Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen. A képviselő úr nem fogadta el az államtitkári választ, ezért tájékoztatom önöket, hogy az elfogadott napirendünknek megfelelően a határozathozatalra a holnapi ülésnapunkon kerül sor.

Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Szabadi István képviselő úr, a Mi Hazánk képviselője, interpellációt nyújtott be a pénzügyminiszterhez: „A nyugdíjreformnál külföldi szakértők helyett miért nem a magyar emberek véleményére alapoznak?” címmel.

Tisztelt Képviselő Úr! Tállai András miniszterhelyettes, államtitkár úr fog önnek válaszolni. Szabadi István képviselő urat illeti a szó. Parancsoljon!

SZABADI ISTVÁN (Mi Hazánk): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A kormány nyugdíjreformra készül. Nos, ezt nem önszántából teszi, hanem az uniós helyreállítási forrásokért vállalta Brüsszel felé, hogy 2025. márciusig egy új nyugdíjtörvényt léptet életbe.

A Mi Hazánk Mozgalom egyetért a nyugdíjreform szükségességével, de azzal már nem, hogy a nyugdíjrendszer felülvizsgálatával külföldi szakértőket bíztak meg.

A KSH adatai szerint az idén januárban nyugdíjban és egyéb járandóságban 2,4 millió honfitársunk részesült. Mivel a kormány a nyugdíjreformot külföldi szakértők véleményére alapozza, megkérdeztük mi a magyar embereket, milyen igazságtalanságokat tapasztalnak a jelenlegi nyugdíjrendszerrel kapcsolatban.

A Mi Hazánk Mozgalom anonim bejelentőfelületére a legtöbb észrevétel a kisnyugdíjak miatt érkezett: a nyugdíjasok 40 százaléka 160 ezer forintnál is kevesebb ellátást kap havonta, miközben 2008 óta változatlanul 28 500 forint nyugdíjminimumnál akár százszor nagyobb luxusnyugdíjak is léteznek. A százalékos nyugdíjemelés és a 13. havi nyugdíj is a meglévő nyugdíj összegétől függ, ami tovább mélyíti a nyugdíjak közti különbséget. A kisnyugdíjakhoz hozzájárult az is, hogy a szolgálati idő elektronikus lekérdezésére csak 2013-tól van lehetőség, azért sokan a nyugdíjba vonuláskor szembesültek azzal a ténnyel, hogy nem voltak bejelentve, illetve a munkáltató nem fizette be utánuk a járulékot, miközben a fizetésükből ezt levonták.

De az egészségügyben és a szociális szférában dolgozók munkáját az állam feketefoglalkoztatás nélkül is alacsony nyugdíjjal köszönte meg, sajnos. A kisnyugdíjasok amíg bírnak, a nyugdíj mellett is dolgoznak, különben nem tudnak megélni.

A válaszolók kifogásolták továbbá azt is, hogy a kisajátított magánnyugdíjpénztári vagyonnal a kormány a mai napig nem számolt el, és az öregségi nyugdíjkorhatár 65 évre lett felemelve. A „Nők 40” kedvezményes nyugdíj kivételével megszüntette a korhatár alatti nyugdíjakat, ezzel elvette a legmegterhelőbb foglalkozást űző férfiaktól  például tűzoltók, rendőrök, katonák  a kedvezményes nyugdíjazás lehetőségét, holott a férfiak 38 százaléka, a fizikai munkát végző férfiak 50 százaléka nem éri meg a nyugdíjkorhatárt.

Kérem tisztelt államtitkár úr válaszát azzal kapcsolatban, hogy a nyugdíjreform során a külföldi szakértők mellett megkérdezike a magyar emberek véleményét is. Tervezike az öregségi nyugdíjkorhatár további emelését, növelike az öregségi nyugdíj legkisebb összegét, és hogyan tervezik kezelni a nyugdíjak közti egyenlőtlenséget, a munkavállalók kizsákmányolását? Érdemi válaszát előre is köszönöm. (Taps a Mi Hazánk padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A választ Tállai András miniszterhelyettes úr fogja megadni. Parancsoljon, öné a szó.

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr!

Interpellációjának címe, hogy a nyugdíjreform kidolgozásához a kormány miért vesz igénybe külföldi szakértőket, és feltételezi azt, hogy a magyar emberek véleményére nem alapoz. Ha megengedi, akkor ezzel a kérdéssel kezdeném, mégiscsak ez az interpelláció címe.

Valóban így van, hogy az Európai Bizottság a helyreállítási, ellenálló-képességi eszköz forrásaihoz való hozzáférés feltételéül szabta a magyar nyugdíjrendszer átfogó vizsgálatát. Ennek célja a hosszú távú fenntarthatóság biztosítása.

Az első lépés, az első mérföldkő a független nemzetközi szakértők által készített jelentésben a lehetséges módosítási irányok feltérképezése, szakpolitikai javaslatok felvázolása lesz. Ez a jelentés 2024 első felében a tervek szerint társadalmi vitára kerül. Ennek keretében egyeztetésre kerül a társadalmi és gazdasági partnerekkel, valamint más érintettekkel, többek között a nemzeti gazdasági és szociális tanáccsal és az Idősek Tanácsával. Nyilvánvalóan konzultációra kerül sor magyar nyugdíjszakértők javaslatairól is, és majd így alakul ki egy reformtervezet, amit aztán megtárgyal természetesen a kormány, jóváhagy, és úgy kerül az Országgyűlés elé.

Tehát itt akár az interpellációs kérdését le is zárhatnám, de ön tájékoztat arról, hogy a Mi Hazánk Mozgalom egy anonim bejelentőfelületet alakított ki, ahová névtelenül be lehetett írni, hogy kinek mi a problémája a nyugdíjakkal, és ön tájékoztat bennünket arról, hogy általában a kisnyugdíjjal rendelkezők írtak be, és jelezték, hogy elégedetlenek a nyugdíj összegével. Ebből aztán kikerekedik az interpellációja végére egy olyan kérdés, hogy tervezike az öregségi nyugdíjkorhatár emelését. Erre már korábban is válaszoltunk, hogy nem. Növelike az öregségi nyugdíj legkisebb összegét? Erre az a válaszom, hogy igen, 28 500 forint ez az összeg, ez lényegében egy technikai szám, hiszen a nyugdíjak megállapítása nem segélyalapon és nem szociális alapon történik, hanem biztosítási elven, a megállapított biztosítási idő és a jövedelemarányos ellátás alapján kerül a nyugdíj megállapításra. Tehát nyilván, ha a jövedelem olyan, az jóval meghaladja a nyugdíjminimumot. A nyugdíjminimum kérdése véleményem szerint nem is nyugdíjkérdés, hanem inkább szociális kérdés ma már.

Aztán továbbkérdezi, hogy hogyan tervezik kezelni a nyugdíjak közti egyenlőtlenséget, sőt az interpellációjában azt is leírja, hogy igazságtalan a 13. havi nyugdíj, mert az is a nyugdíj összege alapján érkezik a nyugdíjasokhoz. Lényegében ön azt javasolja, azt veti föl, hogy azzal is kellene kezdeni valamit, mert ez így nem jó. És nagyon érdekes módon a végén azzal zárja, hogy még a munkavállalókat is kizsákmányolja ez a kormány lényegében, legalább azt írja az interpellációjában.

Úgyhogy, tisztelt képviselő úr, én megköszönöm, hogy tájékoztatott bennünket, hogy milyen kérdések érkeztek az anonim felületre. Úgy gondolom, az interpellációban feltett kérdésére pedig tisztességgel válaszoltam. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

(18.10)

ELNÖK: Köszönöm szépen, miniszterhelyettes úr. Most megadom a szót Szabadi István képviselő úrnak, akit kérek, nyilatkozzon arról, hogy az interpellációra adott választ elfogadja-e. Parancsoljon!

SZABADI ISTVÁN (Mi Hazánk): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Köszönöm szépen az interpelláció elemzését, nagyon jó volt visszahallani.

A válaszát azért nem tudom elfogadni, mert a kormánnyal szemben a Mi Hazánk Mozgalomnak határozott elképzelései vannak a nyugdíjrendszer reformját illetően. És igenis, valóban a kisnyugdíjasok többsége volt az, aki erre a felületünkre beírta a véleményét és az aggályait. És igenis, tudomásul kell venni azt, hogy a kisnyugdíjasok 40 százaléka 160 ezer forint alatt él, de még bőven ennél is többen vannak, akik 100 ezer forint alatt, és azért nehéz megélni, és meg kell őket érteni.

A Virradat-programunk alapján érdemelvű nyugdíjrendszert szeretnénk bevezetni. Megemelnénk a minimálnyugdíjat, az alacsony nyugdíjakat felzárkóztatnánk, nyugdíjplafont vezetnénk be és a kommunista luxusnyugdíjakat szétosztanánk a kisnyugdíjasok között. A „Nők 40” program mintájára lehetővé tennénk (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), hogy 40 év munka után a férfiak is nyugdíjba mehessenek. Köszönöm szépen. (Taps a Mi Hazánk soraiból.)

Felszólalások:   111-116   117-122   123-128      Ülésnap adatai