Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, politikai igazgató úr. Tisztelt Ház! Keresztes László Lóránt képviselő úr, az LMP képviselője, azonnali kérdést kíván feltenni a miniszterelnök úrnak: „Mit gondol erről, Miniszterelnök Úr?” címmel. Tájékoztatom a tisztelt Országgyűlést, hogy az LMP frakcióvezetője előzetesen úgy nyilatkozott, hogy személyes válaszadást kér, így miniszterelnök úrnak távolléte miatt a harmadik soron következő azonnali kérdések órájában kell válaszolnia.

Most az LMP soron következő kérdést feltenni kívánó képviselője következik, aki szintén Keresztes László Lóránt képviselő úr, aki a kérdését az agrárminiszternek címezte: „Mit tesz a kormány?” címmel. Parancsoljon, öné a szó.

DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Válságok korába léptünk, a válságok korában élünk, és ennek megfelelően kellene cselekednie a kormánynak. Szembe kell néznünk az éghajlatváltozás következményeivel, amelynek brutális hatásai vannak Magyarországra, ezt jól tudjuk, és meg kell küzdenünk egy energiaválsággal, amely a kormány politikája miatt igen erőteljesen kiszolgáltatott helyzetben találta az országot. De szembe kell néznünk, államtitkár úr, egy súlyos vízválsággal, amely önmagában még az energiaválságnál is lényegesen nagyobb kihívás, még akkor is, ha éppen most ezekben a hetekben erről kevesebbet beszélünk.

(18.00)

Figyeljük miniszterelnök úrnak a nagy ívű, a politikai jövőről szóló beszédeit, és általában nem beszél arról, hogy egyre hosszabb és egyre súlyosabb aszályos időszakokkal kell szembenéznünk. És nem szól arról a miniszterelnök úr, hogy a vízgazdálkodásunk nem alkalmas, hogy ezt a helyzetet kezelje, és nincsen megfelelő tájhasználat. Nem szokott beszélni a miniszterelnök úr a vízbázisok védelméről, a felszíni vizekre leselkedő veszélyekről. A kormánynak egy szava sincs ahhoz, hogy ma Magyarországról több víz folyik ki, mint amennyi beérkezik. Ugye, 6 köbkilométernyi a veszteség évente, ami gyakorlatilag három balatonnyi vízmennyiséget jelent. Tehát jelenleg is Magyarország lecsapolása folyik az elhibázott vízgazdálkodásunk miatt, és ezt tétlenül nézi ez a kormány is, egyébként tétlenül nézték az előző balliberális kormányok is.

Áder János ugyanakkor nemrég olyan nyilatkozatot tett, hogy szemünk láttára bontakozik ki a sok víz, a kevés víz és a szennyezett víz drámája. Ugyanakkor ebben a drámában felelőssége van ennek a kormánynak, felelőssége van az elődeinek is. Az egyértelmű, hogy ez a vízgazdálkodás, amit most tapasztalunk, tehát a vizek minél gyorsabb levezetését célzó vízgazdálkodás az ország kiszáradását eredményezi, és itt gyakorlatilag alapvető szemléletváltásra van szükség, vízmegtartó vízgazdálkodásra van szükség, és ennek megfelelő tájhasználatra van szükség.

Felkészülte a kormány, hogy ezt a változtatást végrehajtsa? Felkészülte a kormány, hogy egyébként azt a stratégiát végrehajtsa, amit 2012-ben Ángyán professzor is letett az asztalra vidékstratégiájában? Ott is leírta, hogy milyen módon kell a vízgazdálkodást megváltoztatni, és megtartani a talajban gyakorlatilag a vizet. Remélem, hogy kapunk egy biztató, előremutató választ államtitkár úrtól.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A választ Farkas Sándor miniszterhelyettes, államtitkár úrtól fogjuk kapni, akit miniszter úr feljogosított a válaszadásra. Parancsoljon!

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! A kedvenc témámat vetette fel, mivel szakmám öntözés- és meliorációs mérnökként, úgyhogy a legjobb helyre tette ezt a kérdést, és nagyon örülök annak, hogy tudok válaszolni. Csak az a baj, hogy az idő rendkívül kevés, de szeretném megnyugtatni. Magyarország Kormánya tökéletesen tisztában van azzal, hogy milyen klimatikus változások vannak, mit jelentett ez a több mint egy évszázada nem tapasztalt aszály Magyarországon, és nem csak ez világította rá a figyelmet arra, hogy az elmúlt évek, évtizedek vízgazdálkodásával mennyi problémánk van.

A vízgazdálkodás önmagában a legfontosabb, és annak egy részterülete az öntözéses gazdálkodás, ami a helyi klimatikus viszonyokban is segítségünkre tud lenni. Természetesen erre várhatóan  nem akarom elkiabálni, tisztelt képviselő úr, de remélhetőleg még most, az őszi időszakban  egy olyan kormányhatározat fog születni, ami pont a vízgazdálkodás és az öntözéses gazdálkodás szoros egybefüggését és módszertanát fogja megteremteni.

Én azt gondolom, hogy ez a program nem egy évre, nem kettőre, hanem az elkövetkezendő évtizedekre és annak hatásaira fog szólni, de itt mint szakmai kérdést felvetőnek meg kell jegyeznem, hogy a vízgazdálkodás természetesen újragondolásra kerül. Az öntözéses gazdálkodásban pedig elgondolkodtató az, hogy ma Magyarországon mintegy 110 ezer hektáron volt öntözés, holott az 1970-es években 350-370 ezer hektáron volt, és az a kárpótlási törvény, az a rendszerváltozás utáni időszak gyakorlatilag ezt az egész struktúrát úgymond megborította. Ezt most nekünk helyre kell állítani nemcsak víztározókkal, nemcsak csatornahálózattal, hanem újra kell gondolni, újra kell gondoltatni a gazdálkodókkal a helyes vízgazdálkodást és öntözést. Majd folytatom, köszönöm. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Egyperces viszonválaszra Keresztes László Lóránt képviselő úré a szó.

DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Hát, államtitkár úr, nem tudom azt mondani, hogy megnyugtatott, hiszen 12 éve kormányoznak, és a problémákat láthatjuk, de semmilyen módon nem látjuk a cselekvést, nem látjuk azt, hogy ráébredt volna a kormány arra, hogy milyen tragikus következményei lesznek, hogy gyakorlatilag ez a fajta vízgazdálkodás lecsapolja az országot.

Önök az elmúlt hónapokban, az elmúlt bő fél évben beszéltek öntözésről, ugyanakkor, államtitkár úr, ha most a területek 1,5 százalékát öntözzük, és ugye, önöknek volt egy nyilatkozata, hogy tízéves távlatban odáig akarnak jutni, hogy a 6 százaléka legyen öntözve, hát, ehhez önmagában szerintem nem szükséges magyarázat, hogy ez miért nem nyugtat meg minket, ugyanakkor az is egyértelmű, hogy az öntözés önmagában nem biztosítja a tájakban a vizet.

Tehát alapvető szemléletváltásra lenne szükség, alapvetően a tájban kell megtartani a vizet, ehhez viszont alapvető támogatáspolitikai változásra van szükség, és a táji adottságokra alapozott beruházásra van szükség. Nagyon nyitottak vagyunk, hogy a Fenntartható Fejlődés Bizottságának ülésén erről részletesen tudjunk beszélni, én egy meghívást küldtem miniszter úrnak, annak nagyon örülök (Az elnök csenget.), hogy egy pozitív visszajelzéssel már jelezte miniszter úr, hogy hajlandó részt venni. Nekem az a célom, hogy a szakemberek, a gazdálkodók, a civilek mind-mind lehetőséget kapjanak, hogy a döntéshozók végre egy asztalhoz üljenek, és végre egy alapvető szemléletváltás megvalósulhasson. Köszönöm elnök úr türelmét.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Miniszterhelyettes úré a szó. Parancsoljon!

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Képviselő úr, a vízvisszatartásra komoly figyelmet fogunk fordítani. Eddig is próbálkoztunk különböző tározókkal, amik a téli csapadékot megfelelő módon visszatartották. Még egyszer mondom: a gazdálkodásban is kell egy új szemlélet, önnek teljesen igaza van ebben az esetben, és ez szakmai kérdés. Nem akarok ebben elmélyedni, mert nem ide való, de a gazdák fejében is át kell strukturálni nagyon sok mindent. Az ökológiai gazdálkodás egy részére áttérni rendkívül fontos.

Ön említette Ángyán professzor idejét. Szeretném önnek jelezni, hogy az Agrárkamara és a gazdakörök által felmért igényeket és fejlesztési lehetőségeket mind figyelembe vesszük, tehát ez már túlmutat azon, amit Ángyán professzor anno próbált itt ránk erőltetni. Egy új szemlélettel és egy teljesen más vízgazdálkodással  amennyire lehet ezt másképp fogalmazni, a mai időnek, a XXI. századnak megfelelő módon  szeretnénk ezt a programot indítani a tervezéstől a teljes megvalósításig. Köszönöm szépen.

Felszólalások:   164   164-171   172-179      Ülésnap adatai