Készült: 2024.05.10.11:20:01 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

11. ülésnap (2022.06.14.),  13-16. felszólalás
Felszólalás oka Napirend előtti felszólalások
Felszólalás ideje 10:05


Felszólalások:   9-12   13-16   17-20      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, miniszterhelyettes asszony. Az MSZP képviselőcsoportjából Kunhalmi Ágnes képviselő asszony jelentkezett napirend előtti felszólalásra. Parancsoljon, képviselő asszony, öné a szó.

KUNHALMI ÁGNES (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Hát, válság van. Hogy mi okozza, nyilván az egyik a háború, szerintünk meg már egyébként a háború előtt sem volt rózsás helyzetben a magyar gazdaság (Rétvári Bence: 7 százalékos növekedéssel valóban nem lehetett!), de az biztos, hogy abban egyetértünk, hogy válságállóvá kell tenni a magyar társadalmat, válságállóvá kell tenni a magyar családokat, és a magyar embereket meg kell védeni a válság okozta negatív gazdasági hatásoktól, ehhez pedig pénz kell, pénz, pénz, pénz. Pénz nélkül nem fogják tudni önök sem, akármilyen trükkökkel (Nacsa Lőrinc: Trükkök százával!), egyéb dolgokkal megpróbálni megcsinálni a költségvetést. Hogyha nem jön az Európai Unióból megfelelő mennyiségű forrás, akkor egy idő után fejre fogunk állni, fejre fognak önök is állni.

Ezért az MSZP ismét benyújtja az Európai Ügyészséghez történő csatlakozásról szóló határozati javaslatunkat. Ez azért lenne sürgős, mert a Helyreállítási Alapból hazánknak járó csaknem 5800 milliárd forintos összeget lényegében csak akkor fogjuk tudni leváltani (sic!), hogyha az európai uniós céloknak megfelelő tervet nyújt be a kormány, ami nem ellentétes egyébként a magyar célokkal; a másik pedig, hogy biztosítani kell a jogállamiság helyreállítását, és ezen belül is a rendszerszintű korrupció felszámolásának megkezdését. Ez lenne a legfontosabb lépés.

Egyébként ezt önök is tudják, nem véletlen, hogy keresik a megoldást, valamit fel kell mutatni az Európai Uniónak, tudják ezt jól önök is a Fideszben, nem véletlen, hogy az idén május 23-án megjelent ügyészségi közlemény szerint Polt Péter legfőbb ügyész bejelentette, hogy az Európai Ügyészség pótmagánvádlóként felléphet a bíróságokon, ha a hazai ügyészi szervezet az uniós forrásokat érintő érdeksérelem gyanúja esetén a nyomozást lezárta, s így akár az Európai Ügyészség is lehet a vád képviselője. Az sem véletlen, hogy a magyar ügyészség még tavaly áprilisban az Európai Ügyészséggel, idén februárban pedig az OLAF-fal széles körű együttműködési megállapodást kötött. Tehát önök úgy akarnak mégis együttműködni az Európai Ügyészséggel, hogy nem csatlakoznak; jó trükk, a harcoló Brüsszellel és Európai Unióval kapcsolatban számtalan esetben eljátszották ezt egyébként.

Nem helytálló egyébként a kormánynak azon érve, hogy a csatlakozás szemben áll az ország szuverenitásával, az ezt garantáló Alaptörvénnyel, az Alaptörvény szerint ugyanis Magyarország az Európai Unió tagállamaként az Alaptörvényből eredő egyes hatásköreit a többi tagállammal közösen, az Európai Unió intézményei útján gyakorolhatja  ez történne az Európai Ügyészség esetében is. Csatlakozás esetén az Alaptörvény jelenlegi szövege is lehetővé teszi a csatlakozást, hiszen nem mondja ki, hogy a magyar állam büntetőigényét kizárólagosan a legfőbb ügyész és az ügyészség érvényesíti, hiányzik a „kizárólagos” szó. Tehát semmi nem akadályozza meg a magyar kormányt és Magyarországot, hogy csatlakozzon az Európai Ügyészséghez.

Ha a Fidesznek nincs takargatnivalója, nincs ok, hogy egyébként ne csatlakozzunk. Egyébként 2009-ben még önök is máshogyan nyilatkoztak, 2009-ben még a Fidesz is elkötelezett híve volt az Európai Ügyészségnek, hiszen a saját programjukban fogalmaztak így: a Fidesz támogatja továbbá az Európai Ügyészség felállítását, hatáskörének bővítését, az Unió pénzügyeit sértő bűncselekményeken túl más súlyos, több tagállamot érintő bűncselekményekre vonatkozóan is. Tehát semmi nem akadályozza meg, hogy csatlakozzunk.

Egyetlenegy dolgot szeretnék még mondani. Önök azt mondták a magyaroknak, hogy ez a pénz feltétlenül jár a magyar embereknek, és tulajdonképpen jár ez a pénz. A feltétel nélküli alapjövedelemmel kapcsolatban azt mondták, hogy nincs feltétel nélküli élet, a munkaalapú társadalom erkölcsi alapja, hogy munkavégzés nélkül senki ne kapjon semmilyen támogatást. Akkor hogy érvelhetnek most azzal, hogy egyébként ez a pénz jár, és már hovatovább ott vannak és ott tartanak, hogy a magyar pedagógusok bérét is ki kellene fizetnie Brüsszelnek. A román pedagógusok bérét a román állam fizeti, a magyar pedagógusok bérét a magyar államnak kell, ahogy a német pedagógusokét a német állam fizeti. Egyébként járna ez a pénz, valóban, egyetértek, a magyaroknak.

Én arra kérem önöket, egyetlenegy feltétel kellene most már csak leginkább, hogy lépjenek be az európai uniós ügyészségbe. Csatlakozzunk, tegyék meg ezt a magyar emberekért, mert csak így tudjuk megmenteni őket a háború okozta negatív gazdasági hatásoktól. Döntsenek jól, ne kakaskodjanak tovább, a magyar emberek érdekében! (Taps az MSZP soraiban.  Rétvári Bence: Ne kakaskodjanak!  Derültség a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. A képviselő asszony napirend előtti felszólalására a kormány nevében Répássy Róbert miniszterhelyettes, államtitkár úr válaszol. Parancsoljon!

DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Az ön felszólalása is jól példázta, hogy a baloldal folyamatosan és kitartóan nemzeti hatásköröket akar átadni az Európai Uniónak, a nemzeti szuverenitásunkat akarja csökkenteni. A kormány megállapítása szerint az uniós forrásokat politikai okból tartja vissza az Európai Bizottság, semmilyen más oka nincs erre a Bizottságnak, ezt többször szóvá tettük.

A magyar kormány mindvégig egyetértett azokkal az alapvető célkitűzésekkel, amelyek az Európai Ügyészség létrehozása mögött húzódnak, és amelyekre figyelemmel a tagállamok a lisszaboni szerződés elfogadásakor megteremtették egy ilyen szerv felállításának a lehetőségét. Ebben a folyamatban mi konstruktívan részt vettünk, a jogbiztonság megőrzése mellett azt a célt tartottuk szem előtt, hogy a gyakorlatban is jól működő és hatékony szervezet álljon fel. Látni kell ugyanakkor, hogy az Európai Ügyészség felállításával a részt vevő tagállamok a büntetőjogi hatásköreiknek és az állam egyik alapvető funkciójának a korlátozását vállalva az egyik leglényegesebb hatáskörük egy részét akarják átadni vagy adták át az Európai Uniónak. Ezért álláspontunk szerint a rendelethez való csatlakozás csak akkor lett volna elfogadható, ha az a legteljesebb mértékben tiszteletben tartja a tagállamok alkotmányos berendezkedését és az Európai Unió jogának olyan alapvető elveit, mint a szubszidiaritás és az arányosság.

Az Európai Ügyészség megerősített együttműködésében nem vesz részt Magyarország mellett Dánia, Írország, Lengyelország és Svédország. (Kunhalmi Ágnes: A többiek viszont igen!)

(9.40)

Az Európai Ügyészség modellje végül úgy került kialakításra, hogy működése az eljárások felesleges túlbonyolításával és központosításával nagy eséllyel ronthatja a büntetőeljárások hatékonyságát, amelyeket az eredeti célokkal ellentétben nehezebbé, sokkal lassúbbá tesz, miközben a fenntartása hatalmas összegeket emészt fel.

Ennek ellenére hangsúlyozandó, hogy Magyarország a kívül maradó tagállamok kapcsolatát rendező uniós rendelkezéseknek megfelelően, a lojális együttműködés szellemében együttműködik az Európai Ügyészséggel. Az Európai Ügyészségben nem részes tagállamok közül eddig kizárólag a magyar Legfőbb Ügyészséggel sikerült munkamegállapodást kötnie az Európai Ügyészségnek.

Továbbá az, hogy Magyarország nem vesz részt az Európai Ügyészség létrehozásában, nem eredményezi az Európai Unió pénzügyi érdekeit is sértő bűncselekmények elleni küzdelem hazai színvonalának csökkenését, vagy azt, hogy az uniós források felhasználásának ellenőrzése kevésbé intenzívvé válna. A magyar hatóságok a bűnüldözési tevékenység hatékonyságának maximalizálása érdekében továbbra is kiemelt figyelmet fordítanak az olyan, már létező és jól működő európai ügynökségekkel folytatott együttműködésre, amelyek jelentőségének megtartása mellett a magyar kormány rendszerint kiáll az európai fórumokon.

Természetesen a korrupció elleni küzdelmet a magyar kormány is kiemelten fontosnak tartja, ezért az elmúlt kormányzati ciklusban számos intézkedést vezetett be a korrupció visszaszorítására. Ma már sokkal szigorúbbak a korrupcióra vonatkozó büntetési tételek, és a korábbinál jóval szigorúbb lett a közbeszerzési törvény. A kormánytöbbség alaptörvénybe foglalta az állami vagyonnal való felelős gazdálkodást, aminek köszönhetően az állami vagyon 2010 és 2017 között 7000 milliárd forinttal nőtt.

Mindemellett szeretném hangsúlyozni, hogy a magyar ügyészség függetlensége alkotmányos szinten garantált, szemben más tagállamokkal, ahol az alárendelt ügyészi modellben az igazságügyi miniszter akár utasíthatja is az ügyészeket, például Ausztriában vagy Luxemburgban.

Az, hogy Magyarország jogi és hatékonysági aggályok miatt nem vesz részt az Európai Ügyészséggel kapcsolatos megerősített együttműködésben, nem jelenti azt, hogy Magyarország nem elkötelezett az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalások elleni küzdelem mellett. Ön is utalt rá, és mindenki előtt ismert, aki figyeli a témát, hogy éppen nemrégiben az európai legfőbb ügyész, mondhatjuk így, az európai ügyész megdicsérte Magyarországot az EPPO-val való együttműködés magas színvonala miatt.

Tehát kérem, hogy ezeket a tényeket is vegye figyelembe, és továbbra is azt kérjük önöktől, baloldali képviselőktől, hogy ne keltsék Magyarország rossz hírét Brüsszelben, ne állítsák azt, hogy Magyarország politikai okokból nem vesz részt ebben az együttműködésben. Önöket is kérem arra, hogy védelmezzék a nemzeti szuverenitásunkat, és figyeljenek arra, hogy hogyan működik együtt az Európai Ügyészség a magyar ügyészséggel, és ha már ők megdicsérték, akkor kérem, hogy önök is ismerjék el ezeket az eredményeket. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)




Felszólalások:   9-12   13-16   17-20      Ülésnap adatai