Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! A Momentum képviselőcsoportjából napirend előtti felszólalásra jelentkezett Gelencsér Ferenc frakcióvezető úr. Parancsoljon, öné a szó.

GELENCSÉR FERENC (Momentum): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Készültem egy beszéddel a mai ülésre, de körbenézek, és azt látom, hogy nincs itt senki, nincsenek itt a képviselők, nincsenek a munkahelyükön a képviselők, üres padsorokkal állok szemben. Hol vannak a kormánypárti képviselők a munkanapjukon, miért nem képviselik a választóikat, miért veszik fel a fizetésüket, ha nem járnak be a munkahelyükre? Ez jelentené a képviseletet a kormánypárti képviselők szerint? Ennyire nem érdekli a kormánypárti képviselőket, hogy a szomszédban háború dúl?

A mai napon a magyar Országgyűlésben Magyarország biztonságáról kellene hogy beszéljünk, a kormánypárti képviselők a távolmaradásukkal egyértelműen azt az üzenetet küldik, hogy őket nem érdekli Magyarország és a magyarok biztonsága. A szomszédban háború dúl, ez teljesen jogos aggodalommal tölt el mindenkit. Magyarország szerencsés helyzetben van; azáltal, hogy tagja a NATO-nak, mi, magyarok biztonságban vagyunk. Még nagyobb biztonságban leszünk, ha a katonai védelmi szövetség további európai uniós országokkal bővül, hiszen Magyarország elemi érdeke egy gazdaságilag és katonailag erős Európa.

Kezdjük a nyilvánvaló igazság kimondásával! Az első pillanattól fogva egyértelműen kimondjuk: a legfontosabb feladat a béke megteremtése. Aki azt állítja, hogy ebben az országban vannak háborúpártiak, az egy morális egytálétel.

Most pedig hadd idézzem a miniszterelnököt, aki ha ritkán is szokott, de igazat mondott akkor, amikor arról beszélt, hogy a békéhez erő kell. Magyarország erejét, tehát a békéjét pedig mi biztosítja? Az erős hadsereg és a szövetségeseinek a száma. Előbbit még úgy-ahogy építgeti a kormány, de a szövetségeseink vészesen fogyatkoznak. Sőt, ha valaki jelentkezik is szövetségesi szerepre, akkor még az ajtót is rácsapják. Svédország szövetsége erősíti hazánk biztonságát, szavatolja a békét.

Svédország régóta partnerünk az Európai Unióban, és ugyanúgy partnerünk lehetne a NATO keretein belül is, ugyanis ez mindannyiunk közös érdeke, hiszen a másfél éve zajló orosz-ukrán háború az egész kontinens békéjét fenyegeti. Annak a Svédországnak a csatlakozását akadályozza éppen a kormány, amely az 1956-os forradalom leverését követően a leghangosabban állt ki a magyar menekültek mellett, és amely elsők között fogadta be a szomszédos Ausztriába menekülő honfitársainkat. Több mint hétezer magyart fogadott be Svédország  meglehetősen furcsán viszonozza a magyar kormány ezt a történelmi segítséget.

S miként jutott el a mai naphoz? 12 hónappal ezelőtt a magyar kormány nyújtotta be azt a törvényjavaslatot, miszerint Finnország és Svédország NATO-csatlakozásáról dönteni kell, 2022 októberére kiderült, hogy a kormány valójában nem akarja napirendre venni ezeket a kérdéseket. Egy éve folyamatosan leszavazzák az erről való döntést, amikor azt napirendre szeretnénk venni. Tavaly novemberben maga a miniszterelnök ígérte meg, hogy 2023 első parlamenti ülésén szavazunk majd a két állam csatlakozási kérelméről. Július van, és még mindig nem került a parlament elé a svédekről való szavazás. 13 éve azt hallgatjuk, hogy senki nem utasíthatja a kormányt, csak a magyar emberek. Nos, a magyarok 1997-ben elsöprő többséggel arra szavaztak, hogy hazánk tagja legyen a nyugati katonai szövetségnek, a magyarok biztonságát pedig az garantálja, ha ez a szövetség erősödik most a svédekkel.

Ugyanakkor azt is látjuk, hogy a magyar kormány nem szuverén. Nem tudom, miként vannak vele, de én nem vagyok török, a magyaroknak nem parancsolhat a török elnök. A kormány Brüsszelbe jár keménykedni, de Ankara és Moszkva előtt rendszeresen térdre rogy. Milyen kormány az, amelyik a magyarok érdeke helyett a török elnök kénye-kedve szerint táncol? Mivel fogja a kormányt Törökország elnöke? Mert Oroszország esetében vannak tippjeink, például az ügynökakták. És hiába mondja a kormány, hogy nincs összefüggés a svédek csatlakozásának elodázása és a török-magyar viszonyok között, hiszen éppen a napokban ismerte el Németh Zsolt, a Külügyi Bizottság elnöke, hogy folyamatos egyeztetés volt a magyar és a török kormány között. Bohózat, nyilvános közröhej, amit ebben a kérdésben csinált a kormány, csak azért, hogy megfeleljen az autokrata főnökeinek. Nem látom, hogy a magyar érdekeket képviselnék az EU-ban és a NATO-ban, annál inkább Oroszországét. Oroszország magyarokat öl az ukrán fronton, nem látom, hogy a szövetségeseink számának növelésén dolgozna a magyar kormány.

Min dolgozik tulajdonképpen a magyar kormány? Mert Magyarország biztonságán és a béke megteremtésén biztosan nem. Mondjuk ki az igazságot: a kormány egész egyszerűen nem dolgozik. Ez a kormány alkalmatlan, és már csak idő kérdése, hogy meg is bukjon. Mi pedig, ahogy eddig is, mindent megteszünk azért, hogy Magyarországot már ne tudják magukkal rántani. Köszönöm. (Taps az MSZP, a DK, a Momentum, az LMP és a Párbeszéd soraiból.)

Felszólalások:   11-12   13-14   15-16      Ülésnap adatai