Felszólalás adatai

Felszólalások:   1   1-20   21-38      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK : (A teremben lévők felállnak, és ezzel köszöntik a választópolgárok közösségét. Amikor az ülést vezető elnök helyet foglal, a teremben lévők is leülnek.) Jó reggelt kívánok, tisztelt képviselőtársaim! Kérem, foglalják el helyüket. Szeretettel köszöntöm valamennyiüket, és köszöntöm mindazokat, akik figyelemmel kísérik mai ülésünket.

Az Országgyűlés mai ülésnapját megnyitom. Ez a tavaszi ülésszak 18. ülésnapja. Tájékoztatom önöket, hogy az ülés vezetésében Földi László és Bakos Bernadett jegyzők lesznek majd a segítségemre.

Tisztelt Országgyűlés! A rendvédelmi szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 137. §-a értelmében május 4e Szent Flórián vértanú napja, tűzoltóink és katasztrófavédelmi szervezetünk ünnepnapja. A tűzoltóságok és a katasztrófavédelmi szervezet nagy hagyományokkal rendelkező intézmény, és az ott dolgozó emberek magas szintű szakmai tudást és emberi tartást kívánó, sok áldozattal járó munkájukkal, szolgálatukkal folyamatosan azért dolgoznak, hogy a ránk és a környezetünkre leselkedő, legváratlanabb pillanatokban felbukkanó veszélyeket is képesek legyenek elhárítani.

Tűzoltóink embert próbáló hivatásáról a közelmúltban a törökországi földrengés helyszínére kiutazó Hunor mentőcsapat küzdelmes helytállása szolgált kiemelkedő példával. A csapat elsőként indult a februári földrengés helyszínére; a rengést követő napon már a terepen mentették a romok alá szorult embereket. Az utórengések folyamatos veszélyei, a fizikai és mentális leterheltség ellenére összesen 17 ember életét mentették meg, köztük három gyermekét. A magyar csapat folyamatos váltással dolgozott a nap 24 órájában, megállás nélkül kutattak a túlélők után.

„Egy átlagember onnan fut el, ahova mi bemegyünk, vagy ahol mi megjelenünk segíteni... Volt, akiért 16 órán át küzdöttünk. De nekünk ez a küldetésünk”  foglalták össze tömören, mondhatni hétköznapi természetességgel a hazaérkező mentőcsapat tűzoltó tagjai nem mindennapi hivatásuk lényegét.

Megnyugvás számunkra, hogy a katasztrófavédelmi szervezet tagjai mindennap ugyanezzel a töretlen helytállással és elhivatottsággal szolgálják biztonságunkat idehaza is.

Ahogy hazánk polgárai, úgy mi, országgyűlési képviselők is megkülönböztetett tisztelettel fordulunk Szent Flórián mai utódai felé, és tisztelettel adózunk kivételes emberi és szakmai teljesítményük előtt. Szent Flórián mai ünnepnapján ezért a magyar Országgyűlés tiszteletét és köszönetét fejezi ki minden magyar tűzoltó, minden hazai katasztrófavédelmi és mentőalakulat tagja előtt. Isten óvja és Isten éltesse valamennyiüket!

Tisztelt Ház! Tájékoztatom önöket, hogy Novák Katalin… Bocsánat, nagy a különbség! Tájékoztatom önöket, hogy Novák Előd, a Mi Hazánk országgyűlési képviselője, mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló indítvány érkezett  2023. április 21-én  5.B.2032/2022. számon a Budai Központi Kerületi Bíróságtól rongálás bűntette miatt indított közvádas ügyben. Az Országgyűlés elnöke ezt megvizsgálásra kiadta a Mentelmi Bizottságnak.

Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Most soron következik a közműszolgáltatások egyszerűsítésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/3780. számon a Ház informatikai hálózatán valamennyi képviselőtársam számára elérhető.

Most megadom a szót Tuzson Bence államtitkár úrnak, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének. Parancsoljon, államtitkár úr!

TUZSON BENCE, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A rezsicsökkentés egy nagyon fontos vívmány, hiszen emlékezzünk vissza, a családok számára a legnagyobb terhet mindig a rezsi jelentette. És ez nemcsak a rezsi összegét jelenti, hanem bizony azt is, hogy 2010 előtt folyamatosan változtak ezek az összegek, általában felfelé, és olyan mértéket tettek ki, amelyek már elviselhetetlenek voltak a családok számára.

Ezért volt rendkívül nagy jelentősége annak, hogy a rezsicsökkentés politikája következtében az árak csökkentésre és rögzítésre kerültek, aminek következtében a családok egy állandó, csökkentett költséggel számolhattak és számolhatnak a mai napig is. Rendkívül fontos az, hogy ezt a politikát, a családok támogatását a rezsin keresztül is képesek legyünk hosszú távon fenntartani. Az elmúlt időszak megmutatta azt, hogy egyébként ez lehetséges, és bármennyire is nehéz a helyzet, nehéz egy koronavírus-járvány következtében vagy most például a szomszédunkban dúló háború következtében, vagy az ehhez kapcsolódó elhibázott brüsszeli szankciók következtében, hiába szállnak el Európa-szerte a rezsiárak, Magyarországon ezt kordában lehet tartani, és kordában is kell tartani.

Erre kell törekedni a következő időszakban is, hiszen ha csak a felhasználóhelyek számát nézzük, 26 millió felhasználási hely van Magyarországon. Ez azt jelenti, hogy minden magyar állampolgárt, szinte minden magyar állampolgárt érint a rezsi kérdése, a rezsi ára is. De amellett, hogy a rezsi áráról kell beszélnünk, beszélni kell arról is, hogy milyen adminisztráció kíséri a rezsit, a közműveket, illetve a közműszolgáltatások igénybevételét.

Rendkívül fontos és régi törekvése a kormánynak az, hogy az ehhez kapcsolódó bürokráciát képes legyen folyamatosan csökkenteni, és folyamatosan csökkenti is. Ezért én, mint aki egyébként a deregulációért felelős kormánybiztos, ezt különösen fontos feladatomnak is tekintem. Ezzel kapcsolatban már több intézkedés történt Magyarországon. Ilyen például az e-bejelentő szolgáltatás, aminek következtében a felhasználóváltozásokat már online lehet bejelenteni, illetve a felhasználó egyes adatainak változását is már online lehet bejelenteni.

A mostani törvényjavaslat, ami az asztalon fekszik, több ponton segít a rezsihez kapcsolódó adminisztratív terhek változtatásában, csökkentésében. Ilyenek például az üzletszabályzattal kapcsolatos változások, hiszen mostantól kezdve nemcsak közzé kell tenni az üzletszabályzatban foglalt változásokat, hanem elektronikus úton vagy mobilalkalmazáson keresztül is tájékoztatni kell erről a felhasználókat. Ez nemcsak azt jelenti, hogy a jogszabály, illetve az üzletszabályzat szövegét kell megküldeni, hanem bizony összefoglalót kell ebből csinálni, és érthető módon kell közölni ezt az emberekkel, az ügyfelekkel.

Részben ehhez kapcsolódik az is, hogy a felhasználói panasz fogalmát ez a törvény most pontosítja, ezzel elősegíti azt, hogy az ügyfelek beadványait könnyebben kezeljék a szolgáltatók, és így a panaszokra is hamarabb választ kapjanak, illetve megoldást találjanak a felvetett problémákra.

Az elektronikus ügyintézés az, ami napjainkban szinte minden területen kísér már bennünket. Nem maradhatunk el ezen a területen sem, így ki kell terjeszteni azoknak a körét, akik az elektronikus ügyintézésre kötelezettek. Eddig a 150 ezer számlát kibocsátó szolgáltatók esetében volt ilyen jellegű kötelezettség, mostantól kezdve az 50 ezer számlát kibocsátó szolgáltatók esetében is ilyen kötelezettség lesz. Ez elő fogja segíteni azt, hogy sorban állás helyett egy gyorsabb elektronikus ügyintézést kapjanak a felhasználók, amivel időt spórolnak meg, és nem kell elszakadni a munkájuktól, illetve a családjuktól sem.

(9.10)

Egy kicsinek tűnő, de mégis fontos változás a kötelező helyszíni ellenőrzés megszüntetése. Itt arról van szó, hogy ha valaki elköltözött valahonnan valahova, tehát új ügyfél került a szolgáltatóhoz egy korábbi felhasználási helyen, abban az esetben eddig előírt volt egy kötelező ellenőrzés, tehát ki kellett jönni a szolgáltatónak, kötelező ellenőrzési folyamatot kellett elindítani, otthon kellett maradni, meg kellett várni a szolgáltató képviselőjét. Ez ma már nem kötelezettség, de természetesen az ügyfél joga fennmaradt, hogy kérje ezt az ellenőrzést, ha egyébként úgy látja. Ezt egyébként a szolgáltató önmagától is megteheti a továbbiakban is.

Fontos változás még a túlfizetés elszámolásának a kérdése. Eddig egy korlátozott lehetőség volt erre, 3-5 ezer forint értékben lehetett a túlfizetéseket elszámolni a következő számlával, mostantól kezdve ez a lehetőség fenn fog állni teljes egészében, kivéve természetesen, ha a felhasználó másféle utasítást ad. De ha nem ad ellenkező rendelkezést, akkor ez az elszámolás lehetővé válik a következő időszakban.

Megint egy fontos változás, ami az adatváltoztatással kapcsolatos változást jelenti: abban az esetben, ha egy szolgáltatónál többféle szolgáltatás van, tehát ha mondjuk, az elektromos áramot is onnan vételezi valaki, vagy a gázt onnan vételezi, a bejelentés esetén, ha adatváltozása van, a bejelentést követően a szolgáltatónak már lehetősége lesz arra, hogy ezeket az adatokat összevezesse, azaz egy változott adatot ne csak az egyik szolgáltatás esetében vezessen át, hanem a másik szolgáltatás esetében is. Ezzel is egyszerűbbé tesszük az emberek tevékenységét, az emberek bejelentési kötelezettségét, illetve a szolgáltatóknál is egyfajta adminisztrációcsökkentés valósulhat meg, így az ottani költségek is alacsonyabbá válhatnak.

A védendő fogyasztók esetében is egy nagyon fontos változás fog bekövetkezni. Eddig az volt a szabály, hogy március 31-éig volt egy olyan bejelentési kötelezettség, hogy fennálle még ez a védendő státusz, erről mindig nyilatkoznia kellett a fogyasztónak, és ez tulajdonképpen jó pár fölösleges adminisztrációt jelentett, hiszen általában ez a védett állapot évről évre tovább szokott menni. Mostantól kezdve ez a kötelezettség már egyébként a védendő állapot megállapítására jogosult hatóság kötelezettsége lesz, azaz, hogy ez az állapot fennáll, erről neki a közműszolgáltatót is tájékoztatnia kell.

Ezek azok a fontosabb rendelkezések, amelyeket most ez a törvényjavaslat tartalmaz. Fontos az, hogy képesek legyünk ezzel is segíteni az embereknek a munkáját, és az államot olyan állammá tenni  Magyary Zoltán szavaival élve , hogy az állam legyen közel mindig az állampolgárokhoz, és a közigazgatás pedig egyre inkább emberarcúvá váljon. Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Most a vezérszónoki felszólalások következnek. A Fidesz képviselőcsoportjának vezérszónoka Barcza Attila képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

BARCZA ATTILA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A tisztelt Ház asztalán fekvő törvényjavaslat illeszkedik a kormány azon célkitűzéseihez, hogy biztosítsa az állampolgárok számára a rezsivédelmet és a rezsicsökkentést az energiaválság ellenére is, elősegítve ezzel a magyar családok védelmét és a hazai vállalkozások működését. Mindehhez kiemelten fontos, hogy a hazai közműszolgáltatásokat is egyszerűen és gyorsan tudják igénybe venni a fogyasztók, valamint az, hogy biztosítva legyen számukra a személyesen és online is elérhető szolgáltatások lehetősége.

Fontos azt megemlíteni az energiaügyekkel kapcsolatban, hogy az elmúlt időszakban sajnos újabb szankciókat hirdettek Brüsszelben, és azt gondolom, mindenki számára világossá vált már a tisztelt Házban és az országban is, hogy bizony az energiaárak nem fognak visszatérni a háború előtti szinthez. Ezek a szankciók és a magas energiaárak inflációt hoztak, és ennek következtében összességében 4000 milliárd forinttal többet költött energiára Magyarország 2022-ben, mint 2021-ben, ez egy óriási összeg.

A polgári kormány már eddig is számos intézkedést hozott a családokért és a vállalkozásokért, többek között a munkahelyek védelméért is. Példaként lehet említeni, talán a legnagyobb példa erre, hogy 2023-ban is marad a rezsicsökkentés az átlagos fogyasztásig, így egy család havonta nagyságrendileg 181 ezer forintot spórol, ami egyedülálló Európában. Itt fontos azt megemlíteni, hogy az Európai Unióban a rezsicsökkentett áron keresztül a magyar kormány költi a legtöbbet rezsitámogatásra, ami, azt gondolom, hogy nagy terhet vesz le a magyar családok válláról.

(Bakos Bernadett elfoglalja a jegyzői széket.)

Elmondható az, hogy működik a rezsivédelem. A földgáz egyetemes szolgáltatásában a fogyasztási helyek mintegy 80 százalékának, az áramellátásban pedig közel 75 százalékának tényleges felhasználása maradt teljes egészében a sávhatár alatt.

Az Eurostat a napokban megjelent adatközlése megerősíti azt, hogy 2022 második felében a magyar háztartások jutottak a legolcsóbban a két legfontosabb energiahordozóhoz az Európai Unióban, és kiemelem még egyszer, hogy az Eurostat adataiból jutottam erre a következtetésre. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal legutóbbi nemzetközi ár-összehasonlítása alapján a tagállamok közül 2023 márciusában is Magyarországon került a legkevesebbe a villamos energia és a földgáz.

Tisztelt Ház! A közműszolgáltatások tekintetében az ügyfelek elsődleges elvárása, hogy a szolgáltatásokat biztonságban tudják igénybe venni, és ezeknek az ügyeknek az intézése gördülékenyen tudjon történni. Ezen egyszerű elvárásokat segíti a most benyújtott törvényjavaslat több intézkedésével. Ennek során ki tudom emelni például, hogy megszűnik a felhasználóváltozás esetén a helyszíni ellenőrzés kötelezettsége, ugyanakkor mind a felhasználó, mind a szolgáltató a jövőben is jelezheti ennek a szükségességét vagy igényét.

Ahogy államtitkár úr elmondta, én is kiemelném, hogy az elektronikus ügyintézés kiterjesztését jelenti, hogy ezután már azon közműszolgáltatók is kötelesek lesznek elektronikus ügyintézést biztosítani, akik az eddigi havi  ahogy elhangzott  150 ezer helyett minimum 50 ezer számlát állítanak ki az ügyfelek számára. Számos eddigi adminisztratív szabály egyszerűsítése is megtörténik a most előttünk fekvő törvényjavaslatban, így például, ha az ügyfél adatváltozását egy közszolgáltatással jelenti be, akkor a szolgáltató, ha egyidejűleg több közszolgáltatást is nyújt az ügyfél részére, a változást valamennyi, általa nyújtott közműszolgáltatás tekintetében is átvezetheti.

Egyszerűsödnek a túlfizetés szabályai, ami, azt gondolom, nagyon fontos az állampolgárok számára. Az eddigi mesterséges korlátok lebontásával, az ügyfél eltérő rendelkezése hiányában, valamennyi túlfizetés elszámolása lehetséges a felhasználó következő számláiban. Ez egy fontos változás.

A törvényjavaslat kiemelten foglalkozik a védendő fogyasztók helyzetének javításával is. Az eddigi gyakorlattal ellentétben megszűnik az a szabályozás, hogy a védendő fogyasztónak minden év március 31-éig magának kell igazolnia a védendő státusza fennállását. A védendő fogyasztó helyett ezután a közigazgatási szervek kommunikálnak a közműszolgáltatókkal, közvetlenül igazolva a védendő fogyasztó státuszának fennállását vagy ennek bármilyen jellegű változását.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Összegzésként elmondható, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat előremutató rendelkezéseket tartalmaz a közműszolgáltatások egyszerűsítésével kapcsolatban, ezért kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy az elhangzottak ismeretében, a Fidesz-frakcióhoz hasonlóan támogassák a javaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! A DK képviselőcsoportjának vezérszónoka Gréczy Zsolt képviselő úr. Parancsoljon, öné a szó.

GRÉCZY ZSOLT, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az előttünk lévő törvényjavaslatnak azon részei, amelyek arról szólnak, hogy a fogyasztók és a szolgáltatók közötti kapcsolattartás egyszerűbb legyen, akár támogathatók is lehetnek. Tehát minden olyan, ami felhasználóbarát, kevesebb papírmunkát jelent, ezáltal környezetvédelmi szempontból is hasznos, akár támogatható is lehet.

A probléma az, hogy már itt a bevezetőben is elhangzott, hogy milyen fantasztikusak a rezsiárak Magyarországon. Tavaly április óta, természetesen megvárva a választás időpontját, a választás után hirtelen duplájára emelkedett a villanyáram és hétszeresére a gáz ára. Nem a rezsicsökkentés kormánya az Orbán-kormány emiatt, hanem a rezsinövelés Orbán-kormánya. Ráadásul egész Európában mi vesszük a legdrágábban a gázt, és ezzel is segíti egyébként az Orbán-kormány Putyin hatalmon maradását és háborús céljait.

(9.20)

Elhangzott itt fideszes képviselőtársamtól, hogy az Eurostat adatai szerint mi fizetjük a legkevesebbet a rezsiért. De nem mindegy, hogy mekkora bérből számoljuk! Lehet, hogy egy osztrák fogyasztó 30 ezer forinttal többet fizet, mondjuk, a gázért, de nagy valószínűséggel félmillió forinttal többet keres forintra átszámítva, mint egy magyar fogyasztó. Azért itt is érdemes megnézni az állítás másik felét! Az Eurostat adataiból nemcsak az derül ki, hogy Magyarországon másokhoz képest olcsóbbnak számít a rezsi, hanem az is kiderül, hogy már csak Bulgária van mögöttünk az átlagkeresetet tekintve, már a románok is megelőztek minket.

Ezenkívül azt is nagyon fontos megjegyezni, hogy a javaslat gyakorlatilag egy salátatörvény. Hiszen fontos eleme, hogy a környezetvédelmi törvény bizonyos követelményeit ezentúl nem lesz kötelező alkalmazni az új közcélú átviteli hálózati távvezeték és a villamosmű-főelosztó hálózat építésénél sem, ami azt jelenti, hogy újabb tervezett nagyberuházások kerülhetnek ki a környezetvédelmi törvény hatálya alól, és ez veszélyezteti az egészséges élethez való alapjog érvényesülését.

Tehát azt gondolom, hogy a javaslat szolgáltatóbarát része lehet szimpatikus, de azt mondani, hogy itt egy rezsicsökkentő kormánnyal van dolgunk, amely fantasztikus áldozatokat hozott ezen a téren, ez egész egyszerűen nem felel meg a valóságnak. A magyar rezsi brutálisan nőtt tavaly április óta, és emiatt sok százezer magyar háztartásnak okozott az Orbán-kormány súlyos megélhetési gondokat. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A KDNP képviselőcsoportjának vezérszónoka Hollik István képviselő úr. Parancsoljon, öné a szó!

HOLLIK ISTVÁN, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Intellektuálisan mindenképpen megsüvegelendő, hogy Gréczy Zsolt képviselőtársam 40 másodperc alatt képes volt a közműszolgáltatások egyszerűsítésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló javaslattól eljutni Putyinig. Mondom, intellektuálisan ez megsüvegelendő, de a lényeghez semmi köze nincs. És egy dolgot bizonyít, hogy bár a rezsicsökkentés tíz éve a magyar állampolgárok megelégedésével működik, önök tíz év alatt sem jutottak el oda, hogy végre belássák: a rezsicsökkentés hasznos, segíti a magyar embereket, stabilitást és segítséget nyújt a magyar családok számára. Főként igaz ez akkor, amikor azt láthatjuk, hogy az elhibázott brüsszeli szankciók milyen energiaválságot okoztak egész Európában, és milyen elképesztő árakat kell fizetni Nyugat-Európában.

Tisztelt képviselőtársam, a helyzet az, hogy Nyugat-Európában ezen a télen nem is az volt a kérdés, hogy mennyibe kerül a gáz, hanem az, hogy lesze egyáltalán. És sajnos az a rossz hírünk, hogy amíg ezek a szankciók fennmaradnak, ez a kérdés továbbra is itt lesz az asztalon, és 2023-24 telén ugyanez lesz a kérdés, hogy lesze egyáltalán energia. S ha nem fog bennünket segíteni egy olyan enyhe tél, mint ami most segített Nyugat-Európában, akkor ez újra gondot okozhat.

De mindez bajt, problémát nem fog okozni a magyar embereknek, mert a magyar emberek éppen tíz éve pontosan ugyanannyit fizetnek a rezsiért, mint amennyit az azt megelőző évben fizettek. Ez egy óriási eredmény. A kiszámíthatóság és a stabilitás nagyon sokat ér, és nemcsak a lakosságnak, teszem hozzá, hanem a vállalkozásoknak is.

Teljesen egyértelmű, és úgy látom, abban hál’ istennek nem volt vita, hogy a javaslat érdemi része valójában bürokráciacsökkentést és felhasználóbarát intézkedéseket tartalmaz, és ezt mindenki támogatja  ennek örülünk , természetesen a Kereszténydemokrata Néppárt is. Azt gondolom, hogy ha az elektronikus ügyintézés kiterjesztéséről beszélünk, akkor ez ma már alapelvárás, és nemcsak a piaci szektorral, hanem az állami szektorral kapcsolatban is. És az, hogy a védendő fogyasztókat érintő változások is megerősödnek, mindenképpen támogatandó. Én értem, hogy az ellenzéknek van kifogása a rezsicsökkentéssel kapcsolatban  ezt már tudjuk , mégis arra kérem őket, hogy a Fideszhez és a KDNP-hez hasonlóan ezt a javaslatot szíveskedjenek támogatni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A Jobbik képviselőcsoportjának vezérszónoka Dudás Róbert képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

DUDÁS RÓBERT, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársak! Tisztelt Államtitkár Úr! A Jobbik-Konzervatívok közössége mindig üdvözli azon változásokat, amelyek a bürokráciacsökkentést, valamint a hatékonyabb és egyszerűbb ügyintézést célozzák. A közműszolgáltatásokkal kapcsolatban különösen nagy szükség van erre.

Egyetértek önökkel abban, az ügyfelek célja az, hogy a különböző közműszolgáltatásokat biztonságban tudják igénybe venni, az ügyeiket gyorsan és pontosan intézzék, és az őket érintő változásokról mindig időben és teljeskörűen értesüljenek. Sajnos azonban a valóságban ez egyáltalán nincs így. Gondoljunk csak a számlákra, amelyek olyan bonyolultak, hogy  mondhatom azt is – nagyjából akkor lehet rajtuk elmenni, ha valaki leteszi őket a földre. Pláne így van ez a rezsicsökkentés megszüntetése, részleges megszüntetése óta, mert azóta a számlákon adott esetben két ár is szerepelhet, nem beszélve arról, hogy valakinek diktált vagy becsült a fogyasztása. De telefonos és a személyes ügyintézés esetén sem jobb a helyzet. Áldatlan állapotok voltak a rezsicsökkentés változása idején az MVM ügyfélszolgálatánál. Esőben, ködben órákig az utcán voltak kénytelenek várakozni az ügyfelek, köztük mozgáskorlátozottak, valamint számos esetben idős, nyugdíjas emberek. Tisztában vagyok vele, hogy ez egy extrém példa, viszont azt gondolom, hogy jól írja le a helyzetet.

A konkrét javaslatra rátérve, először a védendő fogyasztókra vonatkozó szabályokat emelném ki. A javaslat szerint az eddigi gyakorlattal ellentétben megszűnik az a szabályozás, amely szerint a védendő fogyasztónak minden év március 31-éig magának kell igazolnia a jövőre nézve a védendő státuszának a fennállását. A védendő fogyasztó helyett ezután a közigazgatási szervek kommunikálnak a közműszolgáltatókkal, közvetlenül igazolva a védendő fogyasztó státuszának fennállását avagy változását. Csak reménykedni tudok abban, hogy ez a gyakorlatban is megfelelően fog működni.

Örülök annak a változásnak, hogy olyan közműszolgáltatók is bevonásra kerültek az elektronikus ügyintézés kötelezettségébe, amelyeknek az ügyfelei eddig nem élhettek a kapcsolattartás ezen formájával. Úgy gondolom, hogy ez egy modern és XXI. századi előrelépés. És nagyon bízom benne, hogy a javaslatban megfogalmazottak a jogalkalmazás során is valóban az ügyfelek érdekeit fogják szolgálni.

Úgy kezdtem, hogy támogatjuk ezt a törvényjavaslatot, és ezzel is szeretném zárni. Minden bürokráciacsökkentésre és a lakosság segítésére irányuló javaslatot támogatni fogunk, így ezt is. Ugyanakkor viszont engedjenek meg még néhány megjegyzést, amennyiben átalakításról, valamint a családok és a fogyasztók segítéséről van szó.

A felszólalásomban röviden említettem a számlák bonyolultságát. Bizonyára önök is tisztában vannak azzal, hogy egy-egy csekk mellé csatolt számlarészletező hogy néz ki. Azt mondtam, ezen akkor lehet elmenni, amikor letesszük a földre, másképp véletlenül se. Nem tudom, hogy az a szolgáltató, amely kiállítja, értie egyáltalán, hogy mi van arra a számlára írva, de egyetlenegy fogyasztó sem tud azonosulni vele, és nem tudja belőle kiolvasni, hogy mi történt, mennyit fogyasztott, miért kerül annyiba, és hol vannak a szorzók. Egy eszméletlenül bonyolult rendszer került kialakításra. Amennyiben  és ezt a legnagyobb jó szándékkal mondom, államtitkár úr  a bürokráciacsökkentés mellett a családok segítése a cél, akkor kérem, hogy ezzel is foglalkozzanak, vegyék fel a kapcsolatot a szolgáltatókkal annak érdekében, hogy a magyar emberek számára ténylegesen elfogadható legyen ez a rendszer.

És egy utolsó gondolat. A kormánypárti képviselők részéről egy hozsannát hallottunk arra vonatkozóan, hogy milyen jó a magyar embereknek, és hogy Európában a magyar kormány fordította a legtöbbet a rezsitámogatásra, a magyar embereknek kellett a legalacsonyabb rezsit fizetniük. Ha csak ezt a két dolgot nézzük, akkor én azt gondolom, hogy ez így önmagában akár még megsüvegelendő is lenne. De hát itt a legalacsonyabb a bér! Ez már más képviselőtársamtól is elhangzott. Azért ezt ne felejtsük el!

(9.30)

És hallottam, hogy a hanyatló Nyugaton, ugye, nem lesz mivel fűteni. Hát, azért köszönik szépen, a hanyatló Nyugaton azért jól elvoltak. Nyilvánvalóan megnőttek a rezsiszámlák ott is, lehet, hogy magasabb mértékben, nagyobb arányban nőttek meg, mint a magyar családokat tekintve, de ha a duplájára emelkedett is, mondjuk, egy rezsiszámla mondjuk Németországban, vagy bármely nyugati országot említhetném, de könyörgöm, négyszer-ötször és hatszor annyit keresnek! Tehát azért ne pusztán a számlákra írt összegekből induljunk ki, hanem abból induljunk ki  és talán ez a legfontosabb , hogy ez az összeg mekkora terhet ró a magyar családokra!

Államtitkár úr, köszönöm szépen az előterjesztést, a Jobbik-Konzervatívok frakciója támogatni fogja a törvényjavaslatot, és az általam megfogalmazott, a számlákra vonatkozó javaslatot, kérem, fontolják meg, és tegyenek lépéseket ebben a kérdésben. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ezzel a vezérszónoki felszólalások végére értünk, most van lehetőség kétperces felszólalásra. Gréczy Zsolt képviselő úr kért felszólalási lehetőséget két percben. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

GRÉCZY ZSOLT (DK): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Csak annyi megjegyzést tennék, mert itt elhangzott Hollik képviselő úr szájából, hogy az elhibázott brüsszeli szankciók az okai itt mindennek: hát, egyetlenegy magyar ember szavazta meg ezeket az elhibázott brüsszeli szankciókat, úgy hívják, hogy Orbán Viktor.

Aztán azt is mondta, hogy lesze gáz, ez a kérdés, hogy majd hogyan fogunk fűteni. Nem az a kérdés csak, hogy lesze gáz, az a kérdés, hogy orosz gáz lesze, és ugyanennyi orosz gázra vane szüksége Magyarországnak. Azért ne felejtsük el, ebben a gázválságban, ami kialakult, meg energiaválságban az történt itt az utóbbi időben, hogy több ország, többek között a haldokló Németország konkrétan teljesen, 100 százalékig kiváltotta az orosz gázt, és ugyanezt megtette most már Csehország, és más országok is erre az útra léptek. Azt gondolom tehát, hogy nekünk is efelé kellene menni, ez lenne, azt gondolom, a nemzeti érdek, de ehhez egy kicsit kijjebb kell jönni az Oroszországgal kötött katonai és egyéb szövetségből. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Rendes felszólalásra Gurmai Zita képviselő asszony következik. Parancsoljon! Csak nyugodtan, képviselő asszony, látom, hogy éppen rendezik az asztalát, köszönöm szépen (Dr. Gurmai Zita: Köszönöm szépen.), tegye fel nyugodtan a mikrofont, akkor kezdünk, amikor minden rendben van. Kérem szépen majd az időt visszaállítani, köszönöm szépen. Gurmai Zita képviselő asszonyé a szó, parancsoljon!

DR. GURMAI ZITA (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kedves Kollégák! Éppen szemben van velem egy képviselőtársam, akinek a halála mindig nagyon megüt, különös tekintettel hogyha hozzánk közeliek mennek el, úgyhogy engedjék meg, hogy először egy percben vagy legalábbis nagyon röviden rá emlékezzünk, mert én igenis azt gondolom, hogy bárki hal meg a padsorok bármelyik oldalán, az mindig is óriási veszteség; de azt gondolom, hogy róla ez a fénykép fog megmaradni, ez a mindig is mosolygós, mindig is kedves ember.

No, és akkor most térjünk rá a hozzászólásra! Az előttünk fekvő törvényjavaslat kapcsán már az indítvány benyújtása is kérdéseket vet fel. 2022 novemberében, azaz alig néhány hónapja még azt hallottuk, hogy az energiaárak brutális emelkedése miatt egységes energiairányításra van szükség, ezért került felállításra az Energiaügyi Minisztérium Lantos Csaba miniszter úr vezetésével. Ebből tehát joggal gondoltuk azt, hogy minden kérdés, amely a közműszolgáltatásokkal, a rezsifizetéssel kapcsolatos, az Energiaügyi Minisztérium felelősségébe tartozik. Ezzel szemben most kiderül, hogy ez egyáltalán nem így van, ezt a javaslatot ugyanis, amely módosítani kívánja a távhőszolgáltatásról, a villamos energiáról és a földgázellátásról szóló törvényt, mégsem az energiaügyi miniszter nyújtotta be, hanem a Miniszterelnöki Kabinetirodát irányító Rogán Antal; az a Rogán Antal, aki nemrég itt az ülésteremben azt bizonygatta, hogy nem ismeri Schadl Györgyöt, csak remélni tudjuk, hogy ezzel szemben az energiaszektort alaposabban ismeri.

De adódik a kérdés, hogy miért van nekünk Energiaügyi Minisztériumunk, ha elvonnak tőle egy elég egyértelműen az energiaügyet érintő szabályozást. Ekkora a baj, hogy már az energiaügyet is a kormányzati propagandát irányító miniszter befolyása alá kell rendelni? A kormány immáron szokásosnak mondható gyanús eljárásával kapcsolatosan az a Shakespeare Hamletjéből való, klasszikussá vált szállóige jut eszembe, hogy „Valami bűzlik Dániában”. Mit vétett szegény Lantos Csaba miniszter úr, hogy így megfosztották a javaslat benyújtásának lehetőségétől? Talán kezdhetnénk azzal a tervezet megvitatását, hogy indokolják ezt a döntést, vagy legalábbis tájékoztassanak arról, amit eddig nem hoztak nyilvánosságra.

Ettől függetlenül azonban van néhány támogatható elem a javaslatok pontjai között. A Magyar Szocialista Párt elfogad minden olyan módosítást, amely a magyar fogyasztóknak előnyös. Ezek közé tartoznak például a védendő fogyasztókat érintő könnyítések. Helyesnek tartom, hogy megszűnik az a szabályozás, hogy a védendő fogyasztónak minden év március 31-éig magának kell igazolnia a védendő státusza fennállását. Ez azért fontos, mert valóban olyan intézkedésről van szó, amely gyakorlati segítséget nyújt.

Nagy kár, hogy ezen kívül azonban nem lehet kiemelni semmit, ami a hazai családok rezsivel kapcsolatos problémáját oldaná meg. Pedig ha a lakosság vállára nehezedő terhek egyenes arányban mérséklődnének egyes kormánytagok hitelességének és szavahihetőségének csökkenő mértékével, akkor tudnánk támogatni az önök elképzeléseit. De sajnos szó sincs semmiféle könnyítésről, hiszen egyes esetekben még a fennálló helyzetnél is szigorúbb feltételeket teremtenek.

Itt van például az elévülési idő emelésének ügye. A javaslat hatályon kívül helyezi azt a bekezdést, mely szerint a hálózathasználati szerződésből eredő igények három év alatt elévülnek, ebből tehát az következik, hogy a kérdésben a polgári törvénykönyv szabályai lesznek irányadóak, ami pedig azt mondja, hogy a követelések öt év alatt évülnek el. Gyakorlatilag tehát a törvényjavaslat úgy emeli meg a közműszolgáltatásból eredő igények elévülési idejét öt évre, hogy azt konkrétan le sem írja, sőt még az indoklásban sem tesz róla említést, nem támasztja tehát alá semmivel. Mi ennek az oka? Miért van akkor egyáltalán indoklás, ha erről nagyvonalúan megfeledkeznek? Történik mindez ráadásul annak ellenére, hogy teljesen életszerűtlen követelményt tartalmaz a magyar háztartásokkal szemben. Eddig sem volt valószínű, hogy mindenki három évig őrzött minden egyes teljesítésről szóló papírt, most azonban öt évig lesz köteles ezt megtenni, hogy bebizonyítsa, hogy nincs tartozása a szolgáltató felé.

Adódik a kérdés: önök tényleg öt évig őrizgetnek otthon minden egyes befizetés bizonyítására alkalmas iratot? Lelki szemeim előtt valahogy nem látom azt a jelenetet, hogy a javaslatot benyújtó Rogán Antal miniszter úr reggel, munkába menet kiüríti a postaládáját, majd a közműszolgáltatóktól kapott leveleket gondosan elteszi a Gucci táskájába, és este, munka után, fáradtan, kimerülten hazaérve a befizetésekről szóló igazolásokat szépen lefűzi ötéves megőrzésre a helikopterezésről kiállított számlák mellé.

Pedig néhány éve még a kormánypártok is úgy gondolták, hogy a saját követelésének behajtása a szolgáltatók felelőssége, ha ezt észszerű időn belül nem tudják megtenni, akkor ezzel már nem lehet a fogyasztókat terhelni. Mi az oka vajon a kormány pálfordulásának? Nehéz másra gondolni, mint az egyes szolgáltatók tulajdonosi hátterének a megváltoztatására. Teljesen egyértelmű, hogy a kormány a fogyasztók, a magyar családok helyett a szolgáltatók oldalára állt ebben az ügyben. Ez megengedhetetlen, és távolról sincs összhangban a családbarát kormány megnevezéssel.

Ehhez képest technikai jellegű probléma, de egy kodifikációs hiba is becsúszott a javaslat szövegébe. A törvényjavaslat 3. § (11) bekezdése alkalmazni rendeli a folyamatban lévő ügyekre a villamos energiáról szóló törvény 36. § (2) bekezdésének i) pontját. Ezzel csak az a gond, hogy ennek a bekezdésnek nincsen i) pontja, mivel a (2) bekezdés a) ponttól h) pontig terjed, ráadásul a törvényjavaslat sem tervez ilyen pontot megállapítani.

Mindannyian emberek vagyunk, bárki hibázhat, de én eddig is abban bíztam, hogy egy törvényjavaslat azért számos kézen keresztülmegy, mire az Országgyűlés elé kerül. Hogyan fordulhatott elő az, hogy senki sem vette észre, hogy egy ilyen hiba szerepel egy alig néhány oldalas tervezetben? Különösen egy olyan kormánypárt esetében komikusak az ilyen hibák, amelynek az alapítása és az alapítói egy jogász-szakkollégiumhoz köthetők.

(9.40)

Itt utalok vissza a felszólalásom elején tett észrevételre a javaslat benyújtójával kapcsolatban. Lehet, hogy mégsem a propagandaminisztérium a legfelkészültebb az energiaügyi törvények tekintetében. Egyszerűbbnek tűnik legközelebb a szaktárcához fordulni, ha már külön energiaügyi minisztériumunk is van. Mindenki hibázhat, de egy törvény esetében azonban ezt mégsem hagyhatjuk szó nélkül. Ez így egészen biztosan nem maradhat. Bízom benne, hogy ezt a hibát minél előbb korrigálni fogják.

De nem ez a legrosszabb egyébként, amit a tárgyalt törvényjavaslat tartalmaz. Sokkal fontosabb az, ami kimaradt ebből a módosításból. A javaslat érinti például az adatkezelés szabályait. Nincs azonban utalás az indoklásban arra, hogy mindezt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal egyeztették-e. Egyértelműnek tűnt pedig, hogy az ügyfelek adatait érintő módosítások kapcsán kikérik az illetékes hatóságok véleményét. A javaslatnak tehát csak akkor lenne szabad az Országgyűlés elé kerülnie, ha azt a NAIH megvizsgálta, és a módosítással egyetért. Mivel itt az ügyfelek adataiban történő változások esetére automatikus adatkezelést írnak elő, így a jogszerűségről meg kell bizonyosodnunk. Nem világos tehát, hogy miért nem kerül sor a NAIH vizsgálatára, miért nem szerepel a hatóság jóváhagyása a dokumentumban, pedig biztos vagyok benne, hogy Péterfalvi Attila kapva kapna az alkalmon, és pillanatok alatt elvégezné az ezzel kapcsolatos házi feladatát.

A legfájóbb azonban mégis azoknak az intézkedéseknek a hiánya, amelyek valóban segítséget nyújtanának a magyar családoknak, mert lenne bőven teendő. Ha már hozzányúlunk az energiaügyhöz, akkor elvárható lenne, hogy könnyebbé tegyük azok helyzetét, akik erre leginkább rászorulnak.

A Magyar Szocialista Párt számos javaslatot dolgozott ki ennek érdekében. Az első és legfontosabb, hogy garantáljuk az életben maradáshoz szükséges minimumot. Nem fordulhat elő olyan többé, hogy valaki halálra fagyjon saját otthonában. Biztosítani kell azt, hogy a lakóhelyén mindenki hozzáférjen a létfenntartáshoz szükséges áramhoz, gázhoz. Ezért egy olyan igazságos számlázást kell bevezetni, amely sávok szerinti árrendszert biztosít. A legnagyobb sávot pedig úgy kell kialakítani, hogy a legszegényebbek, a legszerényebb körülmények között élők se maradhassanak gáz-, áram- és vízszolgáltatás nélkül.

Egyre hangosabbak az önkormányzatok, költségvetési szervek, kis- és középvállalkozások, valamint a közhasznú szervezetek, a civilek is. Egyszerűen nem tudják már elviselni azt a rezsiterhelést, amit a kormány rájuk rakott. Kiszámítható feltételekre van szükség, hogy meghatározott áron jussanak hozzá a működéshez szükséges gázhoz és áramhoz.

Külön ki kell emelni azokat az alapítványokat, egyesületeket, melyek bentlakásos szociális intézményeket üzemeltetnek. Ezeknek a kis közösségeknek a rezsiköltsége brutálisan megemelkedett. Az ötszörös, nem ritkán tízszeres áremelkedéseket a legmegfelelőbb gazdálkodás mellett sem lehetett kifizetni, a bentlakókra pedig szintén nem terhelhetők tovább ezek a költségek, hiszen sokan az eddigieket sem tudták kifizetni. Nincs más megoldás, azonnal meg kell tenni mindent, hogy visszakerülhessenek a védett ellátási körbe.

Régi követelésünk az előre fizetős mérőórák felszerelésének és visszakapcsolásának ingyenessé tétele. A visszakapcsolás költségei ugyanis olyan magasak, hogy akit egyszer kikapcsoltak, az nem tud újracsatlakozni, még akkor sem, ha időközben rendeződött a helyzete, ha már ki tudná fizetni a havi számlát. Nem nyerészkedhet tehát a szolgáltató ezeken a családokon, hanem lehetővé kell tenni a szolgáltatáshoz való hozzáférést.

Szintén adós maradt a kormány ebben a javaslatban is a PB-gázpalackok helyzetének rendezésével. Hiába vezettek be hatósági árat, ha közben a gyártók a jogszabályban megszabott kiszerelést megszüntették. Már lassan egy éve jeleztük, hogy a hatósági áras 11,5 kilogrammos palack helyett egyre inkább másfajta palackok jelennek meg a piacon. Ezekre pedig nem vonatkozik a hatósági ár, ezért drágábban is lehet ezeket árulni. Így gyakorlatilag sikerült kijátszani a törvényhozói szándékot, és a magyar fogyasztókat nem védi a hatósági árszabályozás. Meddig hagyjuk még nyitva ezt a kiskaput?

Szintén hiányzik ebből az energiaügyi salátatörvényből a földgáz és villamos energia egyetemes szolgáltatás áfakulcsának mérséklése. Ma már szinte közhely, hogy a kormány a magyar családokkal fizetteti Európa legdrágább áfáját. Ezt pontosan tudjuk, és azt is, hogy nem elég, hogy az ország történetének talán legnagyobb rezsiemelését hajtották végre, azt meg rekord méretű áfateherrel terhelik meg, fejelik meg, ezért akarjuk, hogy 27 százalék helyett 5 százalékos legyen az áfa a tüzelőanyagra.

Persze pontosan látjuk, hogy a magas energiaárak és a magas áfa a kormány érdeke. A magas áraknak magasabb a lakosságra rakódó fogyasztási adóterhe is, ezzel nő a kormány bevétele. Talán éppen ebből a pénzből finanszírozzák azt a hirdetést, hogy nincsenek megszorítások. Közben pedig csak a magas áfának köszönhetően több mint 100 milliárd forintos adóemelés jelenik meg a magas energiaárakban.

Személyes emberi tragédiák húzódnak meg a háztartásukban kizárólag áramot használók esetében. Rengeteg megkeresést kaptunk, amikor tavaly nyáron megszüntették az átlagfogyasztásnak tekintett szint feletti rezsicsökkentést.

A leggyakoribb probléma a fűtéshez és a főzéshez is áramot használók körében merült fel. A felelős gondolkodás és a környezettudatosság jegyében sokan gondolkodtak úgy, hogy háztartásukban csak villamos energiát használnak. Derült égből villámcsapásként érte őket, hogy ezzel elestek a gázfogyasztás esetén őket is megillető kedvezményes áraktól.

Az áramfogyasztás tekintetében viszont a kormány szemében átlag feletti fogyasztókká váltak, holott életkörülményeik egy cseppet sem változtak. Dömötör Csaba államtitkár a hasonló esetek kapcsán még július 17-én is úgy fogalmazott, hogy külön foglalkoznak azok helyzetével, akik csak áramot fogyasztanak, aztán csak halogatták az ügyet, és Gulyás miniszter úr október 25-én merte bevallani, hogy nem tesznek semmit. Megszegték tehát azt az ígéretüket, hogy a gázra vonatkozó kvótát ki nem használókkal külön foglalkozni fognak. Nem foglalkoztak semmit, egyszerűen cserbenhagyták azokat, akik jóhiszeműen árammal történő fűtésre álltak át.

Tisztelt kormánypárti Képviselőtársaim! Önök egy részével ellentétben a magyar családok zöme nem olyan problémákkal küzd, hogy otthon a feszített víztükrű medencét, vagy a kocsibeállót szeretné kifűteni. Ne tekintsük átlag feletti fogyasztónak azt, aki csak egy kisméretű átlag családi házban szeretne környezettudatosan élni. Hónapok óta adósak azzal, hogy országosan egységes földgázdíjrendszert alakítsanak ki. Ennek az lett a következménye, hogy az ország egyes területein sokkal drágább lett a gáz ára, mint máshol. Ezzel persze megint nem a magyar háztartások, hanem az energiaszolgáltatásba befektető kormányközeli körök járnak jól. Hol marad ehhez képest az Orbán-kormány által megígért nonprofit energiaszolgáltatás?

Végül, de nem utolsósorban hol marad a felújításra váró családi házak, a társasházi és lakásszövetkezeti lakások korszerűsítése? A magyar családok túlnyomó többsége ma is ilyen ingatlanokban lakik, elemi érdekük tehát, hogy jól szigetelt, korszerűsített fűtési rendszerrel rendelkezzenek, mert még mindig az el nem használt energia a legolcsóbb energia. Innen fogom folytatni kétpercessel. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem képviselőtársaimat, hogy kíváne még valaki a vitában felszólalni. Várom képviselő asszony gombnyomását, mert addig nem tudok szót adni. (Jelzésre:) Parancsoljon, kétperces felszólalásra öné a szó.

DR. GURMAI ZITA (MSZP): Nos, akkor zárszóként összességében tehát azt lehet elmondani, hogy egy-egy könnyítéstől eltekintve ez a javaslat nem sokat tesz a családok energiahasználatához kötődő gondjainak megoldásáért. Alapvetően egy hiányos, pontatlanul elkészített tervezettel állunk szemben. Az MSZP szerint az országnak rezsistopra van szüksége, a rezsiköltségek megfékezésére, nem pedig a fideszes megszorításokra, hiszen ahogy egy képviselőtársam nemrég fogalmazott, a kormány rezsicsökkentéssel kapcsolatos hitegetése és fogadkozása nem más, mint rezsirizsa. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony Kérdezem képviselőtársaimat, kíváne még valaki a vitában felszólalni. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok. Az általános vitát lezárom.

Megkérdezem Tuzson Bence államtitkár urat, hogy kíváne a vitában elhangzottakra válaszolni, zárszót mondani. (Jelzésre:) Igen, kíván. Parancsoljon, öné a szó!

TUZSON BENCE, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Röviden szeretnék reagálni az itt elhangzottakra, sorrendben visszafelé menve, képviselő asszony szavaira szeretnék reagálni, egyrészt arra, hogy ki terjesztette be ezt a törvényjavaslatot. Hadd világítsak rá, hogy jómagam egyébként a deregulációért felelős kormánybiztos vagyok, és ezt a munkát végzem amellett, hogy államtitkári tevékenységet végzek. Ez a munka is technikai szempontból a Miniszterelnöki Kabinetiroda technikai segítségével folyik. Ez az oka annak, hogy ez a javaslat ezen az ágon érkezik be.

(9.50)

Tehát tulajdonképpen ez a deregulációs kormánybiztos javaslata, de tekintettel arra, hogy hogyan lehet egy törvényt benyújtani, nyilván ennek megfelelően a Miniszterelnöki Kabinetirodán keresztül került benyújtásra. Úgyhogy számíthatnak arra a következő időszakban is, hogy lesznek olyan javaslatok, amik egyébként alapvetően adminisztrációcsökkentési, tehát deregulációs típusú javaslatok, amelyek ilyen formában a Miniszterelnöki Kabinetirodán keresztül fognak megérkezni az Országgyűlésbe. Tehát mielőtt bármiféle összeesküvés-elméleteket látna a dolog mögött, arról van szó, hogy én mint kormánybiztos, ilyenformán terjesztek javaslatot az Országgyűlés elé, ezért is vagyok egyébként én most ennek a törvényjavaslatnak az előadója.

Ami a felszólalás további részét illeti, ugye, a rezsicsökkentésünket, többségében a rezsicsökkentést, a kormány rezsicsökkentő politikáját kritizálta felszólalásában. Szeretném megerősíteni azt, hogy a kormány a rezsicsökkentés tekintetében, a családok terheinek a csökkentése tekintetében továbbra is elkötelezett, és a legnehezebb körülmények között is fenn kívánja tartani ezt a politikát, és az átlagfogyasztók vagy az átlagfogyasztás alattiak tekintetében továbbra is jelentős segítséget kíván nyújtani. Felhívom a szíves figyelmet arra is, hogy az átlagfogyasztás felettiek tekintetében is egy kedvezményes ár érvényesül a rezsi tekintetében, tehát a rezsicsökkentés fennáll, és fenn is marad, és ehhez a politikához mindenképpen kötni is szeretnénk magunkat, hiszen nagyon nagy eredménye a kormányzásunknak, hogy jelentős társadalmi réteget sikerült kiemelni egyébként a mélyszegénységből a középosztály irányába, és ez jórészt a rezsicsökkentés politikájának köszönhető, és ezt a továbbiakban is fontosnak tartjuk. Nem mindegy az, hogy a polgártársaink milyen körülmények között élnek, és hogy milyen lesz a jövő magyar társadalma.

Dudás Péter képviselőtársunk felszólalása tekintetében köszönöm a támogató szavakat. Valóban ez a munka az, aminek nem lehet a végére érni, tehát mindig lesznek olyan feladatok, amivel foglalkozni kell. Sajnos nincs most benn, de most jött vissza Dudás Péter képviselőtársam, és egy nagyon fontos kérdést vetett fel.

ELNÖK: Államtitkár úr, Dudás Róbert!

TUZSON BENCE, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Róbert, bocsánat! Egy nagyon fontos problémát vetett fel, és ez a probléma a számlaképnek a kérdése. Teljes egészében egyetértek egyébként önnel. Tehát ha valaki kézbe vesz egy számlát, ez így van már húsz éve Magyarországon, kézbe vesz egy számlát, ugye, némi egyszerűsítés történt a számlaképben, de az a számlakép még a mai napig sem érthető. Tehát olyan számlaképet látunk, amin olyan számok vannak különböző szorzókkal, amiből, ember legyen a talpán, aki kiigazodik. És ezért egyébként alakítottunk is pont egy munkacsoportot is, mert bonyolult kérdések is vannak, hogy a végén a polgár hogyan lesz tájékoztatva, vagy a tájékoztatáshoz való joga hogyan sérül meg, de akkor is, egy egyszerű, világos számnak ott kell állnia. Ennyit fogyasztottam, ez ennyibe került, és ezért ennyit kell fizetnem.

Tehát ezt valahogy egyszerűen le kell írni, úgyhogy dolgozunk is azon, hogy ezt a problémát megoldjuk. Köszönöm szépen a felvetést is, de ilyen értelemben nyitott kapukat dönget, mert pont ezen a problémán dolgozunk, a szolgáltatókkal is egyeztetünk annak érdekében, hogy ezt a problémát rendezni tudjuk.

Persze, számos ilyen kérdés van még ebben a világban is, de a bürokráciacsökkentéssel kapcsolatban én magam azt szoktam mondani, hogy ez tulajdonképpen egy véget nem érő munka lesz, tehát, ha földolgozzuk az elmúlt 50-100 év joganyagát, és szépen végigmegyünk rajta, számtalan olyan területet fogunk találni, ahol ezt a munkát el lehet végezni. Mondhatjuk azt is, hogy tíz évvel ezelőtt még abban az állapotban voltunk, hogy egy magyar állampolgár nem tudott leélni az életéből úgy egy évet, hogy nem is tudott róla, de egyébként megsértett valamilyen jogszabályt. Na, ezt egyébként fel kell számolni. Ha valaki normálisan, jogkövetően éli az életét, azt a lehetőséget meg kell adni számára, hogy ne legyenek olyan szabályok, amelyeket tudtán kívül sért meg, úgy, hogy egyébként jó szándékkal éli az életét. Úgyhogy, ha ebben az együttműködésükre számíthatok, azt köszönöm szépen.

Gréczy Zsolt képviselőtársamnak csak néhány szót szeretnék mondani: megértem a zavarát a felszólaláskor, hiszen azért Gyurcsány Ferenc pártjából fölszólalva rezsicsökkentésről beszélni igen nehéz dolog lehet, hiszen az volt az az időszak, amikor sokszorosára emelkedtek a rezsiárak, és most azért mégiscsak arról van szó, hogy a rezsicsökkentés politikája következtében egy kiszámítható pályán van a családok élete, a családok költése Magyarországon. Egy egészen másik helyzetben vagyunk.

A másik, ami egy fontos kérdés, és sokszor volt már erről szó a parlamentben, bár ez nem tartozik egyébként közvetlenül ehhez a törvényjavaslathoz, de azért mégis el kell mondanunk, hogy a gáz kérdése fizikai kérdés. Az nem egy ideológiai kérdés, ez egy fizikai kérdés: honnan tud megérkezni és milyen áron Magyarországra? Tehát a tengerparti országokat, ahol esetleg LNG-terminálok vannak, és máshonnan tudnak gázt kapni, azok egy másik helyzetben vannak, mint azok az országok, ahol egyébként történelmi adottságoknál fogva, mondjuk, gázvezetékek vezetnek valahonnan valahova. (Gréczy Zsolt: Csehország.) Egyébként nagyon nagy változások történtek itt is az interkonnektorok tekintetében, tehát az észak-déli interkonnektorok tekintetében az utóbbi időszakban. Az ország sokat tett azért, hogy a gázfüggőségtől megszabaduljon, de az is nagyon fontos, hogy egyik függőségből a másikba besétálni sem szabad, a függetlenség pont abból áll, hogy több forrásból be lehet szerezni az energiahordozókat. Ezt szeretnénk egyébként erősíteni a következő időszakban, ez Magyarországnak az érdeke.

Függetlenül a szomszédunkból dúló háborútól, Magyarország érdeke, hogy a lehető legjobb áron és a legtöbb helyről tudjon energiát beszerezni, ezért kell az, hogy a különböző vezetékeket, akár a déli vezetékeket megépíteni, mind olaj, mind gáz tekintetében fejleszteni a hálózatot, és ne feledkezzünk el a villamosenergia-hálózat fejlesztéséről sem. Hiszen a következő időszak nagy kihívása az lesz, hogy a növekvő villamosenergia-igényt hogyan lehet nemcsak Magyarországon, hanem Európa-szerte mindenhol kielégíteni. Köszönöm szépen a szót, elnök úr.

Felszólalások:   1   1-20   21-38      Ülésnap adatai