Felszólalás adatai

Felszólalások:   33-42   43-58   59-90      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a módosító javaslat benyújtására holnap, azaz csütörtökön 16 óráig van lehetőség.

Soron következik a termékekre és a szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményeknek való megfelelés általános szabályairól szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/365. számon a Ház informatikai hálózatán valamennyiünk számára elérhető.

Megadom a szót Fülöp Attila úrnak, a Belügyminisztérium államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének. Parancsoljon, államtitkár úr, öné a szó.

FÜLÖP ATTILA belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszonyok és Urak! Magyarországon a fogyatékosságüggyel kapcsolatban súlyos örökség, a kommunizmus súlyos öröksége, hogy a fogyatékossággal élő embereket a társadalom elől sokszor elzárva tartották a települések szélén álló több száz férőhelyes intézményekben. Úgy gondolták, hogy ők nem vehetnek részt a társadalom mindennapi életében. Ez gátolta a fogyatékosságügyről való értelmes párbeszéd kialakítását.

Mi azt szeretnénk elérni, hogy a társadalom minél természetesebben kezelje a fogyatékosságot, és minden városban, közösségben fogadják el őket, hiszen az egész társadalmat érintő ügy ez. Attól, hogy valaki fogyatékossággal él és segítségre szorul, még értékteremtő dolgokra lehet képes, ezért a fogyatékossággal élő emberekben a lehetőséget kell látni és nem a hiányt. A fogyatékosságügy területén a siker titka a közös ügy és a közös akarat, ezért jótékonykodás helyett az önállóságra és az önértékelésre építünk.

Tisztelt Ház! A fogyatékossággal élők számára az a leglényegesebb, hogy ne üres, rosszul megfogalmazott együttérzést kapjanak, hanem segítséget ahhoz, hogy önállóan élhessenek. Ehhez a kormány részéről elsősorban az akadálymentesítés és az önálló kereset biztosításában hiszünk, ezért dolgozunk. Magyarország Kormánya elkötelezett amellett, hogy előmozdítsa olyan termékek és szolgáltatások biztosítását, amelyekhez fogyatékosságtól függetlenül minden személy a lehető legteljesebb mértékben tud hozzájutni.

Az önök előtt lévő törvényjavaslat célja, hogy a termékekre és a szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményekről szóló 2019/882-es európai parlamenti és tanácsi irányelv szabályainak átültetését biztosítsa. Az irányelv az akadálymentesításre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítését, ezáltal az akadálymentesen hozzáférhető termékek és szolgáltatások uniós belső piacon történő szabad mozgását célozza.

Az irányelv nemcsak a fogyatékos személyek, hanem minden funkcióképességében korlátozott személy, így például az idősek, a várandós nők vagy egyszerűen a csomaggal utazó személyek számára segítséget kíván nyújtani. Ennek megfelelően a törvényjavaslat a termékekre és a szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményeket fogalmaz meg, amelyek alapvetően öt főbb szempont köré épülnek.

Az első a hozzáférhetőség, ami azt jelenti, hogy a tartalmakat olyan szöveges formátumokban kell rendelkezésre bocsátani, amelyek felhasználhatók alternatív támogató formátumok létrehozására, hogy különböző módon meg lehessen őket jeleníteni.

A második az érzékelhetőség, ami azt jelenti, hogy egynél több érzékszervi csatornán keresztül a felhasználók számára érzékelhető módon kell megjeleníteni.

Harmadsorban a működőképesség. A termékek és a szolgáltatások működtetési egységeinek valamennyi felhasználó mozgástartományán belül kell elhelyezkedniük.

Negyedsorban a megértés, amely szerint a termékekkel vagy szolgáltatásokkal kapcsolatos információkat közérthető módon kell megjeleníteni. Ennek ki kell terjednie a vizuális, az akusztikus, a szóbeli és a taktilis kommunikációs elemek alternatíváinak biztosítására.

Ötödsorban pedig a vezérlés. Ennek megfelelően például el kell kerülni azt, hogy a termékhez jelentős erőkifejtéssel működtethető üzemmódokra legyen szükség, el kell kerülni, hogy a termék használata a fogyasztónak fényérzékenység miatt rohamokat okozzon. A terméknek védenie kell a felhasználó magánéletét az akadálymentességi jellemzők használata közben. Ha meghatározott időn belül reagálásra van szükség, több érzékszervi csatornán keresztül kell figyelmeztetniük a felhasználót, illetve nem tehetik szükségessé valamely akadálymentességi jellemző aktiválását ahhoz, hogy az ilyen jellemzőt igénylő felhasználó be tudja őket kapcsolni.

Tisztelt Ház! A törvényjavaslat jogszabályi kötelezettségként a továbbiakban előírja egyrészt, hogy a gazdasági szereplő  a mikrovállalkozások kivételével  kizárólag olyan terméket hozhat forgalomba és kizárólag olyan szolgáltatást nyújthat, amely megfelel a törvényben foglalt akadálymentességi követelményeknek, másrészt a gazdasági szereplő biztosítja a munkavállalók folyamatos képzését az akadálymentes termékek és szolgáltatások megfelelő biztosítása érdekében.

(10.40)

Harmadsorban: a szolgáltató a törvényben foglaltak szerint értékeli és dokumentálja, hogy az általa nyújtott szolgáltatás mennyiben felel meg az e törvény szerinti követelményeknek. A dokumentációt írásos és szóbeli formában a fogyatékos személyek számára is akadálymentesen, hozzáférhető módon nyilvánosságra kell hozni.

Tisztelt Ház! Az irányelv értelmében a jogszabály hatálya kiterjed egyrészt a 2025. június 28-a után forgalomba hozott termékekre, így a lakossági felhasználású hardverrendszerekre, az ezekhez szánt operációs rendszerekre, az önkiszolgáló terminálokra  így a fizetési terminálok, bankjegykiadó automaták, jegykiadó automaták, utasfelvételi automaták , önkiszolgáló információs terminálokra, az interaktív elektronikus fogyasztói végberendezésekre, az interaktív audiovizuális médiaszolgáltatásokhoz való hozzáféréshez használt fogyasztói végberendezésekre és az e-könyv-olvasókra. Másrészt a 2025. június 28-a után nyújtott következő szolgáltatásokra: az elektronikus hírközlési szolgáltatásokra, az audiovizuális médiaszolgáltatásokhoz való hozzáférést biztosító szolgáltatásokra, a légi, az autóbuszos, a vasúti és a vízi személyszállítási szolgáltatásoknak a városi, az elővárosi és a regionális közlekedési szolgáltatások kivételével a következő elemeire: a honlapokra, a mobileszköz-alapú szolgáltatásokra, az elektronikus menetjegyekre és az elektronikus menetjegy-értékesítési szolgáltatásokra, a személyszállítási szolgáltatásokkal kapcsolatos tájékoztatásnyújtásra, az interaktív önkiszolgáló terminálokra.

Az eddig említettekből is jól látható tehát, hogy a törvényjavaslat biztosítani kívánja az olyan széles körben használt termékek és szolgáltatások akadálymentességét, amelyek az eredeti kialakításuknak vagy a későbbi módosításuknak köszönhetően megfelelnek a fogyatékossággal élő személyek sajátos igényeinek.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszonyok és Urak! A kormányzat támogat minden olyan kezdeményezést, amely az akadálymentesítést szolgálja, és amely közelebb hozza az embereket ahhoz, hogy teljes életet éljenek az élet minden területén. Magyarország eddig is számos intézkedést hozott, amelyek ezt a célt szolgálták. A fogyatékosságügyi szakpolitika legfontosabb hosszú távú célkitűzéseit tartalmazó, 2010-2025. évekre szóló országos fogyatékosságügyi program külön fejezetet szentel a hozzáférhetőségnek, amely az épületek és szolgáltatások nem állandó, utólagos akadálymentesítését tűzi ki, hanem azt az egyetemes tervezést, amelynek az elterjesztésével előzőleg meg tudjuk ezt oldani.

A közintézmények számára a kötelező akadálymentesítést a fogyatékos személyek jogairól szóló törvény előírja. Az akadálymentesítés az utóbbi évtizedben teljesen új tartalmat nyert. Ma már nem pusztán fizikai akadálymentesítésről beszélünk, hanem úgynevezett infokommunikációs akadálymentesítésről is. Ez olyan eszközök és megoldások telepítését jelenti, amely lehetővé teszi, hogy egy-egy szolgáltatást a mozgássérült embereken túl látás- vagy hallássérült, valamint értelmi fogyatékossággal élő emberek is igénybe vehessenek. Erre a szemléletre jó példa a jelnyelvitolmács-szolgáltatás fejlesztéseként megvalósuló projekt a videótolmácsolás technikájának és módszertanának elterjesztésére. A fejlesztés a közszolgáltatások önálló, független hozzáférhetőségét javítja azáltal, hogy külső, harmadik személy jelenléte nélkül teszi lehetővé az ügyintézést.

Ugyanígy az a 4 milliárd forint keretösszegű projekt, amelynek kapcsán az országos fogyatékosügyi érdekvédelmi szervezetek bevonásával megvalósuló projektben olyan lehetőségek nyílnak ma Magyarországon látás-, hallássérült vagy értelmi fogyatékos honfitársaink számára, amelyek korábban nem voltak.

Tisztelt Ház! A mögöttünk álló évtizedben paradigmaváltás ment végbe a fogyatékossággal élő emberekkel kapcsolatos szemléletmód, sőt a fogyatékosság mibenléte tekintetében. E szemléletváltásból adódóan a modern fogyatékosságügy a fogyatékossággal élő embert nem a többségi társadalom jótékonykodására szoruló személynek tekinti, hanem a társadalom egyenrangú és egyenértékű tagjaként jogok birtokosának, aki mindenekelőtt abban számíthat a nem fogyatékossággal élő személyek segítségére, hogy életét a lehető legnagyobb, általa igényelt önállósággal élhesse.

Mindig kiemelt jelentőséggel bír, amikor az Országgyűlés fogyatékos személyeket érintő előterjesztést tárgyal. Bármilyen fogyatékosságügyet csak akkor tudunk sikerre vinni, hogyha az közös ügyként, közös akaratként jelenik meg. Kérem önöket, hogy támogassák a törvényjavaslatot. Tisztelt Ház! Köszönöm, hogy meghallgattak.

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Most a vezérszónoki felszólalások következnek. A Fidesz képviselőcsoportjának vezérszónoka Tapolczai Gergely képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

DR. TAPOLCZAI GERGELY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: (Hozzászólását jelnyelvi tolmács közreműködésével teszi meg.) Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményt a világon másodikként fogadta el Magyarország 2007-ben. Ha az ahhoz kapcsolódó fakultatív jegyzőkönyvvel együtt nézzük, akkor a világon elsőként ratifikálta Magyarország ezt az egyezményt.

Az egyezmény több alapelvet is rögzít. Abból az egyik legfontosabb alapelv pedig a hozzáférhetőség, illetve az egyezményt aláíró államok vállalják, hogy meghoznak minden megfelelő jogalkotási, közigazgatási és egyéb intézkedést a jelen egyezményben foglalt jogok végrehajtása érdekében, beleértve azt is, hogy megfelelő intézkedéseket hoznak a megfelelő, akadálymentes és egyenlő esélyű hozzáférés érdekében.

Ehhez kapcsolódik a termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményekről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv, amely 2019. június 27-én lépett hatályba. Az irányelv implementációs kötelezettséget ró a tagállamokra a benne foglalt rendelkezések végrehajtására. Az irányelvet átültető jogszabályi rendelkezések a tagállamokban 2025. június 28-ától alkalmazandók. A szolgáltatók számára ettől eltérően 2030. június 28-ig átmeneti időszakot biztosítanak. Ehhez igazodik az előttünk lévő törvényjavaslat is, ugyanis az irányelv szerint az akadálymentességi követelményeket oly módon kell bevezetni, hogy az a gazdasági szereplők és a tagállamok számára is a lehető legkevesebb teherrel járjon.

Látni kell azt is, hogy a fogyatékossággal élő személyek száma az előrejelzések szerint jelentősen emelkedni fog. Ezzel jár az akadálymentes termékek és szolgáltatások iránti kereslet növekedése, ami már jelenleg is magas.

Egy olyan környezet, ahol a termékek és a szolgáltatások jobban hozzáférhetők, befogadóbbá teszi a társadalmat és elősegíti a fogyatékossággal élő személyek önálló életvitelét.

Az irányelv célja, hogy hozzájáruljon a belső piac megfelelő működéséhez, illetve fokozza az akadálymentes termékek és szolgáltatások elérhetőségét a belső piacon, valamint javítsa a fontos és szükséges információk hozzáférhetőségét.

Az irányelv támogatja a fogyatékossággal élő személyek teljes körű és egyenlő társadalmi részvételét az érintett termékekhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása által.

Az irányelvben rögzített kötelezettségek szükségessé teszik az akadálymentesség követelményeinek meghatározását, valamint az akadálymentesség folyamatos fenntartását.

A termékek és szolgáltatások hozzáférhetősége kapcsán az egyik legfontosabb és legtöbbet emlegetett elv az egyetemes tervezés elve. Ez a termékek, a környezet, a programok és a szolgáltatások olyan tervezését jelenti, amely lehetővé teszi, hogy azok minden ember számára a lehető legnagyobb mértékben hozzáférhetőek legyenek.

(10.50)

Ennek megfelelően az irányelv is az akadályozottságot veszi alapul. Így nemcsak speciálisan a fogyatékos személyek, hanem, minden funkcióképességében korlátozott személy, például az idősek, a várandós nők vagy csomaggal utazó személyek számára is segítséget kívánt nyújtani.

A törvényjavaslat is ezt segíti elő, amikor megfogalmazza: a termékeket úgy kell megtervezni és előállítani, hogy a fogyatékos személyek előreláthatólag a lehető legnagyobb mértékben igénybe tudják venni azokat; továbbá lehetőség szerint a termékeken belül vagy a terméken akadálymentesen hozzáférhető információkat kell mellékelni a működésükről és az akadálymentességi jellemzőikről. Rögzíti továbbá, hogy annak érdekében, hogy a szolgáltatásokat a fogyatékossággal élő személyek a lehető legnagyobb mértékében igénybe vehessék, biztosítani kell a szolgáltatás nyújtása során használt termékek akadálymentességét, és tájékoztatást kell nyújtani a szolgáltatás működéséről, valamint az akadálymentességi jellemzőikről és a támogatást segítő eszközökkel, illetve támogató funkciókkal való együttműködési lehetőségekről.

A törvényjavaslat kapcsán szeretném elmondani, hogy az irányelv alapján ez egy kerettörvény lesz, tehát a továbbiakban az érintett ágazatok saját jogszabályokat hoznak létre majd az irányelvben foglaltak alapján.

Szeretném hangsúlyozni, óriási mérföldkövet jelent a fogyatékosságügy területén, hogy a törvényjavaslat személyi hatálya körében megjelölt gazdasági szereplők és azok munkavállalói is megismerhetik a fogyatékossággal élők igényeit és szempontjait, és magát az akadálymentesítés végrehajtásának folyamatát is, hiszen a törvényjavaslat elfogadása esetén a gazdasági szereplő  a mikrovállalkozások kivételével  kizárólag olyan terméket hozhat forgalomba, és kizárólag olyan szolgáltatást nyújthat, amely megfelel a törvényben foglaltak akadálymentességi követelményeknek. Illetve a gazdasági szereplő biztosítja a munkavállalók folyamatos képzését az akadálymentes termékek és szolgáltatások megfelelő biztosítása érdekében.

Mielőtt képviselő lettem volna, a siket és nagyothalló személyek országos érdekvédelmi szervezetének ügyvezetője voltam, jelenleg pedig ugyanennél a szervezetnél elnökségi tag vagyok. Ebbéli minőségemben is üdvözlöm azt, hogy a törvényjavaslat kifejezetten említi az érdekképviseleti szervezetekkel való együttműködést. Továbbá mint siket és jelnyelvhasználó érintett személy, fontosnak tartom, hogy a tervezet kitér külön a jelnyelvre mint az akadálymentesítés egyik elemére is.

Nagyon fontos és pozitív, előremutató, hogy a termékek és bizonyos szolgáltatások akadálymentesítésére vonatkozóan, a gazdasági szereplők kötelezettségének ellenőrzésére a törvénytervezet kijelöl egy hatóságot, mivel ez növelheti a jogbiztonságot és a jogtudatosságot. Egyértelművé teszi, hogy mulasztás esetén hol lehet kérelmet benyújtani. Különösen fontos ez a hátrányos helyzetű vagy akadályozott társadalmi csoportok számára.

Itt lenne egy észrevételem. A törvénytervezet 8. § (3) bekezdése szerint, idézem: „Ha az ellenőrzés eredményeként az ellenőrző hatóság megállapítja, hogy a szolgáltatás nem felel meg az akadálymentességi követelményeknek, figyelmeztetést tartalmazó döntésében felhívhatja a jogsértő gazdasági szereplőt a jogszabályok betartására, valamint egyeztetést kezdeményez arról, hogy az érintett gazdasági szereplő milyen határidővel vállalja az ellenőrzéssel megállapított hiányosságok kezelését.” Javasolnám, hogy az ellenőrző hatóság ne felhívhassa a jogsértő gazdasági szereplőt, hanem felhívja azt a jogszabályok betartására, hiszen a jogszabályokat betartani kell, és nem csak betarthatjuk, ha akarjuk. Bárkiről is legyen szó, a hatóság hívja fel a jogsértés megszüntetésére és a jogszabály betartására.

Továbbá fontosnak tartom, hogy a törvénytervezet szerinti megfogalmazásban a közérthető információt pontosabban kellene definiálni, hiszen mindenkinek mást jelent a közérthető információ; értelmi fogyatékossággal élőknek a könnyen érthető kommunikáció, az információ a fontos, míg az autizmussal élőknek inkább a szimbólumokkal bemutató, jól értelmezhető ábrasor segíti elő az információk megértését.

Végül néhány gondolat a mikrovállalkozásokkal kapcsolatban. Az irányelvben és a törvényjavaslatban rögzített definíció szerint a mikrovállalkozás olyan, tíz főnél kevesebb személyt foglalkoztató vállalkozás, amelynek éves árbevétele nem haladja meg a 2 millió eurót. A korlátozott versenyképességük, az aránytalan adminisztratív terhek miatt az irányelv szerint is mentesülnek az irányelv szerinti követelmények alól, így a törvényjavaslat is mentesíti a hazai mikrovállalkozásokat.

Ugyanakkor az irányelv megfogalmazza azt is, hogy valamennyi mikrovállalkozást ösztönözni kell olyan termékek gyártására, behozatalára vagy forgalmazására, valamint olyan szolgáltatások nyújtására, amelyek megfelelnek az ezen irányelv szerinti akadálymentességi követelményeknek, annak érdekében, hogy javuljon versenyképességük és növekedési potenciáljuk a belső piacon. A tagállamoknak ezért iránymutatással kell szolgálniuk, és eszközöket kell biztosítaniuk a mikrovállalkozások számára, hogy elősegítsék az ezen irányelvet átültető nemzeti intézkedések alkalmazását. Ezzel kapcsolatban fontosnak tartanám, hogy a törvényjavaslat valamilyen formában utaljon erre is, vagy fogalmazza meg célként, hogy az akadálymentességi követelmények alóli felmentés mellett segíti, ösztönzi a kisvállalkozásokat abban, hogy ők is részesei lehessenek ennek a piaci szegmensnek, szélesítve a társadalom befogadókészségét.

Összefoglalva: nagyon fontos és előremutató törvényjavaslat van előttünk, amely elfogadása esetén, bár csak 2025-ben lép hatályba, időt adva az érintetteknek a felkészülésre, reményeink szerint jelentős számú gazdasági szereplőt fog bevonni az akadálymentesítés, az egyenlő esélyű hozzáférés világába, ezáltal is kiszélesítve az akadálymentes termékek és szolgáltatások palettáját, és elősegítve a fogyatékossággal élő személyek és egyéb társadalmi csoportok önálló életvitelének, illetve életminőségének további javítását.

A Fidesz-frakció nevében a törvényjavaslat elfogadását, illetve a javaslataim esetleges figyelembevételével ugyanezt támogatom.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! A DK képviselőcsoportjának vezérszónoka Gréczy Zsolt képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

GRÉCZY ZSOLT, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Hadd kezdjem azzal, hogy itt az előterjesztő részéről elhangzott egy megjegyzés, hogy a kommunizmus öröksége. Hát, a Horthy-korszak sem arról volt híres, hogy különösen akadálymentessé tette volna a fogyatékkal élők mindennapjait. Tehát szerintem ez egy nemesebb ügy annál, mintsem hogy aktuálpolitikai, esetleg rosszindulatú mondatokat belekeverjünk.

(11.00)

Olyan javaslat van az Országgyűlés előtt, amely uniós szabályozás, és alkalmazni kell a magyarországi jogrendbe és viszonyok közé. A termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményeknek való megfelelés általános szabályairól szóló törvényjavaslat célja, hogy az Európai Unió belső piaca harmonikusabban működjék, illetve segítse az üzleti vállalkozásokat, a fogyatékossággal élő embereket és az időseket. Az elöregedő társadalomban, és ez a magyar társadalomra is igaz, ez a fajta életkönnyítés, jogszabályi parancs a mindenkori kormánynak és minden jóérzésű embernek érzelmi kötelessége.

Fontos, hogy a számítógépek és operációs rendszerek vagy például a bankjegykiadó automaták, jegykiadó, utasfelvételi automaták, interaktív, önkiszolgáló információs terminálok, okostelefonok, digitális televíziók, ekönyvek, ekereskedelem, sürgősségi hívások például a 112-es segélyhívóra, a személyszállítás igénylése még szélesebb körben hozzáférhető és egyszerűbben kezelhető legyen. Biztosítani kell a hozzáférést e szolgáltatásokhoz a korábbinál szélesebb körben.

De lássuk, miről is van szó pontosan! Az akadálymentesítés alapvető értelmezése szerint a fizikai, szellemi és érzékszervi fogyatékkal élők számára olyan környezet kialakítását jelenti, amely segíti korlátok nélküli közlekedésüket, tájékozódásukat és általában minden olyan tevékenység elvégzését, amelyben fogyatékosságuk miatt akadályoztatva vannak. Ez mindannyiunk hasznára lehet, azoknak is, például az otthonápolóknak, akik fogyatékos embereket gondoznak, ápolnak. Figyelembe kell venni, hogy más segítségre van szüksége egy gyengénlátó vagy vak embertársunknak, és más kell egy rosszul halló embertársunknak.

Magyarországon ma legkevesebb 300 ezer embertől vonjuk meg a web akadálymentes böngészésének lehetőségét. A www.-rendszer milliárdnyi honlapja közül alig 20 százalék alkalmazkodik és teremt lehetőséget a teljes körű böngészéshez, a szolgáltatás igénybevételéhez. Hogy akik minket néznek, értsék: arról beszélünk, hogy lehessen nagyobb egy betű, lehessen állítani a fényerőn, legyen felolvasó program, történjen meg a videók feliratozása vagy a hang kikapcsolásának a lehetősége, egy telefonszámra kattintással legyen automatikus egy hívás, hogy ne kelljen ezt a számot megjegyezni vagy valahova kimásolni és így tovább. Egy taxi hívása, egy jegy vagy bármilyen termék megrendelése, akár webshopban a vásárlás megkönnyítése olykor az élet megkönnyítését is jelenti, és ezt a Demokratikus Koalíció is kiemelten fontosnak tartja.

Fontos, hogy ezekhez az átalakításokhoz támogatást lehessen kapni, hogy ez az átalakítás, az akadálymentesítés ne kerüljön túl sok pénzbe a cégek, szolgáltatók számára. Adott esetben az akadálymentesítés a közlekedés, de akár egy megvásárolt terméknek a csomagolása is lehet, és akadálymentesen letölthetőnek kell lennie minden dokumentumnak, egy számlának is.

Az uniós törvény azt magában foglalja, hogy az akadálymentesítést folyamatosan ellenőrizni kell, képzést kell biztosítani e honlapok elkészítéséhez, de a hívásfogadó központok alkalmazottjai számára is. A kormány kötelessége, hogy kijelölje az ezt ellenőrző szervezetet, és összhangban kell lenni az irányelv előírásaival és azzal is, hogy a törvényjavaslat egy meglehetősen távolinak tűnő, 2025. június 28-ai hatálybalépést ír elő. Ez lehetőséget teremt az átalakításra, de csak elsőre tűnik távoli céldátumnak.

Tekintettel arra, hogy minden interneten szolgáltató, bármit eladó cég honlapjának akadálymentesnek kell lennie, nem kis feladat lesz ennek a munkának az elvégzése, ráadásul az Unió bizonyos bevétel alatt és tíz főnél kevesebbet foglalkoztató mikrocégekre nem fogalmazza meg ezt az elvárást. Érdemes lenne a kormánynak figyelembe venni, hogy őket is bevonják ebbe a körbe. Ez piaci lehetőséget teremtene a számukra, és semmilyen olyan kritérium nincs, hogy egy fogyatékkal élő egy mikrocéggel ne kerülhetne kapcsolatba, amikor szüksége van egy ilyen szolgáltatásra.

A Demokratikus Koalíció szerint ezt a munkát el kell végezni, haladéktalanul el kell kezdeni, és az ehhez szükséges emberi, technikai és anyagi erőforrásokat a kormánynak biztosítania kell. Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzéki sorokból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A KDNP képviselőcsoportjának vezérszónoka Nacsa Lőrinc képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Ritka pillanat, egyetértek Gréczy Zsolttal, nem egy politikai vitára jöttünk ma ebben a napirendben össze. Volt már ma számos olyan, és talán lesz is még, amelyben politikai vitát tudtunk folytatni, de ez egy olyan, szerintem pártokon és országgyűlési patkón felül álló ügy, amely fontos, hogy a támogatásunkat élvezze. Mi elkötelezettek vagyunk a megváltozott munkaképességű honfitársaink helyzetének, életminőségének és munkaerőpiaci lehetőségeinek a javításában. Meggyőződésünk, hogy megváltozott munkaképességű társaink ugyanolyan értékes és fontos részei a társadalomnak, mint az ép és egészséges emberek.

A Fidesz-KDNP-kormány eddig is sokat tett a megváltozott munkaképességű emberek életkörülményeinek javítása és mindennapi boldogulásuk elősegítése érdekében. Például 2020-ban fogadta el az Országgyűlés a magyar jelnyelvről szóló törvénymódosítást, amely pozitív változás nagy segítséget jelent a siket és nagyothalló, megváltozott munkaképességű munkavállalók életében. Annak érdekében, hogy a megváltozott munkaképességű honfitársaink ne szoruljanak ki a társadalomból, ne érezzék magukat kirekesztve, nagymértékben szükség van az elfogadásukra és támogatásukra a társadalom részéről. Ebben az elfogadásban és beilleszkedésben, illetve visszailleszkedésben nagy szerepe van annak, hogy a megváltozott munkaképességű emberek is dolgozhassanak, lehetőségeikhez és képességeikhez képest aki tud, az minél nagyobb számban vegyen részt közülük is a munka világában.

Ahogy a többségi társadalom számára igaz, úgy a megváltozott munkaképességű emberek körében is igaz: ha munka van, minden van, ha munka nincs, semmi nincs, ezért járulékkedvezményekkel, adókedvezményekkel, rehabilitációs programokkal segítjük a megváltozott munkaképességű embereket.

A Magyarországon élő mintegy 360 ezer aktív korú, megváltozott munkaképességű személy mintegy 44 százaléka, 155 ezer fő végez keresőtevékenységet, ami jelentős bővülés a 2011. évi 18 százalékhoz, a 65 ezer főhöz képest. Tehát a nemzeti kereszténydemokrata kormányzás alatt több mint a duplájára nőtt a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatása, ugyanakkor az aktív korú, megváltozott munkaképességű személyek több mint 50 százaléka még most sem dolgozik.

Kiemelt cél a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási szintjének bővítése, erről Pintér Sándor miniszter úr a miniszteri meghallgatásán is bővebben beszélt. Célként tűzte ki a következő négy évben a Belügyminisztérium számára, a terület vezetése számára és az egész kormányzat számára, hogy ebben előrelépést tudjunk felmutatni.

Az előttünk fekvő törvényjavaslattal egy újabb lépést tudunk megtenni fogyatékossággal élő embertársaink érdekében azáltal, hogy átültetjük a magyar jogrendbe az Európai Unió akadálymentességi követelményeiről szóló 2019. április 17-ei 2019/882 európai parlamenti és tanácsi irányelvét. Az irányelv az akadálymentesítésre vonatkozó tagállamok jogszabályainak közelítését, ezúttal az akadálymentesen hozzáférhető termékek és szolgáltatások uniós belső piacon történő szabad mozgását célozza. Az irányelv nemcsak a fogyatékos személyek, hanem minden, funkcióképességében korlátozott személy, idősek, várandós nők, csomaggal utazó személyek és a többi számára is segítséget kíván nyújtani.

A jogszabálytervezet kerettörvényként tervezi átültetni az irányelv tartalmát a hazai jogrendbe. Az irányelvet átültető jogszabályi rendelkezések a tagállamokban  ezért mondom Gréczy képviselő úrnak, hogy minden tagállamban  2025. június 28-ától alkalmazandók, nemcsak nálunk, hanem egy általános uniós irányelvként lép ekkor hatályba. A jogszabály hatálybalépését követően a gazdasági szereplő kizárólag olyan terméket hozhat forgalomba, és kizárólag olyan szolgáltatást nyújthat, amely megfelel a törvényben foglalt akadálymentességi követelményeknek.

A gazdasági szereplő biztosítja a munkavállalók folyamatos képzését az akadálymentes termékek és szolgáltatások megfelelő biztosítása érdekében. A szolgáltató a törvényben foglaltak szerint értékeli és dokumentálja, hogy az általa nyújtott szolgáltatás mennyiben felel meg az e törvény szerinti akadálymentességi követelményeknek. A dokumentációt írásos és szóbeli formában, a fogyatékkal élő személyek számára is akadálymentesen hozzáférhető módon nyilvánosságra kell hozni.

A törvényjavaslat rendkívül fontos, a fogyatékkal élő emberek mindennapjait érintő akadálymentességi követelmények keretszabályait kívánja létrehozni, így ezt a KDNP-frakció támogatni fogja. Köszönöm a lehetőséget. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A Jobbik képviselőcsoportjának vezérszónoka, tisztelt Ház, Z. Kárpát Dániel képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó. (Nacsa Lőrinc a szakértői páholy felé indul.)

Z. KÁRPÁT DÁNIEL, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Fogjuk meg ezt a kegyelmi pillanatot, és remélem, hogy Nacsa képviselőtársunk is velünk marad, mert most éppen meg szeretném dicsérni. Remélem, hogy ez az a törvényjavaslat, amelyben a parlament minden pártja és remélem, hogy minden képviselője egyet tud érteni.

Én egy kicsit keserű vagyok, hogy őszinte legyek. Egy rettenetesen fontos témáról beszélünk, ugyanakkor uniós irányelv és uniós döntések átültetéséről, és valóban egy nagyon bőkezű határidővel történik mindez.

(11.10)

Azt látjuk ezenközben, hogy azért Magyarországon egy nagyon súlyos probléma és nagyon drámai helyzet áll fenn, és nemcsak a megváltozott munkaképességűek köreiben, hanem általában a valamilyen fogyatékossággal élő honfitársaink tekintetében, de szélesebb körben ideérthetjük egyébként gyermektől az aggastyánig nagyon széles társadalmi csoportok problémáit. Jellemzően akkor beszélünk ezekről, amikor egy külföldön elhatározott uniós irányelv átültetése vagy döntés keresztülvezetése történik meg. Miközben a mindennapokban ezek a honfitársaink velünk élnek, és azok az elképesztő problémák, amikkel szembesülnek, a legtöbbünk számára a legnagyobb empátiával is talán néha befogadhatatlanok, hiszen itt azért kőkemény élethelyzetekről van szó, de mégiscsak óvnám magunkat attól, hogy kizárólag a megváltozott munkaképességűekre szűkítsük le ezt a kört, amiről beszélünk, az egyáltalán nem csak róluk szól.

Egyetértek Nacsa Lőrinccel abban, hogy jó, ha a megváltozott munkaképességűek körében az aktív keresőtevékenységet folytatók aránya növekszik. Akkor jó ez, ha ez nem egy kőkemény, szigorú kényszerből történik, hanem, mondjuk, motivátorok és különböző, erre bátorító eszközök, kedvezmények által történik mindez. Ugyanakkor szeretném önöket figyelmeztetni arra, hogy nagyon sok esetben a mai döntéseink döntik el, hogy a későbbiekben valakiből egy aktív keresőtevékenységre képtelen, fogyatékos honfitársunk válik, vagy éppen tud magának, mondjuk, speciális nevelési igényű gyermekként a megfelelő foglalkoztatás és fejlesztési évek után olyan keresőtevékenységet találni, amivel Nacsa Lőrinc statisztikáját tudja gazdagítani. Tehát nem tehetjük meg azt, hogy az intézményrendszerre, a fejlesztési hálózatra nem fordítunk elegendő pénzt, és várunk, várunk, várunk, és úgy gondoljuk, hogy majd magától ezek a százalékos értékek javulni fognak, ez nincs így.

Én kimondottan a költségvetési vitában a speciális nevelési igényű gyermekek fejlesztő intézményrendszere számára 1, azaz egyetlen százalékot kértem önöktől. Nem kaptam még erre reakciót, és bízom benne, hogy ebben a vitában, amikor beszélünk cégek számára kirótt kötelezettségekről  egyébként többnyire helyes kötelezettségekről , beszélünk arról, hogy egy webshop vagy egy internetes oldal hogy működjön  és helyes, beszéljünk ezekről , mégsem beszélünk eleget a mindenkori kormány felelősségéről és a költségvetési döntéseiről.

Amikor 1 százalékot kértem, mire gondoltam? Megnéztük az áfabevételi várakozásokat, ez több mint 1600 milliárddal több lesz, mint az előző évben. Azt mondtuk, hogy ennek a 10 százalékát kérjük a gyermeket nevelő családok kedvezményezése számára, tehát az alapvető élelmiszerek mellett a gyermeknevelési cikkek áfatartamának csökkentésére. Folytassuk le a vitákat, hogy az áfacsökkentés milyen eszköz, hogy lehet garantálni, hogy abból árcsökkenés is váljon, én nyitva állok ezekre a vitákra, és nyitott vagyok ezek tekintetében. De azt látom, hogy 10 százalékot kértünk, nem a kasszában lévő pénzből, hanem a pluszból, amit pluszban tetszenek beszedni, és még 1 százalékot kértünk  súlyos milliárdokról beszélünk egyébként ez esetben is  a speciális nevelési igényű gyermekeket fejlesztő intézményrendszer korszerűsítésére, a benne dolgozók premizálására és tisztességes juttatásainak szavatolására.

Én családi érintettség okán tökéletesen látom, hogy ennek az intézményrendszernek milyen hiányosságai vannak. Tökéletesen látom azt, hogy amikor egy pedagógiai asszisztenstől vagy egy gyógypedagógustól azt várják el, hogy a pályán maradjon, ezt nem lehet 180 ezer forintos fizetéssel elvárni; még a 9-40 ezer forintos, eltérítésre alkalmas pluszpénzek odaítélésével sem lehet. Ha ebbe az intézményrendszerbe nem fektet Magyarország Kormánya több pénzt és elegendő pénzt, akkor még jobban kiürül ez az intézményrendszer, még kevesebb figyelem jut egy gyermekre, de ha elmennek egy átlagos oktatási konferenciára Északkelet-Magyarországon, kiderül, hogy van, hogy hatosával hordanak gyerekeket logopédiai foglalkoztatásra, hetente egyszer fél órára. Ennek a hatékonyságát mindenki saját maga fel tudja becsülni. És ha ezek a gyermekek nem kapják meg a számukra szükséges törődést, foglalkozást, akkor felnőttkorukban megjelennek ebben a statisztikában a legjobb esetben, míg rosszabb esetben kimaradnak belőle, és nyilván szociális transzferekre fognak szorulni egész életükben.

Azt szeretném mindebből kihozni, hogy nagyon komoly felelősségünk van abban, hogy ezek a honfitársaink megkapnake minden segítséget a legfontosabb, legszenzitívebb években, és egyetértek önökkel abban, hogy minden honfitársunk e tekintetben figyelmet érdemel.

Az uniós döntés, ugye, a 10 fő alatt foglalkoztató cégek esetében nem fogalmaz meg szigorú kötelezettségeket, ugyanakkor javaslom önöknek annak a végiggondolását, hogy ha bármilyen formában, akár egy látássérült személy, akár más fogyatékossággal élő találkozik, mondjuk, mikrocégek, kisvállalkozások weblapjaival, áruházaival s a többivel, akkor terjesszük ki azokat a követelményeket, amelyek az ő akadálymentesített ügyintézését és különböző lépéseit lehetővé teszik.

Ugyanakkor azt is láthatjuk, hogy sokkal szélesebb körben valóban elhangzott, hogy az otthonápolás és minden egyéb társadalmi szféra felé ki kellene nyitni ezt a vitát. Én belátom önkritikusan, hogy ez a javaslat és ennek az általános vitája szétfeszítené ezeket a kereteket, nem feltétlenül alkalmas erre, de kérem Magyarország Kormányát arra, hogy folytassuk le ezeket a vitákat, ne csak a megváltozott munkaképességűek életkörülményeire koncentráljunk. Ez nagyon fontos terület, de egy részterület a nagy egészet illetően. Adja meg minden segítségre szoruló honfitársunk számára azt a támogatást, amit egyébként alanyi jogán megérdemel minden honfitársunk, és egy kicsit bátrabban fogalmazzon meg adott esetben többletkövetelményeket fogyatékossággal élő honfitársaink érdekében.

Több százezer emberről beszélünk. Valóban tarthatatlan az, hogy a különböző internetes oldalak esetében még mindig arról kell vitatkoznunk, egyébként az internetkorszak közepén, hogy ezek a különböző megfogalmazott követelmények teljesülneke vagy sem. Tehát egy kicsit több bátorságot kívánok a kormánynak. Ne csak az uniós irányelvek után menjünk, hanem helyezzük ezeket a kérdéseket érdeklődésünk homlokterébe, és sokkal bátrabban, sokkal többször beszéljünk róluk. Köszönöm a figyelmet.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Az MSZP képviselőcsoportjának vezérszónoka Vajda Zoltán képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

VAJDA ZOLTÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, kedves elnök úr. Tisztelt Kollégák! Megpróbálok szokásomtól eltérően lassabban és kevésbé hadarva beszélni, hogy a jeltolmács-kolléganő is tudja követni az ütememet.

Valóban, ez egy csodálatos pillanat, amikor, azt hiszem, hogy közösen fogunk tudni szavazni. Én a magam részéről alig várom, hogy a KDNP-frakció szavazási magatartását kövessem ennek a törvénynek a szavazásánál. (Nacsa Lőrinc közbeszól.) Nacsa kolléga mondja, hogy máskor is kövessem, hát csak akkor, ha az ország érdekeit szolgálnák  többséggel nem , de ezt most ne nyissuk ki ennél a törvénynél. Abszolút alig várom, hogy egy bazi nagy igent nyomjak majd erre.

Ugyanakkor azért egy apró, talán hangsúlybeli pontosítás vagy egy hangsúlybeli észrevételem hadd legyen! Igazából államtitkár úr bevezetőjében ugyan hallottam én is olyan szavakat, amit Gréczy kolléga mondott, hogy nem biztos, hogy idevalóak, de van egy, amit kevésbé hallottam, és szerintem érdemes, hogy a Ház előtt is azért ezt így részleteiben elmondjuk tartalmilag csak azt a pontosítást, hogy az Európai Unió és az Európai Parlament irányelvéről van szó, amely az apropóját adja ennek a törvényjavaslatnak. Én kevésszer hallottam államtitkár úr szájából elhangozni azt, hogy Európai Unió és Európai Parlament. Nem kell félni ezt kimondani, nem fájdalmas szerintem.

Mi történt itt? Az Európai Parlamentnek volt a strasbourgi plenáris ülése, és ott fogadta el az európai akadálymentesítési irányelvet, amely szerint az infrastrukturális fejlesztések mellett technikai eszközöket és szolgáltatásokat is elérhetővé kell tenni az Európai Unióban mintegy 80 millió, fogyatékossággal velünk élő polgártársunk számára. Az európai akadálymentesítési irányelvnek célja az is, hogy egyes, főként digitális termékek esetében megszüntesse a belső piaci akadályokat. Itt mondok példát, hogy a számítógépek, operációs rendszerek, okostelefonok és e-könyvek, a digitális televíziózáshoz kapcsolódó eszközök és az e-kereskedelem, a közlekedéshez kapcsolódó és banki szolgáltatások, tévéközvetítések és telefonszolgáltatások válnak a jövőben fokozatosan akadálymentessé. Mondok példát, mondjuk, az e-könyv-olvasóknak a szöveget beszéddé átalakító technológiával kell rendelkezniük. Ez az új európai uniós irányelv amellett, hogy javítani fogja a fogyatékkal élők mindennapi életét, ösztönözni kívánja a vállalkozásokat is, hogy innovatív termékeket és szolgáltatásokat nyújtsanak mindenki számára.

Csak egy apró lábjegyzet ehhez az irányelvhez, és lényegében ezzel be is fejezem a hozzászólásomat: ez az irányelv arról szól, hogy az uniós tagállamok követelményét egységesítsék, és az uniós belső piac működésének elősegítéséhez szolgáló szabályokat ültessék át.

(11.20)

Csak halkan jegyzem meg, hogy itt a határidő kapcsán 2022. június 28-ára jelölték ki a hatálybalépést. Értem, hogy 25e, de az elfogadása ’22. június 28-a, és ha az órámra nézek, az éppen tegnap volt, de annyi baj legyen, hogy európai uniós tagállamként így éppen az utolsó pillanatban vagy az utolsó pillanat után sikerül a jogszabály hazai jogrendbe történő átültetése. Én nagyon remélem, hogy a hazámat jelenleg vezető kormány részéről ennél nagyobb szemtelenség az uniós egység megbontására nem várható. Hogyha egy napot késünk vagy néhány napot késünk, ennél nagyobb baj ne legyen az uniós egység szempontjából.

És végül annyit szeretnék még mondani, Gréczy kolléga jelezte, hogy szerinte nem odaillő szavak voltak államtitkár úr expozéjában. Én egy másikat hallottam az elején, többször is. Ön konzekvensen fogyatékosokról beszélt. Szerintem vigyázzunk a szavakra, ők nem fogyatékosok, hanem fogyatékkal velünk élő embertársak vagy segítséggel velünk élő embertársaink. Legalább ebben a témában tegye meg azt, hogy pontosan fogalmaz, kedves államtitkár úr, annál is inkább, mert szerintem a szavaknak ereje van, és vigyázni kell erre.

Ha megengednek végül egy pár mondatos személyes történetet, hogy miért is fontos, hogy hogyan viszonyulunk a fogyatékkal élő embertársainkhoz. Viszonylag kisgyerek voltam én a nyolcvanas évek elején, és talán 6-7 éves lehettem, amikor egy nagyon kedves családi jóbarátunkkal, családdal elmentünk közösen egy étterembe vacsorázni. Egyébként ott a kedves anyuka, Éva néni kerekesszékben élt, gyermekbénulásban vesztette el azt a képességét, hogy a lábát tudja mozgatni, úgyhogy kerekesszékben élt, és így mentünk el egy étterembe, ahol mindnyájan rendeltünk a pincérnél vacsorát, és Éva néni maradt utoljára. A pincér megkérdezte a többiektől: és ő mit kér? 6-7 éves voltam  ez a szüleim anekdotája , és én akkor hangosan felkiabáltam: csak a lába nem működik Éva néninek, a szája működik!

A fogyatékossággal velünk élő embertársaink ugyanolyan embertársaink, akiknek lehet, hogy valamelyik része nem működik, de egyébként ugyanúgy óvni kell őket. Úgyhogy kérem, államtitkár úr, hogy ne hívja fogyatékosnak a fogyatékkal velünk élő embertársakat. Egyébként pedig, mint jeleztem, alig várom, hogy Nacsa kollégával közösen majd igent nyomjak erre a törvénymódosításra. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ezzel a vezérszónoki felszólalások végére értünk.

Most van lehetőség kétperces felszólalásokra. Tapolczai Gergely képviselő úr kért szót, parancsoljon!

DR. TAPOLCZAI GERGELY (Fidesz): (Hozzászólását jelnyelvi tolmács közreműködésével teszi meg.) Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Ez valóban egy kegyelmi pillanat, kegyelmi téma, ahogy többször is elhangzott a korábbiakban az elmúlt évek során. Ez olyan téma, ami nem egy baloldali vagy jobboldali téma, hanem az Országgyűlés minden frakcióján, illetve a frakciókon felül álló téma. Ebben mindannyian egyetértünk.

Elhangzott olyan kijelentés Z. Kárpát Dániel képviselőtársamtól, hogy drámai a helyzet. Az adott pillanatot, az adott helyzetet, az adott elvárásokat nézve lehet mondani, hogy így vagy úgy, milyen rossz a helyzet, milyen nehéz a helyzet, de én mint érintett személy, azt szoktam mondani, hogy ha visszatekintünk 20-30 évvel ezelőttre, hogy honnan indultunk, akkor azt lehet mondani, hogy fényévekkel jobb a helyzet most, mint 30 évvel ezelőtt volt. Én tudom, hogy miről beszélek, higgyék el! Nagyon sok fogyatékossággal élő sorstársam szintén tudja, hogy miről beszélek.

Elhangzott az Európai Unióval kapcsolatos megfogalmazás Vajda Zoltán képviselőtársamtól is. Merem állítani, hogy Budapest és Magyarország nagyon sok területen előrébb jár e tekintetben, mint más európai uniós tagországok, például a közlekedésben. Budapest messze a legakadálymentesebb; messze akadálymentesebb, mint például Brüsszel.

A médiaszolgáltatásokat tekintve például a feliratozás, a tolmácsolás tekintetében nagyon sok országnál jobban áll Magyarország. Tehát nagyon sok tekintetben sokkal előrébb járunk; és az időm lejárta miatt később fogom folytatni a hozzászólást.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Erre nincs lehetőség, képviselő úr, hogy ismételten szót adjak a kétperces felszólalása után, mert egy frakcióból egy blokkban csak egy képviselőnek van erre lehetősége. Tehát ezen csak akkor tudnánk segíteni, hogyha valaki a vitában felszólalna.

Kérdezem képviselőtársaimat tehát, hogy a vitában óhajte valaki felszólalni. (Nincs ilyen jelzés.) Jelentkezőt nem látok. Nem tudok mást tenni, mint hogy lezárom az általános vitát.

Megkérdezem Fülöp Attila államtitkár urat, hogy kíváne a vitában elhangzottakra válaszolni. (Jelzésre:) Parancsoljon!

FÜLÖP ATTILA belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr, és mindenekelőtt szeretném megköszönni a tisztelt Háznak, képviselő asszonyoknak, uraknak a hozzászólásokat. Az elején azt kértem, hogy akkor tudjuk a fogyatékossággal élők ügyét sikerre vinni, a fogyatékos emberek ügyét sikerre vinni, ha ez közös ügy és közös akarat, úgyhogy itt az elmúlt fél órában, elmúlt órában megtett hozzászólásokat ezúton is szeretném megköszönni.

Kettő megjegyzést szeretnék hozzátenni, ami tartalmi. Az egyik, amit Tapolczai képviselő úr vetett fel, és azt gondolom, hogy ez fontos része még a törvényjavaslatnak, hogy a törvényjavaslat elfogadásával nem ér véget a munka, hiszen a törvényjavaslat 9. §-a a kormánynak felhatalmazást ad arra, hogy rendeletben alkossa meg azokat a részletszabályokat, amelyek kifejezetten az ellenőrző hatóság működésével kapcsolatosak, az ellenőrzésre, a végrehajtásra, a közigazgatási szankciók megállapítására, a közigazgatási bírság megfizetésére vonatkozó részletszabályokra vonatkoznak, tehát ez így teljes. De természetesen ezzel együtt minden konstruktív és fontos javaslatot örömmel fogadtunk eddig, és ezután is így fogunk tenni.

A Gréczy képviselő úr által felvetett mondat, ami itt többször felmerült. Ha megadatik az a lehetőség itt, akkor két mondatban szívesen válaszolnék rá, mert szerintem talán ez a legfontosabb ügy az egész fogyatékosságügyben. A mondat nem tartalmazott szerintem aktuálpolitikai töltetet, de az mindenképpen egy ténykérdés, hogy amikor erről az ügyről beszélünk vagy bármilyen szociális ügyről beszélünk, akkor az az intézményrendszeri örökség, ami van, az egyébként miből adódik és milyen döntésekből adódik.

Nyugodtan idehozhatjuk a fogyatékossággal élők helyzetét. Több mint 20 ezer ember olyan nagy méretű intézményekben töltötte az életét a korábbi évtizedekben, ami igenis gátja volt annak, hogy egyébként értelmes és értelmezhető párbeszéd alakuljon ki. Z. Kárpát Dániel is úgy fogalmazott, hogy folytassuk le a vitákat. Amikor valakiket településtől elzártan, nem családban nevelnek  a gyermekvédelmet is idehozhatjuk , annak a rendszernek az volt a sajátja, hogy nagy intézmények épüljenek, és ne kis, mikroközösségekben, családokban tartsuk a gyerekeket. Ezért rengeteg nagy gyermekvárosunk volt. Ma inkább azt mondjuk, hogy a gyerekek több mint kétharmada nevelőszülőknél él, mert a kis közösség jobb befogadást eredményez. Ugyanez igaz a fogyatékossággal élőknél is, egy kis intézmény  ne tovább, nem intézmény, hanem támogatott lakhatás  alkalmas a fogyatékossági ügyről való viták lefolytatására, egy 300 fős intézmény kevésbé. Én ezt mondom, amikor azt mondtam, hogy ez az örökség. Szerintem ez szakpolitikai ténykérdés, és ez nehezíti egyébként azt az ügyet is, amikor elővesszük a fogyatékosságügy kérdését.

És ami itt felmerült Vajda képviselő úrtól, szerintem az, hogy fogyatékossággal élő vagy fogyatékos, az nem bántó, szerintem erről nyugodtan meg lehet kérdezni az érdekvédelmi szervezeteket is. Ez pont annak a hiánya egyébként, hogy félünk kimondani ezt a szót, mert korábban ez nem volt természetes, mint ahogy sok társadalomban így volt. Nem kell szerintem ettől félni, ezzel senkit nem bántunk meg, hogy a nevén nevezzük a dolgot. A fogyatékkal élő kifejezéstől óvnék mindenkit, mert az szerintem kevésbé jó. A fogyatékossal vagy a fogyatékossággal élővel senkit nem bántunk meg.

Még egyszer, nagyon szépen köszönöm mindenkinek a hozzászólását. Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Felszólalások:   33-42   43-58   59-90      Ülésnap adatai