Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

UNGÁR PÉTER (LMP): Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Ma fog miniszterelnököt választani az Országgyűlés. Ilyenkor általában az a szokás, hogy különböző ellenzéki politikusok beszélnek a „világok harcáról”, az abban betöltött szerepükről, a viszonyukról a világhoz. Én mégsem szeretnék így tenni, mert azt gondolom, hogy a negyedik kétharmad után az a szerénység illet minket, hogy az ilyen nagy megfejtésektől tartózkodjunk. (Derültség.)

Ezért szeretnék egy kicsit egyszerűbb kérdésről beszélni, ami azt gondolom, hogy viszont mindenki számára fontos, hiszen kapcsolódik az Országgyűlés klasszikus feladatához, ami az, hogy megpróbáljuk leírni azokat a problémákat, amelyek Magyarországon vannak, és közösen megoldást találni ezen problémákra.

Az elmúlt hetekben Debrecenben, Nyíregyházán, Kaposváron, Veszprémben és Miskolcon voltam állami idősotthonban. Ezeken a helyeken mindenhol azt mondták az ott dolgozók, hogy azt a béremelést, amit tavaly a kampányidőszakban adott a kormány, az infláció teljes egészében elvitte. Ez véleményem szerint egy tényállítás, mint ahogy egy tényállítás szinte az összes magyar közalkalmazottra tekintve, hogy elvitte az infláció azokat a kampányszerű béremeléseket, amelyeket önök az utolsó évben adtak. Magyarul, roszszabbul keresnek, kevesebbet tudnak vásárolni a tűzoltók, rendőrök, pedagógusok, szociális szektorban dolgozók vagy egészségügyi szakdolgozók, mint tudtak egy éve.

A helyzet az, hogy az infláció egyértelműen nem Orbán Viktor hibája, hiszen egy világjelenség. Mégis, amiről beszélhetünk, az az, hogy próbálnake megoldást találni arra, hogy nagyon sok magyar munkavállaló nem tud már eleget vásárolni azért, mert egyszerűen csökkent a fizetőképes keresete az elmúlt időszakban. Eddig is az volt a helyzet, hogy az állami szektorban dolgozók kerestek talán a legrosszabbul Magyarországon, és ez az önök politikájának a következménye, hiszen emlékezzünk vissza, hogy újra miniszter lesz az a Lázár János, aki 2014-ben, 2015-ben többször elmondta, hogy 300 ezerrel csökkenteni kell a közszolgáltatásban dolgozók számát, és aki elmondta azt, hogy az államnak spórolnia alapvetően a közszolgáltatásban dolgozókon kell.

Az egy politikai értékválasztás következménye, hogy ma Magyarországon egy betanított kereskedelmi munkás kettő és félszer annyit keres, mint egy kezdő pedagógus. Ez egy politikai értékválasztás kérdése, és itt nem az a probléma, hogy a kereskedelemben dolgozó mennyit keres, hanem az a probléma, hogy önök nem akarják valóban a közszolgáltatásokban dolgozók, a közalkalmazottak bérét fejleszteni.

Az inflációnak vannak olyan pozitív hatásai is, hogy nő az állam bevétele. Ez az állami bevétel, ami növekszik  miután önök elmondják mindig, hogy milyen jó állapotban van a költségvetés, és milyen jó gazdasági növekedési helyzet van , megengedné azt, hogy legalább inflációkövetővé tegyék a közalkalmazotti béreket, ahogy az elvileg a nyugdíjaknál is fönnáll mint lehetőség. Ha inflációkövetőek lennének a közalkalmazotti bérek, legalább az nem fordulhatna elő, hogy egy idősotthonban dolgozó, egy pedagógus vagy egy tűzoltó kevesebb dolgot tud vásárolni, effektíve rosszabbul keres, mint egy évvel ezelőtt.

Azok az emberek, az a 850 ezer magyar ember, aki a közalkalmazotti státusz szerint kapja a fizetését, ők azok, akik miatt Magyarország mindennap működni tud, akik tanítják a gyermekeket, megvédenek minket, akik gondoskodnak a legelesettebbekről. Az, hogy nekik ilyen a bérhelyzetük, azért van, mert önöknek az elmúlt tizenkét évben sok minden más fontosabb prioritás volt, mint a közalkalmazotti bérek fejlesztése. A helyzet az, hogy volt egy időszak, amikor nagyon sok ígéret elhangzott egy magyar országgyűlési kampányban, ahol megfogalmazódott a 13. havi bér a közalkalmazottaknál. Jelenleg éppen a 12. havi bér veszett el a 10 százalékos inflációval.

Összességében tehát arra szeretném kérni  gondolom, államtitkár úr válaszol majd , hogy ne mondja el, nominálisan mennyivel keresnek többet, ne mondja el, hogy hány százalékkal emeltek bért, hiszen a vásárlóértékben, amit valójában ez a dolgozónál jelent, nem ez számít. Hogy fordulhatott elő az, hogy egy idősgondozó kevesebb dolgot tud vásárolni most, mint egy éve? Erre válaszoljon, kérem, illetve arra, hogy a közalkalmazotti béreket inflációkövetővé fogjáke tenni. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

ELNÖK: Válaszadásra Rétvári Bence államtitkár úrnak adom meg a szót. Parancsoljon!

RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Tisztelt Ház! Ha végignéz ön is a világ minden országában, akkor azt láthatja, és itt, Európában pedig aztán főként, hogy az árak nagyobb mértékben emelkednek, mint korábban, ugyanakkor Magyarországon kisebb mértékben emelkednek, mint ha nem lennének az árstopintézkedések, amelyeket ez a kormány megtett. Itt beszélhetünk a rezsicsökkentésről, amit önök folyamatosan támadtak, és a szolgáltatók szempontjából mondták azt, hogy fenntarthatatlan. Beszélhetünk a benzinárstopról, amely Európa legalacsonyabb benzinárát hozza, magyarul, a magyar emberek tudnak arányosan ugyanakkora összegből a legtöbb benzint vásárolni, és ha bármelyik más európai uniós országban lennének, ugyanabból az összegből kevesebb benzint, kevesebb gázolajat tudnának vásárolni.

(11.10)

Nálunk van a kamatokra is szintén egy sapka, egy stop bevezetve, és az alapvető élelmiszerek árára is egy sapkát tettünk, stop van az alapvető élelmiszerek árára. Ezeknek köszönhető, hogy Magyarországon alacsonyabb a pénzromlás mértéke, mint a legtöbb közép-európai országban. Ezeknek köszönhető, hogy Magyarországon az európai uniós átlagnak megfelelő körülbelül a drágulás, az európai uniós átlagnak megfelelő a pénzromlás mértéke.

Ha ezek a lépések nem történtek volna meg, amelyekre önök azt mondták, hogy ezek kommunista lépések, meg nem piacpárti, meg majd a piac szabja meg az árakat, azt mondták, az emberekre rá kell ereszteni a piaci rezsiárat, mert csak az a helyes döntés, ezekkel harsogták tele önök a választási kampányt kisebb és nagyobb gyűléseken egyaránt, nos, ha ezek nem lennének, akkor nyilván akár 4-5 százalékkal magasabb lenne a pénzromlás mértéke. Tehát ha az önök javaslatai megvalósultak volna Magyarországon, akkor az ápolók, a tűzoltók, az orvosok és mindenki más, és a kereskedelmi dolgozók is, kevesebbet tudnának akár tankolni, akár vásárolni a pénzükből, mert többet vinne el a rezsi, és magasabbak lennének a boltokban az árak.

Önök tehát egy olyan recepttel álltak elő, és egy olyan receptet utasítottak el a magyar választók április 3-án, amelyek megnehezítették volna az elmúlt években is, most meg aztán különösen az emberek életét, tisztelt képviselő úr. Úgyhogy, azt hiszem, hogy az önök részéről itt kevéssé mondható ez hitelesnek.

Ha megnézzük, hogy azért amikor a baloldal kormányon volt, akkor tudotte érezhető lépéseket tenni (Ungár Péter közbeszól.), amiket ön most itt elmond, hogy miket kellene és hogyan kellene csinálni, azt meg tudtáke lépni, azt mondhatjuk, hogy nem tudták meglépni, hiszen önök nemhogy nem adtak többletet akkor, amikor nehéz helyzetbe került az ország.

2008 környékén egy igen erős válságban volt Magyarország, azért, mert 2006 után a magyar gazdaság lejtmenetbe került, gazdasági csökkenés volt. És mi volt a baloldal receptje a gazdasági nehézségekre? Ön most azt mondja, hogy több bért kell emelni. A kormány emelt 20 százalékot, 21 százalékot, 36 százalékot, 10 százalékot, melyik csoportnak éppen mennyit, akit felsorolt, azok közül, mindenkinél volt béremelés. Ön is azt mondta, hogy mindegyik ágazatban volt béremelés, amiket felsorolt, mindenhol volt béremelés. A baloldal válság idején mit csinált? Bért csökkentett. A bért csökkentők idejönnek a parlamentbe, és azt mondják, hogy igaz, hogy válság idején a baloldal bért csökkentett, de a kormány miért csak 10, 20, 21 és 38 százalékkal emel bért, miért nem emel nagyobb arányban bért.

Azok, akik azt mondják, hogy nem piacbarát, ezért elvetendő mindenfajta árstop, azt mondják, hogy milyen magasak az árak. Tisztelt Képviselő Úr! Önök azt a politikát képviselik a tettekben, a törvényjavaslatokban, a szavazásokban, amely az árstopokat kiiktatja és a béreket csökkenti. Itt a baloldal ebben az ülésteremben. Név szerinti szavazáson csökkentette a béreket az orvosoknál, az ápolóknál, a rendőröknél, a tűzoltóknál meg mindenki másnál, aki közszférában dolgozik, akiket ön fölsorolt, a 700 ezer emberre utalt, és még mellette két és fél millió nyugdíjasnak is csökkentette a nyugdíját a válság idején. Ezért mondta önökre Ferge Zsuzsa, a saját házi szociológusuk, hogy nem volt még egy olyan ország Európában, amely egy szalmaszálat sem tett keresztbe azért, hogy segítsen a válság áldozatainak. Márpedig 2010 óta szinte folyamatosan ez a kormány válságot kezel, hiszen 2010-ben a baloldaltól örökölt gazdasági válságot, utána jött a migrációs válság, a koronavírus-válság és most pedig az energiaárak elszabadulása és a háború miatti európai válság.

Ilyenkor össze kellene fogni, tisztelt képviselő úr, és például az Európai Unióban olyan közös álláspontot képviselni, hogy ne tegyék még nehezebbé a magyar polgárok helyzetét, ne vezessenek be olyan szankciókat, amikkel ezeknek az embereknek, akikre ön hivatkozott, még sokkal nehezebb helyzete lenne. Ehhez képest önök nem segítik a kormányt, és nem megvédik a kormánynak ezeket a nagyon kemény küzdelmeit Brüsszelben, hanem kimennek, megpróbálnak Magyarországról álhíreket terjeszteni, árulkodnak, feljelentgetnek, és nem összefognak a válságban, amikor az emberek elég egyértelműen mondták, hogy mi legyen az ország iránya, ebből nem tanulnak, bár végighallgattam önt az Arénában, ott mintha másféléket mondott volna, mintha tanult volna abból, amit a választók üzentek a baloldalnak. (Az elnök csenget.)

Tehát nem összefognak, és nem segítenek abban, hogy megvédjük a magyar embereket, hanem kiszolgálva a nyugati szövetséges pártjaikat, olyan álláspontot képviselnek, ami nehezítené a magyar emberek mindennapi életét a brüsszeli szankciók miatt. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti sorokból.)

Felszólalások:   1   2-4   5-8      Ülésnap adatai