Készült: 2024.05.10.18:10:12 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

79. ülésnap (2023.09.25.),  141-146. felszólalás
Felszólalás oka Interpelláció megtárgyalása
Felszólalás ideje 8:47


Felszólalások:   135-140   141-146   147      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! A képviselő úr elfogadta az államtitkári választ.

Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Varga Ferenc képviselő úr mint független képviselő interpellációt nyújtott be a gazdaságfejlesztési miniszterhez: „Kezdődik a vendégmunka alapú társadalom?” címmel. Tisztelt képviselő úr, a választ Fónagy János miniszterhelyettes, államtitkár úr fogja megadni. És most megadom a szót Varga Ferenc képviselő úrnak. Parancsoljon!

VARGA FERENC (független): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Önök nem is olyan régen azzal plakátolták tele az országot, hogy ha Magyarországra jössz, akkor nem veheted el a magyarok munkáját. Hát, nagy kár, hogy lehagyták akkor a mondat második felét, miszerint: hogyha Magyarországra jössz, akkor nem veheted el a magyarok munkáját, mert az Orbán-kormány azt önként odaadja neked  ugyanis ma pontosan ez a helyzet. Ahelyett, hogy a kormány európai béreket garantáló munkahelyeket teremtene a magyaroknak, inkább állami milliárdokból támogat olyan akkugyárakat és üzemeket, amelyekben főként EU-n kívüli munkavállalók, kínaiak, vietnámiak, mongolok és Fülöp-szigetekiek fognak dolgozni.

A kormány persze jól jár, mert lesz némi adóbevétel, amit majd el lehet lopni. A fideszes munkaerő-közvetítő cégek is jól járnak, mert minden vendégmunkáson komoly profitra tesznek majd szert. A távol-keleti gyártók is örülnek, bár bizonyára nem nagyon értik, hogy miért éri meg a magyaroknak magyar adóforintokból távol-keleti cégeket támogatniuk, főleg olyan munkahelyekkel kapcsolatban, ahol majd távol-keleti emberek fognak itt dolgozni, és a távol-keleti óriáscégek teszik majd zsebre a profitot. Éppen csak az akkugyárakkal tönkretett magyar városok és a jól fizető munkahelyek nélkül maradt magyarok fognak rosszul járni. Nekik ugyanis nem születnek új munkahelyek, ők nem fognak semmivel sem jobban keresni, sőt az ideérkező harmadik országbéli munkások nagy valószínűséggel még le is fogják szorítani a bérszínvonalat.

(18.40)

Megint az történik, ami 13 éve mindig: pár fideszes milliárdos jól megszedi magát, ami kárt okoz az egész országnak, kárt okoz magyar városok tucatjainak és annak a több millió magyarnak, aki végiggürcöli a hetet, a hónapot és az évet azért, hogy megéljen. A milliárdos elit további gazdagodása és a nagyvállalati profit megint kézen fogva árulja el a magyar embereket, miközben önök már üres ígéretek szintjén sem beszélnek az Európában második legalacsonyabb fizetésnek számító magyar bérek emeléséről. Önök munkaalapú társadalomról beszélnek, de valójában vendégmunka-alapú társadalmat építenek.

Tisztelt államtitkár úr, legyen szíves, mondjon nekem a Föld nevű bolygón egy olyan országot, ahol az ottani emberek adófizetői pénzéből magyar munkahelyeket támogatnak azért, hogy abban magyarok dolgozzanak és kétszer-háromszor akkora bért kapjanak, mint amit itthon kapnának! Nem tud ilyet mondani, ez nem véletlen, ugyanis nincs még egy olyan kormány a világon, amely így árulná el a saját honfitársait. Bér- és munkaügyi árnyékminiszterként egy kérdésem maradt önhöz: miért akar az Orbán-kormány vendégmunka-alapú társadalmat építeni ahelyett, hogy európai béreket biztosítanának a magyar embereknek? Köszönöm. (Taps a DK padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A válaszra megadom a szót Fónagy János miniszterhelyettes, államtitkár úrnak. Parancsoljon, öné a szó.

DR. FÓNAGY JÁNOS gazdaságfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Cyranóval szólva: „Mondhatta volna szebben, kis lovag”, de így is értem a kérdést.

A kormány foglalkoztatási politikájának eredménye, hogy 2010 óta egymillióval növekedett a hazai foglalkoztatás. Ezt, gondolom, ön sem vitatja. Az elmúlt évek során bevontuk a hazai munkaerő-tartalék jelentős részét, és a munkanélküliséget a baloldal által 11 százalékra duzzasztottról 4 százalék alá csökkentettük. A kormány a munkaerő-tartalék jelentős csökkenése miatt döntött úgy, hogy lehetővé teszi a vendégmunkások átmeneti foglalkoztatását a hiányszakmákban annak érdekében, hogy a magyar gazdaság eddigi gyors ütemű, európai felzárkóztatását ne akadályozza a munkaerő-kínálat szűkítése.

A vállalati szektor számára régóta problémát jelent a munkaerőhiány, de a helyzet egyértelműen súlyosbodott a koronavírus-járvány megjelenése óta. A munkaerőhiány mértékére jellemző, hogy az ipari szektorban működő vállalatok harmadának, a szolgáltatási szférában pedig 20 százalékának növekedését korlátozza, hogy nem találnak megfelelő munkaerőt. A tartós munkaerőhiány pedig előbb-utóbb odavezet, hogy a vállalatok kénytelenek visszafogni tevékenységüket, ami a termelés csökkenésével vagy a beruházások elmaradásával párosul. A rekordmagas foglalkoztatás és a történelmi csúcsot elért aktivitás miatt többletmunkaerő bevonása a magyar gazdaságba belső forrásból már csak korlátozott módon lehetséges, de a magyar kormánynak ez az elsődleges szempontja és nem a vendégmunkások tartós foglalkoztatása Magyarországon.

A munkaerő biztosításának egyik legfontosabb forrása a hazai potenciális munkaerő-tartalék aktivizálása és foglalkoztathatóságának javítása. Másodsorban számolni lehet a külföldről növekvő számban hazatérő és Magyarországon munkát vállalni szándékozó magyar állampolgárokkal. Vendégmunkások foglalkoztatására csak és kizárólag ezt követően, azokban a hiányszakmákban kerülhet sor, ahol a hazai munkaerő nem áll rendelkezésre. A vendégmunkásokra vonatkozó szigorú szabályozás a magyar munkaerőpiac és a magas hazai foglalkoztatás megvédését szolgálja. Az elmúlt évben rekordmagasságba ugrott a közvetlen külföldi befektetések értéke, ami a hazai GDP 4,3 százalékát tette ki. A beruházási ráta megközelítette a 30 százalékot, ami jelentősen meghaladta az uniós átlagot. Ha ehhez nem biztosítjuk a munkaerőt, akkor az új beruházások a már meglévő működő vállalkozásoktól szívják el a dolgozókat, vagy ezek a befektetések létre sem jönnének, ami a magyar gazdaság növekedését fogja vissza.

Az élénk munkaerő-kereslet és a munkaerőhiány együttesen a munkavállalók tárgyalási pozíciójának javulását eredményezi, ami a bérek alakulásában is tükröződik. 2010 óta a nemzeti valutában mért minimálbér-emeléseket tekintve Magyarország a negyedik legnagyobb mértékű növekedést érte el. Vásárlóerő-paritáson kifejezve a magyar minimálbér jelenleg a 18. helyen áll az európai rangsorban. Megköszönve megtisztelő figyelmüket, abban a nem várt esetben, ha a képviselő úr nem fogadja el a válaszomat, kérem, hogy az Országgyűlés holnap azt elfogadni szíveskedjék. Köszönöm a lehetőséget, elnök úr. (Taps a kormánypárti oldalon.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, miniszterhelyettes úr. Most megkérdezem Varga Ferenc képviselő urat, hogy elfogadjae az államtitkári választ. Parancsoljon!

VARGA FERENC (független): Természetesen nem tudom elfogadni az államtitkár úr válaszát, ugyanis van ebben az országban 230 ezer munkanélküli és 1 millió 300 ezer olyan inaktív, akikre elsősorban lehetne alapozni a magyar gazdaságot. Az ön mellébeszélése szerintem a legjobb bizonyítéka annak, hogy Magyarországnak arra a szociáldemokrata fordulatra van szüksége, amire a Dobrev Klára vezette árnyékkormány készül a kormányváltás után.

Mi szociáldemokraták vagyunk, ezért csak olyan beruházásokat fogunk támogatni, ahol európai béreket garantálnak, és legalább 90 százalékban magyar munkaerőt fognak fizetni. Mi szociáldemokraták vagyunk, ezért el fogjuk törölni az önök vendégmunkástörvényét és a kisvállalatokkal, szakszervezetekkel közösen fogjuk megalkotni az új szabályozást. A mindenható vállalati profit helyett európai béreket és nyugdíjakat, a magánkórházak és magániskolák helyett erős állami egészségügyet és oktatást, a milliárdos elit kiszolgálása helyett pedig igazságos Magyarországot szeretnénk. Erre készül a Dobrev Klára vezette szociáldemokrata árnyékkormány. (Taps a DK padsoraiban.)




Felszólalások:   135-140   141-146   147      Ülésnap adatai