását jelenti. A koncesszióval a cég növesztett magának még egy, akár évi 150-200 milliárd forintos lábat, a cél érdekében pedig februárban megalapították az ezzel kapcsolatos saját társaságot.

A koncesszió tárgya a közszolgáltatási rendszerben működtetett lakossági vegyes hulladék gyűjtése, az intézményi hulladékgyűjtés, gyakorlatilag minden települési szilárd hulladék begyűjtése és kezelése. Gyakorlatilag minden az ipari hulladékon kívül, vagyis például az autógyárak alumíniumhulladéka nem része ennek a koncessziónak. A koncesszió részeként viszont a MOL megvásárolja az állami kukaholdingnak becézett céget is, amely a számlázással foglalkozik, így megszabadulnak önök egy problémától. De végül is mindez hatalmas átrendeződést jelent, melynek végeredményeként a MOL teljesen egyedül döntheti el, hogy milyen alvállalkozókkal akar majd dolgozni a következő 35 évben.

Hasonló történt  ismerjük  az autópályák vonatkozásában a 35 éves kiszervezésnél is csak akkor már a pályázatnál lehetett tudni, hogy Mészáros Lőrinc és Szíjj László tőkealapjai kiket vonnak még be az üzletekbe, a hulladék esetében pedig még teljesen bizonytalan, hogy kikre lesz szüksége a MOL-nak alvállalkozóként, vagy esetleg melyik cégeket vásárolja fel a következő időszakban.

A Hulladékgazdálkodók Országos Szövetségének korábbi közlése szerint 750 hulladékkereskedő és 1290 országos hulladékgyűjtési engedélyes van, ezért nehezen képzelhető el, hogy egy koncesszor  egy koncesszor!  hatékonyan helyettesíteni képes egy országosan működő, sokszereplős piacot. Például a lakossági hulladékszállításra jelenleg csak 26 állami és önkormányzati társaság rendelkezik a MOL által felvásárolni szándékozott NHKV engedélyével. Kérdés persze, hogy a befagyasztott szemétdíjak mellett mindez miként lesz hatékonyabb, és mitől javulna a szolgáltatás minősége.

Szakemberek szerint az alábbi aggályok merültek fel itt a közelmúltban is a 35 éves koncesszióval kapcsolatban: az a cég, amelyik megnyerte, lényegében 35 évig egyeduralkodó lesz ezen a piacon; jelen esetben a MOL-ra esett ez a választásuk. Ő dönti el, kivel szerződik az alvállalkozói munkára, kivel építi az utakat, kivel tartja karban, kivel működteti gyakorlatilag ezt a rendszert. A hosszú időtartam miatt a kockázatok  például az építőanyagok drágulása, a forintárfolyamok változása  mindezt befolyásolhatják, bár hangsúlyozzák, hogy a kormány saját hatáskörben tartja gyakorlatilag a díjmeghatározást.

Éppen ezért azt gondolom, hogy mindaz, amit itt ilyen módon előkészítettek, rendkívüli kockázatokkal jár, és éppen ezért az eddig megszerzett tapasztalatokból kiindulva, miszerint máris nagyon sok illegális hulladéklerakó keletkezett a korábbiak mellett, az előterjesztésben szereplő kezdeményezéseket kevésnek tartjuk, és súlyos kockázatokat jelent a jövőre vonatkozóan is. Éppen ezért ezt a törvénytervezet-módosítást ebben a formában nem támogatjuk. Köszönöm szépen. (Varga Zoltán tapsol.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Kétperces felszólalásra jelentkezett Varga Zoltán képviselő úr, a DK frakciójából. Megadom a szót.

VARGA ZOLTÁN (DK): Köszönöm, elnök asszony. Az az igazság, hogy jó darabig monitoron keresztül követtem a mai vitát, akár most is, és figyeltem a kormány előadóját, illetve a kormánypárti képviselők arcát, és azon gondolkoztam, hogy azért milyen fegyelmezett emberek önök, mennyire fegyelmezett politikusok, hogy senki sem nevetett bele különben a saját szövegébe. Nagyon ügyesen bábozták el, ami a feladatuk, nagyon szépen, artikuláltan mondták el azt a szöveget, amit a kezükbe nyomtak, holott önök nagyon jól tisztában vannak vele, hogy ez miről szól. Gyakorlatilag arról szól, hogy az Orbán-klán építi a házainkat, az Orbán-klán adja a gázt, az Orbán-klántól veszünk fel hiteleket, és most már az Orbán-klán az, aki a szeméttel is foglalkozik. Tudják, erre elsüthetném azt az ócska poént, hát, ez szemét ügy  de valóban az.

Tehát az, ami itt most folyik, olyan mértékig vérlázító, felháborító és gátlástalan dolog, hogy egyszerűen nem tudom elképzelni, hogy tudnak tükörbe nézni. Tehát az, hogy szisztematikusan tönkreteszik azokat a közműellátó-rendszereket, amelyek a mindennapjainkat hivatottak segíteni, hogy szisztematikusan legyalulják az önkormányzatot, kiszerveznek alóluk mindent, majd utána államosítanak, az természetesen nem működik, és utána röhögve odaadják valamelyik haveri cégnek, hogy tessék, ő majd jól fogja tudni ezt kezelni. Tehát jelenleg itt tartanak.

Önök nem mások, mint bábok különben egy nagy machinátor kezében, és ezt a szerepet tökéletesen játsszák még egy darabig. De aztán ennek a szerepnek vége lesz, és el kell számolni akár azzal is, hogy mit tettek itt, Magyarországon a hulladékgazdálkodással. Köszönöm szépen. (Cseresnyés Péter: Hét éve mondjátok ezt.)

ELNÖK: Megkérdezem képviselőtársaimat, hogy kíváne még valaki élni a felszólalás lehetőségével. (Jelzésre:) Ferencz Orsolya képviselő asszony kért normál időkeretben szót. Parancsoljon, öné a szó.

(14.50)

DR. FERENCZ ORSOLYA (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Szeretném jelezni, hogy igazából gondolkodtam, hogy most személyes megtámadtatásként vagy normál időkeretben  köszönöm, elnök asszony, a lehetőséget, hogy szót adott , de azt gondolom, hogy egy egyszerű válaszként nem szeretném a személyeskedést még a hozzászóláskérésben sem folytatni.

Én végtelenül sajnálom azt, egyébként szeretném megköszönni Keresztes László Lórántnak azt a szakmaiságot, ami a hozzászólásában jelen volt, és ezzel szemben szeretném jelezni, hogy az önök hozzászólásában, pont az előttem elhangzott hozzászólásban pedig ennek nyoma sem volt. Abból a durva politikai, akár a személyeskedésig, sértegetésig menő méltatlan hozzászólásból, ahogy ön itt e jobb sorsra érdemes és szebb hozzászólásokat is látott falak között megtette az előző hozzászólását, azt kell hogy mondjam, az mutatkozik meg, hogy önöknek fogalma nincs arról  szerintem lehet, hogy sem a törvényjavaslatot, sem a módosító javaslatokat nem olvasta el , mert semmilyen relevanciája nem volt annak, amit ön itt mondott, ahhoz képest, amiről itt beszélgetünk.

Nagyon-nagyon sok mindenről lehet beszélni. Lehet beszélni arról, amit Keresztes László Lóránt elmondott, hogy óriási problémával néz szembe az egész emberiség egyébként, amely probléma egyébként növekedni fog, és folyamatosan után kell majd követnie a legkülönfélébb nemzeti és nemzetközi szabályozásoknak ezt a problémát. Ez azt jelenti, hogy ez a problémakör nem fog egy módosítással véget érni, hanem újra és újra aktualizálni kell az adott helyzethez, és a kormány pontosan ezt próbálja ellátni. Sok mindent lehetett volna, még bírálni is, nyugodtan, tegye meg, de szakmailag!

Az, hogy ön, mondjuk, személyesen most engem, mert én vagyok most a vezérszónoka ennek a területnek, elkezd ilyen méltatlanul gyalázni, politikai pamfleteket vagdos itt a fejünkhöz, ahelyett, hogy érdemben tudott volna hozzászólni ehhez a kérdéshez, ez az ön szegénységi bizonyítványa és az egész frakciójáé. Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Varga Zoltán képviselő úr jelentkezett, a DK frakciójából, két percre. Parancsoljon!

VARGA ZOLTÁN (DK): Köszönöm szépen. Ígérem, nem fogom kihasználni a két percet, de azért, képviselő asszony drága, önöknek itt mindenhez joga van, ez szemmel látható. Önök úgy gondolják, hogy joguk van például lopni, joguk van félrevezetni a magyar társadalmat, joguk van belehazudni az emberek szemébe, akár a rezsihazugsággal is. Egyvalamihez viszont nincsen joga, ezt ne felejtse el: itt, ebben a Házban megsértődni. (Dr. Ferencz Orsolya: Nem sértődtem meg!) Tehát ez nagyjából olyan, mint hogyha egy tolvaj, aki bejön a házba, dűt-borít, felborít mindent, utána feljelent engem, hogy megvágta az üveg, a betört üveg az ő kezét.

Tehát, kérem szépen, azért mégiscsak, hogy ha szerepet játszik, akkor ne essen ki a szerepéből! A maga szerepe az, hogy amit a kezébe adnak, azt a szöveget felolvassa, elmondja, és utána leüljön. De hogy megsértődjön azért, mert valaki jogosan a szemére veti azt, hogy mi történik itt akár a hulladékgazdálkodás területén vagy akár a következő, előttünk lévő törvényjavaslat esetében, vagy sorolhatnám a példákat százszámra, hiszen tudjuk nagyon jól, hogy mi történik ebben az országban, látjuk, hogy mi a következménye!

Nem én mondom, nem én mondom; Debrecenben a piacon a kofák mondják már ezt. Már nekik is elegük van belőle, az Európai Uniónak elege van belőle, egy egész világnak elege van belőle. Ott tartunk, hogy a visegrádi négyekből „visegrádi egyek” lett. Hát, ezek után, könyörgöm, azért ne kérje már ki magának, hogy nevén nevezik azt, ami ami! Köszönöm szépen. (Varju László tapsol.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Ketten is jelentkeztek normál időkeretben felszólalásra. De mielőtt folytatnánk a vitát, tisztelettel kérem mindegyik képviselőtársamat, hogy a törvényjavaslat tárgyában legyenek kedvesek elmondani a véleményüket, és amennyire tudnak, tartózkodjanak a személyeskedéstől. Fazekas Sándor képviselő úr következik, a Fidesz frakciójából, parancsoljon!

DR. FAZEKAS SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Gyanítom, hogy amit elmondott az előbbiekben, az Varga képviselő úrra is érvényes, aki itt a saját képzelgéseit, túlhajtott fantáziájának a termékeit vetíti ki mint valóságot, és ismerteti itt velünk. Ezt már hallottuk jó néhányszor. A szavazók ezt nem igazolták vissza, én úgy emlékszem, tisztelt képviselő úr, ott a debreceni körzetben, ahol ön elindult. Tehát talán érdemes lenne a realitás felé közelíteni.

Én a realitásnak csak egy elemét szeretném most kihangsúlyozni az ön hozzászólásából, mert szerintem, hogyha valaki nem tudja azt, hogy a KRESZ-lámpánál a piros, a sárga meg a zöld mit jelent, akkor utána jobb, hogyha nem mélyed bele a közlekedési kérdésekbe. Azért akartam ezt a példát most felhozni, mert a képviselő úr azt az okfejtést vázolta itt föl, ha jól értettem, hogy az állam államosítja az önkormányzati területhez tartozó különböző feladatokat.

Tisztelt Képviselő Úr! Az ön frakciójában már korábban is volt arra példa, hogy valakinek föl kellett hívnom a figyelmét arra, hogy az önkormányzat is az államnak a része. Igen, bármilyen hihetetlen, meg kell nézni a sarkalatos törvényeket, sőt az állami költségvetést is. Tehát az egy teljesen abszurd dolog, hogy az önkormányzattól az állam államosítana valamit; akkor saját magától államosítaná  levezethetetlen ez a képlet. Látom, önnek nem tetszik, de a gondolkozáshoz több lelkesedést kívánok! Ugyanis az önkormányzatok az állami feladatellátás részeként az állam területi szervei, és ennek megfelelően kapják a feladatokat, az ahhoz szükséges pénzeszközöket.

Tehát hogyha az állam úgy dönt, hogy egy adott feladatot az önkormányzati szférától máshová telepít, akkor ez nem államosítás, fogalmilag kizárt, hogy államosítás legyen. Ön tudja azt, gondolom, mi az, hogy fogalom, meg azt is, hogy törvény. Ajánlom, egy kicsit mélyedjen el ebben a kérdésben! Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Kétperces felszólalásra jelentkezett Varga Zoltán képviselő úr, a DK-ból. Parancsoljon!

VARGA ZOLTÁN (DK): Lassan már én is mosolygok. Tisztelt Ház! Fazekas Képviselő Úr! Értem az erőlködést, ami önből árad, de szeretném felhívni a figyelmét, hogy létezik egy úgynevezett önkormányzati vagyon, és az önkormányzati vagyon, annak ellenére, hogy az önkormányzat nyilván az állam, sőt, nota bene az államapparátus része, az önkormányzati vagyon az valójában mégsem tisztán úgy állami vagyon, ahogy ön itt ezt most feltételezi.

Tehát az, amiről itt most beszélünk, nagyon nehezen tudna arról meggyőzni, hogy ami itt most nagyon sok esetben történik az állam és az önkormányzatok viszonyában, az, hogy az állam hogy gyalulja le az önkormányzatiságot, hogy hogy veszi el az állam az önkormányzatoktól a különböző hatásköröket, hogy hogy vesz el az állam vagyonokat az önkormányzatoktól, azt nagyon nehéz amúgy eltagadni.

(Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Lehet itt persze cinikusan megjegyzéseket tenni a gondolkodásról és minden egyéb másról, persze én is megtehetném, hogy most itt beszélek a tisztességről és a tisztességtelenségről, de nem ez a cél. Nem ez a cél. Azt látom, hogy önöknek ez a cél, és ilyenkor egy picit mindig homokszem kerül a gépezetbe, hogy van valaki, aki feláll, és megpróbálja önöket szembesíteni azzal a valósággal, amit önök taszítanak maguktól, mert valójában önök sem szeretik, hogyha a nevükön nevezik magukat.

De azért, képviselő úr, ha már okoskodik, akkor azt okosan tegye, ne pedig így, ahogy most próbálkozik, mert ez így nem fog menni! Köszönöm szépen. (Varju László tapsol.)

ELNÖK : Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretettel köszöntöm önöket. Folytatjuk munkánkat. Ismételt felszólalásra Ferencz Orsolya képviselő asszonynak adok szót, a Fidesz-képviselőcsoportból, parancsoljon!

DR. FERENCZ ORSOLYA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Az előbb a pulpitust elhagyó elnök asszonynak a gondolatához: valóban, én magam is azt gondolom, hogy nagyon fontos ez a kérdés ahhoz, hogy ne engedhessük meg, hogy a vitát elvigyék ilyen politikai irányba, mint ahogy Varga képviselőtársunk teszi. De azért az mégiscsak megrázó, hogy annak a Gyurcsány Ferencnek a pártjából beszél itt mindenféle tisztességről meg lopásról, meg mit tudom én, összevissza érvelget, ahol azért akár sikkasztásért elítélt személyeket is láttunk feltűnni a politikai színtéren az önök oldalán. Tehát azért én azt gondolom, hogy ez kicsit túlment egy határon.

De meg szeretném nyugtatni, egy kicsit sem sértődtem meg, egyáltalán nem személyes az, amit arról gondolok, amit ön itt művel, hanem egész egyszerűen a magyar nemzet számára és Magyarország számára érzem méltatlannak, és a téma számára is méltatlannak érzem azt, amit ön itt hozzászólás címén művel.

Nem is kívánok a továbbiakban semmilyen egyéb sértegetésére reagálni, mert egész egyszerűen szeretnék visszatérni magához a témához. Maga ez a probléma fontosabb annál, hogy olyan embereknek a politikai fröcsögését hallgassuk hozzászólásként, akiknek nem sikerült a fejükről eltávolítani az alusisakot, és ezért nem látják a valóságot. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

(15.00)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Mindenkinek azt mondom  én is követem a vitát, tökéletesen képben vagyok mindarról, ami az elmúlt időszakban folyt, kivéve azt a három percet vagy másfél percet, amit a folyosón töltöttem, míg a szobámból ideértem , hogy a továbbiakban, ha valaki személyeskedik, vagy nem a témához illően beszél, el fogom venni a szót. Köszönöm szépen.

Ismételt felszólalásra Fazekas Sándor képviselő úr jelentkezett. Parancsoljon!

DR. FAZEKAS SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Szerintem azért ez a téma van olyan fontos, hogy ha már itt a részletekbe menő jogszabállyal foglalkozunk, menjünk vissza az elejére, mert én úgy látom, hogy itt alapfogalmakkal továbbra sincs tisztában az egyik képviselőtársunk. Hozzátartozik, nem akarok itt már a részletekbe különösebben belemerülni. Megtisztelő az, hogy okoskodásnak tartja azt, amit azokról a sarkalatos törvényekről mondok, amelyekre ő is föltette az esküt annak idején, amelyekre ő is esküdött, amikor országgyűlési képviselő lett.

Tehát az azért nem lenne szerencsés, ha úgy kerülne be itt az Országgyűlés jegyzőkönyvébe, vagy az önkormányzati rendszer, az önkormányzati vagyon kérdésében az a tévhit rögzülne, amit a Varga képviselő úr mondott. Ugyanis miután az a felismerés megérlelődött benne, hogy az önkormányzat is az államnak a része (Varga Zoltán Varju Lászlóval konzultál.), és ha esetleg idefigyelne, akkor szerintem az nem lenne haszontalan, de a magántanácskozmány természetesen nem akadályoz meg abban, hogy elmondjam.

Tehát, tisztelt képviselő úr, talán a legközelebb nem fog ebbe a hibába esni, ha elmondom azt a jogszabályokkal alátámasztott előzményt, hogy az önkormányzatok, amikor 1990-ben létrejöttek, akkor nemcsak feladatokat, nemcsak költségvetési támogatást kaptak, hanem bizonyos szintű vagyonellátásban is részesültek. Tehát megkapták, mondjuk, ebben az esetben a hulladékgazdálkodási terület vagyonát is. A vagyonátadó bizottságok megyei szinten adták át a szükséges mennyiségű vagyont, illetve azt, ami rendelkezésre áll, épületeket, gépeket s a többi. Ennek az a logikája, hogy az állam, amennyiben megváltoztatja a feladatot, átteszi máshová, térítésmentesen vissza tudja venni azt a vagyont, amit az adott önkormányzathoz telepített, tehát az állam központi szerve a területi szervektől éppúgy vissza tudja venni, mint ahogy oda is adta. Tehát ez egy normatív aktus, egy konkrét döntés, ami nem jelenti azt, hogy államosítás lenne, tisztelt képviselő úr.

Önnek egyszerűen nincs igaza, amikor azt mondja, hogy itt az önkormányzati vagyon sérült, mert az állam ezt térítésmentesen adhatja, és vissza is veheti. Ez érvényes a pályázatokból létrejött vagyonra is egyébként, mert a pályázati vagyonnál az állami költségvetésben szerepel az önerő is, és az is, amit az önkormányzat erre a célra ráfordít. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Kérdezem tisztelt képviselőtársaimat, kíváne még valaki a vitában felszólalni. (Senki sem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok. Az általános vitát lezárom.

Megkérdezem Raisz Anikó államtitkár asszonyt, kíváne válaszolni a vitában elhangzottakra. (Jelzésre:) Parancsoljon, öné a szó.

DR. RAISZ ANIKÓ energiaügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Én is ragaszkodom ahhoz, amit elnök úr, illetőleg megelőzőleg elnök asszony megjegyzett. Igyekszem a törvényjavaslatra, illetőleg annak a szakmai kereteire koncentrálni, de nem állhatom meg, hogy még két-három mondatot az egyéb megjegyzések kapcsán ne tegyek.

Az egyik az, hogy a valóság most ez a törvényjavaslat, és erről kell beszélnünk. Ez az a valóság, amiről ma itt szó kell hogy essen. Illetve hadd hívjam fel Varga képviselő úr figyelmét a vitának azon részére, ami előttem zajlott, amit Steiner államtitkár úr vitt a részünkről, és ott egész konkrét és független megállapításokat közölt a rezsicsökkentés kapcsán, úgyhogy ennek kapcsán hadd utaljak erre a megjegyzésre a független európai szervezetek által megállapított rezsik kapcsán.

Varju képviselő úrnak a felszólalása tekintetében annyi előzetes megjegyzést, hogy nem tartjuk jónak, hogy a beavatkozással a végsőkig várjunk. Mi úgy gondoljuk, hogy amikor lehetőség van, és úgy látjuk, hogy a rendszerhez valamilyen úton-módon hozzá kell nyúlni, akkor csak udvariassági szempontból nem fogjuk a törvénymódosítással a következő vagy az azt követő szakaszt megvárni, ha be kell avatkozni. Azért vagyunk most itt, mert a törvényjavaslatban foglaltak tekintetében úgy gondoltuk, hogy most lépjünk.

Illetve hadd hívjam fel a figyelmét az Alaptörvénynek azon rendelkezésére, amely a 21. §-ban éppen a 2010 előtti eseményekre adandó válaszként a hulladékbehozatal kapcsán igen szigorú alaptörvényi rendelkezéseket fektetett le. Illetve célszerű emlékeztetni, de ezt mindenképpen megtettem volna, egyéb képviselői felszólalások kapcsán is, és volt erről részben egyébként szó a képviselő urak felszólalásában is: évente 20 millió tonna hulladékot termel Magyarország. Ennek a 20 millió tonnának körülbelül egynegyedét érinti a koncesszió, és az is az egész hulladékgazdálkodási folyamatnak egy részét érinti. Úgyhogy hadd nyugtassam meg képviselő urat  bár ez nem ennek a törvényjavaslatnak a tárgya , hogy a hulladékgazdálkodás szereplői valóban sokrétűek és továbbra is sokrétűek maradnak, hiszen a koncesszión belüli részen alvállalkozóként, azon kívül pedig teljesen piaci alapon továbbra is részt vesznek, és szükség is van rájuk, és nagyon szépen köszönjük, hogy ebben a rendszerben dolgoznak és részt vesznek.

Még egy apró pontosítás: az NHKV-t nem vásárolja meg a MOHU, ezt egy előző ciklusbeli módosítással lehetővé tettük.

Még két apró módosítást hadd tegyek. Én is köszönöm szépen Keresztes László Lóránt képviselő úr konstruktív és szakmai hozzászólását, amelyben két apró korrekció. A céltartalék tekintetében a mögöttes felelősség megvan. Később is szóba került az állami társaságok kapcsán, szintén az állam felelősségét mint tulajdonosi joggyakorlóként nyilván felveti. A célelőirányzat egy bekezdéssel később benne van. Eddig duplán volt benne, kivesszük az egyik helyről. Célelőirányzat továbbra is van, tehát nem vontunk meg forrást a hulladékgazdálkodástól.

Többször szóba került már a mai napon, egy rövid mondattal hadd utaljak rá: ha eldöntötte azt az Európai Unió, hogy a fejlődési irányunk márpedig az, hogy elmegyünk a zöldenergia irányába, és Magyarország és Magyarország Kormánya ezzel egyetértve látja, hogy mi az az út és mód, ahogy tudunk haladni ezen az útvonalon, ráadásul úgy, hogy Magyarország gazdaságát tényleg kibékítsük, a gazdasági és a fenntarthatósági kérdéseket, vagyis az ökonómiai és az ökológiai célokat megpróbáljuk összhangba és egyensúlyba hozni, akkor ahhoz az kell, hogy természetesen a hatóságaink nagy segítségével, akik mind az engedélyezés, mind a működés során vizsgálják nemcsak az akkumulátorgyárak, hanem minden más ilyen potenciálisan érdekes tevékenység működését, ezzel együtt nagyon helyes iránynak tartjuk azt, hogy megpróbálunk az európai előírásokkal egyébként teljesen összhangban azon az úton haladni, hogy a fenntartható jövőt a gyermekeink számára úgy biztosítsuk, hogy mindeközben gazdaságilag is fejlődünk, megtartjuk a munkahelyeket, és megtartjuk azt az egyébként csodálatos környezetet, amelyben élünk, és amiben köszönjük, ha segítenek.

Köszönöm szépen Ferencz Orsolya képviselő asszonynak azt az igen széles körű kitekintést, amit megtett a hozzászólása elején. Valóban ilyen globális problémáról van szó. Nem Magyarország az egyetlen, aki ugyanezekkel a kihívásokkal küzd. Nemcsak az Európai Unió, hanem alapvetően globálisan is ugyanezekkel a kihívásokkal küzdünk. Az Európai Uniónak igen ambiciózus céljai vannak ezzel kapcsolatban, Magyarország mint az Unió tagja pedig igyekszik ezeket minél hamarabb teljesíteni.

Ebben válaszolnék Berki képviselő úrnak a felvetésére. Hadd cáfoljam meg azt, hogy semmit nem teljesítünk. Ez így tényszerűleg nem igaz, hogy semmilyen uniós előírást nem teljesítünk. Valamint arra is szeretném felhívni a figyelmet, hogy 2010 óta, illetőleg az elmúlt években a települési hulladék újrafeldolgozásáról már volt szó, de nagyon sok területen jelentős haladást értünk el. Többek között itt egy szerény duplázást sikerült megvalósítani az elmúlt években, de tény, hogy az uniós előírások miatt még egy duplázásra volt szükség. Itt megint visszatérünk azért, hogy miért döntött Magyarország amellett, hogy egy mérethatékonyabb és Magyarország méretének és egyéb gazdasági viszonyainak megfelelően egy másfajta modell bevezetését indokolja.

Még egyszer hangsúlyozom: az évente Magyarországon keletkező 20 millió tonna hulladékból ez nem érint többet, mint az egynegyede, és annak az egész értékláncnak sem az elejétől a végéig szerepel a koncesszor, hanem csak egy bizonyos területén. Tehát ez egy igen összetett problémakör, amelyen, ezt már említették, a továbbiakban is dolgoznunk kell, úgyhogy fogunk még az Országgyűlés elé járulni, ha olyan lépéseket látunk, amelyeket törvényi szinten kell meglépnünk.

Nagyon fontosnak tartjuk ezt a körforgásos gazdaságra történő átállást.

(15.10)

Ez egy olyan cél, amit a magyar kormány az említett klíma- és természetvédelmi akciótervben is azért tűzött ki maga elé, mert ez a jövő. Ez az az út, ahogy meg tudjuk őrizni azt, hogy gyermekeink számára legyen egy élhető ország, nem is akármilyen élhető ország, hanem jólét és jóllét együtt. Ez a kettő nem mindig jár együtt. Mi szeretnénk ezt a kettőt együtt megvalósítani: tiszta, élhető környezetben szeretnénk egy olyan gazdasági fejlődést teremteni, amit folytatni tudnak az utánunk következő generációk.

A hulladékgazdálkodás fontos terület. Azért kérném én is, hogy a törvényjavaslatra koncentráljunk, amely valóban technikai jellegű  ahogy Fazekas képviselő úr is mondta, pontosító észrevételeket, javaslatokat tartalmaz , mert a gyakorlatban az elmúlt hónapokban azért egy új rendszer bevezetésénél engedtessék meg, hogy megtaláljuk azt, hogy hol kell még pontosítani. Tisztelettel kérem, hogy egy új rendszer bevezetését ne egyhavi adatból próbáljuk meg megítélni, hanem egy picit hosszabb időt adjunk az átállásra. Az augusztusi adatok azért már mást mutatnak, mint a júliusiak.

Ezzel kapcsolatban tehát a legfőbb feladat az, hogy megpróbáljuk Magyarországot ebben a körforgásos gazdaságra történő átállásban segíteni olyan kormányzati intézkedésekkel, illetőleg az Országgyűlés olyan törvények megalkotásával, ahol ez lehetséges, amely ezt megkönnyíti, amely mindannyiunk számára mind lakosságként, mind gazdasági szereplőként megkönnyíti, hogy ebben az egyébként igen éles versenyhelyzetben, amely ki fog alakulni Európában, részt tudjunk venni.

És köszönöm, hogy említették az illegális hulladékok kérdését is, amely valóban óriási kihívás. Ha már említettem többször is azt a bizonyos évi 20 millió tonnát, azért azt tegyük hozzá, hogy a „Tiszta Magyarországért” program, illetőleg a már említett HulladékRadar alkalmazás segítségével, amelyben mi egyenként veszünk részt, mi mint egyszerű magyar polgárok tudjuk segíteni a hatóságok munkáját, azt, hogy eltűnjenek ezek a bizonyos illegális lerakatok az erdőinkből, a patakpartokról, ennek a segítségével, mondom, évi 20 milliót termelünk, és már több mint félmillió tonnát összeszedtünk ezek segítségével együttesen.

Igen, kihívás az, hogy újratermelődik. Ezen dolgozunk, hogy ezzel kapcsolatban még több eredményt el tudjunk érni, de az eddigi eredmények is egyrészt az összefogás, ami civil szempontból jelentkezik, óriási, és ez óriási segítség. Arra biztatok mindenkit, hogy a jövőben is segítse az állam munkáját ebben, hiszen ahogy ezt már említette előttem képviselő asszony is, ez egy közös munka.

Tehát a körforgásos gazdaságra való átállás nem fog működni csak úgy, hogy egy szereplő, mondjuk, a kormány, vagy két szereplő, két gazdasági szervezet szeretné ezt. Ezt mindannyiunknak értenünk és akarnunk kell, és köszönjük szépen mindazt az együttműködést, amelyet ezen keretek között tapasztalunk.

Nagyon fontosnak tartjuk valóban a szemléletformálást is, és éppen ezért vagyunk büszkék arra, hogy ma már Magyarországon minden negyedik kisgyermek olyan óvodába jár, amit úgy hívunk, hogy zöldóvoda, és ahol gyakorlatilag rendszeresen, szinte napi szinten találkoznak azokkal a gyakorlatokkal, amelyek az ő életükbe beleépülve nekik már könnyebbé és problémamentessé teszi azt az átállást vagy azt a típusú viselkedést, amellyel ők már tudják segíteni ezt az új típusú hulladékgazdálkodást. Ahol is  és ez is elhangzott már előttem  a hulladék nem hulladék, a hulladék nyersanyag. Legalábbis azzá válhat, és azon kell dolgoznunk, hogy minél több hulladékot próbáljunk meg ebben a körforgásban bent tartani, és megpróbáljuk elérni azt, hogy pontosan azért, hogy itt, Magyarországon, magyar földön, magyar emberekként a lehető leghatékonyabban tudjuk kihasználni azokat az erőforrásokat, azokat a csodálatos erőforrásokat, amelyek rendelkezésünkre állnak. Minél kevésbé szoruljunk arra, hogy külföldről mit kell behozni; minél jobban tudjunk vigyázni arra, ami a mienk; és a jelenlegi törvényjavaslat semmi mást nem tesz, mint a gyakorlati tapasztalatok alapján olyan pontosításokat tartalmaz, amelyek egész egyszerűen ezt az átállást segítik.

Még egyszer, kérem tisztelettel, hogy a képviselő hölgyek és urak majd a későbbiekben támogassák ezt a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Felszólalások:   35-60   61-88   89-126      Ülésnap adatai