Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm, Szijjártó külügyminiszter úr. Tisztelt Országgyűlés! Napirend előtti felszólalásra jelentkezett Selmeczi Gabriella, a Fidesz képviselő asszonya: „Aktuális ügyeink” címmel.

DR. SELMECZI GABRIELLA (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Tegnapelőtt volt két éve annak, hogy Oroszország megindította a támadását Ukrajna ellen. Akkor még senki nem gondolta, hogy ez a háború még ma is tartani fog, joggal lehetett bízni abban, hogy legfeljebb néhány hét, és véget ér.

Emlékezzünk csak vissza, hogy 2022 márciusában már arról szóltak a hírek, hogy megkezdődhettek a tárgyalások a tűzszünetről, és sor is került az első előkészítő tárgyalásra. Minden remény megvolt tehát arra, hogy ahogy nyolc évvel korábban, most is sikerül majd megfékezni a konfliktust, területileg is le fog szűkülni a háború és az intenzitása is csökkenni fog.

Másképp történt: ezúttal nem a béke-, hanem a háborúpárti hangok győztek. Az eredmény pedig katasztrofális. Az áldozatok száma minden bizonnyal közelebb jár a 200 ezerhez, mint a 100 ezerhez, több mint hatmillióan hagyták el Ukrajnát, és legalább ugyanennyien az otthonaikat az országon belül. Az infrastruktúrában és a kulturális örökségben okozott kár pedig felbecsülhetetlen.

A második világháború óta nem látott menekültválságra válaszul Magyarország történetének legnagyobb humanitárius segélyakcióját hajtotta végre. És akkor itt most mondjunk köszönetet azoknak a hatóságoknak, civil szervezeteknek, önkénteseknek, valamint a leginkább érintett határ menti területek lakóinak, akik részt vettek ebben, akiknek köszönhetően a háború elől hazánkba menekülők semmiben nem szenvedhettek hiányt. Mondjunk köszönetet azoknak az iskolásoknak, magyar iskolásoknak, akik szeretettel fogadták be a Kárpátaljáról menekülő osztálytársaikat!

A háború nem kímélte sajnos a magyar közösségeket sem. A magyarok a bőrükön érzik ezt a háborút, mert magyar áldozatai is vannak, ami még egy ok arra, hogy határozottan kiálljunk amellett, hogy minél előbb véget kell vetni ennek a háborúnak.

Magyarország sohasem járult hozzá és sohasem fog hozzájárulni ahhoz, hogy a magyar-ukrán határon fegyvereket szállítsanak át, hogy ezzel is óvja Kárpátalját. A Nyugat azonban másképp reagált. Az Egyesült Államok Oroszország katonai meggyengítésének lehetőségét látja a háborúban, amihez Európa vezető híján  mondjuk ki: vezető híján  saját érdekeit részben fel nem ismerve, részben sutba dobva asszisztál. A fegyverszállításokon és a pénzügyi támogatásokon túl Brüsszel teljesen értelmetlen szankciókat vetett ki, amelyek a legkevésbé sem gyengítették meg Oroszországot, annál inkább gyengítették Európát, ráadásul a magas energiaárakon keresztül tomboló inflációt eredményeztek.

Legkésőbb tavaly őszre mindenki számára nyilvánvalóvá vált, hogy ez a stratégia megbukott. A nyugati támogatás nem vezet harctéri győzelmekhez, az Egyesült Államok pedig egyre vonakodik állni a számlát, ami ezért végül majd Európára marad. A dollárbaloldal természetesen ebben az ügyben is hozta a formáját. Ezúttal sem a magyarok érdekét tartják szem előtt, hanem szolgaian követik a külföldről érkező utasításokat. De nem jobb ennél a Mi Hazánk sem, amelynek elnöke már Ukrajna feldarabolásáról fantáziál, ezzel odadobva a sajnos egyre jobban zsugorodó maroknyi kárpátaljai magyar közösséget az ukrán nacionalistáknak.

Tisztelt Ház! Sajnos az elmúlt két évben megtanultunk együtt élni a háborúval, de valójában minden egyes nap, amivel folytatódik ez a háború, az eszkaláció veszélyét hordozza magában. Bármikor ébredhetünk úgy, hogy ez már nem csak két állam, két szomszéd szláv nép háborúja, hanem belesodródhat bármelyik ország. Lehet, hogy könnyen belefér ennyi kockázat annak, aki 6 ezer kilométerről tekint rá, de az a helyzet, hogy nekünk, akik szomszédok vagyunk Ukrajnával, ez nem fér bele. Átlagosan minden egyes óra, amivel a háború folytatódik, tíz ember felesleges és elkerülhető halálát jelenti. A legfontosabb  mi kezdettől fogva ezt is mondjuk -: az öldöklés megállítása kell hogy legyen. Mi, Fidesz-frakció, a béke mellett vagyunk, és nem fogjuk hagyni, hogy belerángassanak bennünket a háborúba, még akkor sem, ha ez sokaknak nem tetszik. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti sorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Selmeczi Gabriella képviselő asszony. Az elhangzottakra a kormány nevében Szijjártó Péter külügyminiszter úr fog válaszolni.

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Frakcióvezető-helyettes Asszony! Kedves Képviselőtársaim! Több mint két esztendeje zajlik a háború a szomszédunkban, és mi, magyarok végig következetes álláspontot képviseltünk, végig ugyanazt az álláspontot képviseltük, mint a háború első perceiben: a háborút elítéljük, a háború rossz, a háború szenvedéssel jár, kiállunk Ukrajna mellett, kiállunk az ukrán emberek mellett és kiállunk Ukrajna szuverenitása mellett is.

Ugyanakkor azt is el kell mondanunk, hogy nekünk ebben a háborús helyzetben, tisztelt képviselőtársaim, a legfontosabb az, hogy Magyarország és a magyar emberek biztonságát mindvégig meg tudjuk őrizni. Ezért szorgalmazzuk, hogy ez a háború minél előbb érjen véget, minél előbb újra béke legyen a szomszédunkban. És azt gondolom, hogy a béke melletti kiállás az egyetlen elfogadható álláspont morális szempontból is, mert a béke jelenti egyedül az emberéletek megmentését. És nekünk, magyaroknak ez különösen fontos, hiszen mintegy 150 ezer magyar ember él Ukrajna területén, közülük sokat besoroztak, sokat a frontra vittek és sokan meg is haltak. Ez egy olyan szempont, amit még a szövetségeseink sem ismernek, és nem is képesek átlátni, mert szerencsére eddig egy luxemburgi, egy dán vagy egy holland ember sem halt meg ebben a háborúban, de magyarból már több is. És mi, magyarok nem akarjuk, hogy még több ember, pláne még több magyar ember meghaljon ebben a háborúban. Ezért mi, magyarok azonnali tűzszünetet és béketárgyalásokat szorgalmazunk annak érdekében, hogy ne kelljen több embernek meghalnia, és minél előbb béke legyen.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az Európai Unió egy stratégiai hibát követett el akkor, amikor döntést hozott arról, hogy hogyan áll hozzá ehhez a háborúhoz. A stratégia ugyanis úgy nézett ki, hogy fegyvert kell szállítani, pénzt kell adni, információt kell adni Ukrajnának, ezért majd az ukránok harcolni fognak, emberáldozatok árán ugyan, de nyerni fognak, Oroszország pedig veszíteni fog. Mára mindenki, aki képes racionálisan szemlélni ezeket az eseményeket, be kell hogy lássa, még akkor is, ha nem vallja be, de be kell hogy lássa, hogy ez a stratégia megbukott.

(15.40)

Ennek a háborúnak nincsen megoldása a csatatéren. A csatatéren csak halottak vannak és pusztítás van, és minden egyes nappal, amivel tovább tart ez a háború, még több halott lesz a csatatéren és még nagyobb lesz a pusztítás. És a béke esélye nem nő az eltelt idővel arányosan, hanem ez pont fordítva van: a béke esélye folyamatosan csökken, minél tovább tart a háború.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az Európai Unióban sajnos egy háborús pszichózis uralkodott el. Racionálisan nagyon nehéz beszélni a háború bármely aspektusáról. Az Európai Unióban jelenleg ahelyett, hogy a béke irányába mennénk, éppen egy olyan döntést készítenek elő, amelynek keretében újabb 5 milliárd eurót kapnának a következő esztendő alatt azok az európai uniós tagországok, amelyek fegyvereket szállítanak Ukrajnába; mindezt természetesen az európai adófizetők pénzéből. Mi világossá tettük, hogy ilyen akcióban nem vagyunk hajlandóak részt venni, és csak akkor nem vétózunk meg egy ilyen javaslatot, ha az semmilyen módon nem jelent ránk semmifajta politikai vagy pénzügyi kötelezettséget.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az Európai Unió szankciós politikája is megbukott. A szankciós politika megbukott, mert nem az orosz gazdaságot kényszerítette térdre, pedig ez volt a várakozás. Az európai gazdaságnak okozott nehézséget. Mondok önöknek egy példát: Oroszország 2022-ben 0,1 százalékkal részesült India olajimportjából, ma 35 százalékkal. (Dr. Mellár Tamás közbeszól.) Korábban az Európai Unió nem importált, vagy alig importált olajat Indiából. Ma az Európai Unió India első számú vásárlója kőolaj tekintetében. Akkor működnek a szankciók vagy nem működnek? Mi az eredmény? Az oroszok eladják az olajat, mi európaiak meg megvesszük drágábban. Hát, ez aztán, mondhatom, remekül működő intézkedéssorozat! Arról nem is beszélve, hogy az Egyesült Államok folyamatosan arra akarja rávenni az Európai Uniót, hogy szakítsa meg a nukleáris ipari együttműködését Oroszországgal, közben a tavalyi esztendőben Oroszország vált az Egyesült Államok első számú uránbeszállítójává több mint 1 milliárd dollár értékben.

Ezért itt lenne az ideje abbahagyni a képmutatást Európában, itt lenne az ideje, hogy az európai országok is a béke pártjára álljanak, és a bukott stratégia helyett a békéhez vezető utat válasszák. Köszönöm a türelmét, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   49-52   53-56   57-61      Ülésnap adatai