Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. KÁLLAI MÁRIA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Azt gondolom, hogy közös pont mindannyiunkban, hogyha azt mondhatjuk, hogy az építészet a maga teljességében nemzetmegtartó erő, az otthonunkhoz, a hazánkhoz való kötődést mindenféleképpen erősíti.

Ennek az erősítésnek, igaz, hogy elég sok van belőlük, mégis azt kell mondanom, hogy az emlék- és ünnepnapok és a hozzájuk kapcsolódó elismerések is rangot adhatnak. Meggyőződésem az, hogy minden megbecsülés, minden elismerés, a közösség megbecsülése kifejez valamit. Kifejezi azt, hogy az elismertek példája kiemelkedő, kiemelkedő alkotómunkát végeztek, és kiemelkedő alkotómunkára ösztönözhet másokat is.

Jó érzéssel, büszkeséggel tölthet el mindannyiunkat az, amikor láthatjuk, hogy mennyi tehetséges ember, tudós, kutató, művész, szakember él és dolgozik nemzetünkért. Életünk számos területén, a tudomány, a művészetek, a sport, az egészségügy, a szociális ágazat, a honvédelem, a sajtó területén döntöttünk már arról, hogy legyen saját napja, emléknapja. Így, hogy néhányat kiemeljek, van a magyar költészetnek, a magyar kultúrának, a festőművészetnek, a képzőművészetnek és sorolhatnám a sort. Ezek a napok összekapcsolják a múltat, a jelent, és mindenféleképpen megteremtik a lehetőséget mint ünnep, hogy tisztelegjünk a jelen előtt is, és tisztelgéssé is emelik a múlt iránt ezeket az alkalmakat.

Ez a sor gazdagodhat most az előterjesztés szerint. Kós Károly születésének 140. évfordulóján tarthatjuk meg első alkalommal december 16-án, ahogy már hallottuk, az építészet emléknapját. Kós Károly érdemei vitán felül állnak, mégis szeretnék egypár gondolatot én magam is elmondani. Erdélyi születésű kiemelkedő művészként, építészként, íróként egyaránt maradandót alkotott, készített grafikát, festményt, sőt művészettörténettel és néprajzzal is foglalkozott. A XX. század magyar építészetének meghatározó alakja.

Az egyetemi évei alatt, ahogyan olvashatjuk, nagyon nagy szerepet játszott egy építészhallgatókból verbuválódott csoportban, a „Fiatalok” nevű társaságban, akik fő céljukként a nemzeti hagyományok őrzését és a népi architektúra motívumkincsének elevenen tartását tekintették egy új magyar építészeti formanyelvbe integrálva.

Ahogyan az előterjesztésben is olvashatjuk, Makovecz Imre a következőket mondja: egy műalkotás valódi értékét nem az önkifejezés, hanem egy kultúra pontos közvetítése adja. Kós Károly alkotómunkájára mindez teljességében érvényes. Kós Károlyt halála után kétszer kitüntették: 1997-ben posztumusz Magyar Örökség címet, 2010-ben pedig posztumusz Ybl Miklós-díjat kapott. Idén, születésének 140. évfordulóján a róla elnevezett életműdíjjal és egyéb rangos szakmai díjakkal az első alkalommal megtartandó magyar építészet napja során méltó módon emlékezhetünk a nagyszerű építészre, művészre, és becsülhetjük meg a jelenkor építészeit.

Tisztelt Ház! Ahogyan a korszellem és vele együtt az ember, úgy az épített környezet is természetesen változik. Azonban el kell mondani, hogy az arculatát állandóan változtató helynek nem lehet identitása, ugyanúgy, mint a gyökértelen embernek. Szintén Kós Károly gondolata a következő: a múlt ismerete és értékeinek megőrzése nélkül nem teremthetünk új értékeket sem, és akkor jövőnk sincs többé.

A hagyomány folytonossága és a változás természetesen nem zárják ki egymást. Akár a természeti, akár a civilizációs környezet megtarthatja a karakterét hosszú időn keresztül, jó esetben akár évszázadokon át, ha védjük azokat az értékeket, például régi településmagokat, amelyek a történelmünket őrzik, ahogyan a miniszter úr is több alkalommal utalt erre. Hogy néhány példát is mondjak, akár a mi városunkban a szolnoki Tabán, a művésztelep és környéke, a szolnoki vár a maga feltárt régészeti leleteivel, a várrommal. De mondhatnám a budai Vár környékét, Sopron belvárosát, ahol a hely szellemiségéhez, sajátosságaihoz igazodó építészeti megoldások biztosítják a folytonosságot, mondhatjuk ezt, ahogyan ma már hallottuk, illeszkedő építészetnek is.

Minden esetben kerülni kell a drasztikus beavatkozásokat, hosszú távon elő kell segíteni az adott kortól, társadalmi, politikai helyzettől függetlenül a természetes fejlődést  fejlődést és nem rombolást , természetesen tudva azt, hogy az új technológiák, új építőanyagok komoly, gondos munkát igényelnek ahhoz, hogy ez valóban egy illeszkedő építkezés legyen. Törekednünk kell arra, hogy a gyökereinket megőrizzük, és az arra épülő egyes rétegek pedig kiegészítsék egymást. Ezek a gyökerek lehetnek azok az ősi motívumok, az a formavilág, amelyek az építészetben is leképeződtek, nemzeti karakterünk tehát ebben a művészeti ágban is tetten érhető.

Ha az építészetben megjelenő motívumokat, megnyilvánuló jegyeket tudatosan őrizzük, átmentjük, tettünk afelé egy nagyon komoly lépést, hogy a magyar települések ne veszítsék el saját karakterüket, ne veszítsék el a változások közepette sem. A múlt hagyományainak, értékeinek megbecsülése, a jelenkor nagyszerű alkotásainak elismerése hozzátartozik nemzeti felelősségünkhöz. A Wekerle-telep vagy éppen a Fővárosi Állat- és Növénykert, időben távol esve a sepsi stadion, a csengeri művelődési ház, a Porcelanium, és sorolhatnék időben távol eső, tehát a jelenkor építészetéhez tartozó munkákat, amelyekben, azt gondolom, hogy közös talán az lehet, hogy ennek van szubjektív része a részemről, amely azt mutatja, hogy értéket képviselnek, értéket mutatnak.

A Kós Károly-életműdíjjal, illetve az építészeti, műemlékvédelmi és régészeti szakmai munkát elismerő elismerések rendszerével méltón lesz lehetőségünk megbecsülni a jelenkor építészetét is. Felelős politikusként úgy véljük, mindent meg kell tennünk a nemzet értékeinek megőrzéséért. Kérem, támogassák, hogy december 16-át, Kós Károly születésének napját a magyar építészet napjává nyilvánítsuk, és azt a törekvést, amely támogatja és szorgalmazza a haladó szellemű, magas esztétikai értéket képviselő nemzeti építészet kiteljesedését, amely természeti és épített örökségünket egyarát őrzi és gyarapítja.

A Fidesz frakciója köszöni a határozati javaslatot, és természetesen támogatja, amelyre minden képviselőtársamat tisztelettel kérek. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)