Felszólalás adatai

Felszólalások:   244-250   250-266   266-270      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, Répássy Róbert államtitkár úr. A 15 percből le kell vonnunk majd vala-mennyit.

Tisztelt Ház! A kijelölt Gazdasági Bizottság nem állított előadót. Most a képviselői felszólalások következnek a napirend szerinti időkeretekben. A vita során kétperces hozzászólásra nincs lehetőség.

Megkérdezem, hogy a táblán jelzett időkeretekben kíváne valaki a felszólalás lehetőségével élni. (Senki sem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok, ezért a vitát lezárom.

Megkérdezem az előterjesztőt, hogy kíváne hozzászólni. (Dr. Répássy Róbert jelzésére:) Nem kíván. Köszönöm szépen.

Tisztelt Országgyűlés! A határozathozatalokra a holnapi ülésnapon kerül sor.

Soron következik az Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnökségével kapcsolatos feladatok ellátására irányuló jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó rendelkezésekről szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája. A kormány-előterjesztés T/3315. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. Bejelentem, hogy az előterjesztést uniós napirendi pontként tárgyalja az Országgyűlés.

A vitában elsőként a Törvényalkotási Bizottság álláspontjának ismertetésére kerül sor, ezért megadom a szót Illés Boglárka képviselő asszonynak, a bizottság előadójának.

ILLÉS BOGLÁRKA, a Törvényalkotási Bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási Bizottság 2023. április 27-én megtárgyalta az Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnökségével kapcsolatos feladatok ellátására irányuló jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó rendelkezésekről szóló T/3315. számú törvényjavaslatot. Ez az első olyan törvényjavaslat, amely most előttünk fekszik, amely a magyar elnökségre való megfelelő felkészülést célozza. A Törvényalkotási Bizottság az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a házszabály 46. §-a alapján 27 igen szavazattal, 8 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő előterjesztés javaslatot tesz arra, hogy az uniós elnökséggel kapcsolatos egyes feladatok hatékony és eredményes ellátása érdekében a tágabb értelemben vett közszférában dolgozó, felkészült szakemberek alapjogviszonyuk mellett új jogviszonyt létesíthessenek, és így szakértelmüket, valamint munkaidejüket és a többletidőt, amit erre fordítanak, az elnökségi feladatok kifogástalan és magas színvonalon való ellátása érdekében is kamatoztassák. Az új jogviszony így lehetővé teheti, hogy az elnökségi feladatok számottevő részét a már a közszférában dolgozó szakemberek láthassák el, ami csökkentheti a közigazgatásnak az elnökségi időszakban megjelenő átmeneti emberierőforrástöbblet-igényét. A törvényjavaslat a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tekintetében például egyértelműsíti, hogy az egyetemen kiemelkedő, elsősorban gyakorlati, szakmai tapasztalattal rendelkező szakemberek is kaphatnak vezetői megbízást, ugyanakkor, és ezt fontosnak tartom kihangsúlyozni, meghatározott esetekben csak tudományos fokozat megléte mellett.

A Törvényalkotási Bizottság egy módosítót fogadott el a javaslathoz, amely nyelvhelyességi és technikai pontosítások mellett kiegészítést is megfogalmazott, amely a bírósági végrehajtási törvény, valamint a kormányzati igazgatási törvény módosítópontjait is takarja, elsősorban a kinevezés lehetőségeiről és akadályairól, valamint az egyes jogviszonyok megszűnésére és megszüntetésére vonatkozóan.

Amennyiben van rá lehetőség, akkor az Európai Ügyek Bizottságának az összegző jelentését is szívesen ismertetném. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Illés Boglárka képviselő asszony. Most megkérdezem az előterjesztőt, hogy kíváne felszólalni. (Dr. Répássy Róbert jelzésére:) Megadom a szót Répássy Róbert államtitkár úrnak.

DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat alapvető célja, hogy az Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnökségével kapcsolatos feladatok hatékony és eredményes ellátása érdekében egy új jogviszonytípust hozzon létre, és az új szabályozást a jogrendszerbe hézagmentesen beillessze. A törvényjavaslat ezen cél elérésére maradéktalanul alkalmas, és e tárgykörben tisztázást igénylő kérdés nem maradt fenn.

Tisztelt Ház! A törvényjavaslat tartalmazza továbbá a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény módosítását, amelynek kinevezési szabályait illette a vita során kritika. Hangsúlyozni kívánom, hogy a szabályozás koncepciójának középpontjában az egyetem oktatási tevékenységének gyakorlati szempontú fejlesztése áll. Az egyetem képzéseinek döntő hányada az alapfeladatából eredően más felsőoktatási intézményekkel való összehasonlításban lényegesen nagyobb mértékben igényli a gyakorlati szakmai tapasztalat oktatás keretében történő bemutatását, képzési struktúrába illesztését. E célt megvalósítani a legeredményesebben úgy lehet, ha az egyetem minél nagyobb mértékben tud gyakorlati szakembereket bevonni a tevékenységébe. A gyakorlati tapasztalatnak az oktatás keretében történő fokozott bemutatása pedig nem nélkülözheti, hogy az egyetemi vezetői tisztségek körében is lehetőség nyíljon gyakorlati szakemberek bevonására, természetesen a megfelelő tudományos előélet és fokozat megléte esetén.

(19.40)

A javaslat tehát nem korlátozza az egyetem kinevezési gyakorlatát, hanem többletlehetőséget kínál. Így a magas szintű elméleti ismeretek mellett, az egyetem alapfeladatához igazítva, azt továbbra is megkövetelve legalább ilyen magas szintű, kifejezetten gyakorlati tapasztalat és szaktudás bevonása is fokozottabban megvalósulhat. E két elem ötvözése teszi lehetővé a legmagasabb szintű közigazgatási, rendészeti és katonai képzés nyújtását és a kihívásoknak megfelelni kész szakemberek képzését.

Tisztelt Ház! A törvényjavaslat tartalmazza a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény módosítását is. Ennek kapcsán kiemelést érdemel a tévhitek eloszlatása érdekében, hogy a közigazgatási államtitkárok illetményét 2022. június 18-a óta a miniszterelnök állapítja meg, ezt a lehetőséget tehát nem a jelen módosítás terjeszti ki rájuk. A módosítás mindössze annyi változást hoz, hogy a miniszterek és államtitkárok illetményéhez hasonlóan a közigazgatási államtitkárok illetményét is minden évben július 1. napjával kell megállapítani.

A Törvényalkotási Bizottság által összeállított összegző módosító javaslat értelmében szigorodnak továbbá a bírósági végrehajtásra vonatkozó rendelkezések. Így például a módosítás alapján szigorodnak a fegyelmi eljárás szabályai, bővül a fegyelmi vétségek köre, amellyel együtt szigorodnak a végrehajtói szolgálat hét évet követő újabb hét évre történő továbbfolytatása megállapításának feltételei, továbbá kötelező szakmai továbbképzést ír elő a módosítás a végrehajtók és a végrehajtó-helyettesek számára kétévenként, de a módosítás értelmében a végrehajtóktól beszámolási kötelezettséget vár a hatóság minden év január 31-éig az éves végrehajtói tevékenységükről és külön beszámolási kötelezettséget, ha egy másik végrehajtót helyettesítettek.

Kérem a tisztelt Házat, hogy szavazatukkal támogassák a javaslat elfogadását. (Taps a kormánypárti oldalon.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Répássy Róbert államtitkár úr. Még 10 perc 54 másodperc van az esetleges zárszóra. A forgatókönyv és a házszabály alapján most tudom megadni a szót Illés Boglárka képviselő asszonynak, aki a kijelölt Európai Ügyek Bizottságának előadója.

ILLÉS BOGLÁRKA, az Európai Ügyek Bizottságának előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Az Európai Ügyek Bizottsága 2023. április 4-ei ülésén folytatta le az érintett előterjesztés részletes vitáját. A bizottságunk kijelölt bizottságként járt el, és módosító javaslat hiányában a törvényjavaslat egyes elemeit és a 2024 második félévi magyar EU-elnökségre készülést tekintettük át.

Elhangzott, hogy az Országgyűlésben a házelnök úr az Európai Ügyek Bizottságát jelölte ki a kormányzati EU-elnökségi felkészülés parlamenti ellenőrző, valamint koordináló testületének, illetve az EU-elnökséggel összefüggő kérdések rendszeres áttekintése is a mi bizottságunk keretein belül zajlik a parlamentben. A bizottság álláspontja szerint a jól felkészült elnökségi stáb és elnökségi csapat fontos előfeltétele az elnökségi feladatok magas szintű ellátásának, és ahogy 2011-ben, úgy 2024-ben is arra kívánunk törekedni, arra kell mindannyiunknak törekedni, hogy a legfelkészültebb szakemberek kerülhessenek ezekbe a szükséges pozíciókba, és ők láthassák el ezeket a feladatokat. A törvényjavaslat tehát éppen a többletfeladatokhoz szükséges többletmegbecsülést kívánja biztosítani.

Részletesen foglalkoztunk azzal is, hogy az EU-elnökségi jogviszony miért tarthat 2025. június 30-áig, tehát a magyar elnökség lejárta utáni hat hónapig. A válasz igazából egyszerű, talán azt is mondhatnám, hogy magától értetődő, hiszen nem minden uniós dossziét lehet az elnökség utolsó napján átadni, számos esetben szükség van még utókövetésre és utólagos munkálatok elvégzésére is. Az elnökségi felkészülés kapcsán pedig az is szóba került, hogy a létrehozott EU-elnökségi kormánybizottság  mint a legfelsőbb politikai stratégiai testület  már működik a miniszterelnök úr elnökletével. Az elnökség előkészítéséért a politikai felelősség Varga Judit miniszter asszonyé, és a miniszter asszony irányítása alatt egyrészt Kovács Zoltán államtitkár úr az elnökség költségvetésével, szervezésével, kommunikációjával, lebonyolításával kapcsolatos feladatokat látja el, másrészt Bóka János államtitkár úr az elnökség politikai előkészítéséért és lebonyolításáért felel, azért, hogy a trió elnökségi program, illetve a magyar elnökségi program határidőre elkészüljön.

Talán a legnagyobb különbség a 2011 első félévi elnökséghez képest, amelyről szintén szót váltottunk, hogy ez most átmeneti elnökség lesz, intézményi átmeneti elnökség, talán így is fogalmazhatnánk, hiszen kevesebb jogalkotási dossziéra számítunk, ugyanakkor több politikai egyeztetésre, amely szükséges az intézményvezetői változásokkal összefüggésben.

Tehát az Európai Ügyek Bizottsága a részletes vitát április 4-én lezárta és a jelentését benyújtotta. Tisztelettel kérem önöket, hogy támogassák az előttünk fekvő javaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Illés Boglárka képviselő asszony. Most megadom a szót Barkóczi Balázs képviselő úrnak, aki a bizottság kisebbségi véleményét ismerteti.

BARKÓCZI BALÁZS, az Európai Ügyek Bizottsága kisebbségi véleményének előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Természetesen Magyarország uniós elnökségi tisztsége örömünnep kellene hogy legyen, de az mindenki számára világos, hogy a jelenlegi magyar kormány alkalmatlan arra, hogy a 2024 júniusától kezdődő soros elnökséget sikertörténetté tegye. Magyarország ugyanis ma egy elszigetelt páriaország az Unión belül, rekordmagas inflációval, szétzúzott diplomáciai kapcsolatokkal, befagyasztott uniós forrásokkal, egyetlen komolyan vehető európai szövetséges nélkül.

Ami a jelenlegi törvénytervezetet illeti, a soros elnökségnek aktuálisan uniós prioritásokkal kellene foglalkoznia, ahogy azt például a soros svéd elnökség is teszi, a biztonságot, vagyis az EU egységének erősítését, az Unió versenyképességének fokozását, a zöld- és energiaátmenetet, valamint az Unió alapjainak számító demokratikus értékeket és jogbiztonságot helyezve az elnökség fókuszpontjába. Magyarország viszont mind a négy, előbb felsorolt területen sereghajtó és az Unió egységének bomlasztója.

Nézzünk ezzel szemben a magyar elnökség prioritásai közül néhányat: a jövő generáció, ifjúságpolitika, gyermekjogok, gyermekek és fiatalok lelki egészsége. Tisztelt képviselőtársaim, mindannyian tudjuk, hogy miközben az érvénytelen és eredménytelen népszavazásra épülő, úgynevezett gyermekvédelmi törvény miatt az Európai Bizottság jogsértési eljárást kezdeményezett Magyarország ellen, a magyar fiatalok az elmúlt 12 évben tömegesen hagyták el hazájukat a külföldi boldogulás reményében, a kormányzat pedig semmit nem tesz az egyházak lelkiismeretét súlyosan terhelő pedofil-bűncselekmények kivizsgálására, így ez ebben a formában nem más, mint porhintés.

Vallásközi párbeszéd. Természetesen értjük, hogy az önálló támogatottsággal nem rendelkező KDNP-nek is kapnia kellett valamit a soros elnökség tortájából, de könyörgöm, legalább egyetlenegy példát mondjanak már az elmúlt évekből bármiféle hazai keresztényüldözésre! Nyilvánvalóan nem tudnak, hiszen a hatalommal összefonódó keresztény egyházakat itthon nemhogy üldözik, nem üldözik, de most például bemondásra vihetik a helyi iskolákat, vagyis az önkormányzati vagyont, így ez sem más, mint porhintés.

Végül a környezet ügye. Környezetvédelemről beszélni egy olyan országban, amely ellen kötelezettségszegési eljárás folyt levegőminőség és vízminőség ügyében, ahol mondvacsinált indokokkal hirdetik ki a lakossági kiserőművek betáplálási moratóriumát, ahol a miniszterelnök haverjainak beruházásai miatt szabadon pusztítható a Fertő tó, a Velencei-tó és a Balaton környéke, ahol tiltottak a szélerőművek, és még önálló környezetvédelmi minisztériuma sincs, és amiből pont most akarnak akkumulátor-összeszerelő üzemet csinálni, ismét nem más, mint pótcselekvés és porhintés.

Mindezek mellett pedig érthetetlen, hogy hogyan került a tervezetbe a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló törvény módosítása. Valószínűleg itt megint a régi, jól megszokott kormányzati trükközésről van szó, vagyis hogy egy olyan fideszes havert akarnak valamiféle egyetemi pozícióhoz juttatni, aki a jelenlegi szabályok szerint ennek nem felelne meg. (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.) Egy kis türelmet kérek!

Arról már nem is beszélve, hogy az új EU-elnökségi jogviszony létrehozásával az elnökséggel kapcsolatos feladatok ellátására a kormány mindenféle pályáztatás nélkül osztogathat zsíros állásokat és pozíciókat. (Az elnök jelzi az időkeret leteltét.) A fentiek miatt a törvénytervezetet nem támogatjuk. Köszönöm szépen a türelmet, elnök úr.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Most a képviselői felszólalások következnek, napirend szerinti időkeretekben. A vita során kétperces hozzászólásra nincs lehetőség. Megkérdezem, ki kíván hozzászólni. (Jelzésre:) Látom a kijelzőn, Keresztes László Lóránt képviselő úrnak adom meg a szót.

(19.50)

DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! A napirend előtt már folytattunk egy vitát a végrehajtókkal kapcsolatos szabályozásokról annak apropóján, hogy Schadl György és a végrehajtói kar teljes elnöksége lemondott. De éppen csak szőrmentén hangzott el arra utalás, hogy itt egy TAB-módosítóval belenyúlnak a végrehajtással kapcsolatos szabályozásokba.

Tisztelt Államtitkár Úr! Itt az elmúlt sok évben egy olyan rendszer működött, ami gyakorlatilag alkalmas volt arra, hogy egy kiterjedt maffiatevékenységnek táptalajt nyújtson. Az ön elődje, az igazságügy-miniszter korábbi helyettese, Völner Pál az ügyészség szerint korrupciós kapcsolatot alakított ki Schadl Györggyel, a végrehajtói maffia vezetőjével, és gyakorlatilag azt tapasztalta meg a magyar társadalom, hogy az Igazságügyi Minisztérium  amely letéteményese kellene hogy legyen a korrupció elleni küzdelemnek , a minisztérium második embere gyakorlatilag kiszolgálta a végrehajtói maffiát.

Mi azt tapasztaltuk, hogy itt az elmúlt években a végrehajtással kapcsolatos jogalkotás arca volt az az ember, aki egyébként kenőpénz fejében végrehajtott mindent, amit Schadl György kért tőle, egészen aljas módon; végrehajtotta úgy, hogy használta a befolyását, az ügyészség szerint használta a kapcsolatrendszerét, használta a pozícióját. Ez egy óriási tragédiát okozott az országban, és nem is alapvetően anyagi módon, hanem azt is tudjuk mindannyian, hogy hány ezer család, hány ezer magyar ember életét tették tönkre a korrupt végrehajtók.

Az elmúlt időszakban több vitát folytattunk, és ön is elismerte egyébként, hogy ezer sebből vérzik az ezzel kapcsolatos törvény, és ön is utalást tett rá, hogy ezeket a törvényeket bizony lehet módosítani. Már szó esett róla, miniszterelnök úr is az azonnali kérdések órájában felhívta a képviselőket, hogy akinek van ezzel kapcsolatban jó szándékú módosítója, az tegye meg.

Nos, én megtettem egyébként a javaslataimat  éppen a múlt év nyarán lefolytatott vitát követően , a Schadl György leváltását lehetővé tevő javaslataimat. Ezt az Igazságügyi Bizottság kettő alkalommal szavazta le, és a Törvényalkotási Bizottság is kettő alkalommal szavazta le. Láthattuk továbbá, hogy Jámbor képviselő úrnak volt egy vizsgálóbizottságra vonatkozó javaslata, azt is leszavazták önök, illetve Toroczkai képviselő úrnak egy határozati javaslata, ami egy átfogóbb módosítást jelentett volna, azt is leszavazták. Tehát gyakorlatilag mindent.

Na most, ehhez képest egy éjszaka benyújtott törvényalkotási bizottsági módosítóval kozmetikázzák a végrehajtásról szóló törvényt, tisztelt államtitkár úr. Én néztem, mert nem tudtam jelen lenni a TAB-ülésen, élőben néztem ezt a színjátékot. Ön éppen arról beszélt, hogy nem érdemes kozmetikázni, nem érdemes farigcsálni ezt a törvényt; ehhez képest önök pontosan azt tették.

Árulja el, tisztelt államtitkár úr, hogy önök szerint ez a módja a jogalkotásnak, a vonatkozó törvény módosításának, hogy egy éjszaka benyújtott TAB-módosítóval, egy semmilyen módon nem kapcsolódó törvényben akarják ezt a kérdést rendezni? Ezt várhatja az a rengeteg ember, aki szembesült ezzel a maffiatevékenységgel, vagy éppen most folytatja a küzdelmét a családjáért, a család vagyonáért, hogy önök ennyi felelősséget éreznek?

Ön többször hárította az Igazságügyi Minisztérium felelősségét. Én a mai napirend előtti felszólalásomban aláhúztam, hogy éppen az önök kormányának az elfogadott rendelete húzza alá, hogy az ön főnökének, Varga Judit miniszter asszonynak a feladata a végrehajtással kapcsolatos jogalkotás kezdeményezése. Miért nem teszi meg Varga Judit azokat az indítványokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ezeket a súlyos és önök által is elismert és a gyakorlat által is felszínre hozott súlyos problémákat kezelni tudják? Nem is fog ilyen lépéseket tenni miniszter asszony, tehát nem érzi ezt a felelősségének?

Én azt is kérdeztem napirend előtt, államtitkár úr, hogy ha miniszter asszony nem kíván ezzel foglalkozni, akkor ki fog? Tehát számíthatunke bármire, hogy a kormány részéről bármelyik minisztérium egy átfogó törvénymódosítást kezdeményez, vagy mondhatjuk, hogy egy új törvény előkészítését kezdeményezi majd a végrehajtás rendszerével kapcsolatban? Lesz ilyen? Tehát ön lát ilyen tevékenységet? Mert én úgy látom, az Igazságügyi Minisztérium mossa kezeit, mintha semmi közük nem lenne ehhez a feladathoz és ehhez a helyzethez.

Azt gondolom, hogy vérlázító, hogy ilyen módon kerül be ez a javaslat, de azért hozzáteszem, hogy azok a javaslatok, ha önmagukban elégtelenek is vagy nem elégségesek, fogalmazzunk egy kicsit sportszerűbben, összességében azért azt el tudom mondani, ha megkésettek is és az eljárás szempontjából felháborítóak is, természetesen jó irányba viszik a vonatkozó törvényt, tehát önmagában egyébként helyesnek tartjuk ezeket a javaslatokat.

Azt azért engedje meg, államtitkár úr, bár ezek önmagukban jó irányú javaslatok, de nem mennek túl azon, amit ön egyébként nem tartott indokoltnak, a kozmetikázáson. Tehát úgy érzem, hogy az érdemi problémákkal nem foglalkozik, és semmiképpen nem ad választ azokra a súlyos kérdésekre, amiket nagyon-nagyon sok ember megfogalmazott, és amelyek záporoznak, én azt gondolom, hogy az önök elektronikus postaládájába is, de az enyémbe egészen biztos.

Tőlem azt várják az érintettek, azt várják a tragikus helyzetbe került családok, hogy valamit tudjak mondani, valamiféle reményt lehessen mutatni, hogy milyen módon tudják ezek az emberek megvédeni a családjuk vagyonát. Én ezzel kapcsolatban kérnék szépen államtitkár úrtól valamiféle felelősségteljes nyilatkozatot. Kérem, valamilyen módon alapozza meg azt a reményt, hogy a kormány érzékeli, hogy itt nagyon súlyos mulasztások történtek; érzékeli a kormány, hogy itt alapvető változásokra van szükség, és nem éjszaka benyújtott TAB-módosítókkal készülnek csak, hanem valamilyen módon azért előkészületben áll egy átfogó törvénymódosítás, és azokban az esetekben viszont  ezt hangsúlyozta államtitkár úr is , amikor kimutathatóan törvénytelenül vették el korrupt végrehajtók az emberek vagyonát, a kártalanításra is lehetőséget kell biztosítani.

És én is egyetértek államtitkár úrral, az adósságot meg kell fizetni, de a törvénytelenül (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.), gazemberek módjára megkárosított embereket kártalanítani kell. Remélem, hogy valamiféle pozitív választ kaphatunk. Elnézést kérek, és köszönöm a türelmet, elnök úr.

ELNÖK: Köszönöm szépen, Keresztes László Lóránt képviselő úr. Megkérdezem… (Jelzésre:) Van még, igen. Nacsa Lőrinc képviselő úr hozzászólása következik, Kereszténydemokrata Néppárt.

NACSA LŐRINC (KDNP): Köszönöm szépen, elnök úr. Bocsánat, csak a DK vallásellenes kirohanásaira szeretnék reagálni így gyorsan. Azt mindig megszokhattuk önöktől, emlékezhetünk rá, hogy önök egyáltalán semmilyen módon nem készítették elő a 2011-es magyar soros elnökséget, azt a 2010-es kormányváltás után mindössze bő fél év, alig egy év alatt kellett összehozni. Egy fantasztikusan jó program lett, és nagyon sok eredmény bekerült azóta az Unió jogalkotásába, és nagyon sok dossziét sikerült lezárni a magyar elnökség ideje alatt.

Ne felejtsük el, tisztelt képviselő úr, hogy az önök ottani európai parlamenti párttársait és barátait bilincsben viszik el naponta, mert bőröndnyi pénzeket fogadtak el. Dobrev Klára barátait, párttársait viszik el különböző brüsszeli korrupciós botrányokban. Ezek után mondanak önök az európai uniós elnökségről egy ilyen vállalhatatlan felszólalást, hogy a magyar állam képtelen ezt megszervezni, és ne lennénk készek arra, hogy egy remek uniós elnökséget bonyolítsunk le.

Az egyházellenes kirohanásokat és vallásellenes kirohanásokat megszoktuk a Demokratikus Koalíciótól. Ha kellene mondanom egyet, ön kért példákat: önök voltak azok, akik törvényjavaslatban tiltották volna be a gyónási titkot, erre még a kommunisták sem voltak hajlandók. Egyvalaki igen, tisztelt képviselő úr, azok a nácik voltak. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Nacsa Lőrinc képviselő úr. Megadom a szót Barkóczi Balázs képviselő úrnak.

BARKÓCZI BALÁZS (DK): Köszönöm szépen. Bár azt hiszem, az utolsó mondat után már méltatlanná vált képviselő úr arra, hogy bármit is válaszoljak neki. Egyrészt senki nem akarta betiltani a gyónási titkot, ezt azért szeretném megjegyezni. Ugyanakkor képviselő úrnak szeretném a figyelmébe ajánlani, hogy Európában volt egy olyan korszak, amit felvilágosodásnak hívtak. Ez egy kis fáziskéséssel eljutott Magyarországra is. Ennek olyan alakjai voltak, mint Bessenyei György, Kazinczy Ferenc; az én nagy személyes kedvencem, például Kármán József. Annyit hadd osszak meg önnel, hiszen ön is gyerekes édesapa, hogy az én kislányomat a „Fanni hagyományai” után hívják Fanninak, ami a világ egyik legjobb regénye szerintem. A felvilágosodás arra épült, hogy mindenki szabadon kritizálható, tehát ez nem támadás.

Ha valakit kritizálok, vagy azt mondom neki, hogy például önök most benyújtanak egy ilyen törvényt, hogy az én választókerületemben a Salkaházi Sára Általános Iskolát bemondásra viheti az egyház. Na most, az önkormányzati képviselő-testület többsége ezt elutasította (Nacsa Lőrinc közbeszól.), tehát nem adjuk az önkormányzati vagyon maradékát is még az egyháznak, de például ilyen helyzetbe hozzák őket, tehát önök összekeverik a kritikát a támadással.

Ezzel szemben mit látunk, ami valóban támadás? Azt látjuk, hogy vannak olyan kivizsgálatlan pedofil bűnök, amiket önök egy mozdulattal lesöpörnek az asztalról, sőt van olyan, hogy az áldozatot citálják bíróság elé, mondvacsinált indokokkal, hogy valakinek a személyes jó hírnevéhez fűződő jogát megsértette. Ezek történnek ma Magyarországon. Ez nem támadás, képviselő úr! A bilincsről meg csak annyit, most mondta, hogy Dobrev Klára, de én ugyanúgy mondhatnám, hogy Deutsch Tamás vagy Hidvéghi Balázs barátai, ne vicceljünk már! (Nacsa Lőrinc: Párttársa…) Barátait is mondott, képviselő úr! A különbség Magyarország és az Unió között, hogy az Unióban, ha valaki korrupciós bűncselekményt követ el, igen, azt bilincsben elviszik, itt pedig az önök volt párttársa, a Polt Péter által vezetett ügyészség felmenti. Szakmányban lopják a pénzt, többek között ezért is nem jön az Uniótól. Nagyon szépen köszönöm.

(20.00)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Megkérdezem, kíváne még valaki hozzászólni. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok.

Megkérdezem az előterjesztőt  de nem kell megkérdeznem, mert jelzi, hogy igen. Öné a szó.

DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Hölgy és Urak! Barkóczi Balázs képviselő úr világnézetével nem kívánok vitatkozni. Valóban, neki van egy világnézeti alapállása, amit itt most bemutatott. De nyugodtan a világnézeti alapállásához sorolhatjuk azt is, amit az Európai Unió és Magyarország viszonyáról mondott: az Unió jó, a magyar kormány rossz. Nagyjából így lehetett leírni ezt a világnézetet. Ez a világnézet  finoman szólva is  sematikus.

Ami a pária emlegetését illeti: örülök neki, hogy emlegette ezt a szót, mert jelenleg éppen az ön pártjának az elnöke a legnagyobb pária a magyar politikában. Például a saját szövetségesei, azok az ellenzéki pártok is, amelyekkel egy választási listán indult, menekülnek tőle, páriának tekintik, és nem szívesen működnek vele együtt. Tehát ha van igazán pária a magyar politikában, azt úgy hívják, hogy Gyurcsány Ferenc. Ő az önök pártelnöke.

De ennél sokkal lényegesebb kérdés az, hogy a törvénymódosítás eredményeként egy olyan jogviszony jön létre, ami segíti az Európai Unió 2024 második félévi soros elnökségének feladatellátását. Arra kérem önöket, ha még maradt valami hangyányi hazaszeretet önökben, akkor segítsék Magyarországot abban, hogy sikeresen lássa el a soros elnöki feladatát az Európai Unióban. Persze, ha nem segítenek, akkor is el fogjuk látni ezt a feladatot. Ettől függetlenül, úgy gondolom, célszerű lenne, ha Magyarország drukkerei lennének, nem pedig ellendrukkerei, de ezt elég nehéz önöktől elvárni, mert az utóbbi években nem nagyon tapasztaltam, hogy Magyarország mellett álltak volna bármilyen európai uniós kérdésben.

Ami a végrehajtási módosításokat illeti: Keresztes képviselő úr, én a mai napirend előtti vitában is igyekeztem rámutatni arra, hogy amennyiben a bírósági végrehajtással kapcsolatban kritikát fogalmaz meg bárki  mert legitim az, hogy a bírósági végrehajtással kapcsolatban kritikát fogalmaznak meg , akkor arra kérek mindenkit, hogy ne magát a bírósági végrehajtást vonják kétségbe, mármint a bírósági végrehajtás szükségességét, mert amióta a világ világ, azóta úgy működik az igazságszolgáltatás, hogy ha nem hajtják végre az igazságszolgáltatás, a bíróság döntéseit, akkor egy végrehajtónak, egzekutornak végre kell hajtani ezeket a döntéseket. Ezen nem tudunk változtatni.

Nagyon egyszerű lenne a helyzet, ha a bírósági döntéseket mindenki mindig végrehajtaná, mert akkor nem lenne szükség a bírósági végrehajtásra. De amíg szükség van bírósági végrehajtásra, addig ez szükséges tevékenység. Az nyilván az Országgyűlés felelőssége, a kormány felelőssége, hogy hogyan szabályozza a végrehajtási eljárásokat, és hogyan szabályozza a végrehajtási szervezetet.

Ebben a törvényjavaslatban a Törvényalkotási Bizottság által benyújtott módosító javaslatok nem a végrehajtási eljárásra, hanem a végrehajtási szervezetre vonatkoznak. Tehát szervezeti szabályokat változtat meg ez a módosítás. Ez is, ahogyan ön mondta, egy jó irányba tett lépés. Ön is azt mondta, hogy ebben végül is van előrelépés, vannak előremutató javaslatok. Én is úgy gondolom, hogy a végrehajtók fegyelmi felelősségének vagy beszámolási kötelezettségének a szigorítása mind helyes lépés.

Amire én utaltam, hogy nem szükséges törvénymódosítást előterjeszteni, vagy nem szükséges most már törvénymódosítás hozzá, az a végrehajtói kar tisztújításának a kikényszerítése. Ehhez már nem szükséges tisztújítás, hiszen ez megtörtént. Valóban az lett volna a helyes, ha a végrehajtói kar él azzal a törvényadta lehetőséggel, hogy a szavazatok kétharmadával visszahívja az elnökét vagy az elnökségét. Ezt megtehette volna a végrehajtói kar, de nem tette meg. Most sor került erre, és most már végre a tisztújításra is sor fog kerülni. Úgy gondolom, a törvény lehetővé teszi azt az önkorrekciót, hogy ha egy szakmai szervezet választ magának elnököt és ez ellen az elnök ellen büntetőeljárás van, akkor ezt a személyt vissza lehet hívni, vagy más módon el lehet távolítani. Tehát nem a törvények hiányoztak, hanem sajnos az akarat hiányzott a Bírósági Végrehajtói Kar tagjaiban. Most már talán megszületett ez az akarat.

Még egy dolgot szeretnék elmondani. A végrehajtással kapcsolatos kritikákkal és a különböző jelzős szerkezetekkel kapcsolatban mondom: annak a sugallása, annak az általánosságban való használata, hogy minden végrehajtó korrupt lenne, természetesen nem igaz. Csak azokkal szemben merül fel a korrupció gyanúja, akik ellen joggal van gyanúsítás és büntetőeljárás. Tehát azt is szeretném kérni, hogy a jogállamiság és a bírósági végrehajtások működőképessége érde-kében ne túlozzunk ebben az ügyben. A végrehajtói kar egyes tagjainak a kinevezésével kapcsolatban merült fel korrupció, de ha a végrehajtók eljárásával kapcsolatban törvénysértés merül fel, annak megvan a maga módja, a végrehajtási kifogás, a végrehajtási per és bizonyos esetekben a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának a felügyeleti eljárása. Ezek mind-mind olyan eszközök, amelyek a végrehajtók tevékenységét törvényes mederben tudják tartani. Tehát van rá eszköz, bőven van elég jogi eszköz arra, hogy valaki tudja érvényesíteni azt az érzését, azt a vélt vagy valós kifogását, hogy törvénysértő egy végrehajtási eljárás.

S még egy nagyon fontos kérdés, amit a napirend előtti vitában már szintén említettünk: nem helyes, ha bármelyik országgyűlési képviselő azt a látszatot kelti, hogy csak meg kell változtatni a törvényeket, és akkor az adósoknak reménye támad arra, hogy nem kell visszafizetni a tartozásukat. Ön a „remény” szót használta, képviselő úr, direkt felírtam magamnak, hogy a „remény” szót használta. Kérdés, hogy milyen reményt akar adni azoknak, akik tartoznak. Milyen reményt? Hogy nem kell megfizetniük a tartozást? Ezt a reményt egyetlenegy országgyűlési képviselő sem mondhatja komolyan, mert abban az esetben, ha a végrehajtás jogos, törvényes, akkor sajnos minden egyes időhúzás, minden egyes teljesítés elmaradása újabb és újabb költséget okoz. A csillagos egekbe mennek már föl a végrehajtási költségek  amit végül az adós nyakába varrnak  azért, mert sok adós hallgat azokra, akik azt állítják neki, hogy csak meg kell változtatni a törvényeket, egy-két végrehajtót el kell bocsátani, s akkor majd neki nem kell megfizetni a tartozást.

Nagyon kérem, hogy a fogadóóráján vagy bárhol, ahol önhöz fordulnak, tegye világossá, hogy önnek nem az a szándéka, hogy a jogszerű és törvényesen járó tartozások, a kötelezettségek alól felmentse az embereket. Önnek nem ez a szándéka. Ilyet nem tudunk ígérni, és nem is szabad ilyet ígérni. Senkinek a mondatait nem lehet úgy értelmezni, hogy mostantól az adósságot nem kell megfizetni. Én tudom, hogy sokan reménytelen helyzetben vannak, és azt is tudom, hogy bármilyen szalmaszálba kapaszkodnak annak érdekében, hogy kimeneküljenek a reménytelen helyzetükből, de semmiképpen sem lehet az, hogy ez a szalmaszál még nagyobb bajba sodorja őket, ami még nehezebbé teszi a tartozásukat, még megfizethetetlenebbé, s tényleg lehetetlenné teszi a helyzetüket. Számos lehetőség van a végrehajtásban is, például részletfizetés kérése, nyilván a hitelezővel is lehet olyan egyezséget kötni, ami vagy a tartozás elhalasztását jelenti, vagy annak későbbi megfizetését. Ezenkívül rendelkezésre áll a magáncsőd intézménye, amiről az Országgyűlés hozott törvényt. Tehát inkább az lenne mindannyiunk dolga, hogy aki bajba került, annak mondjuk el, milyen lehetőségei vannak arra, hogy könnyebbé váljon a helyzete.

Tisztelt Ház! Bár ennek a törvénynek nem elsődlegesen a végrehajtási törvény módosítása volt a célja, de úgy gondolom, hogy ami belekerült ebbe a módosításba, az mindenképpen a végrehajtás törvényességét, a végrehajtók szakszerűségét, tisztességét és ennek az ellenőrzését segíti, tehát ez a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának a jogköreit bővíti.

(20.10)

És valóban, az igazságügy-miniszter felel a végrehajtási jogszabályok előkészítéséért, de a gyakorlati tapasztalatokkal a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága rendelkezik, mert ő az, aki már másfél éve felügyeli a végrehajtók tevékenységét. Ezért a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának a kezdeményezéseit a gyakorlat, a tapasztalatok indokolják, tudomásom szerint ez a módosítás is az ő tapasztalataikból, az ő gyakorlati tapasztalataikból és jobbító szándékú javaslataikból származik. Tehát önmagában az igazságügy-miniszter sosem lesz arra képes, hogy a végrehajtással kapcsolatban felmerült anomáliákat feltárja, mert például a bíróságoknak is vagy maguknak a végrehajtási szervezeteknek is vagy a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának is a jogalkalmazási tapasztalatait tudja összegyűjteni az igazságügy-miniszter. Mióta az igazságügy-miniszter nem felügyeli közvetlenül a végrehajtást, azóta közvetlenül nincsenek ilyen tapasztalatai az Igazságügyi Minisztériumnak, és egyébként ez nem probléma, mert megvan rá a megfelelő hatóság, ráadásul a kormánytól független hatóság.

Tisztelt Ház! Az tehát a kérésem, hogy mivel a törvényjavaslat számos előremutató rendelkezést tartalmaz, ezért kérem, hogy a Törvényalkotási Bizottság módosításával együtt fogadják el a törvényt. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. A vitát lezárom, és köszönöm Répássy Róbert válaszait az elhangzottakra.

Tisztelt Országgyűlés! A határozathozatalokra a holnapi ülésnapon kerül sor.

Most pedig soron következik a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról és kezeléséről szóló 2022. évi XLII. törvény módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája. A kormány-előterjesztés T/3518. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.

A vitában elsőként a Törvényalkotási Bizottság álláspontjának ismertetésére kerül sor, ezért megadom a szót Vejkey Imre képviselő úrnak, a bizottság előadójának.

Felszólalások:   244-250   250-266   266-270      Ülésnap adatai