Felszólalás adatai

Felszólalások:   57-70   71-89   89-106      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Tájékoztatom képviselőtársaimat, hogy a módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőség.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. számú törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/5876. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. Bejelentem, hogy az előterjesztést uniós napirendi pontként tárgyalja az Országgyűlés.

Elsőként megadom a szót Azbej Tristan úrnak, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének, 30 perces időkeretben.

AZBEJ TRISTAN külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő javaslat a konzuli védelemről szóló törvény módosítására irányul, melynek alapvető célja a megfelelő jogi környezet kialakítása, a törvény rendelkezéseinek végrehajtása és a jogalkalmazás során felmerült gyakorlati tapasztalatok jogszabályi szintű rendezése.

A törvényjavaslat az elmúlt évek tapasztalataira alapozva a tiszteletbeli konzuli tisztviselők kinevezési feltételeként előírja, hogy a büntetlen előélet igazolásán túl nemzetbiztonsági kockázat sem merülhet fel a tiszteletbeli konzuli tisztviselő személyével kapcsolatosan.

A kinevezéshez szükséges feltételeket a miniszter jogosult a kinevezés időtartama alatt ellenőrizni. Ezen vizsgálatok során időben feltárásra kerülhetnek valamely tiszteletbeli konzullal összefüggésben olyan körülmények, amelyek nyilvánosságra kerülésük esetén az ország megítélését negatívan befolyásolhatják. Az időben való információhoz jutás ennek megelőzését teszi lehetővé, ami által biztosítható, hogy Magyarország és a magyar emberek érdekeit szolgáló tiszteletbeli konzulok teljesítsenek szolgálatot.

Tisztelt Országgyűlés! A jogszabály-módosítás tartalmazza továbbá az uniós ideiglenes úti okmány létrehozásáról, valamint a 94/409/KKBP-határozat hatályon kívül helyezéséről szóló 2019/997. számú tanácsi EU-irányelv rendelkezéseinek átültetését a magyar jogrendszerbe.

A tagállami nagykövetségek és konzulátusok részéről a képviselettel nem rendelkező uniós polgárok és esetlegesen  amennyiben az adott tagállam úgy dönt  harmadik állam állampolgárságával rendelkező családtagjaik számára biztosítandó konzuli segítségnyújtás keretében a segítségnyújtás egyik eszköze az ideiglenes úti okmányok kiállítása.

(12.00)

Az ideiglenes úti okmány egyszeri utazásra feljogosító okmány, amely lehetővé teszi a birtokosa hazatérését vagy kivételesen más célállomásra utazását abban az esetben, ha nem férhet hozzá úti okmányaihoz, például azért, mert azokat ellopták vagy elvesztek. Más célállomás lehet például egy szomszédos vagy hasonlóan közeli ország, ahol a képviselettel nem rendelkező polgár állampolgársága szerinti tagállam nagykövetséggel vagy konzulátussal rendelkezik.

A tagállamok egységes formátumú ideiglenes úti okmányt hoztak létre, amelyet a tagállamok uniós polgárok és esetlegesen harmadik állam állampolgárságával rendelkező családtagjaik számára, akik valamely tagállamban tartózkodási engedéllyel rendelkeznek, tehát ennek a körnek a számára állítanak ki olyan helyeken, ahol az adott polgárok állampolgársága szerinti tagállam nem rendelkezik állandó diplomáciai vagy konzuli képviselettel.

Az új ideiglenes úti okmány korszerűbb és biztonságosabb, mint az eddig használt formátum, és az okmány kiállításának eljárási szabályai is aktualizálásra kerültek. Így azok a magyar állampolgárok, akik olyan országban veszítik el az útlevelüket, vagy eltulajdonítják az útleveleket tőlük, ahol magyar külképviselet nincs, bármely más uniós tagállam képviseletétől kérhetik ezen úti okmány kiállítását.

Az új ideiglenes úti okmány korszerűbb és biztonságosabb a korábbinál, formátuma lehetővé teszi vízum beleragasztását is, mely nagy segítség, ha olyan országon keresztül kell hazatérniük, amely a tranzitáláshoz is vízumot követel meg.

A törvény módosítása pontosabban meghatározza a vészhelyzeti úti okmányra jogosultak körét is. Ennek köszönhetően bármely uniós tagállam külképviselete, így Magyarországé is, a bajba jutott, képviselet nélküli EU-s állampolgár mellett a vele együtt utazó harmadik országbeli, nem EU-s családtagjai számára is nyújthat konzuli védelmet, és részére vészhelyzeti úti okmányt is kiadhat, de vészhelyzeti úti okmányt csak olyan harmadik országbeli családtag kaphat, aki valamelyik uniós tagállamban már tartózkodási engedéllyel rendelkezik, azaz nem áll fenn esetében annak a kockázata, hogy esetleg valamely tagállam idegenrendészeti rendszerét terhelné majd.

Magyarország az EU-s országok közül a hatodik legtöbb vészhelyzeti okmányt kibocsátó tagállam, ezért is fontos, hogy jól körülhatárolt szabályok mentén történjen az okmányok kiállítása.

Másik fontos pontosítás a korábbi szabályozáshoz képest, hogy a harmadik országbeli családtag okmánnyal történő ellátása nem a segítségre szoruló uniós állampolgár családtag, hanem az uniós polgár állampolgársága szerinti tagállam kifejezett kérésére történik. Így a nem uniós állampolgárságú személy beutazásáért nem az uniós polgár, hanem az ő állama vállalja a felelősséget. Az irányelv alapján a rendelkezés lehetőséget teremt az ilyen irányú tagállami kérések teljesítésére, ami külkapcsolataink szempontjából lehet előnyös. Emellett ezen igények teljesítése esetén Magyarország is alappal várhatja el, hogy fordított esetben segítséget kapjon egy adott tagállamtól, tehát ha saját állampolgárunk és vele utazó harmadik országbeli családtagja kerül bajba olyan országban, ahol Magyarországnak nincs képviselete, de az adott EU-tagállamnak van.

Erre a helyzetre biztosít lehetőséget a törvény harmadik fő módosítása, amelynek alapján lehetővé válik, hogy másik EU-s tagállam vagy adott esetben EU-n kívüli ország nyújtson konzuli védelmet a magyar állampolgár mellett a vele együtt utazó családtagja számára. Az utóbbi évek különböző válsághelyzetei során  például a koronavírus-világjárvány, természeti katasztrófák, háborús helyzetek során  sok esetben merült föl igény a magyar állampolgárok részéről, hogy a velük utazó külföldi családtag is segítséget kapjon. Ezeket az igényeket a konzuli szolgálat a család egységének elvét szem előtt tartva több alkalommal is méltányolta, közreműködve abban, hogy tagállami segítséggel kerüljön evakuálásra egy-egy válságövezetből a magyar állampolgár mellett annak családtagja is. Így például a szudáni evakuálás során tagállami közreműködéssel sikerült kimenekíteni a válságövezetből két magyar kiskorú gyermeket és az őket kísérő szudáni hozzátartozójukat. Amennyiben a hozzátartozónak az EU-s partnerek nem nyújtottak volna segítséget, úgy a gyermekeket sem lehetett volna kimenteni. Az ilyen helyzetek miatt is fontos, hogy rendelkezésre álljon a szükséges törvényi háttér a jövőre nézve. A koronavírus-járvány során is számos alkalommal került sor arra, hogy egy tagállami partner a magyar állampolgár mellett a vele utazót is repatriálta.

Fontos, hogy a külföldi családtagoknak továbbra sincs joga a konzuli védelemre úgy, ahogy a magyar állampolgárnak, akinek ez alkotmányos joga. A konzuli szolgálat mérlegelésére van bízva a továbbiakban is, hogy mennyiben nyújt segítséget ilyen helyzetekben.

Általánosságban elmondható, hogy a törvényjavaslatban lévő módosítás az egységes alkalmazhatóságot szolgálja, ezzel jelentős mértékben hozzájárul az egységes külképviseleti rendszer megfelelő működéséhez. Az előbbiek mellett a törvényjavaslat a kormány programjának megfelelően a magyar állampolgárok védelmének ellátása, valamint ezekből fakadóan az ügyfélbarátság fokozására vonatkozó igénynek is meg kíván felelni.

Tisztelt Országgyűlés! A közigazgatás működésének korszerűsítésére, illetve az állampolgárokat közvetlenül érintő jogszabályok átláthatóságára irányuló állandó igény megvalósítása folyamatosan újabb kihívások elé állítja a konzuli tisztviselőket. Az imént bemutatott valamennyi rendelkezés egyértelmű célja, hogy hozzájáruljon a konzuli szolgálat feladatkörébe tartozó eljárások hatékonyságának fokozásához, az ügyfélbarát közigazgatás erősítésére irányuló kormányzati célok megvalósításához.

A fentiekre való tekintettel kérem, hogy a benyújtott törvényjavaslatot szavazatukkal támogatni szíveskedjenek. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti sorokban.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Elsőként megadom a szót Hörcsik Richárd képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának.

DR. HÖRCSIK RICHÁRD, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Általában is egy jelentős, de a most megélt, háborúval teli jelenkorban különösen is egy lényeges kérdésről kell ma szót ejtenünk, történetesen azon állami tisztviselőkről, akik a küldő állam megbízásából a fogadó állam területén közigazgatási és gazdasági jellegű feladatokat vegyesen látnak el, illetve valamely külképviseleti hatóság állományában teljesítenek szolgálatot: ők a konzulok. A konzulok, akiknek a tevékenységét elsősorban a konzuli kapcsolatokról szóló bécsi egyezmény szabályozza, amelyet hazánkban az 1987. évi 13. törvényerejű rendelet hirdetett ki.

Tisztelt Képviselőtársaim! A bécsi egyezmény 5. cikke szerint a konzul feladata többek között: „a küldő állam, valamint a küldő állam honosai, természetes és jogi személyei érdekeinek védelme a fogadó államban; a küldő állam és a fogadó állam közötti kereskedelmi, gazdasági, kulturális és tudományos kapcsolatok fejlesztésének előmozdítása; útlevelek és egyéb úti okmányok kiállítása a küldő állam honosai részére; segítség és támogatás nyújtása a küldő állam honosai, természetes és jogi személyei részére; valamint eljárás közjegyzői és anyakönyvvezetői minőségben”.

Hosszabb-rövidebb ideig külföldön élő polgárok anyakönyvi ügyeinek intézése éppúgy lényeges szempont tehát, mint például a külföldön elvesztett okmányok pótlása vagy a hatósági eljárásokban külön szabályozott módon az alapvető jogi garanciák biztosítása.

(12.10)

Tisztelt Képviselőtársaim! De nemcsak a nemzetközi jog szól a konzulok feladatairól, hanem bizony az Európai Unió sajátos joga is, ebből fakadóan az uniós polgárság alapján bármely uniós állam polgára jogosult egy másik tagállam diplomáciai vagy konzuli hatóságai védelmét igénybe venni olyan harmadik országok, tehát nem EU-tagállamok területén, ahol az állampolgársága szerinti tagállam nem rendelkezik önálló képviselettel, ugyanolyan feltételekkel, mint az adott állam állampolgárai. Az uniós joganyag folyamatos bővülése  ahogy az államtitkár úr említette  eddig is adott már okot arra, hogy a konzulokra vonatkozó magyar szabályozás módosuljon.

Tisztelt Képviselőtársaim! Nem biztos, hogy minden polgár kellő részletességgel ismeri a konzulok feladatait, de mégis legtöbbünk számára olyan személyként tűnnek fel, akik a magyar államot megtestesítve a segítségünkre siethetnek, ha baj van. Ez pedig nem pusztán egy elméleti lehetőség, hanem valóság egyre többek számára, különösen azóta, hogy a külföldön tartott, magyar érdekeltségű tömegrendezvények esetében a külgazdasági és külügyminiszter által széles körben és világosan kommunikált módon a konzuli tevékenység a rendezvények helyszínén érhető el, ami, úgy érzem, különösen egy külföldi futballmeccs esetében igenis komoly biztonságot, garanciát ad arra, hogy a magyar polgárok Magyarország területi joghatóságán kívül is élvezhetik az őket megillető jogokat.

Tisztelt Ház! Immár tizedik éve a konzuli hálózatunk folyamatosan bővül, ahol csak lehetett, vagyis ahol a fogadó ország engedte, létszámbővítésre, új konzulátusok kialakítására került sor. Csak egy nem távoli példát hadd hozzak ide! A választókerületemmel szomszédos Szlovákia területén immáron három helyen, Pozsony és Kassa mellett Besztercebányán is biztosított a konzuli segítség, ami, ugye, a domborzati viszonyok ismeretében, valamint az e régióban élő, illetve ideutazó magyar állampolgárok miatt is, úgy vélem, egy kiemelten fontos lépés volt.

Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Úgy vélem, hogy nem szorul különösebb bizonyításra, hogy békeidőben milyen fontos tevékenység a konzuli tevékenység, de nem feledkezhetünk el arról sem, hogy milyen komoly lehetőségek birtokában léphetnek fel a magyar konzulok külföldön akkor is, ha különleges helyzetek, ahogy az államtitkár úr is említette, akár háborús veszélyeztetettség, terrortámadást követő bizonytalanság alakul ki.

Mindennek vonatkozásában elsőként is azt kell kiemelnem, hogy a magyar diplomácia már korábban is kitűnt azzal, hogy más országokhoz képest is sokáig, sokszor elképesztően nehéz körülmények között is fenntartotta a képviseletét azokon a területeken is, ahonnan a veszélyekre hivatkozva számos más ország kivonta diplomatáit, konzuljait. Hadd említsem elsőként is Líbiát, ahol a közel egy évtizede történt eseményeket követően egyetlenegy biztos pont maradt: Márton Béla magyar nagykövet, aki négy külföldi újságíró kiszabadítását érte el tárgyalások útján  innen is köszönet illeti. Most pedig, amikor Izrael Államot alávaló, kegyetlen támadás érte, a magyar konzulok mindent megtettek az ott tartózkodó polgárok kimentéséért, még ha számos kimenekítendő polgár kezdetben alábecsülte is a veszélyeket. A konzulok tehát éjt nappallá téve szervezték a kimentést, ahogy olvastuk a sajtóból is, ha kellett, repülőjárattal, ha úgy alakult, hajójegyek vásárlása útján, még ha olykor előfordult az is, hogy bizonyos érdekkörök megkísérelték a nyilvánvaló eredmények megkérdőjelezését.

Emlékeztetnem kell arra képviselőtársaimat, hogy a hazánknál sokkal nagyobb, gazdaságilag sokkalta erősebb Németország például hosszú ideig nem tett kísérletet központi szervezésű mentőakcióra, majd a megkésett mentőakció is kudarcossá vált. Megállapítható tehát, hogy a konzulok a magyar polgárok biztonságának egyik garanciáját jelentik, és ezt nem lehet eléggé hangsúlyoznunk, különösen ezekben a háborús időkben.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvényjavaslat a konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvényt a Tanácsnak az uniós ideiglenes úti okmány létrehozásáról szóló irányelvére tekintettel módosítja a korábban is megszokottak szerint, tehát a konzuli törvény módosítása, azt is mondhatnánk, hogy egy technikai jellegű aktus. Emlékeztetem képviselőtársaimat, hogy legutóbb a konzuli feladatot ellátó tisztviselők és ügyintézők képzési és vizsgakötelezettségének szabályain változtattunk, illetve az országok biztonsági besorolását finomítottuk.

A mostani módosítás, úgy vélem, első és leglényegesebb pontja az, hogy a Konzuli Szolgálat a jövőben az adott országban képviselettel nem rendelkező nem magyar állampolgárok konzuli védelmét is ellátja, feltéve természetesen, ha ezt a fogadó állam nem ellenzi. A második változás az, hogy a tiszteletbeli konzulok esetében a miniszter a kinevezés előtti időtartam alatt mindvégig ellenőrizheti a büntetlen előélet és a nemzetbiztonsági kockázat hiányát.

Az első témakör tekintetében szeretném kiemelni, hogy az uniós tagországok vonatkozásában ez a képviseleti lehetőség egyébként eddig is fennállt, eddig is adott volt, és a különleges helyzetekben cselekvő konzuljaink eddig sem tagadták meg az evakuációs légi járaton fenntartott szabad helyeket más államok polgáraitól, ahogy az államtitkár úr említette, így történt ez legutóbb is az Izraelből felszállt repülőgép esetében is. Ugyanakkor fontos, hogy a segítségnyújtás még rendezettebb módon, ahogy az államtitkár úr is említette, megfelelő jogi keretek között történjen, és ennek garanciája, úgy vélem, a tisztelt Ház előtt lévő törvénymódosítás.

Végül a második témakör vonatkozásában pedig kérem, engedjék meg azt a megjegyzést, hogy a konzul különösen kivételes helyzete, az állami képviseletből fakadó felelőssége okán nem ok nélküli a szorosabb ellenőrzés. Ilyen értelemben tehát ez a változás nem tekinthető olyannak, amely jelentősen megváltoztatná az érintettek helyzetét.

Tisztelt Képviselőtársaim! A konzuli védelemről szóló törvény tárgyalásakor végül köszönetet kell mondanunk mindazoknak a tisztviselőknek, akik ezt a nehéz és áldozatos feladatot ellátják. Én úgy vélem, nekünk, magyar képviselőknek büszkéknek kell lennünk azokra, akik hazájuktól távol segítenek a magyar állampolgároknak akkor, amikor baj van, amikor a legnagyobb szükség van rá, e munka jellege olyan, hogy akkor kell a leginkább helytállni. A megfelelően szabályozott jogi környezet most, úgy vélem, erősíti a képességet arra, hogy a konzuljaink a jövőben még tökéletesebben ellássák munkájukat.

A fentiekre tekintettel tisztelettel kérem a Házat, hogy támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: A következő hozzászólónk Gurmai Zita képviselő asszony, az MSZP vezérszónoka. Parancsoljon!

DR. GURMAI ZITA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! A módosítás legfőbb célja, hogy a Konzuli Szolgálat a nem magyar állampolgár konzuli védelmét is elláthassa, a konzuli segítség a képviselettel nem rendelkező uniós polgárok és az őket kísérő családtagjaik részére nyújtható legyen  ez egy nagyon emberi gesztus. A tiszteletbeli konzuli tisztviselők kinevezési feltételeként nevesítésre kerül, hogy a büntetlen előélet igazolásán túl nemzetbiztonsági kockázat sem merülhet fel a tiszteletbeli konzul tisztviselő személyével kapcsolatosan. A kinevezéshez szükséges feltételeket a miniszter a kinevezés időtartama alatt végig jogosult ellenőrizni, ahogy ezt egyébként az államtitkár úr is jelezte.

A jogszabályi rendelkezés kiegészítése pontosítja a bajba jutott magyar állampolgároknak a Konzuli Szolgálat, illetve a más tagállamok által adható ideiglenes úti okmányok körét.

(12.20)

Külön fejezetbe kerültek a képviselettel nem rendelkező uniós polgárok és az őt kísérő családtagjaik részére nyújtható konzuli segítségnyújtás formái és szabályai.

Az adatvédelmi rendelkezés kiegészül a nemre vonatkozó adatkezelésére szóló felhatalmazással, tekintettel arra, hogy az új uniós ideiglenes úti okmányon fel kell tüntetni a kérelmező nemét.

Új fogalommeghatározásokkal bővül a törvény, az új uniós ideiglenes úti okmánnyal kapcsolatos rendelkezések átültetése okán. A törvény személyi hatálya bővül ki a képviselettel nem rendelkező uniós polgárokkal és hozzátartozóikkal.

A törvényjavaslat pontosítja a tiszteletbeli konzuli tisztviselő kinevezési feltételeit, és egyéb esetben az európai uniós jogszabályváltozások miatt került sor a kiegészítésekre, mint például az új uniós ideiglenes úti okmánnyal kapcsolatos rendelkezések hazai jogrendbe történő átültetése.

A Magyar Szocialista Párt ennek a törvényjavaslatnak az elfogadását mindenképpen támogatni fogja. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.

ELNÖK: A következő hozzászólónk Nacsa Lőrinc képviselő úr, a KDNP képviselőcsoportjának vezérszónoka. Parancsoljon!

NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Államtitkár Úr! Én azzal szeretném kezdeni, amivel Hörcsik képviselőtársam befejezte, szeretnék köszönetet mondani a szerte a világban dolgozó kollégáknak, a magyar állam kiküldött diplomatáinak, nagyköveteknek, főkonzuloknak, konzuloknak és munkatársaknak, hiszen látjuk, hogy a veszélyek korában élünk, és a veszélyek korában mindennél nagyobb szükség van a magyar képviseletekre. S látjuk azt, hogy az elmúlt években akár a Covid-járvány kitörése idején, akár az orosz-ukrán háború kitörése idején, akár most az Izrael elleni terrortámadás utáni hetekben is ezek az emberek, ezek a munkatársaink, az állam munkatársai ott voltak a helyszíneken, segítettek a bajba jutott magyar állampolgároknak, segítettek uniós állampolgároknak is, és nem hátrahagyva állomáshelyüket, fejvesztve menekültek, hanem azt tették, ami a legfontosabb, a hazát szolgálták, és a kötelességüket teljesítették. Köszönet jár nekik ezért. Sokszor, sok helyen, nehéz helyzetben is helytállnak a magyar diplomácia munkatársai, ezért így államtitkár úron keresztül is a Külgazdasági és Külügyminisztérium munkatársainak mondunk köszönetet.

Képviselőtársam is említette például az európai focimeccsek idején biztosított, meghosszabbított konzuli szolgálatot. Ez nem egy új dolog, csak 8-10-15 évvel ezelőtt nem jutottunk ki ezekre a kupameccsekre, most viszont egyre gyakrabban, és ez egy jó hír, és a magyar válogatott is és a klubcsapataink is olyan helyeken játszhatnak (Dr. Apáti István: Egy klubcsapat. Egy! Egy minden felett!), olyan nemzetközi porondokon  egy, de a legfontosabb , ahol nemzetközi terepen is helytállhatnak, és megmutathatják a csapat teljesítményét.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvényjavaslat kiegészíti a tiszteletbeli konzuli tisztviselők kinevezési feltételeit, valamint európai uniós irányelv rendelkezéseit is átülteti a magyar jogrendszerbe. A konzuli védelemről szóló törvény módosítása során a tiszteletbeli konzuli tisztviselők kinevezési feltételeként nevesítésre kerül, hogy a büntetlen előélet igazolásán túl nemzetbiztonsági kockázat sem merülhet föl a tiszteletbeli konzul kinevezésével kapcsolatban.

A kinevezéshez szükséges feltételeket a miniszter jogosult a kinevezés időtartama alatt ellenőrizni. Erre a módosításra szükség van. A veszélyek korában érdemes a lehető legnagyobb biztonságra, kiszámíthatóságra törekedni, és azt megkövetelni a tiszteletbeli konzuli tisztviselők részéről is.

A törvényjavaslat másfelől a 2019/997-es tanácsi irányelv rendelkezéseit az uniós ideiglenes úti okmány létrehozásáról átülteti a hazai jogrendbe. Ez a jogi ratifikáció alkotmányos berendezkedésünk szerint az Országgyűlés feladata, ugyanakkor erről korábban már az uniós országok  Magyarországgal együtt  megállapodtak. A módosítás az ideiglenes úti okmányok megújításáról szól. Az új ideiglenes úti okmány korszerűbb és biztonságosabb, mint az eddig használt formátum, és az okmány kiállításának eljárási szabályai is aktualizálásra kerültek.

Mindezek alapján a KDNP-frakció támogatja a törvényjavaslat elfogadását, és erre kéri a többi frakciót is. Köszönöm szépen a lehetőséget. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Most a Jobbik képviselőcsoportjának vezérszónoka, Brenner Koloman képviselő úr következik. Megadom a szót. Parancsoljon!

DR. BRENNER KOLOMAN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Egyértelmű az, hogy a XXI. században a magyar polgárok védelme kiemelt célja kell hogy legyen hazánknak, ennek egyik eszköze a külképviseleti rendszer, és ennek a külképviseleti rendszernek az egyik fontos bástyája a konzuli szolgálat. Az előttünk fekvő törvényjavaslat ennek a konzuli szolgálatnak a feladatköreit pontosítja, illetve egy európai uniós irányelvvel kapcsolatban a kiállítandó úti okmányoknak a formátumát is pontosítja, modernizálja.

A konzulok áldozatos munkája és a külképviseletek áldozatos munkája azért is nagyon fontos, mert egyre több magyar állampolgár van olyan anyagi és egyéb helyzetben, hogy egyrészt olyan országokba is már el tudnak látogatni akár turisztikai, akár munkavállalási céllal, ahova korábban nem jutottak el, másrészt pedig a valóban egyre több konfliktus a világban a magyar külképviseleteket új és új kihívások elé állítja.

Azt azért itt meg kell jegyeznem, hogy mind a konzulok és a tiszteletbeli konzulok kiválasztásánál a Jobbik-Konzervatívok kimondottan üdvözli azt a módosítást, amely szerint a tiszteletbeli konzuloknak nemzetbiztonsági átvilágításra is szükségük van. Ez a mi számunkra azért is kiemelkedő fontosságú, mert most már jó ideje konzervatív politikai közösségünk politikusa  jelen esetben Sas Zoltán  látja el a Nemzetbiztonsági Bizottság elnöki pozícióját, és ez egy olyan kiemelkedő és közös célunk szerintem, amelyben a Jobbik-Konzervatívok teljes mellszélességgel kiáll e mellett az alapelv mellett, és üdvözöljük ennek a törvényjavaslatnak a módosítását is ezzel az üggyel kapcsolatban.

Nem tartozik szorosan a konzuli szolgálatról szóló törvény módosításához, de engedje meg, államtitkár úr, hogy felhívjam a figyelmét arra, hogy hosszú évek óta a Jobbik-Konzervatívok kiáll amellett is, hogy különösen azokban az országokban, ahol több százezer magyar honfitársunk dolgozik, mert a jobb megélhetés reményében sajnos általában olyan nyugat-európai országokban vállaltak munkát, ahol most aztán életvitel-szerűen is élnek, ezért indította el a Jobbik-Konzervatívok hosszú évekkel ezelőtt már a béruniós kezdeményezését. Illetve jelenleg is harcolunk a bérfelzárkóztatásért, hogy ezeket a magyar polgárokat végre hazacsábítsunk, ne pedig félmillió ázsiai migránsmunkást telepítsünk be hazánkba.

Ezért gondoljuk azt, hogy azokban az országokban és városokban, ahol minden tudomásunk szerint megfelelő létszámú magyar közösség él, ott tegye meg a Külügyminisztérium azt, hogy biztosítja a választás jogát, hiszen mi azt mindig is támogattuk, hogy a határon túli magyar közösségek szavazati jogot kapjanak. Ez rendben van. De azt egy diszkriminatív dolognak tartjuk, hogy olyan emberek, akik életvitel-szerűen sajnos eltávoztak hazánkból, és sajnos egyelőre még nem tudjuk őket a magasabb bérekkel hazacsábítani, azok esetenként magukra kell hogy vállaljanak több száz kilométeres utakat, sorban állást azért, hogy leadják az alapvető állampolgári jogukhoz tartozó szavazatukat.

Tehát e törvény kapcsán is tisztelettel kérem a Külügyminisztériumot, jövő évben ismét választások is lesznek, hogy tegyenek meg mindent annak érdekében, hiszen egy napra egy bérléssel ezt nagyon könnyen el lehet intézni, minden olyan településen, ahol tudomásunk szerint egy viszonylag nagy magyar közösség él, hogy ezek az emberek különösebb erőfeszítés nélkül és pluszerőfeszítés nélkül részt vehessenek a magyar politikai közélet gyakorlásában, mert ez szerintünk kiemelkedően fontos nemzetpolitikai cél.

Az pedig, hogy gyakorlatilag a magyar külkapcsolatok, a magyar konzuli szolgálat  valóban, az előterjesztésnek megfelelően  harmadik állam állampolgárának érdekvédelmét is elláthatja, ez egy nagyon fontos cél, már csak azért is, mert itt valóban, ahogy az államtitkári expozéban is elhangzott, itt nagyon fontos az, hogy viszonossági alapon aztán a magyar állampolgárok is, ha nehéz helyzetbe kerülnek, akkor számíthatnak más európai uniós tagállam segítségére.

Mindezek fényében a Jobbik-Konzervatívok frakciója támogatni fogja ezt a törvényjavaslatot. Köszönöm a figyelmüket.

(12.30)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Most kétperces felszólalás következik. Nacsa Lőrinc képviselő úr, a KDNP-ből, jelentkezett. Parancsoljon!

NACSA LŐRINC (KDNP): Köszönöm szépen, elnök asszony. Brenner képviselő úrra szerettem volna reagálni a határon túliak választási jogával, illetve a külföldön élők választójogával kapcsolatban. Itt szerintem a magyar jogszabályok és az Alkotmánybíróság döntése egyértelműen szabályozza a kérdést, és nagyon világosan kettéválaszt jogokat, hiszen a választójog megléte szempontjából a magyar állampolgárság megléte a meghatározó tényező.

Ugyanakkor a szavazópolgárok többféle módon gyakorolhatják a szavazati jogukat. Azok a szavazásra jogosult magyar állampolgárok, akik rendelkeznek magyarországi lakóhellyel, a lakóhelyük szerinti szavazókörben személyesen adhatják le a szavazatukat. Ha a szavazás napján külföldön tartózkodnak, akkor számukra a törvény garantálja a külképviseleti választás lehetőségét. Ezen szavazók pártlistákra is és a lakóhelyük szerinti választókerületekben is voksolnak. (Dr. Brenner Koloman: Így van. A megnevezéséről beszéltem.) Akik nem rendelkeznek magyarországi lakóhellyel  ez mindenkinek a döntése, aki külföldön él, hogy rendelkezike magyarországi lakóhellyel vagy nem , akkor természetesen ott a levélben szavazás intézménye.

A meghatározó ebben, csak szeretném tisztába tenni mindenki számára, a magyar állampolgárság megléte, amely alapvetően feljogosít a szavazásra mindenkit, a módját pedig a magyarországi lakcímmel rendelkezés vagy nem rendelkezés határozza meg. És ezt az Alkotmánybíróság döntése is jóváhagyta, az Alkotmánybíróság is hasonlóan gondolja. A magyar jogrend így szabályozza; hosszú viták során jutottunk el ide. És természetesen szerintem az helyes, ha a jogrendet, jogszabályokat mindenki betartja, és egy tiszta választási törvény van. Ez nem a témához tartozik, csak képviselő úr felhozta, azért szerettem volna erre reagálni. Köszönöm, elnök asszony. (Taps a kormánypártok soraiból.)

ELNÖK: Most a további képviselői felszólalások következnek. Ennek keretében pedig Balla Mihály képviselő úr jelentkezett. Megadom a szót, parancsoljon!

BALLA MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm szépen a lehetőséget, elnök asszony. Azért kértem szót, mert 2001-ben, amikor a törvénynek az az alapformája megszületett, amely igazából a konzuli védelemről, a konzuli szolgálatokról szólt, annak idején a Fidesz-frakció részéről, illetve a Külügyi Bizottság részéről részt vettem annak az előkészítésében és a parlamenti elfogadtatásában. Azért tartom fontosnak, hogy most szót kérjek, mert azóta nagyon sokat változott a világ, és pontosan azért kell módosítani vagy kell kicsit változtatni azon a 2001-es törvényen, mert a világ számos olyan kihívást mutat, amire nekünk válaszokat kell adni, úgy is, ha egy magyar állampolgár vagy egy harmadik országban képviselettel nem rendelkező európai uniós polgár bajba kerül, legyen szó akár egy háborús helyzetről. Ahogy látjuk, a legutóbbi időszakban nemcsak magyar állampolgárokat mentettek ki az izraeli konfliktusban a Gázai övezetből, hanem adott esetben más európai uniós tagországok állampolgárait is segítettük hazatérni, és ez a háttérben óriási nagy munkát jelenthetett az ottani konzuljainknak.

Másrészt pedig tényleg azzal, hogy a tiszteletbeli konzuli hálózatot megpróbálja a Külügyminisztérium bővíteni, ez azért is fontos, mert több országban sok olyan ember van, aki valamilyen oknál fogva kötődik Magyarországhoz, vagy itt tanult, vagy adott esetben Magyarország iránt nagyon nagy érdeklődést mutat, és ezért bevállal olyan tiszteletbeli konzuli feladatkört is, amivel olyan helyeken, ahol éppen konkrétan nincs hivatalos magyar képviselet, konzulátus, főkonzulátus vagy akár nagykövetség, akkor ezeken a helyeken, ezeken a településeken vagy városokban segítségére tud lenni azoknak, akik adott esetben magyar állampolgárként bajba jutnak.

Én azt gondolom, hogy a konzuli védelemről szóló törvény annak idején egy nagy hiányt tudott betölteni vagy pótolt be azzal, hogy amikor külföldre utaznak magyar állampolgárok vagy adott esetben külföldön dolgoznak vagy külföldön van valami feladatuk, akár tanulmányok révén is, biztosak lehetnek abban, ha abban az adott országban feltérképezik azt, hogy milyen konzuli segítséget kaphatnak, ha bajba jutnak   mert az élet sok mindent produkál: egy úti okmány elveszítése, esetleges baleset vagy esetleges valamilyen olyan baj vagy probléma, amit a magyar állampolgár külföldön éppen saját tudásával vagy saját ismeretei alapján nem biztos, hogy meg tud oldani , a konzuli védelem alatt viszont a konzulok segítséget tudnak nyújtani egy ügyeleti rendszerben, másrészt pedig még akár azt is megtehetik a konzulátusokon, hogy úti okmányt állítanak ki a hazatéréshez, és segítik a hazajutását a bajba jutott állampolgárainknak.

Úgyhogy ez a törvényjavaslat, azt gondolom, és ahogyan hallottam az előttünk felszólalókat, alapvetően mindenkinek a támogatását élvezi. És ahogyan több képviselőtársam is elmondta, a tiszteletbeli konzulok kiválasztásánál fontos szempont lesz az, hogy különböző biztonsági, nemzetbiztonsági feltételeknek is megfeleljenek a majdani tiszteletbeli konzuljaink.

Én bízom benne, hogy ezzel a konzulihálózat-erősítéssel, -bővítéssel, amit most ez a törvény lehetőségként meg fog fogalmazni vagy lehetőséget fog adni, még inkább tudjuk erősíteni és segíteni a külföldön lévő magyar állampolgáraink támogatását, védelmét. Úgyhogy, ahogyan a frakciótársaim és más frakciók jelen lévő képviselői támogatják a törvény elfogadását, én is mindenkit arra biztatok, hogy támogassuk ezt a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.)

ELNÖK: Kétperces felszólalásra jelentkezett Hörcsik Richárd képviselő úr. Megadom a szót, parancsoljon!

DR. HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Nagyon fontosnak tartom, hogy ez a törvénytervezet… (A képviselő mikrofonja nem működik.  Közbeszólások: Mikrofon!)

ELNÖK: Képviselő úr, a mikrofonját legyen kedves felcsatolni! (Dr. Hörcsik Richárd mikrofonja továbbra sem működik.  A képviselő elé hordozható mikrofont helyeznek.)

DR. HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Kétperces felszólalásomban szeretnék még egy dolgot hangsúlyozni, hogy jelenleg a konzuli védelemről szóló törvény a tiszteletbeli konzulokkal is foglalkozik.

Én nagyon fontosnak tartom a tiszteletbeli konzulok szerepét, nemcsak azokét, akik Magyarországon vannak, hanem akik a környező országokban bizonyos szempontok szerint kiválasztásra kerültek. Különösen fontos ez például azon területeken, ahol magyarság él a Kárpát-medencében. Az ő képviseletük is fontos, nemcsak családi vonatkozásban, hanem üzleti vonatkozásban is.

Szeretnék egyetlen példát említeni. A magyar-lengyel kapcsolatok kiválóan fejlődtek az elmúlt időszakban, és ennek egyik példája az volt, hogy itt Magyarországon és Lengyelországban is tiszteletbeli konzulátusok nyíltak. Egyik ilyen példája, hogy a tőlünk, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyétől nem messze lévő Rzeszówban nyílt egy tiszteletbeli konzuli hivatal Zbigniew Ungeheuer barátunk vezetésével, aki már korábban is törekedett arra, hogy minél több üzleti kapcsolatot hozzon létre a térségek között. Tehát megbecsülendő, hogy az ő munkájukat is tudjuk segíteni, mert ez a magyar külképviseletek munkáját is alapvetően segíti. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

ELNÖK: Megkérdezem képviselőtársaimat, hogy kíváne még valaki élni a felszólalás lehetőségével. (Nem érkezik jelzés.) Mivel felszólalásra senki nem jelentkezett, az általános vitát lezárom.

Azbej Tristan államtitkár úr pedig máris jelzi, hogy nem kíván válaszolni a vitában elhangzottakra. Ez esetben tájékoztatom képviselőtársaimat, hogy a módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőség.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/5892. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.

Elsőként megadom a szót Répássy Róbert úrnak, az Igazságügyi Minisztérium államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének 30 perces időkeretben. Parancsoljon, államtitkár úr!

(12.40)

Felszólalások:   57-70   71-89   89-106      Ülésnap adatai