Készült: 2024.05.10.16:04:00 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

54. ülésnap (2023.03.28.),  105-106. felszólalás
Felszólalás oka Napirend utáni felszólalások
Felszólalás ideje 5:34


Felszólalások:   89-104   105-106   107-108      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, miniszterhelyettes úr. Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőség.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mai napirendi pontjaink tárgyalásának végére értünk.

Most a napirend utáni felszólalások következnek. Napirend utáni felszólalásra jelentkezett a Jobbik-képviselőcsoportból Z. Kárpát Dániel képviselő úr, az Országgyűlés jegyzője. Parancsoljon, jegyző úr, öné a szó.

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Jobboldali képviselőként meglehetősen távolságtartó vagyok az IMF-fel, a Világbankkal szemben. Nem tetszik, amikor hazánk közeledik ezekhez a szervezetekhez, hiszen nagyon rossz történelmi tapasztalataink vannak. Ugyanakkor a Világbanknak van egy gyűjtése, egy statisztikája, ami, úgy gondolom, hogy komolyan vehető, figyelemfelkeltő és brutális, hazánkra vonatkozó adatokat tartalmaz.

2022 decemberében ugyanis Magyarország sajnálatos módon felkerült arra az egész világot vizsgáló listára, ahol a leggyorsabban nőnek az élelmiszerárak, és Zimbabwe, Libanon, Venezuela, Argentína, Srí Lanka, Ruanda és Suriname után sajnos Magyarország is megjelent az akkori 44 százalékos élelmiszerár-emelkedésével.

Európa korábbi éléskamrájáról beszélünk, egy kiváló agráradottságokkal rendelkező országról, és tragédia, hogy az amúgy is uniós rekorder infláció majdnem a dupláját produkálja az élelmiszerek elképesztő áremelkedése. Ha megvizsgáljuk, hogy milyen országokat előztünk le sajnálatos módon ezen a listán, akkor azt látjuk, hogy Burundiban, Etiópiában, a háború sújtotta Ukrajnában sem nőttek annyira a vizsgált időszakban az élelmiszerárak, mint Magyarországon. A tojás 79 százalékkal ezen idő alatt hazánkban, a kenyér ára 71 százalékkal, a tejé pedig több mint 53 százalékkal növekedett. Brutális, és bár tiltott szemléltetésért egy feddésben lenne részem, és nincs is a kormánypárti oldalon nagyon senki, akinek meg tudnám mutatni a grafikont, de az uniós élelmiszerátlaghoz képest azért egy több mint kétszeres magyar áremelkedést látunk a grafikonok szintjére levetítve.

Az az egészen elképesztő mindebben, hogy minden kormánynak lenne egy lehetősége csillapítani ezeket a terheket, jellemzően a 27 százalékos uniós rekorder áfának a csökkentésével, és valamilyen okból kifolyólag Magyarország Kormánya még csak végig sem gondolta ezt.

(13.50)

Először néhány terméknél szelektíven csökkentette az áfát egy átlagos fogyasztói kosár 5-7 százalékát kitevő termékekre, és pár év alatt egy-kettőt kiválasztott szelektíven, és azt mondta, hogy nézzük meg az áfacsökkentésüket. Most pedig az a kormány, amelyik szelektíven áfát csökkentett, elmondja, hogy ez igazából egy rossz módszer, és ő nem tudja sehogy sem ellenőrizni. Már 2018 előtt felhívtuk a kormány figyelmét arra, hogy van jó ellenőrzési módszer, ha csökkentik az áfát, lehet garantálni azt, hogy ebből valódi árcsökkenés is keletkezzen, ez pedig egy olyan online adatbázis, amely figyeli az adott termékek, termékcsoportok árváltozását, és adott esetben egy színkóddal jelöli, és ha ezek mögött vélhetően nem áll semmiféle piaci folyamat, csak a spekuláció, ez esetben pedig jöhet a Gazdasági Versenyhivatal, beavatkozhat, büntethet, rendet tehet a piacon.

Éveken keresztül hallgattuk, hogy ez a módszer igazából nem jó módszer, maga az áfacsökkentés sem jó, most pedig, még egyszer mondom, több mint öt évvel azután, hogy elsőként a megoldást letettük az asztalra, a sajtóhírekben megjelenik, hogy jön az árfigyelő rendszer, és a Gazdasági Versenyhivatal  hozzáteszem, helyesen  kezdeményezi egy árfigyelő szisztémának a létrehozását pontosan abból a célból, mert rájöttek, hogy azok a multicégek, amelyeket egyébként széttámogattak az elmúlt években, most már mondhatunk évtizedeket is, visszaélnek a fogyasztói bizalommal, és most ennyi év után rádöbbentek, hogy számos európai országban a versenyhatóság aktívan foglalkozik az élelmiszer-drágulással. Görögországban, Németországban és más helyeken pedig a hatóságok használnak különböző árfigyelő, árnyilvántartó alkalmazásokat is.

Tehát kiderült, hogy a közösségünk által javasolt megoldás nemcsak hogy használható, de létezik is több helyen. Felbecsülhetetlen károkat okozott az, hogy évekig nem lépték meg az alapvető élelmiszerek áfacsökkentését, hiszen itt van az asztalon a kontrollmechanizmus, amellyel ellenőrizni lehetne, hogy ebből valódi árcsökkenés is keletkezzen.

Ha már viszont a régi ötletünket magukévá tették, és leteszik az asztalra, csinálják azt jól, csinálják azt teljeskörűen! Az elvárásunk tehát az, hogy az alapvető élelmiszerek és  nagyon fontos  a gyermeknevelési cikkek tekintetében csökkenjen az áfa, nullázzák le az áfát adott esetben, és az említett online adatbázissal folyamatosan ellenőrizzék, hogy mely nagykereskedők, multicégek azok, amelyek visszaélnek a fogyasztói bizalommal. A digitális kor közepén az átvert fogyasztók által kreált népharag, ha azokra a bizalommal visszaélő cégekre zúdul, amelyek hasonlóra ragadtatják magukat, sokkal nagyobb büntetés lesz egyébként, mint bármilyen gazdasági versenyhivatali bírság, de én egyiktől sem tartom vissza önöket. A kérésünk, sőt inkább felszólításunk az, hogy ha ennyi késlekedés után valahogy meg akarják csinálni ezt a rendszert, legalább csinálják jól, és valósítsák meg az összes követelést, amit a jobbikosok megfogalmaztak az utóbbi években. Köszönöm a figyelmet.




Felszólalások:   89-104   105-106   107-108      Ülésnap adatai