Felszólalás adatai

Felszólalások:   1   1-14   15-32      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK : (A teremben lévők felállnak, és ezzel köszöntik a választópolgárok közösségét. Amikor az ülést vezető elnök helyet foglal, a teremben lévők is leülnek.) Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés nyári 2. rendkívüli ülésének 3. ülésnapját megnyitom. Tájékoztatom önöket, hogy az ülés vezetésében Aradszki András és Bakos Bernadett jegyzők lesznek segítségemre.

Köszöntök mindenkit, aki figyelemmel kíséri munkánkat.

Tisztelt Országgyűlés! Június 29-ét, Péter-Pál napját  amely a hagyomány szerint a betakarítás kezdetének napja, azaz a parasztság legnagyobb ünnepe  2012-ben országgyűlési határozattal nyilvánítottuk a kuláküldözés idején tönkretett magyar gazdák emléknapjává. A határozat elítéli a kommunista diktatúra idején a magyar középparasztsággal szemben tanúsított kegyetlen üldöztetést és megkülönböztetést, amely 1948-ban a kommunista hatalomátvétellel kezdődött meg.

Az akkori rezsim embertelen támadást indított a magyar agrártársadalom bizonyos rétegei ellen. A szovjet mintára kuláknak minősített nagygazdáktól elvették földjeiket, elkobozták terményeiket, elűzték őket otthonaikból, és nemritkán fizikailag is bántalmazták őket. Mindezekkel nemcsak az egyes embereket semmizték ki és alázták meg, hanem megindult a hagyományos magyar paraszti életforma teljes felszámolása is.

Az országgyűlési határozat javasolja, hogy a kuláküldözés történetéről méltó módon, rendszeresen emlékezzen meg a magyar társadalom azért, hogy a fiatal nemzedékek megismerjék a történelmi tényeket, és soha ne merüljenek feledésbe annak a szégyenteljes és embertelen időszaknak a tanulságai.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tíz évvel ezelőtt, 2012 júniusában, az első emléknapon Kecskemét főterén állítottak emlékművet a kuláküldözést elszenvedettek emlékére, mivel 1948-ban ezen a helyszínen hirdette meg a kommunista rezsim vezetője a kuláküldözést.

A Kecskeméti Református Ifjúsági Egyesület kezdeményezésére, részben közadakozásból megszületett alkotás egy helyi képzőművész munkája. Az avatási ünnepségen Kövér László, az Országgyűlés elnöke is beszédet mondott. Azóta több más településen is emeltek emlékművet vagy avattak emléktáblát a kommunizmus ezen áldozatai előtt, akiknek saját tragédiájukon túl utódaik sorsa is végérvényesen megpecsételődött, megélhetésük ellehetetlenült.

Ezen emlékhelyek és a mai emléknap is alkalom arra, hogy ne merüljön feledésbe a XX. századi magyar történelemnek ezen barbár és embertelen időszaka, és fejet hajthassunk az áldozatok emléke előtt. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a közérdekű nyugdíjas szövetkezet és a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete tagjai védelméről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A Kósa Lajos, Fidesz és Varga Judit, Fidesz, képviselők által benyújtott előterjesztés T/362. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető

Elsőként megadom a szót Kósa Lajos úrnak, a napirendi pont előterjesztőjének. Képviselő úr, parancsoljon!

KÓSA LAJOS (Fidesz), a napirendi pont előadója: Elnök Úr! Tisztelt Ház! A parlament  mintául véve a diákszövetkezeteket, az iskolaszövetkezeteket  lehetővé tette, hogy hasonló jogi helyzetben lévő csoportok, tehát olyanok, akiknek van valamilyen fő jogviszonyuk és egyébként társadalombiztosítással kapcsolatban biztosítottnak tekinthetők, szövetkezeteket alakítsanak, és ezen keresztül munkát vállalhassanak, természetesen szigorúan önkéntes alapon.

Így megalakultak ’17-ben a nyugdíjas-szövetkezetek. A továbbiakban nyugdíjas-szövetkezetnek fogom hívni a közérdekű nyugdíjas-szövetkezeteket az egyszerűség kedvéért, illetőleg a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete is megalakulhatott, ezt az egyszerűség kedvéért kismama-szövetkezetnek fogom nevezni, mert a tagok döntő többsége kismama.

Egy komoly jogalkotás vette kezdetét azzal kapcsolatban, hogy ez az igazi hungarikumnak számító foglalkoztatási forma teljes egészében biztosított legyen a benne részt vevők számára, tehát megkapják a minimálbérnek megfelelő juttatást, az alatt ne lehessen szolgáltatást vállalni; azokat a biztonságot és garanciát jelentő elemeket mind a törvényhozás elfogadta, ami tulajdonképpen igazolja ennek az igazi magyar specialitásnak számító szövetkezeti formának a létjogosultságát.

Korábban  miután az diákszövetkezetek, az iskolaszövetkezetek már 1984-től léteznek, tehát jóval korábbi múltra tekintenek vissza, mint a nyugdíjas-szövetkezetek és a kismama-szövetkezetek  a csődeljárás és a felszámolási eljárások kapcsán a parlament beemelte azt a megoldást a szabályozásba, hogy az iskolaszövetkezetek, bár a munkát egy vállalkozói szerződés keretében teljesítik, mégis, amikor csődeljárásra, majd felszámolásra kerül sor, akkor az ő követelésük ne a szállítói tartozások körében foglaljon helyet, hanem annak az erejéig, amellyel a szövetkezeti tagok személyes közreműködésű munkát teljesítettek, a munkavállalóknak kötelezően kifizetendő járandóságok közé sorolódjanak, így tulajdonképpen első helyre kerüljenek a felszámolás kapcsán. Ugye, amikor felszámolás van, akkor a felszámoló költsége, a munkavállalók költsége, az állami tartozások, hitelezői tartozások, illetőleg szállítói tartozások a sorrend fő vonalakban a kielégítés kapcsán. Így a szállítói tartozásokból a diákszövetkezeteket előrehoztuk egyébként a munkavállalói követelések sorában.

Most tulajdonképpen ennek logikus folyományaként a nyugdíjas-szövetkezetek és a kismama-szövetkezetek esetében is tulajdonképpen követjük ezt a szabályozási logikát, hiszen ezek a szövetkezetek alapvetően munkát teljesítettek a tagjaik személyes közreműködésével, éppen ezért helyes az, hogyha a munkabérrel egy követelési ranghelyre soroljuk őket. Ez ennek a rövid módosításnak a lényege.

Konzultálva az érdekeltekkel, tehát a Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezetek Szövetségével, a Közésszel, illetőleg a kismamák szövetkezeteinek szövetségével, ők ezt maximálisan támogatták, úgyhogy kérném a tisztelt Házat, hogy támogassák ezt az indítványt. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

(8.10)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Elsőként megadom a szót Szeberényi Gyula képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának.

DR. SZEBERÉNYI GYULA TAMÁS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A tisztelt Ház asztalán fekvő, a közérdekű nyugdíjas-szövetkezet és a kisgyermekekkel otthon lévők szövetkezeti tagjai védelméről szóló T/362. irományszámú törvényjavaslat  ahogy már Kósa Lajos képviselőtársam az expozéjában is elmondta és hallhattuk  egy egyszerű és viszonylag jól átlátható javaslat, amelynek legfőbb célja ezen szövetkezetek tagjai védelmének a biztosítása. A törvényjavaslat értelmében felszámolási eljárásban e két szövetkezeti típus természetes személy tagjai jövedelme az adóst terhelő munkabérrel és egyéb bérjellegű juttatásokkal esik egy tekintet alá. Ily módon a legkiszolgáltatottabb helyzetekben lévők is részesülhetnek abban a védelemben, hogy a szövetkezeten keresztül az adósnak végzett munkájukért járó ellentételezés az adós fizetésképtelensége esetén is kifizetésre kerül azáltal, hogy a természetes személy szövetkezeti tagoknak járó díj az adóst terhelő munkabérrel azonos besorolás alá kerül.

Tisztelt Ház! Akik már részt vettek felszámolási eljárásban, látták az abban lévő buktatókat, tudják, hogy milyen jelentőségű ez a javaslat, milyen kicsi az esélyük azoknak, akik a rangsorban hátrébb állnak, hogy kielégítést nyerjenek és a munkabérüket így megkapják. A szövetkezeti forma egy olyan jellegű társas vállalkozás, amely hagyományait, sajátosságait és igazolt aktuális eredményeit tekintve a tagjai számára sokoldalú előnyök biztosítására képes. Ezt bebizonyította a nyugdíjas-szövetkezet is, és ezen alapul a diákszövetkezetek, iskolaszövetkezetek működése is.

A szövetkezetben minden egyes tagnak egy szavazata van, az „egy tag, egy szavazat” elve alapján a tagsági viszony rugalmas, nincs munkavállalási kényszer, a tagok a személyes közreműködésükről autonóm módon döntenek, megállapodva a szövetkezettel. A tagok a közreműködésük arányában részesülnek jövedelemben, és vehetik igénybe a szövetkezet szolgáltatásait, részesülhetnek a szövetkezeti forma előnyeiből. A szövetkezet a piaci szereplők számára folyamatos, rugalmas, szakszerű, az igényeknek megfelelő szolgáltatást képes nyújtani, mégpedig akként, hogy a foglalkoztatással járó adminisztrációs feladatokat is ellátja.

A szövetkezeteket Magyarországon először 1875-ben szabályozták, gazdasági célú személyi egyesülésként definiálva azt. Károlyi Sándor gróf, a hazai szövetkezeti mozgalom kezdeményezőjének javaslatára az 1870-es évektől kezdődően fogyasztási és hitelszövetkezetek alakultak, köztük az 1898-ban alapított, legnagyobb taglétszámmal rendelkező Magyar Gazdaszövetség Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet, a Hangya, mely mezőgazdasági és ipari termékek beszerzésével és értékesítésével foglalkozott. A Hangya taglétszáma 1914-ben megközelítőleg 200 ezer volt.

E nagy jelentőséggel bíró erős szövetkezeti mozgalmakat 1947-ben az új szövetkezeti törvény szerint fokozatosan kezdték beterelni az állami ellenőrzés alá. A kibontakozó szocialista diktatúra a szövetkezeti mozgalmak államosítását és az erőszakos szövetkezetesítést tűzte zászlajára. Eredményeként 1949 és 1961 között a mezőgazdasági művelés alá vont földterületek közel egésze a termelőszövetkezetek kezelésébe került. Tagjai a korábbi saját földjükön a szövetkezet javára végeztek munkát. Az erőszakos szövetkezetesítés rossz emlékeket hagyott a gazdálkodókban, akik a rendszerváltás után már nem akartak szövetkezetekben maradni, ezért tömegesen kiléptek, ezáltal a mezőgazdasági szövetkezetek nagy része felszámolás alá került.

Tisztelt Országgyűlés! A 2017. évi LXXXIX. törvény lehetővé tette közérdekű nyugdíjas-szövetkezetek létrehozását. A közérdekű nyugdíjas-szövetkezet az aktív időskorúak olyan társas vállalkozása, amelynek célja elősegíteni a foglalkoztatás területén jelentkező nehézségek kiegyensúlyozását, a még aktív időskorúak munkaerőpiacra való visszatérését rugalmasan, számukra megfelelően, s további lehetőséget nyújtani a tudás, a szakmai ismeret, az élettapasztalat átadására a generációk között, és erősíteni a helyi közösségeket, a szociális integrációt. A Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezetek Országos Érdekvédelmi Szövetsége hét, többségében országosan aktív nyugdíjas-szövetkezet együttműködésével jött létre.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az elhangzottak ismeretében kérem képviselőtársaimat, hogy a Fidesz-frakcióhoz hasonlóan támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Kordás Lászlónak, a DK képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon!

KORDÁS LÁSZLÓ, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk lévő javaslat a céljait tekintve önmagában még jó is lenne, bár nagyon szívesen láttam volna ugyanezt a szándékot, ugyanezt a célt megjelenni a munka törvénykönyvénél, és nagyon szívesen láttam volna a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvénynél vagy akár a munkabiztonságról szóló törvénynél, ezt az aggódást, amit a munkavállalókért tesznek most éppen a nyugdíjas-szövetkezet tekinte-tében.

Egy kicsit az az érzésem ilyenkor, amikor a nyugdíjas-szövetkezetekről beszélünk, mintha a kormánynak az lenne a célja a nyugdíjas-szövetkezeti rendszer támogatásával, hogy ne kelljen nyugdíjat fizetni. Van egy ilyen érzésem azért, mert úgy látom, hogy amit önök tettek az elmúlt 10-12 évben, annak a nagy része átverés volt a nyugdíjas-társadalommal szemben, egyrészről azért, mert induljunk ki onnan, hogy a korengedményes, korkedvezményes nyugdíjrendszert hirtelen, egy tollvonással megszüntették 2014 decemberében. Majd a szociális partnerekkel kötöttek egy olyan megállapodást  egy minimálbér-megállapodásról van szó , amelyben a szociális partnerek vállalták azt, hogy ha az ő értékítéletük szerinti minimálbér-megállapodásról hajlandók lemondani azért cserébe, hogy a korkedvezményes és korengedményes nyugdíjazást végigtárgyalja velük a kormányzat, és a következő, azaz a 2015-os tavaszi ülésszak során a megállapodás tartalmát behozza a parlament elé, és a kormány támogatásával ez a megállapodás át fog menni. Varga Mihály írta alá ezt a megállapodást, illetve a szociális partnerek. Ebből nem lett semmi. Gyakorlatilag úgy szüntettek meg egy rendszert, hogy nincs semmilyen olyan pótlása, amivel ezek az emberek tudnának élni, és itt most elsősorban a korengedményes nyugdíjazás feltételeire gondolok.

Van egy másik problémánk is magával a rendszerrel, ami ugyancsak érinti a nyugdíjas-szövetkezeteket is, vagy érintheti, ez pedig a szolgálati járadékosok kérdése. Gyakorlatilag ott van egy felső limit, határ, amikor ők munkát vállalnak, és egyébként egy éven belül mennyi az a kereseti összeg, ami fölé nem mehet, mert akkor le kell mondaniuk a szolgálati járadékról. Mi azt gondoljuk, hogy ebben az esetben is egy korlátozása a munkavállalásnak. Inkább ezeket a korlátokat kellene felszabadítani a kormányzatnak, és akkor a nyugdíjas-foglalkoztatás is valószínűleg erőre kaphatna. A szociális szövetkezetekkel, illetve a nyugdíjas-szövetkezetekkel kapcsolatban ez nyilván egy fura helyzet, merthogy van a munkáltató és a munkavállaló, s a kettő közé ékelődik be a nyugdíjas-szövetkezet, ami azt jelenti, hogy egy ilyen szövetkezetnek vannak üzemeltetési költségei, vannak könyvelési költségei, vezetési költségei és egyéb költségek, amiket nyilvánvalóan a vállalt munkabérből kell megfizetni, amit nem tudnak megkapni a szövetkezeti tagok.

Azt gondolom, ha alapvetően azokra az emberekre gondolunk, akik a nyugdíj mellett kénytelenek  vagy önszántukból akarnak  dolgozni, azoknak egyszerű jogszabályi feltételek között meg lehet teremteni erre akár a munkáltaltók ösztönzésével, akár az egyén ösztönzésével a foglalkoztatási feltételeket. Tehát úgy gondolom, hogy a nyugdíjas-szövetkezeti forma mint olyan, nem szükséges ahhoz, hogy a nyugdíjasok továbbfoglalkoztatását megoldja. Gyakorlatilag ezt mutatják a számok is, ahogy én végignéztem az elmúlt időszak nyugdíjas-szövetkezeteinek a taglétszám-alakulását.

(8.20)

Volt egy kezdeti időszak, amikor elkezdődött, akkor volt egy felmenő rendszer, akkor 100-150-160 körüli nyugdíjas-szövetkezet jött létre, majd hirtelen, ahogy elvonták a kedvezményeket tőlük, 45-tel csökkent. Ma már alig vannak ilyen nyugdíjas-szövetkezetek néhány tucat taggal számolva.

Ami a következő probléma a nyugdíjas-szövetkezetekkel kapcsolatosan, hogy én azt gondolnám, hogy nagyon fontos eleme lenne magának a nyugdíjrendszer áttekintésének például a minimálnyugdíj kérdése, ami 28 500 forint, és immáron 13 éve ugyanennyi. Önök nem nyúltak hozzá ehhez az összeghez, gyakorlatilag még csak az inflációt sem követi az önök ígéretével ellentétben, hiszen azt mondták, hogy a nyugdíjak az inflációval fognak növekedni, ami önmagában is egyébként egy átverés, mert ha végignézzük, akkor a nyugdíjasok fogyasztói kosara lényegesen magasabb inflációt mutat, mint az átlagos infláció. Tehát ebből következően ebből már ők ilyen értelemben kimaradtak. Nem az átlagos inflációval kellene az ő nyugdíjukat emelni évről évre, hanem minimum a nyugdíjas fogyasztói kosárral, de még jobb lenne, ha a béreket követő nyugdíjemelési rendszerre térnénk vissza.

Ha megnézzük, hogy a nyugdíjasok GDP-hez viszonyított, tehát a nemzeti összetermékhez viszonyított nyugdíjfolyósítási összege hogyan alakul, akkor azt látjuk, hogy most a mostani költségvetésben úgy nagyjából 4000 milliárd az, amit a nemzeti össztermékből gyakorlatilag a nyugdíjasok kapnak meg, ez 8,3 százaléka a nemzeti összterméknek. Ez valamikor azért 10 százalék körüli érték volt, a 2010-es éveket értem ez alatt.

Tehát jó lenne, hogyha ebben is gondolkozna a javaslattevő, illetve maga a kormányzat is, hogy hogyan lehet a nyugdíjasok életét könnyebbé tenni, olyan tekintetben például, hogy a korengedményes nyugdíj eltörlésével kialakult egy nagyon merev, nagyon rideg nyugdíjrendszer. Ez a nagyon merev, nagyon rideg nyugdíjrendszer nem tud az egyéni élethelyzetekre reagálni. Nem tudja például megoldani azt a helyzetet, amit éppen az egyik kollégám édesapja élt át, hogy 62 évesen sajnos magas vércukor miatt nem tud már buszt vezetni hivatásszerűen. De mondhatok ilyen mozdonyvezetőt is. Nagyon sok ilyen szakma van, ahol foglalkozás-egészségügyi szempontokat figyelembe véve lehet csak gyakorolni azt az adott szakmát, és ilyen a cukorbetegség vagy ilyen a magas vérnyomás, ez kizáró tényező akkor, amikor ezt az adott szakmát gyakorolja valaki.

Mit tegyen az az ember, kérdezem a kormányzatot, illetve a kormányzati képviselőket, mit tegyen az a 61-62 éves ember, aki ott áll három évvel a nyugdíj előtt, nem gyakorolhatja a szakmáját, amit 40-42-45 évig gyakorolt, és új élethelyzetbe kerül? Mit tegyen ő ilyenkor? Miért nem engedik meg számára, hogy egy rugalmas nyugdíjazási lehetőséggel nyugállományba vonulhasson? És egyébként utána, ha még tud valamilyen munkát vállalni, ami nyilvánvalóan nem teljes értékű munka, akkor akár a nyugdíjas-szövetkezeten keresztül is tudna munkát vállalni. Nagyon sok ilyen helyzet, élethelyzet van, és ezekre az élethelyzetekre a jelenlegi merev és rideg nyugdíjrendszer nem ad megoldást.

Akkor itt rátérnék arra is, ami a kismama-szövetkezetekkel kapcsolatos. Hát, ezt sem látom úgy, hogy olyan nagyon sikersztori lenne, nem látom a kismamákat, hogy folyamatosan állnának sorba a kismama-szövetkezetek kapuinál, hogy ők munkát akarnának vállalni. Nem is ez a dolguk meggyőződésem szerint. Itt viszont rendezni kellene a családi pótlék kérdését, amit megint csak nem emeltek most már 12-13 éve. Tehát emelni kellene a családi pótlékon.

Vagy például, ha már szóba hozta a nyugdíjminimum kérdését, akkor azt is lehet látni, hogy 28 500 forintot kapnak azok a kismamák, akik túl vannak a gyeden, és most a gyes időszakában vannak, 28 500 forintot kapnak havonta. Ha önök 13 év alatt emelték volna a nyugdíjminimumot, akkor nyilvánvalóan a gyes összege is emelkedni tudott volna, és talán nem kellene szövetkezeti formában visszakényszeríteni őket idő előtt a munka világába.

Tehát úgy gondolom, tisztelt képviselőtársaim, hogy nagyon sok mindent kellene tenni ezen a két területen. Ennek nem látjuk nyomát sem ebben a javaslatban, úgyhogy ennek megfelelően fogjuk majd kialakítani azt a véleményünket, hogy támogatjuke vagy nem a javaslatot. Köszönöm szépen a figyelmet.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Vejkey Imre képviselő úrnak, a KDNP képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon, képviselő úr!

DR. VEJKEY IMRE, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az imént hallhattuk Kordás László képviselőtársunkat a DK részéről, aki azzal kezdte felszólalását, hogy ennek a törvényjavaslatnak a céljával végül is egyetért, utána pedig ostorozta az egészet, sőt egész másról beszélt, olyan dolgokról beszélt, amik nem is ennek a törvényjavaslatnak a tárgyai. Itt a parlamentben, mivel új képviselőről van szó, el kell mondanom, hogy mindig tárgyhoz kötötten tárgyalunk egyes napirendi pontokat, egyes törvényjavaslatokat, és ezért kérem, hogy a jövőben ezt így tegye.

Egyébként utalva arra, amit mondott, elképesztő dolognak tartom, hogy önök bírálják a Fidesz-KDNP nyugdíjpolitikáját, önök, akik elvették a nyugdíjasoktól a 13. havi nyugdíjat, és mi visszaadtuk részükre azt; önök, akik ellehetetlenítették a nyugdíjasokat, mi pedig az inflációval növelve minden évben megadjuk nekik azt az összeget, ami a gazdaság teljesítménye alapján méltó és igazságos. És nyilván szeretnénk többet adni, és reméljük, hogy a magyar gazdaság teljesítménye alapján fogunk is tudni többet adni a nyugdíjasoknak.

Tehát még egyszer felhívnom a figyelmet arra, hogy a jelen törvényjavaslat a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvényt módosító törvényjavaslat. Az iskolaszövetkezetekhez hasonlóan nagyobb anyagi biztonságot adna a leginkább kiszolgáltatott helyzetben lévő munkavállalókat tömörítő nyugdíjas-szövetkezeteknek, illetve úgynevezett kismama-szövetkezeteknek, azok munkavállalói számára. Úgy gondolom, hogy ez mindenki részéről méltányolható dolog, hogy a legrászorultabbakat felkaroljuk.

A törvényjavaslat célja tehát a nyugdíjas-szövetkezet és a kismama-szövetkezet tagjai védelmének a biztosítása. A törvényjavaslat értelmében felszámolási eljárásban e két szövetkezeti típus természetes személy tagjai jövedelme is az adóst terhelő munkabérrel és egyéb bérjellegű juttatásokkal esnének egy tekintet alá. Ily módon, még egyszer hangsúlyozom, a legkiszolgáltatottabb helyzetben levők is részesülhetnének abban a védelemben, hogy fizetésképtelenség esetén mégis kifizetésre kerüljenek a nekik járó munkabérek  rendkívül fontos intézkedés.

Még egyszer, bonyolultak itt ezek a definíciók, tehát hogy a közvélemény is minél jobban megértse: mindez azt jelenti, hogy a legkiszolgáltatottabb helyzetben levőknek is ki kell fizetni a munkabért a munkáltató fizetőképtelensége esetén. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A KDNP parlamenti frakciója támogatja a törvényjavaslatot. Kérem, támogassák önök is! Köszönöm megtisztelő figyelmüket.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Komjáthi Imrének, az MSZP képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon!

KOMJÁTHI IMRE, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő T/362. számú, a közérdekű nyugdíjas-szövetkezet és a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete tagjai védelméről címet viselő törvényjavaslatról az MSZP vezérszónokaként ismertetem álláspontunkat.

A Magyar Szocialista Párt nevében támogatjuk a törvény módosítását, hiszen a tagok érdekeinek védelmét, jogainak bővítését, erősítését szolgálja; ez nem olyan, mint a fémkupakadó. E törvényjavaslat célja a közérdekű nyugdíjas-szövetkezet és a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete tagjai védelmének a biztosítása. A törvényjavaslat értelmében felszámolási eljárásban e két szövetkezeti típus természetes személy tagjai jövedelme is az adóst terhelő munkabérrel és egyéb bérjellegű juttatásokkal esik egy tekintet alá. Ily módon a szövetkezeti tagok is részesülhetnek abban a védelemben, hogy a szövetkezeten keresztül az adósnak végzett munkájukért járó ellentételezés az adós fizetésképtelensége esetén is kifizetésre kerül azáltal, hogy a természetes személy szövetkezeti tagoknak járó díj az adóst terhelő munkabérrel azonos besorolás alá kerül.

(8.30)

Szinte ülésszakonként módosítják a nyugdíjas-szövetkezetekről szóló törvényt, de a bevételből még mindig 15 százalékot oda lehet adni olyan személyeknek is, akik nem vettek részt a termelésben. És ez így van Csengeren és így van Debrecenben is.

A nyugdíjas-szövetkezetek kapcsán mi, nevesül Heringes Anita korábbi MSZP-s képviselő évekkel ezelőtt javasolta: indítványának beépítésével megtiltotta volna, hogy a jelenlegi iskolaszövetkezeteket működtető vagy birtokló személyi kör bármilyen formában részt vegyen a nyugdíjas-szövetkezetek életében. Ezt akkor a többség elutasította  biztos megvolt rá a személyes okuk.

De az önkéntes társulásokon alapuló szövetkezeteknek több előnye is volt, van. Ennek a közösségi szolgáltatói, termelői gazdasági formának előnye például, hogy 2017-18 környékén azoknak, akik 40 éves munkaviszony után mentek nyugdíjba, de még nem töltötték be a 65. életévüket, szinte a szövetkezeti forma volt az egyetlen lehetőség, hogy újra munkába állhassanak.

A szövetkezeti rendszer előnye, hogy a munkavállaló rugalmasan foglalkoztatható, vagy a tagi részesedés, munkavégzés, teljesítmény, tudás arányában részesül a megtermelt eredményből; nem úgy, mint a NER-lovagok nagy többsége. Nekünk, baloldali politikusoknak egyébként is szimpatikus és támogatható a közösségi munka, a közösségen alapuló együttműködés, termelés, szolgáltatás, de azt közösen is fel kell osztani, abból igazságos arányban kell is részesülni.

Mi elutasítjuk a 60 évvel ezelőtti erőszakos kollektivizálást is, de a jelenlegi neokonzervatív, neoliberális harácsoló rendszert is, ahogyan az orbáni szabadrablásos kapitalizmust is, ami szerint az egyén és a haszon a minden, az egyéni haszon a szent. Viszont hiszünk a közösség erejében, az együttműködésen alapuló fejlődésben, a klímaválságra és a megélhetési válságra adandó XXI. századi, megújuló közösségi válaszokban.

Tisztelt magyar Országgyűlés! A jelen törvénymódosítás alapján a tagok jogai erősödnek, és ezt mindenképpen támogatni kell, mert mi a dolgozók, a kisemberek pártján állunk. Tudnak önök olyat is, amit támogatni is lehet, még ha ritkán is.

A szövetkezeti tagok jövedelmének a védelme érdekében a csőd- és felszámolási eljárásról szóló törvény most úgy módosulhat, hogy a felszámolási költségek körébe más tartozásokat megelőzően bekerül a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete és a közérdekű nyugdíjas-szövetkezet tagjai részére járó díj. Ez jogos és támogatható.

A folyamatban lévő felszámolási eljárásokban az új rendelkezést a törvény hatálybalépése után esedékessé vált kifizetésre kell alkalmazni, kivéve, ha a felszámoló e törvény hatálybalépéséig a zárómérleget a bíróság részére már benyújtotta.

A szövetkezetekről szóló törvény módosítása a nyugdíjas-szövetkezetek számára előírja, hogy hasonlóan az iskolaszövetkezetekhez és a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetéhez, az éves nettó árbevételének legalább 85 százalékát a tagok között személyes közreműködésük arányában kell felosztani. De a bevételből még mindig 15 százalékot oda lehet adni olyan személyeknek is, akik nem vettek részt a termelésben.

A törvényjavaslat által elérni kívánt cél támogatható, hiszen a szövetkezeti tagokat támogatja a tekintetben, hogy egy csőd- és felszámolási eljárás keretei között mielőbb hozzá tudjanak jutni azokhoz a jövedelmekhez, amelyekért már korábban megdolgoztak. Köszönöm, hogy meghallgattak. Köszönöm a szót. (Taps a DK soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások végére értünk.

Most kétperces felszólalásokra van lehetőség… (Nem érkezik jelzés.), de jelentkezőt nem látok.

További képviselői felszólalásokra szintén van lehetőség. (Jelzésre:) Megadom a szót Répássy Róbert államtitkár úrnak. Parancsoljon, államtitkár úr!

DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár: Elnézést kérek, elnök úr, hogy megszakítom a vitát, de fontosnak tartom tájékoztatni az Országgyűlést, hogy a kormány támogatja a törvényjavaslat elfogadását, tekintettel arra, hogy a törvényjavaslat a közérdekű nyugdíjas-szövetkezet és a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete tagjai számára is biztosítja a munkájukért járó pénzbeli juttatás kifizetésének fedezetét azokban az esetekben, ha az a vállalkozás, ahol a szövetkezeti tag a munkáját végzi, felszámolási eljárás vagy szerkezetátalakítási eljárás alá kerül.

Felszámolási eljárás esetén felszámolási költségként kell kifizetni a szövetkezet részére a munkaerő-szolgáltatás díját, ha pedig erre nincs fedezet, akkor arra az állam bérgarancia-támogatást nyújt.

Bírósági szerkezetátalakítási eljárásban pedig mind a közérdekű nyugdíjas-szövetkezet, mind pedig a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete tagjai díjazásának fedezetét köteles a szerkezetátalakítási eljárás alatt álló vállalkozás kifizetni a szövetkezet részére. Tehát nem kérhet erre nézve fizetési haladékot vagy bármilyen fizetési könnyítést.

A törvényjavaslat célja tehát, hogy a tagjaik munkához jutását segítő szövetkezetek, az iskolaszövetkezet, közérdekű nyugdíjas-szövetkezet, valamint a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete mindegyike számára biztosítsa a tagok részére a külső vállalkozásoknál végzett munkájukért járó pénzbeli juttatás fedezetét. Ezért a kormány támogatja a javaslatot. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiból.)

ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem, kíváne élni képviselőtársaim közül valaki a felszólalás lehetőségével. (Nem érkezik jelzés.) Jelentkezőt nem látok. Így az általános vitát lezárom.

Megadom a szót Kósa Lajos képviselő úrnak mint előterjesztőnek, aki válaszolni kíván az elhangzottakra. Képviselő úr, parancsoljon!

KÓSA LAJOS (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A sors nagy forgatókönyvíró, hiszen ma van a kulákság üldöztetésének emléknapja, és pont egy olyan törvényjavaslatot tárgyalunk mindjárt az első napirendnél, ami lévén, hogy szövetkezetekről van szó, abszolút időszerű ehhez a naphoz, hiszen ne felejtsük el, hogy a sztálinista-kommunista diktatúra Magyarországon és a magyar helytartó helytartói komplett agrártársadalmi csoportokat vertek erőszakkal bele a szövetkezeti rendszerbe; na, nem abba, amit egyébként a XIX. század mások felében Károlyi Sándor gróf elindított.

Kevesen tudják, de az akkori időben a szövetkezeti mozgalom rendkívül erős volt, talán a Hangyáról mindenki hallott, még az is, aki a dologban nem tájékozott, hiszen a Hangya az 1930-as évekre nagyobb gazdasági erőt képviselt szövetkezetként, mint a Tesco Angliában, hiszen  ezt sem tudják sokan  a Tesco is egyébként egy szövetkezeti vállalat. Mint ahogy szerte Európában a szövetkezetek rendkívül erősek, gondoljunk csak arra, hogy a Sparkasse vagy a Raiffeisen Bank Európa vezető pénzintézetei. De sok van egyébként, a franciáknál, dánoknál, hollandoknál szövetkezeti tulajdonban vannak, a német agrárkibocsátásának 17 százalékát a szövetkezeti szektor adja. Hasonló adatok vannak Franciaországban, Dániában, Hollandiában, és nemcsak a primer termelésben, hanem komplett feldolgozásban, sőt az olaszoknál az Agricoop nevű áruházlánc a legnagyobb hipermarket-hálózat, amely kizárólag az egyedi gazdák tulajdonában van, hozzá csatlakozóan komplett feldolgozó rendszerekkel. Tehát ez egy rendkívül erős mozgalom.

Ez Magyarországon is így volt, egészen addig, míg jöttek a kedves kommunisták, és egyébként addig verték az agráriumban dolgozó gazdákat, amíg körömletépés, veseleverés…  nagyapám is, nagyon szomorú tény, de hasonló sorsban részesült, a 20 hektárjával kuláknak mondott nagyapám, csak tessenek a méreteket érzékelni , aminek kapcsán egyébként szétverték azokat a szövetkezeteket, amelyek a szövetkezeti mozgalom eredeti szándékával indultak, és helyette jött ez a semmirekellő kolhoz-szovhoz rendszer egyébként, ami nagyon sokszor nem is működött. Ennek a nagy „történelmi”  idézőjelbe téve, mert ez egy gazemberség volt, a gazemberek hajtották végre, akiket kommunistának hívtak  folyamatnak a végén sok százezer család megnyomorodva, otthonából elkergetve, a reménytelenségbe hajszolva folytatta az életét. Csoda tulajdonképpen, hogy a magyar gazdatársadalom és parasztság valamilyen módon képes volt egy ekkora traumából is felállni. Ez talán a magyar gazdák erejét mutatja, és nagyon helyes, ha ezen az emléknapon erről is beszélünk.

Azt kell mondjam itt most a vitában  hogy a vitára térjek  elhangzottak kapcsán, hogy a baloldalnak nem megy ez a szövetkezeti dolog meg ennek a megértése.

(8.40)

Ne haragudjanak, képviselőtársaim, de olyanokat mondtak, hogy a vér meghűlt bennem. Hogy most erősebb jelzőket ne mondjak: a teljes meg nem értés  nem a félreértés, a teljes meg nem értés , amikor valaki elefánttal imádkozik, de nem fog menni. Csak egyet hadd idézzek! Most Komjáthi képviselőtársam visszaidézte Heringes Anitát, aki valóban a szövetkezeti törvény egy módosításában előterjesztette az MSZP nevében azt a javaslatot, hogy hozzunk döntést arról, hogy a szövetkezetet birtokló személyek semmilyen javadalmazásban ne részesülhessenek a szövetkezet részéről. Na de jó reggelt kívánok, a szövetkezetet kik birtokolják? A tagok. Egy tag, egy szavazat, nem kettő, nem három; egy tag, egy szavazat. Tehát a szövetkezet tulajdonosa nem a tsz-elnök. Az az önök világában volt, amikor a tsz-elnök élet-halál ura volt, és lehet, hogy egyébként maga nem is volt annak idején a szövetkezetbe belépő.

A szövetkezet tulajdonosai a tagság. A tagságot kizárni abból, hogy az általa megtermelt jövedelemből valamit kaphasson, olyan típusú félreértés, hogy más erős jelzőt ne használjak, ami azt mutatja, hogy hiába, ez a szövetkezetdolog nem is baloldali gondolat  hiszen egyébként az eredeti szövetkezeti gondolat Angliából indult ki, és kifejezetten a kistulajdonosoknak nyújtott lehetőséget , és nem is értenek hozzá. Annak, amit a sztálinizmus szolgai másolásával Magyarországon megvalósítottak, és a tsz-ek világának nevezték, semmi köze az eredeti szövetkezési gondolathoz.

Az a helyzet, hogy mondhatok egyéb dolgot is, hogy is mondjam, a megjegyzések kapcsán, és állítom azt, hogy tényleg nem értik a dolgot, hiszen a 85-15-ös szabály kifejezetten a szövetkezeti tulajdonosokat, a tagságot védi, mert az nem úgy szól, hogy legalább 15 százalékot ki kell fizetni azoknak a szövetkezeti alkalmazottaknak, akik egyébként működtetik a szövetkezetet, hanem úgy szól, hogy a tagságnak legalább 85 százalékot ki kell fizetni; többet is lehet, de legalább 85 százalékot.

Ezt is azért kellett hozni, kedves Komjáthi képviselőtársam, mert voltak olyan, egyébként szintén baloldalról induló modern szövetkezeti mozgalmak, amelyeket leginkább Czeglédy Csaba nevével lehet fémjelezni, aki egyébként egy köztörvényes bűnöző. Ezt a magyar bíróság is elismerte egy korábbi eljárásban, amikor Czeglédy beperelt valakit azért, mert bűnözőnek titulálta, de kiderült, hogy Czeglédy egyébként eleddig kétszeresen elítélt adóbűncselekményekért, és megjegyzem, a harmadik eljárás is folyik. Csak mondom Kordás úrnak, hogy tudjuk, a szövetkezeti mozgalomban miről beszélünk: Gyurcsány Ferenc személyes ügyvédje, Dobrev Klára ügyvédje Czeglédy Csaba (Nacsa Lőrinc: Bizony!), az, aki egyébként nem fizette ki  ő nem fizette ki!  a diákokat a munkáért, és ő volt az, aki egyébként az áfát is és az egyéb adókötelezettségeket is elcsalta, ezért ítélték el kétszer. És ő az, akivel a XI. kerületi polgármester megválasztása után  DK-s polgármester, kérdezze meg ön tőle  azonnal szerződést kötött sok millió forint értékben úgymond a kerület átvilágítására, úgy egyébként, hogy akkor már Czeglédy Csaba személyesen ügyvédi praxist nem folytatott, mert az ügyvédi kamarából is kizárták Vas megyében. Tehát az a helyzet, meg kell állapítsam, hogy ez a szövetkezeti dolog a baloldalnak nem megy, nem is értik, fogalmuk sincs, amit ha meglátnak, az maga a bűncselekmény és a lopás lehetősége.

Ezzel szemben itt miről van szó? Ja, és még valamit hadd mondjak, kedves Kordás képviselőtársam! Lényegében ne felejtsük el, hogy most a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló jogszabályt módosítjuk egy helyen, ott is a rangsor szempontjából  érti? Csődeljárás és felszámolási eljárás. Na most, oké, lássuk holisztikusan a világot, de hogy egy csődeljárásról szóló törvény módosításánál számonkérje valaki az előterjesztőn a magyar nyugdíjrendszer komplett reformját, az egy kicsit szerintem erős. Kordás úr, ebbe nem lehet belehegeszteni a nyugdíjrendszer reformját, az egy másik kérdés. Az meg, amit ön belelátott  nem tudom, hogy olvasta ki belőle , hogy az egésznek az a célja, hogy ne kelljen kifizetni a nyugdíjakat, akkora butaság, már elnézést kérek öntől, amit ritkán hall az ember a parlamentben. Ezzel az erővel azt is mondhatta volna, hogy tulajdonképpen a törvény azt tartalmazza, hogy deportáljon nem tudom, kicsodát nem tudom, hova. Ne vicceljen! Hol olvasta ezt ki? Hol olvasta ezt ki?!

Most arról nem beszélve, hogy külön bájos, idézőjelbe téve, egy olyan politikustól, aki a DK politikusa, Gyurcsány Ferenc vezeti a DK-t, ezekről a nyugdíjasokat érintő kérdésről beszélni, aki egyébként támogatta  ön is kormányzati szereplő volt, ne felejtsük el, a Gyurcsány-időszakban  a 13. havi nyugdíj elvételét, és az önök idejében maradtak el sorra-rendre egyébként a nyugdíjemelések, emlékezhetünk rá, majd egyébként a Fidesz-kormány volt az, aki először a magyar nyugdíjastörténetben nyugdíjprémiumot fizetett, és visszaadtuk a 13. havi nyugdíjat. Tehát az, hogy ön ezután azzal jön elő, hogy mi meg akarjuk szüntetni a nyugdíjak kifizetését, tényleg abszurd.

Az a helyzet, hogy ön azt is mondta, hogy oké, van ez a nyugdíjas-szövetkezet, de azt kellene megteremteni, hogy a nyugdíjasok nagyjából korlátozások nélkül és kedvezményesen, a foglalkoztatóknak kedvezményeket adva tudjanak tovább dolgozni, ha akarnak, a munkahelyükön. (Kordás László: Nem ezt mondtam!) Na, most jelentem, Kordás úr, jó hírem van: ezt a Fidesz-kormány megvalósította. Az önök által bevezetett nyugdíjas-továbbfoglalkoztatás rendszere úgy működött, hogy először is, ha valaki tovább dolgozott a munkahelyén, akkor korlátozva volt az általa kereshető jövedelem legfelső határa, továbbá kötelező volt a munkaadójának a társadalombiztosításokat kifizetni, sőt neki még nyugdíjjárulékot is kellett fizetni, illetőleg volt egy bonyolult rendszer: ha azt választotta, hogy nem fizet nyugdíjjárulékot, akkor a továbbfoglalkoztatási idő nem számított bele az ő nyugdíjalapjába, és  ez a legfontosabb  a nyugdíját nem kaphatta meg.

Na, most ehhez képest mit csináltunk mi? Azt mondtuk, hogy a nyugdíjas tovább foglalkoztatható, megkapja a nyugdíját, tehát öregségi nyugdíj esetén megkapja a nyugdíját, ha akar, tovább dolgozik, és ha a munkaadója is ezt jónak látja, a munkaadót semmilyen közköltség nem terheli, nem kell tb-t, nyugdíjjárulékot, egyéb járulékokat fizetni, megkapja a nyugdíját, és egyedül az a kötöttség van, hogy 15 százalékos szja-t kell fizetni. (Nacsa Lőrinc: Nem 36!) Nem 36 százalékot, 15 százalékot, tehát nem 36 százalékot, mint a szocialista kormányzatok idején, hanem 15 százalékot. Tehát magyarul: igazából mi a nyugdíjasoknak szigorúan önkéntes alapon…  tehát az a vád megint, hogy itt be akarjuk kényszerrel terelni valahova a nyugdíjasokat, nem igaz egész egyszerűen, mert ez teljes mértékben választható, önkéntes. Valaki vagy a nagyon rugalmas nyugdíjas-szövetkezetek keretében van foglalkoztatva, ha akar, vagy pedig nyugdíjas továbbfoglalkoztatottként.

Úgyhogy az a helyzet, hogy mi megvalósítottuk azt, amit ön számonkér rajtunk. Akkor szeretnék jó hírrel szolgálni: szerencsére amit ön számonkért rajtunk, az már mind korábban megvalósult.

Továbbá mondta, szó szerint ezt mondta, bár nem fejtette ki konkrétan, hogy miután a nyugdíjas-szövetkezetektől elvonták a különböző kedvezményeket, néhány tucat nyugdíjas-szövetkezetre redukálódott a nyugdíjas-szövetkezetek száma. Először is: semmilyen kedvezményt nem vontunk el, egyáltalán semmilyet. Másodjára: persze lehet egyébként kevésnek mondani azt a tényt, hogy 2019-ben, tehát két évvel a nyugdíjas-szövetkezeti rendszer létrehozása után 80 ezer nyugdíjas dolgozott. Ennél sokkal több volt, tehát 140 ezer volt a nyugdíjas-szövetkezeti taglétszám, de ebből csak 80 ezer dolgozott, mert voltak olyanok, akik csak be akartak lépni a szövetkezetbe, mert közösségben akartak lenni, mert a nyugdíjas-szövetkezeteknek van egy közösségi dimenziója is. Ettől különbözik a szövetkezeti forma az egyéb társasági formáktól, mert ne felejtsük el, a szövetkezet egy gazdasági társaság, tehát nem egyesület, nem szövetség, nem valami jóléti szervezet, hanem egy gazdasági társaság.

(8.50)

Az a különbség a szövetkezet és a többi gazdasági társaság között, hogy míg mindegyik gazdasági társaság úgynevezett tőkeérdekeltségű, addig a szövetkezet részvételi érdekeltségű. Mindegy, hogy ki mekkora intellektus, milyen szorgalmas, tőkeerős, egy tagnak egy szavazata van. Tehát az Alföld Értékesítő Szövetkezetben a Bonafarmnak Csányi Sándor-ostul, milliárdosbevételestül, óriási tőkeérdekeltségestül pontosan annyi szavazata van, egy, mint Szabó Péternek, akinek konkrétan van két darab mangalica kocája. Ez ilyen műfaj, egy nagyon különleges műfaj, nem csoda, hogy nem érti a baloldal, mert itt az történik, amit az emberek akarnak. Ilyen értelemben önmagukat nem is tudják kizsákmányolni, mert a korábbi vitákban ezt is hallottuk, hogy kizsákmányolja a szövetkezeti vezetés a szövetkezeteket. Oké, egy diktatúrában, az önök szövetkezeti rendszerében, ha nem is kizsákmányolás, de durva eszközökkel a tagság elnyomása megvalósult. Itt azonban nem erről van szó.

Ne felejtsük el, hogy ez ’19-ben volt! ’20-ban nem az elvonások vagy nem tudom, milyen kedvezmények megszüntetése, hanem a Covid-járvány hozta magával azt, hogy a szövetkezeti rendszer összbevétele a nyugdíjas-szövetkezetek esetén csak 6 milliárd forint volt, és csak 55 ezren dolgoztak, a Covid miatt ugyanis nem tudtak dolgozni. De ’21-re ez visszaszökött 11 milliárdra és 80 ezer tagra. Én elismerem, hogy a 2,5-2,7  attól függően, hogy a szolgálati járadékosokat hova soroljuk  a teljes nyugdíjas-társadalomban nem egy átütő szám, hanem csak egy lehetőség, de teremtsünk lehetőséget az embereknek, és majd valakik élnek vele, mások pedig nem. Akik nem élnek vele, semmilyen hátrányt nem szenvednek, akik meg élnek vele, tudnak egy kis pénzt keresni, szeretik azt, amit csinálnak, büszkék rá.

Én számtalan szövetkezeti taggal beszélgettem. A legkedvesebb egy 70 éves néni volt vagy inkább hölgy, aki a legnagyobb büszkeséggel mondta el, hogy ő az egyik legnagyobb debreceni bérháznak az a gondnoka, aki nyugdíjas-szövetkezeti foglalkoztatás kere-tében látja el a feladatát, abszolút felelősségteljes. Látszott rajta, meg is fogalmazta, hogy úgy érzi, még szükség van rá, nem az a sorsa, ami egyébként az esetek többségében, hogy a nyugdíjasok kapcsán két fő probléma adódik, a nyugdíjkifizetések és az egészségügy, semmi más, ezt a magatartást lehet látni. Holott egyébként pont azért kell lehetőségeket teremteni a nyugdíjasoknak, hogy megtalálják, mindenki a maguk ízlése szerint azokat a lehetőségeket, amelyekkel még, ha van kedve, ki tudja teljesíteni az életét. Aki meg nem akarja, nem teszi, ez teljes önkéntességen alapul.

Ezzel együtt örülök, hogy nem volt hiába a munka, mert emlékszem, 2010 óta foglalkozom ezzel a kérdéssel parlamenti képviselőként, előtte nem tudtam, mert ellenzékben javaslatainkat nem fogadta be az akkori többség, de 2010 óta foglalkozom ezzel a szövetkezeti kérdéssel, és rendkívül fontos lehetőségnek tartom. Ma a teljes foglalkoztatásban az úgynevezett atipikusak  ebben benne van egyébként a munkaerő-kölcsönzöttek száma is  durván 15-20 százalékát teszik ki a munkaerőpiacnak. Diákszövetkezeti tag 200 ezer van, és 60 milliárd forint volt a tavalyi bevételük. Azt gondolom, hogy ez egy olyan unikum, amit egyébként nyugodtan lehetne akár az Európai Unió többi tagországa számára is példaként állítani. Olyan társadalmi csoportok lehetnek benne, amelyek tagjai egyéb jogviszonyukban biztosítottak, már minden itt van egyébként, a kismamák, a nyugdíjasok és a diákok, ezért azt az ösztönzést tudjuk adni a foglalkoztatás kapcsán a munkaadóknak, hogy a tb nem terheli őket.

Ez nagyon rugalmas egyébként, bár ez a hátulütője is, mert ha gazdasági recesszió van, először a vállalkozási szerződéseket lehet felmondani, és természetesen akkor semmi járandóság nem jár, hanem egyszerűen csak azt mondja, nem tudom én, a nagy áruház, hogy köszönjük szépen, a 6-os, 7-es pénztárban nem kérjük a pénztár üzemeltetését a valamelyik szövetkezettől. De egyébként egész rendszerek működnek szövetkezeti működtetési formában. Magyarország összes plázamozija diákszövetkezetek által üzemeltetett, ezért van az, hogy a pénztárostól a jegyszedőn át a pattogatottkukorica-árusig mindenki diák. De ez jó, mert például ez meglátszik a 18-25 év közötti korosztály foglalkoztatási adataiban, mert itt nemcsak pénzt lehet keresni, hanem egyébként munkaszocializációra is szert lehet tenni, ami nagyon fontos, mert jelentős mértékben hiányzik a magyar oktatási rendszerből.

Ezért örülök annak, ha Komjáthi úr azt mondja, hogy támogatja a javaslatot, és ha meg tudom győzni Kordás urat is, annak külön örülök. Nem fogom feladni ezt a küzdelmet, tekintettel arra, hogy a magyar szövetkezeti mozgalom megbízott azzal, hogy én vezessem az Országos Szövetkezeti Tanácsot elnökként. Előtte is ezzel foglalkoztam, azóta is ezzel foglalkozom, és azt gondolom, hogy ez egy lehetőség. Lehetőség a nyugdíjasoknak, lehetőség a kismamáknak, lehetőség a szövetkezeti mozgalomnak, ezért ha támogatja az ellenzék, akkor tényleg nagyon szépen köszönöm. Ettől még persze a politikai nézeteink nem fognak egybeesni, de egy ilyen ügyben beljebb vagyunk eggyel.

Még biztosan fogok több szövetkezeti javaslattal is előállni, és remélem, abban is konstruktív vitát fogunk folytatni; azzal együtt egyébként, hogy már az általam benyújtott törvényjavaslatok kapcsán volt jelentős vita is vagy véleménykülönbség közöttünk, ha emlékszünk rá. Nem baj, a parlament arra való, hogy ezt megvitassuk. Tehát köszönöm szépen Komjáthi úr előzetes támogatását, és kérem Kordás urat is, hogy támogassa. Igaz, hogy ebben a csődtörvény-módosításban nincs benne a nyugdíjrendszer teljes átalakítása, meg még egy-két apróság hiányzik belőle, de nézzük csak az ügyet. Ha ezt a védelmet meg tudjuk adni, adjuk meg. Ezzel is beljebb vagyunk eggyel. Nagyon szépen köszönöm. (Taps a kormánypárti oldalon.)

Felszólalások:   1   1-14   15-32      Ülésnap adatai