Készült: 2024.05.30.07:55:59 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

106. ülésnap (2024.03.20.), 14. felszólalás
Felszólaló Dr. Sztáray Péter András
Beosztás Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka Előadói válasz
Videó/Felszólalás ideje 3:50


Felszólalások:  Előző  14  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. SZTÁRAY PÉTER ANDRÁS külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: Elnök úr, köszönöm szépen. Nem kívántam reagálni, mert azt gondolom, hogy az egy elég konszenzusos kérdés, hogy föl kell függesztenünk a CFE-szerződést, de mivel Novák képviselő úr részéről elhangzott néhány elég sarkos és úgy gondolom, megalapozatlan kijelentés, ezért szükségesnek tartom, hogy egy részükre reagáljak. Nem mindegyikre, mert a nagy részük nem tartozik a tárgyhoz.

Csak annyit szeretnék mondani, hogy a kormányt háborúpártisággal vádolni teljesen megalapozatlan, és azt gondolom, hogy inkább nevetséges kijelentés. Ennél békepártibb kormány a NATO-n és az Európai Unión belül nincs! A legnagyobb humanitárius támogatást nyújtjuk Ukrajnának, mert rászoruló helyzetben van, ugyanakkor nem nyújtunk halálos katonai támogatást, nem szállítunk semmilyen halálos katonai eszközt és nem engedünk át a magyar-ukrán határon semmilyen katonai eszközt. Ilyen értelemben azzal vádolni minket, hogy mi, akik egyébként a béketárgyalások megkezdését szorgalmazzuk minden nap, háborúpártiak lennénk, azt gondolom, hogy ez nem tekinthető egy komoly kijelentésnek.

A másik: azzal példálózni, hogy a magyar haderőben azok a meghatározott küszöbértékek sokkal alacsonyabban vannak, mint amiket a szerződés meghatároz, azt gondolom, hogy történelmietlen. Amikor létrejött a szerződés 1990-ben és az utána következő egy évtizedben, sok fegyvernemben kellett Magyarországnak is aktívan fellépnie a leszerelés érdekében, nem beszélve a többi országról. Ez egy konkrét ellenőrzési mechanizmus keretében zajlott le, harckocsikat és egyéb eszközöket kellett megsemmisíteni. Mára eljutottunk egy olyan szintre, hogy egy teljesen más haderőszervezési elmélet és gyakorlat van érvényben, és azt kell mondjam, hogy azzal vádolni minket, hogy felesleges felfüggeszteni a szerződést azért, mert a küszöbértékek alatt vagyunk, megint csak nem vehető komolyan.

Hozzáteszem, hogy a rendszerváltás óta senki nem vette a bátorságot ahhoz, hogy egy ekkora honvédelmi modernizációs programba kezdjen bele, mint amit a magyar kormány évek óta folytat. Soha ilyen modern haditechnika ilyen mennyiségben, ilyen racionális és átgondolt struktúrában nem foglalta el a helyét a Magyar Honvédségben. Ezzel Magyarország azon NATO-tagállamok közé került, amelyek nemzeti szinten teljesítik a walesi NATO-csúcs során meghatározott 2 százalékos küszöböt, vagyis azt, hogy a GDP legalább 2 százalékát fordítja honvédelmi célokra. Egyébként nem minden NATO-tagország teljesíti ezt az elvárt szintet, még 2024-ben sem, holott idén lenne az a határidő, amire az összes NATO-tagországnak el kellett volna jutnia ide.

Ezen belül van még egy fontos szám: 2019 óta már teljesítjük a 20 százalékos fejlesztési arányt a védelmi költségvetésen belül, ami legalább annyira fontos indikációja annak, hogy milyen komoly és mélyreható modernizáció zajlik a Magyar Honvédségben.

Ezeket mind figyelembe véve azt gondolom, hogy inkább meg kellene nézni azokat a számokat és azokat a tartalmakat, amelyekkel a honvédség az elmúlt években bővült, illetve az elkövetkező években bővülni fog, és akkor az összehasonlításban láthatjuk világosan és objektíven, hogy soha ilyen modernizációra nem került sor.

Ezzel szeretném zárni a hozzászólásomat vagy a reakciómat, és köszönöm azoknak, akik támogatják a felfüggesztésről szóló döntést. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  14  Következő    Ülésnap adatai