Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Képviselő úr nem fogadta el a miniszterhelyettesi választ. Tájékoztatom önöket, elfogadott napirendünknek megfelelően határozathozatalra a holnapi ülésnapunkon kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Csárdi Antal, az LMP képviselője, interpellációt nyújtott be az energiaügyi miniszterhez: „Hulladékfeldolgozás és akkumulátorgyártás. Mit tesz a kormány?” címmel. Öné a szó, képviselő úr.

(16.10)

CSÁRDI ANTAL (LMP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Államtitkár Asszony! Tisztelt Államtitkár Urak! Tisztelt Miniszter Úr! Az akkumulátorgyártásról tudjuk, hogy óriási környezetszennyezéssel, környezeti terheléssel jár. Elképesztően hangosak, hőt árasztanak, tudjuk, hogy komoly környezetszennyezés tapasztalható a már hazánkban működő akkumulátorgyárak környékén, működésükhöz pedig egy közepes méretű magyar város teljes vízfogyasztására van szükség, miközben azt gondolom, hogy ugyanennyi szennyvizet is produkálnak.

A debreceni akkumulátorgyár esetében, ha csak a tervezett beruházás első üteme valósul meg, akkor a gyár napi vízfogyasztása napi 3300 köbméter, csúcsidőszakban akár 6 ezer köbméter lenne. Havi szinten a gyár annyit fogyasztana alapjáraton, mint 30 ezer, illetve csúcsidőben, mint 60 ezer család. Ráadásul az energiaigényük elképesztő. A nemzeti akkumulátorstratégia szerint 30 százalékkal növekszik az épülő akkumulátorgyárak miatt Magyarország energiaszükséglete, egy olyan országban, ahol a gáz 90 százalékát, a villamos energia 30 százalékát importálnunk kell. Egy nagyobb akkumulátorgyár energiaigénye akár 800 megawatt lehet, ami másfél paksi blokk termelésének felel meg. Ezeket tudjuk, ezekre többször felhívtuk a figyelmet; kérdéseinkre, észrevételeinkre érdemi választ nem kaptunk.

A magam részéről most az akkumulátorgyarmatosítás egy másik nagy problémájára szeretném felhívni a figyelmet. Szakértői megállapítások szerint minden akkumulátorból annyi hulladék keletkezik, amennyi a saját tömege. Az Európai Unió hatályos szabályozása szerint az akkumulátorok visszagyűjtése és feldolgozása az első európai uniós forgalomba hozóé, tehát a gyáré, a magyarországi akkumulátorgyáraké. Kiterjesztett gyártói garancia  ez a kulcskifejezés erre, és ez az, amiről önök láthatóan vagy nem akarnak vagy nem tudnak tudomást venni, vagy erről nem akarják tájékoztatni a nyilvánosságot. Pontosabban: erről sem akarják tájékoztatni a nyilvánosságot.

Ez a kiterjesztett gyártói garancia azt jelenti, hogy a gyártónak kell gondoskodnia az akkumulátor visszagyűjtéséről és újrahasznosításáról. Ez az újrafeldolgozás a lítium-akkumulátorok miatt nagyon nehezen járható, az Unióban jelenleg mindössze az elhasznált akkumulátorok 5 százalékát dolgozzák föl, miközben 2025-re a becslések szerint több mint 10 millió tonna elhasznált akkumulátor lesz a Közösség területén. A nem újrahasznosított mennyiség veszélyes hulladéknak minősül, gondolom, ez önöknek sem kérdés. Ez a kiterjesztett gyártói felelősség az Európai Unió szabályozása szerint tulajdonképpen annyit jelent, hogy ezt a hulladékfeldolgozást is itthon fogják elvégezni, miközben a veszélyes hulladék kezeléséhez nincs meg a megfelelő munkaerő.

Kérdésem a fentiek alapján egyszerű (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.): miért nem akadályozzák meg, hogy akkumulátorgyarmatosítás keretében Európa hulladéklerakója legyünk? Köszönöm, várom válaszát. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Változatlanul három perc a felszólalási időkeret. Tisztelt Országgyűlés! Az interpellációra Koncz Zsófia miniszterhelyettes asszony válaszol. Öné a szó.

DR. KONCZ ZSÓFIA energiaügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Azt gondolom, hogy erről a témáról az elmondottakkal szemben mi már többször tájékoztattuk a nyilvánosságot, és van egy olyan érzésem, hogy valahogy képviselő úr nem akarja tudomásul venni a tényeket, de most megismételném magamat. Az Európai Unióban mind a hatályos, mind a jövőbeni szabályozás szerint az úgynevezett kiterjesztett gyártói felelősség szabályozási elv alapján egy adott tagállamban az akkumulátorból keletkező hulladék visszavételéről és kezeléséről az köteles gondoskodni, aki az akkumulátort először forgalomba hozta, függetlenül attól, hogy hol gyártották. Azt gondolom, hogy erről már itt többször beszéltünk, de ezt megtehetjük újból és újból egyébként.

Az irányadó jogszabályok szerint a kötelezettségek teljesítése a forgalomba hozó feladata. A 2006-os uniós irányelv és a kapcsolódó hazai kormányrendelet hatálya kiterjed az elemre és az akkumulátorra, az ezekből származó hulladék átvételére, gyűjtésére, szállítására, valamint kezelésére is. Ennek megfelelően a környezeti hatásvizsgálat és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló kormányrendelet előírása szerint az akkumulátorgyárak engedélyezése során az akkumulátor gyártásakor keletkező hulladékok kezelését kell vizsgálni. Ahogy az Országgyűlésben egyébként már többször elmondtuk, Magyarországon csak a legszigorúbb környezetvédelmi szabályok szerint valósulhatnak meg beruházások, ez igaz az akkumulátorgyárak esetében is.

Arra viszont még mindig nem kaptunk választ a képviselő úr részéről, illetve gyakorlatilag a baloldali képviselőtársak részéről, hogy a DK, a Jobbik, a Mindenki Magyarországa, az MSZP, a Momentum és a Párbeszéd mellett az LMP miért vett részt 2021-ben azon az összellenzéki sajtótájékoztatón Dunaújvárosban, amelyen azért bírálták a kormányt, mert nem ott épül meg egy akkumulátorgyár. Egyébként úgy fogalmaztak, az önök frakciója, hogy döbbenetes kormányzati szándékról van szó, és nem azért, mert épül egy ilyen gyár, hanem azért, mert miért nem oda épül egy gyár. Azt gondolom, 2021, akárhogy is nézem, nem olyan távlat, amely nagyon sok időt fedezne, tehát egy nagyon rövid idő alatt egy nagyon hirtelen álláspontváltozásról van szó.

De azért arról is szót kell ejtenünk, hogy az Európai Unióban milyen tendenciákról lehet információt kapni. 2035-től az Európai Unió területén környezetbarát meghajtású autókat lehet gyártani és értékesíteni, és arra sem emlékszem, hogy önök kritizálták volna egyébként a baloldali Frans Timmermans európai zöldmegállapodásért felelős uniós biztost, amikor tömeges elektromosakkumulátor-gyártásra szólította fel az Európai Uniót.

„Az elektromos járművek a rohamosan kialakuló új globális energiagazdaság egyik hajtóerejét adják, és általuk világszerte történelmi átalakulás megy végbe az autógyártó-iparban”  mondta ezt a Nemzetközi Energia Ügynökség igazgatója. Az ügynökség nyilvántartása alapján 2022-ben világszerte több mint 10 millió elektromos autót adtak el, idén pedig 35 százalékkal növekedve, várhatóan 14 milliót fognak. Ezzel az értékesítésben az elektromos autók részesedése 18 százalék lesz.

Azt is ki kell emelni, hogy a magyar autóipar, járműipar egy nagyon-nagyon fontos gerincét adja a magyar gazdaságnak, és több százezer magyar családnak ad biztos megélhetést. Azt gondolom, hogy ma egy technológiai verseny zajlik az Európai Unión és egyébként az egész világon belül, és ebben a versenyben nagyon fontos a részvétel. Természetesen minden kérdésben pedig a környezetvédelmi szabályokat be kell tartani, úgyhogy kérem képviselő urat, hogy fogadja el a válaszomat. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen miniszterhelyettes asszony válaszát. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem Csárdi képviselő urat, elfogadjae a miniszterhelyettesi választ. Öné a szó.

CSÁRDI ANTAL (LMP): Köszönöm szépen a szót. Nem fogadom el a választ. (Derültség a kormánypárti sorokban.) Sok ténybeli tévedése van államtitkár asszonynak, tehát szeretném tájékoztatni államtitkár asszonyt, hogy amennyiben az Európai Unión kívülről érkezik az akkumulátor, akkor igaza van államtitkár asszonynak, de amennyiben ez az akkumulátor az Európai Unió területén lett legyártva, akkor az első forgalomba hozó nem az autógyár, hanem az akkumulátorgyártó cég, és kérem szépen, ennek eredményeképpen viszont minden terhelés Magyarországot fogja sújtani.

Azt gondolom, hogy kell válaszolnom a felvetéseire, hiszen nem véletlen az sem, hogy megpróbálják ellehetetleníteni a közmeghallgatás intézményét. Április 27-én jött ki az a kormányrendelet, amely kimondja, hogy az érintettek nélkül is meg lehet tartani egy közmeghallgatást (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), de ráadásul a tájékozatlansága odáig tart, hogy nem tud a Timmermans úrnak írt nyílt levelünkről. Köszönöm szépen.

Felszólalások:   104-109   110-115   116-121      Ülésnap adatai