Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Napirend utáni felszólalásra jelentkezett Balassa Péter, a Jobbik képviselőcsoportjából: „Mindenkinek jár a túlélés esélye!” címmel. Megadom a szót, képviselő úr, parancsoljon!

BALASSA PÉTER (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelettel köszönöm a lehetőséget. Tisztelt Ház! Mindenkinek jár a túlélés esélye. Egy olyan ügyről szeretnék beszélni, amely ma Magyarországon közel 700-800 ezer embert érint, ha a szűkebb pátriámat nézem, akkor Győr-Moson-Sopron megyét és Vas megyét jelenti. Hogy miről is beszélek? Voltak elvi döntések, de a gyakorlatban nem történt semmi. Amennyiben megengedik, akkor egy állampolgári levelet szeretnék felolvasni önöknek, abból egy idézetet, amit, ha jól tudom, minden egyes kormánypárti és ellenzéki képviselő megkapott a régióban.

Németh Martintól kaptam a levelet. Levelében egy olyan égető, több százezer embert érintő problémáról ír, amelyet a lehető leghamarabb meg kell oldani. Az ország légimentő bázisainak elhelyezkedése miatt hatalmas fehér folt éktelenkedik a Rábától nyugatra. A Magyarországon megtalálható légimentő bázisok az ország nagy részét lefedik, megadva az esélyt az állampolgároknak a gyors helikopteres mentés lehetőségére, azonban a nyugati országrészeken nem ez a helyzet. Sármellék és Balatonfüred légibázisai túl messze vannak, és ezen bázisok gépei sokszor nem elérhetőek időben.

Hogy mit jelent ez? Ha valaki megnézi a nemzetközi sztenderdeket és a magyarországi sztenderdeket, akkor az jól tudja, hogy ma a szabályozás szerint 15 perc az a határ, amin belül egy balesetnél, bármilyen balesetnél a kiérkező mentőknek, mentőhelikoptereknek ki kell érkeznie. Hogy mit jelent ez? Az uniós előírásokkal összhangban a magyar légimentők megfelelnek ezen előírásoknak, de vannak olyan vakfoltok, amelyre a levélben kitér Németh Martin úriember.

(17.00)

Mire is gondolok? Arra gondolok, hogy mennyit jelent az idő. Az idő nagyon-nagyon sokat jelent, életeket menthet, és soha nem tudjuk azt, hogy ki van veszélyben, barátaink, rokonaink, testvéreink vagy éppenséggel ismerőseink. Ha valaki megnézi, hogy egy perc mit jelent, egy perc azt jelenti, hogy egy újraélesztésnél 10 százalék eséllyel növeljük meg annak a lehetőségét, hogy valaki életben maradjon. Ha csak 5 perccel, vagy akár az uniós átlaghoz képest vannak országok, ahol 8 percre, 10 percre levitték, akár 30-40 százalékkal tudjuk ennek a túlélésnek az esélyét növelni.

A magyarországi légibázisokkal kapcsolatosan egy térképet szerettem volna felmutatni, de inkább szóban szeretném elmondani és ábrázolni azt, hogy ma Magyarországon a légi mentés hogy néz ki. Ha a Duna vonalától megnézzük, akkor Kelet-Magyarországon Debrecen, Miskolc és Szentes azok a települések, ahol a bázisokkal rendelkezünk, valamint a fővárosban Budaörs, a nyugat-magyarországi részen pedig Pécs, Balatonfüred és Sármellék azok a települések, ahonnan a légibázisokról mentőhelikopterrel tudnak indulni a balesetet szenvedőkért.

Ami a levélben nagyon-nagyon alaposan megjelenik, és a mai felszólalásomnak is egyik alfája, ómegája lenne, hogy ezen légibázisok hatóköre Sármelléktől épphogy csak a 15 percbe beletartozik. Mit jelent ez? Azt, hogy Sárvár, Csorna, Mosonmagyaróvár, Győr, ezek a települések a 15 perc határán vagy azon kívül helyezkednek el. Mindenféleképpen kezdeményeznénk azt, hogy ezen a területen létesüljön légibázis.

Ha valaki a szakmai anyagot elolvassa, és a légimentők bázisának az oldalára felmegy, akkor a légimentők küldetésének első sora így szól: „A mentés állami feladat.”  vagyis a problémát is az államnak kell megoldania. Most cselekednie kellene, ugyanis az kevés, hogy a problémát észleljük, majd azt várjuk, hogy történjen valami. Tervek is születtek. A Győr-Moson-Sopron megye déli részén található Mihályiban vagy Sárváron terveztek légimentőbázist, hogy a 15 perces kiérkezési idő tartható legyen a nyugati határ mellett is. Sárvár már konkrét lépéseket is tett a légimentők kérésére. A rendezési tervet is módosították, ám a beruházás nem indult el. Kondora István úgy fogalmazott  Sárvár polgármestere évekkel ezelőtt , hogy „a forgalmas főútvonalak kapcsolódása, a kiterjedt idegenforgalom és a hatalmas ipari potenciál indokolttá teszi Sárváron, hogy közel legyen a segítség”. Tegyük hozzá, ugyanez igaz Szombathelyre, Győrre, Sopronra, Csornára és Mosonmagyaróvárra is. Sármelléktől és Balatonfüredtől igazán messze esnek ezen városok.

Mivel két megye érintett a dologban, ezért arra kérem a képviselőket, hogy támogassák a kezdeményezésemet, és tegyenek konkrét lépéseket az ügyben. A kormány pedig nevezze meg azt az illetékes minisztériumot, amely kidolgozza a nyugat-dunántúli mentőhelikopter-bázis terveit, hozzárendeli a szükséges anyagi forrást és más eszközöket, egyeztet a képviselőkkel, és rögzíti a mihamarabbi határidőket. Megnyugtató lenne a területen élők számára, ha a bázis kialakításának és fenntartásának költségei bekerülnek a 2023-as költségvetésbe külön tételsoron.

Zárógondolataimban pedig szeretnék köszönetet mondani minden egyes mentőtisztnek, minden egyes ápolónak, mindenkinek, aki az egészségügyben dolgozik. A mai felszólalásom is arról szólt, hogy egy jól működő rendszert szeretnénk még jobbá tenni. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Mi Hazánk soraiból.)

Felszólalások:   42-43   44-45   46      Ülésnap adatai