Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A képviselő úr a miniszterhelyettesi választ elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Sebián-Petrovszki László, a DK képviselője, interpellációt nyújtott be a pénzügyminiszter úrhoz: „Mit fognak legközelebb megadóztatni a magyarok félretett pénze után?” címmel. Az interpelláció megválaszolásával a miniszterelnök úr a téma szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező Nagy Márton István gazdaságfejlesztési miniszter urat bízta meg, az interpellációra a miniszter úr felkérésére Fónagy János államtitkár úr, miniszterhelyettes válaszol. Öné a szó, képviselő úr.

SEBIÁN-PETROVSZKI LÁSZLÓ (DK): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Amikor tavaly az árnyékkormány többször felhívta a figyelmet arra, hogy az Orbán-kormány szemet vetett az emberek megtakarításaira, a bankban őrzött pénzére, akkor önök, illetve a Fidesz-frakció képviselői kórusban kezdtek el rémhírterjesztésről beszélni, feljelentéssel, börtönnel fenyegettek minket, DK-s képviselőket. Aztán eltelt egy fél év, és mit ad isten, az történt, hogy Orbán Viktor aláírt egy kormányrendeletet, az történt, amire figyelmeztettük az országot: 13 százalékos extra adót vetettek ki a magyarok félretett pénzére.

Azt régóta tudjuk, hogy önöknek semmi pénz nem elég, ezért most már a magyarok utolsó megtakarított forintjaira is szükségük van, abban az időben, amikor egyébként az emberek többsége hosszú idő munkája, megtakarítása, félretevés után tud a fizetéséből, a nyugdíjából valamennyit megspórolni, ez volt az utolsó tartaléka sokaknak. Éppen ezért nagy baj az, hogy akkor történik ez a 13 százalékos extra adó, amikor a legnagyobb szüksége lenne most a magyaroknak erre a pénzre, hiszen az Európa-rekorder orbáni infláció miatt napról napra kevesebbet ér a fizetésük, a nyugdíjuk.

Orbán Viktort azonban mindez nyilván hidegen hagyja. Egy súlyos megélhetési válság kellős közepén mélyen belenyúl a magyarok zsebébe, hogy 13 százalékos adóval sarcolja meg a magyarok bankbetétjeit, takarékbetétjeit, értékpapírjait, sőt az élet- és nyugdíjbiztosításaikat is, tehát azokat is büntetik, akik biztosítással próbálnak gondoskodni magukról vagy szeretteikről, történjen bármilyen baj.

Kérdezem államtitkár urat, mit fognak legközelebb megadóztatni. Jöhetneke a magyarok bankszámlái, netalántán az otthon őrzött készpénzei? Milyen trükkökre számíthatunk még önöktől? Ennyire kétségbe vannak esve, hogy az uniós pénzek meg nem érkezése, elmaradása, illetve a rekordméretű költségvetési hiány miatt ilyen lépésekre kényszerülnek? Köszönöm szépen a válaszát. (Taps a DK padsoraiban.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az interpellációra Fónagy János államtitkár úr, miniszterhelyettes válaszol. Öné a szó.

DR. FÓNAGY JÁNOS gazdaságfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! 2008-2009-ben, amikor önök kezelték a válságot, a működőképesség fenntartása érdekében az IMF-hez kellett fordulnia a DK jelenlegi elnöke által vezetett akkori kormánynak. Az Orbán-kormány szerezte vissza a gazdaságunk függetlenségét, hiszen 2010 előtt a kormányzat azt átadta az IMF-nek.

A jelenlegi kormány legújabb intézkedései is arról szólnak, hogy minél inkább belső erőforrásokra támaszkodjunk. Az intézkedések célja nem az állam adóbevételeinek növelése, hanem az állampapír-kereslet fokozása, az állampolgárok pénzügyi tudatosságának megerősítése. Meg kell védeni a családokat, ösztönözni és segíteni kell, hogy a háztartások megtakarításai megőrizzék reálértéküket. A lakossági folyószámlákon 8000 milliárd forint le nem kötött pénzösszeg van, amely a jelenlegi kamatkörnyezetben hatalmas elmaradt bevételt jelent a számlatulajdonosoknak, mivel a bankok gyakorlatilag nem fizetnek ez után kamatot. A kormány álláspontja az, hogy csak akkor tudják ösztönözni az embereket a megtakarításuk reálértékének megőrzésére, ha tudják, kikről van szó, ezért jó, ha a bankok megkeresik ügyfeleiket. A banki tájékoztató levélben arról kell tájékoztatni az ügyfeleket, hogy mennyit buktak, ha állampapír helyett bankbetétben tartották a pénzüket.

Azzal, hogy az állampapíroknak megmarad az adómentessége, sokkal vonzóbb lesz a megtakarítók szemében, jelentősen növekedhet a lakossági kézben lévő állampapírok állománya. A lakosság is jól jár, hiszen megőrizheti a megtakarítások reálértékét, a költségvetés is jól jár, mert csökkennek a kamatterhek, az állampapírok iránti kereslet növekedése miatt teljesülhet az a fontos cél, hogy minél inkább hazai forrásból finanszírozzuk a költségvetést.

Az önfinanszírozási cél elérését célozza két másik intézkedés is. Egyrészt a bankok levonhatják állampapírállomány-növekményüknek a 10 százalékát az extraprofitadóból, maximum az extraprofitadó 50 százalékáig. Ha egy pénzintézet például 100 milliárd forintért vásárol állampapírt, akkor 10 milliárdot levonhat az extraprofitból. Módosul a befektetési alapok szabályozása is. Az értékpapíralapoknak a kötvények 95 százalékát állampapírban kell tartaniuk, a likvid eszközök 20 százalékát pedig diszkontkincstárjegyben. Ezek a lépések elősegítik, hogy teljesüljenek a kormány céljai: a lakossági megtakarítások reálértékének megvédése, az önfinanszírozás erősítése és az állam finanszírozási költségeinek csökkentése.

A bankszektor részéről 1300 milliárd forint pluszkereslet jelenhet meg az állampapírok iránt, a befektetési alapoktól pedig mintegy 500 milliárd forintnyi. Ennek köszönhetően az államadósság finanszírozása terén egyre inkább a saját belső erőforrásainkra tudunk támaszkodni, a 2010 előtti időszakra jellemző helyzettel ellentétben. Mint ahogy már említettem, akkor az IMF-et hívta segítségül a kormány. Kérem, hogy a válaszomban elhangzottakat méltányolni és a válaszomat elfogadni szíveskedjék. Köszönöm a lehetőséget, elnök úr. (Taps a kormánypárti oldalon.)

ELNÖK: Megköszönöm államtitkár úr, miniszterhelyettes úr válaszát. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem a képviselő urat, elfogadjae a választ. Öné a szó.

SEBIÁN-PETROVSZKI LÁSZLÓ (DK): Sajnos nem tudom  köszönöm szépen, elnök úr , sajnos nem tudom elfogadni a választ, ugyanis gyakorlatilag egyetlenegy mondattal nem reagált azokra a kérdésekre, arra a problémára, amit feltettem, ellenben jó néhány olyan mondat elhangzott, amit ki kell emelnem, mert önmagában felháborítónak tartom.

Azt mondja, hogy a lakosság is jól jár  elhangzott ez az ön szájából. Hogy járna jól a lakosság, amikor 13 százalékot elveszít, 13 százaléknyi extra adót vet ki a kormány a bankbetétekre és egyéb vagyontárgyaikra? Miért járna jól ezzel a lakosság?! Értem én az ön logikáját, hogy a bankok, illetve a kormány jól jár, mert be tudott vonni forrásokat, csak éppenséggel ugyanezt csinálták a kormányra kerülésük után a magánnyugdíjpénztárakkal, akkor is azt mondták, hogy majd a gazdaságnak ez jó lesz, aztán huss, 3000 milliárd eltűnt.

Semmilyen módon nem tudom ezt a választ elfogadni, hiszen nem arról szólt, hogy az embereknek miért jó ez. Miért lenne jó egy adóemelés, egy új adó kitalálása ebben a kategóriában? Tehát semmilyen módon nem tudom az államtitkár úr válaszát elfogadni. Köszönöm szépen. (Taps a DK padsoraiban.)

Felszólalások:   116-121   122-127   128      Ülésnap adatai