Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Az MSZP részéről Komjáthi Imre képviselő úr kért szót napirend előtt. Parancsoljon!

KOMJÁTHI IMRE (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A magyar parlamentben szolgálni a hazát: nemes feladat. Itt, ebben a gyönyörű Országházban, amely a magyarság egyik szimbóluma, felemelő érzés dolgozni, még akkor is, ha néha nem a megfelelő stílusban zajlik a vita. Ugyanakkor fontos azt tisztázni, hogy nem önmagáért való sem ez az épület, sem az intézmény. A legfőbb népképviseleti szerv feladata, hogy az emberek és a dolgozók érdekét képviselje.

Éppen ezért országgyűlési képviselőként nagyon szomorúan látom, amikor közöny, meg nem értés és érdektelenség ül ki kormánypárti képviselőitársaim arcára, amikor a dolgozó emberek problémáiról beszélek; olyan emberek sorsáról, akik keményen dolgoznak, de a fizetésük mégis kevés ahhoz, hogy a családjuk számára tisztességes életkörülményeket teremtsenek, mert a megkeresett javaik inkább csak a túléléshez elegendőek. A munkavállalóként tanúsított tisztesség, a szorgalom és az odaadás a mai Magyarországon már nem elég ahhoz, hogy egy dolgozó boldoguljon az életben. Egy család fenntartásához ma már nem elég egy fizetés. Ezeknek a családoknak a sorsát és ezen élethelyzetek kilátástalanságát önök közönnyel nézik, és ezek után mégis pironkodás nélkül merik magukat családbarát kormánynak nevezni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Nemrég egy beszédemben azt mondtam, hogy olyan országot akarunk, ahol a munkavállalót nem lehet kizsigerelni. Én őszintén hiszek abban, hogy sok tekintetben csak akarat kérdése lenne a változás, aminek következtében Magyarország egy sokkal élhetőbb hely lenne, olyan ország, ahol a gyermekek minőségi oktatásban részesülhetnek, és sikeresen befuthatják azt az életpályát, amire elhívta őket a sors vagy a Jóisten; olyan ország, ahol a szülő a tisztességgel ledolgozott munkanap után hazamehet a családjához, és nem a megélhetési szorongás gyötri, hanem önfeledten, tisztes jólétben élvezheti a szeretteivel a szabadidőt; olyan ország, ahol a nagyszülő élvezheti egy élet munkájának gyümölcsét, és örömét lelheti abban, hogy látja az unokáit felnőni.

Tisztelt Országgyűlés! A munkások, a dolgozó emberek termelik meg a GDP-t, az ő munkájuk az, ami előbbre viszi ezt az országot. Tisztelt Képviselőtársaim! Az önök fizetését is és a miénket is ők termelik meg, mégsem kapnak önöktől elég tiszteletet és megbecsülést, mert nem azért élnek, hogy dolgozzanak, hanem azért dolgoznak, hogy élhessenek, hogy jobban élhessenek.

Néhány nappal ezelőtt a volt munkahelyemen beszéltem arról  akkor volt a munkahelyi balesetben elhunytak és megsérültek ünnepe , hogy mit is ünneplünk május 1-jén. És itt van az alkalom, hogy megtárgyaljuk azt, hogy önök mit tehetnek a közösségért, mit tehetnek a munkavállalókért. Egyetlen szóban össze tudom foglalni a válaszom: biztonság. A dolgozóknak fizikai biztonságra, anyagi biztonságra és szociális védőhálóra van szükségük, de azt látjuk, hogy a NER és a kapitalizmus pompásan egymásra talált a kizsákmányolásban. A profit jelentős részét ma a dolgozók közvetlen fizikai biztonságán próbálják megspórolni, pedig ha van munka, akkor az a kérdés, hogy annak vane ára, és hogy mire elég a munkabér.

Tisztelt Képviselőtársaim! Egy dolog biztos: az emberek vállát Magyarországon súlyos terhek nyomják. Éppen ezért az MSZP meghirdette a háztartási mentőcsomagot és annak öt pontját. Először is: adóstopot, töröljük el az élelmiszerekre kivetett extra áfát és az alapvető élelmiszerek áfáját. Másodszor: árstopot, maradjon meg a nyolc élelmiszer kedvezményes ára mindaddig, amíg az élelmiszeráfa és a különadó megmarad. Harmadszor: ehessen mindenki! Adjunk élelmiszer-bankkártyát a leginkább rászoruló 300 ezer családnak havi 20 ezer forint értékben, hogy senki ne éhezzen hazánkban. Negyedszer: tisztességes nyugdíjakat! Ezért azt javasoljuk, hogy 5 százalékkal emeljék a nyugdíjakat már júniustól. És végül: támogatást a kisboltoknak! Adjunk célzott támogatást a hazai tulajdonú kisboltoknak, hogy az árstop alá elő termékek mindenhol elérhetők legyenek.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ezt az országot a dolgozók és a munkavállalók viszik előre, mégis sokszor ők vannak kiszolgáltatott helyzetben. Egy régi klasszikust idézek: nehogy már a nyúl vigye a vadászpuskát, vagy a gomb nyomja meg a képviselőt! Tisztelt Képviselőtársaim! Remélem, ezúttal végre értő fülekre találnak az általam elmondottak. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

ELNÖK: Dömötör Csaba államtitkár úrnak adom meg a szót.

DÖMÖTÖR CSABA, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Azzal kapcsolatos felvetésére, miszerint nem a megfelelő stílusban zajlanak a viták itt az Országgyűlésben, engedje meg, hogy azt a kérdést tegyem föl, hogy vajon a párttársaira gondolt, vagy általános kritikát fogalmazott meg. Azért jogos ez a kérdés, mert nem mitőlünk tapasztalhatott olyat, hogy megpróbáljuk megakadályozni az ülést, az ülésvezetést, nem mi bojkottáljuk az üléseket, mint ahogy az önök padsoraiban ez egyébként bevett gyakorlat, de talán nem ez a legfontosabb kérdés itt most.

A kormány minden lehetséges módon szeretné megbecsülni azokat, akik bérből és fizetésből élnek, és munkával szeretnének előrejutni az életükben. Azt szeretnénk elérni, hogy mindenkinek legyen munkája, aki akar és tud dolgozni. És nemcsak egy általános törekvés ez, nemcsak egy általános cél, hanem egy olyan szándék, aminek már a gyakorlati eredményei is látszódnak a mostani kormányzás alatt.

Ön, ha jól idézem fel, még nem volt képviselő, amikor ez a kormány megkezdte a munkáját, de amikor ez a kormány megkezdte a munkáját, akkor közel 12 százalékos volt a munkanélküliség Magyarországon, Tizenkettő! Ezért nem volt túlzás azt mondani, hogy jobban megérte segélyből élni, mintsem munkából. Sok-sok intézkedésen keresztül és a bérből és fizetésből élők munkabírásának, akaratának köszönhetően ez az arány, ez a 12 százalékos arány azóta 4 százalék alá csökkent, és miközben járvánnyal, illetve háborúval is szembesültünk az elmúlt években, azóta is rekordszint közelében van. Ezzel szemben az önök padsoraiból gyakorta hallani olyat, hogy összeszerelő üzemmé teszi a kormány Magyarországot.

(14.00)

Na most, az ilyen minősítések pont nem azok megbecsüléséről szólnak, akik akár három műszakban, két-három műszakban erősítik ezt az országot munkájukkal, és hozzájárulnak a magyar gazdaság erősödéséhez is. Ami az egyéb körülményeket illeti, én egyetértek azzal, hogy a magyarok, illetve a munkából élők megélhetésének kérdését időről időre napirendre kell tűzni itt az Országgyűlésben. Három dologról érdemes itt szót ejteni: milyenek a nemzetközi gazdasági körülmények, milyenek a magyar gazdaság mutatói, és mit tesz a kormány? Ez jogos kérdés.

Ami a nemzetközi körülményeket illeti, az a helyzet, hogy hiába tagadják le, de a háború érezteti a hatását, illetve a rossz válaszok is, a brüsszeli rossz válaszok is. Ezek az energiaárak emelkedésén keresztül csak idén 4000 milliárd forintos mozgástérszűkülést eredményeznek. Azt jó lenne másra költeni, jó lenne béremelésekre, kórházakra, iskolákra költeni. Még többet szeretnénk erre költeni. Ezért is jelentős eredmény, hogy a magyar gazdaság még ilyen körülmények között is növekedni tudott, a háborús évben is, és ezért jelentős eredmény az, hogy a foglalkoztatottsági mutatók jobbak, mint az uniós átlag, és még mindig rekord közelében vannak. Ezekben az időkben, ezekben a hónapokban is elmondhatjuk, hogy soha nem dolgozott annyi ember Magyarországon a rendszerváltás óta, mint éppen most.

És ami a béreket illeti: az is eredmény szerintem, hogy ha megnézzük az inflációt, és megnézzük a bruttó bérek emelkedését, akkor a béremelkedés fölötte van az inflációnak, tehát ilyen rendkívüli helyzetben is sikerült elérni azt 2022-ben, hogy a bruttó béremelkedés fölötte van az inflációnak (Tordai Bence: 20 százalékos reálbércsökkenés van.), tehát még így is sikerült reálbér-emelkedést elérni. Tisztelt Tordai Képviselő Úr! Ha bekiabált, akkor szeretném elmondani, hogy ugyanilyen reálbér-emelkedést nem tudott felmutatni a baloldali kormány akkor, amikor egy pénzügyi válsággal kellett megküzdeni; ami nem is csoda, hiszen megszorításban gondolkodtak csupán.

És hogy mit tesz a kormány? Árstopokat vezet be, fenntartjuk a rezsitámogatást, fenntartjuk a kamatstopot, emeltük a minimálbért, nem csökkentettük, hanem emeltük, gyármentő programot indítottunk, és ami épp ennyire fontos: alacsonyan tartjuk minden lehetséges módon az adókat, a társasági adót, illetve a személyi jövedelemadót is.

Most ami a konkrét javaslatait illeti, adóstopot említett. Hát, legyen szíves, nézze meg a baloldali választási programokat! Társaságiadó-emelésről szól, személyijövedelemadó-emelésről szól. Ami az árstopokat illeti, ön most ezt említette (Tordai Bence közbeszól.): hát, az önök szövetségese volt az, amelyik ostobaságnak nevezte az árstopokat, most meg javaslatokat tesznek rá. Hát, ezt valahogy bogozzák ki!

Ami a nyugdíjak kérdését illeti, emlékszünk a baloldali gyakorlatra: egyhavi nyugdíj el! (Kunhalmi Ágnes: 12 éven át nem volt.) Elvétele, tisztelt Kunhalmi képviselő asszony!

ELNÖK: Legyenek szívesek csendben maradni!

DÖMÖTÖR CSABA, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Ez volt az a kormány, amelyik az önök, igen, az önök által elvett 13. havi nyugdíjat visszaadta, ezért januártól arra is vonatkozik az a nyugdíjemelés, amit nem önök, hanem ez a kormány biztosított. Mindez azt jelenti, hogy ha az önök receptjét követnénk, akkor magasabb lenne a munkanélküliség, alacsonyabbak lennének a kapott fizetések, szerintem ezt ne próbáljuk ki sem a háborús időszakban, sem azután. Köszönöm, hogy meghallgatott. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Felszólalások:   13-16   17-22   23-28      Ülésnap adatai