Készült: 2024.05.20.03:13:34 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

83. ülésnap (2023.10.24.), 217. felszólalás
Felszólaló Dr. Salacz László (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó Törvényalkotási Bizottság
Felszólalás oka Ismerteti a bizottság véleményét
Videó/Felszólalás ideje 7:17


Felszólalások:  Előző  217  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. SALACZ LÁSZLÓ, a Törvényalkotási Bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási Bizottság 2023. október 19-én megtárgyalta az állam működésének további egyszerűsítésével összefüggő rendelkezésekről szóló T/5249. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 27 igen szavazattal, 8 nem szavazat ellenében, 6 tartózkodás mellett elfogadta.

Tisztelt Képviselőtársaim! A magyar kormány az elmúlt 12 évben számos erőfeszítést tett a közigazgatással kapcsolatba kerülő ügyfelek helyzetének könnyítése érdekében. A közigazgatás rendszerének átfogó intézményi átalakítása mellett a polgári kormányzás az elmúlt években több intézkedést tett a bürokráciacsökkentés érdekében, és továbbra is elkötelezett, hogy folyamatosan csökkentse az állampolgárokat, a családokat és a vállalkozásokat sújtó adminisztratív terheket, melyek jelentősen hátráltatják Magyarország versenyképességét.

Jelen törvényjavaslat a munka világát sújtó adminisztratív terhek csökkentését, a hatósági eljárások egyszerűsítését és gyorsítását szolgálja, emellett segítséget nyújt a családtámogatási ügyek intézéséhez és a fiatalok életkezdéséhez.

A Törvényalkotási Bizottság saját módosító javaslatai érdemi és technikai módosításokat is tartalmaznak. Engedjék meg, hogy a teljesség igénye nélkül kiemeljek közülük néhányat!

A kormány fontos célja a nyugati diaszpórában élő magyar állampolgárok és magyar származásúak visszatérése, ennek megkönnyítése, ezért a Hazaváró-projekt keretében egész sor deregulációs javaslat merült fel.

Sok esetben a hazatérő személynek valamely honosítási eljárást kell igénybe vennie, az állampolgári esküt vagy fogadalmat pedig már Magyarországon szeretné letenni, azonban egyetlen települési önkormányzathoz sem kötődik szorosan. Az ilyen eskütevők számára szükségessé vált egy eskütételi igazgatási szerv kijelölése.

A módosítás fontosságát kiemeli, hogy egyes időszakokban és egyes helyeken az eskütétel elhúzódása tapasztalható, azaz például a nyári igazgatási szünet idején vagy szabadságolások miatt nem kerül sor eskütételre, és a leendő magyar állampolgár aláírt és ellenjegyzett honosítási okirat dacára nem tud élni jogaival. Ezt a közjogilag is visszás helyzetet kívánja orvosolni a módosítás. A módosítások lehetővé teszik a honosított állampolgárok számára, hogy állampolgári esküjüket a választások szerinti szerv előtt tegyék le.

Főszabályként az eskütételre továbbra is a lakóhelyük szerinti polgármester vagy magyar külképviselet vezetője előtt kerül sor. Új lehetőségként az eskütevő kérelmére megnyílik a lehetőség az állampolgári eskü eskütételi igazgatási szerv előtti letételére. Ugyanakkor a tervezet megteremti annak lehetőségét, hogy amennyiben az állampolgári esküt vagy fogadalomtételt a honosított személy az eskütételi igazgatási szerv előtt teszi, és kérelmezi, hogy nem a hivatali helyiségben szeretné megtenni, akkor külső helyszínen is biztosítható. Ebben az esetben a külső helyszíni többletszolgáltatásért az eskütételi igazgatási szerv díjat számolhat fel.

Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvényben  a továbbiakban útdíjtörvény  meghatározott viszonylati jegyek fogalmának vizsgálata arra a következtetésre jutott, hogy az útdíjfizetés e módjával az úthasználóknak csak elenyésző hányada él, így a rendszer jelenlegi formájában történő fenntartása indokolatlan adminisztratív többletterhet és többletköltséget jelent az egyetemes útdíjszolgáltatók számára.

Az előbbiek alapján megszűnik a viszonylati jegy azon formája, amelyet az úthasználó az útdíjszedési rendszerben történő regisztrációját követően az egyenlege terhére, illetve harminc nappal előre válthat.

A viszonylati jegy megváltásának speciális esete, amikor azt a meghatározott össztömeget, a tengelyterhelést, tengelycsoport-terhelést és méretet meghaladó járművek közlekedéséről szóló 36/2017. NFM-rendelet hatálya alá tartozó túlsúlyos, illetve túlméretes útdíjköteles gépjárműre kell váltani. Ebben az esetben a viszonylati jegyet a díjfizetési kötelezett számára a közútkezelői hozzájárulást megadó szerv, azaz a Magyar Közút Nonfprofit Zrt. értékesíti, tekintettel arra, hogy a hozzájárulást megadó szerv állapítja meg az engedélyezett útvonalat is, a viszonylati jegynek pedig értelemszerűen azzal teljes mértékben egyezőnek kell lenni.

(A jegyzői székben Hiszékeny Dezsőt Szabó Sándor váltja fel.)

A vontatás útdíjfizetési szempontú szabályozása érdekében szükséges az útdíjköteles gépjármű fogalmának pontosítása. A gyakorlatban előfordul, hogy a szerződött díjfizető vagy az úthasználó saját hibájából az útdíjat többszörösen megfizeti, mert például viszonylati jegyet vált, és az útdíjköteles gépjárműben fedélzeti eszközt is üzemeltet.

A szerződésszerű úthasználat a használó felelőssége, ezért az ilyen módon többszörösen megfizetett útdíj szükségtelenül megfizetett része nem jár vissza. Természetesen ez abban az esetben alkalmazandó, ha többszörös útdíjfizetésért a használó felelős, egyéb esetekben  például a használó érdekkörén kívül eső műszaki hiba esetén  a szükségtelenül megfizetett útdíj visszatérítésre kerül.

Az útdíjtörvény módosítása megteremti annak lehetőségét, hogy az egyetemes útdíjszolgáltató az utólagos díjfizetési szolgáltatását fizetési közreműködők igénybevételével nyújthassa a szerződött díjfizetők számára. A fizetési közreműködő elvégzi mindazokat a feladatokat, amelyek az utólagos díjfizetési szolgáltatással kapcsolatban az egyetemes útdíjszolgáltatót terhelik, ezért az általa beszedett útdíj összege alapján átalányköltség-térítésre jogosult.

(18.20)

A fizetési közreműködő igénybevétele az egyetemes útdíjszolgáltató számára csak lehetőség, ugyanakkor, ha fizetési közreműködő bevonása mellett dönt, az utólagos díjfizetési szolgáltatást saját maga már nem nyújtja. Fizetési közreműködőként bárki csatlakozhat, aki a jogszabályban meghatározott feltételeknek eleget tesz.

Tisztelt Ház! Egy nagy jelentőségű, átfogó törvénymódosítás van előttünk. Az elhangzottakra tekintettel kérem, hogy szavazatukkal támogassák a javaslatot. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  217  Következő    Ülésnap adatai