Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm, államtitkár asszony. Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett Szabó Rebeka, a Párbeszéd képviselő asszonya. Öné a szó, képviselő asszony.

SZABÓ REBEKA (Párbeszéd): Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az utóbbi napokban többször hallhatták már tőlünk is, illetve az utcán tüntetőktől is, hogy mennyire káros a megszorító csomagjuk, mennyire káros az adóemelés és a rezsihazugság, amit elkövettek, és hogy mennyire csalódottak az emberek és felháborodottak, hogy ekkorát hazudtak a választóiknak. Én azt gondolom, hogy ideje azonban a megoldásokról is beszélni, hogy milyen igazságos és zöld-, vagyis fenntartható megoldások vannak ebben a helyzetben. Remélem, hogy esetleg megjegyeznek valamit belőle.

Egyébként 2010-ben még önök is, amikor még volt egyszer kormányprogramjuk, akkor beleírták, hogy évente megvalósítják a lakásállomány 10 százalékának energetikai korszerűsítését állami támogatással. Ez azt jelentette volna, ha 12 évet nézek, hogy mostanra gyakorlatilag majdnem a teljes hazai lakásállomány energiahatékony lenne, ami nagyjából 50 százalékos energiamegtakarítást és tényleges, valódi energiaszámla-csökkenést jelent. Ehelyett most ott tartunk, hogy a magyar lakásállomány energetikai szempontból katasztrofális helyzetben van, az egyik legrosszabb állapotban van az Európai Unióban. A Párbeszéd már nagyon sokszor elmondta, hogy a magánlakás-felújítások terén is gyors előrelépést tartana szükségesnek.

Aztán muszáj még megemlítenem, most az előbb államtitkár asszonytól hallottuk, hogy milyen jól mennek a napelemparkok. Ez nagyon szuper, csak például nem értem, hogy a szélerőmű miért van teljes tiltás alatt Magyarországon. Egyrészt ez nagyon ostobaság szerintem, mert a saját termelésű megújuló energiával már alapvetően lehetne enyhíteni az orosz energiafüggőséget, de az energiaárak szempontjából is fontos lenne, ugyanis a meglévő Paksi Atomerőmű 10-12 forintért állít elő egy kilowattóra áramot, a magyarországi szélerőművek, az a néhány, ami még a tilalom előtt épült, 6-7 forintért állít elő áramot kilowattóránként.

És ha ma valaki egyébként elhatározná, hogy szélerőművet épít, persze nem építhet, mert önök megtiltották, de ha mégis építene, akkor a tervezéstől kezdve talán néhány hónap, egy év alatt ezt felépíthetné, míg egy új atomerőmű, mint látjuk, egy ilyen végtelen történet, 10-15 évig tart akkor is, hogyha nem orosz hitelből oroszok építik az atomerőművet. Itt nálunk szerintem egyébként a Paks II. kb. soha nem fog megépülni  mondjuk, jobb is.

Tehát tulajdonképpen voltak jó ötleteik az energiaellátás terén, de aztán jött Habony, Rogán és Finkenstein, és ők kiszámolták, hogy politikailag biztosan sokkal hasznosabb önöknek, hogyha a környezetvédelmi szempontokból is hasznos javaslatok helyett bedobják a rezsihazugságot, amiről most már kiderült, hogy 2014-2022 között, ez alatt a nyolc év alatt gyakorlatilag hét évig az energia tényleges piaci ára alacsonyabb volt, mint az önök rezsicsökkentett árai. Tehát az emberek igaziból rezsicsökkentés címen drágább energiaárat fizettek, mint ami a valóság volt, és ezt az extraprofitot sem használták fel energiahatékonysági beruházásra, hanem egészen egyszerűen felélték, vagy az oligarcháik zsebébe vándorolt.

Szeretném jelezni, hogy az energiaárak nem a háború kezdetén kezdtek el felmenni, már körülbelül egy évvel ezelőtt lett ténylegesen magasabb az energia ára annál, mint amit önök a rezsihazugságban kiszámoltak. Akkor kifizettették az adóból titokban. Mindeközben éveken át azért harcoltak Brüsszellel, hogy a tőlük kapott támogatásokat nehogy véletlenül a magánlakóházakra vagy társasházakra kelljen elkölteni, hanem elköltötték valami másra, például a TEK fűtött úszómedencéjére, gondolom.

Tulajdonképpen látjuk, hogy önök egy sor hazugsággal átverték a magyar embereket, egy zsákutcába vittek minket, ami az orosz függőséget jelenti, az orosz energiafüggőséget. Megjegyezném, hogy miközben Szlovákiában már 80 százalék fölött van a gáztárolók töltöttsége, mi egyelőre 40 százaléknál tartunk, és Szijjártó Péter most kezd szaladgálni alternatív gázbeszerzési források után. Én igaziból a magyar társadalom érdekében őszintén remélem, hogy sikerrel fog járni.

Tehát a rezsicsökkentés kényszerű felszámolása valójában azt jelenti, hogy az a tákolmány, amit önök hazugságokból építettek, egy valóban fenntartható és biztonságos energiapolitika helyett most egyszerre összeomlott, és nemcsak a kormányt temette maga alá, hanem a magyar háztartások többségét is.

Pedig mi, a Párbeszéd képviselői többször jeleztük a veszélyt, és az a helyzet, hogy nemcsak az energiaellátás kapcsán, de egy többszörös válság van most a szemünk előtt. Az energiaválság milliók megélhetési válságává alakul, és összeér az aszállyal is, ami részben a klímaválsággal van összefüggésben. (Rétvári Bence: Csak idekanyarodunk!) Meg kell hogy mondjam, hogy mélységes csalódás az is, ahogyan az élelmiszerválságot és az aszályt kezelik önök. Amikor itt az Országgyűlésben felteszem az ezzel kapcsolatos kérdéseket, rendre olyan válaszokat kapok, amik az 1970-es évekbeli technológiára utalnak. Önök csak csatornákról és öntözésről képesek beszélni, holott már rég abban kellene gondolkodni, hogy hogyan tudnak egy tájban vízmegtartó gazdálkodást folytatni, hogyan tudják nem levezetni az árvizeket és a belvizeket, hanem okosan ezeket megtartani a tájban, és arra használni, hogy a későbbiekben elég tartalékvíz legyen a talajban (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), és így a mezőgazdasági termelés is tudjon működni.

Gyakorlatilag az a helyzet, hogy Magyarország válságba került, ezért jobban tennék, hogyha az ország érdekében szakértőkből álló kormánynak adnák át a helyüket. Köszönöm. (Szórványos taps a Párbeszéd és az LMP soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Az elhangzottakra a kormány nevében Nagy István miniszter úr fog válaszolni.

DR. NAGY ISTVÁN agrárminiszter: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Kedves Képviselő Asszony! Engedje meg, hogy rögtön az elején a lehető leghatározottabban visszautasítsam a rezsihazugság nevű kifejezését. Ha valamikor bebizonyosodik, hogy mekkora igazság és mekkora erőfeszítés maga a rezsicsökkentés, akkor pont most, hiszen akkor, amikor az látszik, hogy csak az átlagfogyasztás szintjén kell az embereknek fizetni, és csak a fogyasztásaik egész kis százalékát érinti majd a valóságos piaci ár…  mekkora probléma. Akkor tényleg hazugság? Vagy az, amit ön mond? (Szabó Rebeka közbeszól.) Ugye? Tehát mekkora különbség van a kettő között!

(9.20)

Tehát hogyha valamikor van bizonyíték arra, hogy a kormány előrelátóan, nagyon felelősen, erőn felüli intézkedéseket hozott, hogy a magyar családokat megvédje, akkor pontosan a rezsicsökkentés volt az egyik ilyen döntése.

Emlegette a napelem, a szélenergia nagyobb mértékű kihasználását. Hadd mondjam, kedves képviselő asszony, hogy a világon két dolgot kell figyelembe venni. Az egyik a természeti adottságaink, a másik pedig az, hogy hol tart a technológiai fejlődés. A technológiai fejlődés azt jelenti, hogy hol tudjuk tározni azt az energiát, amely keletkezik akár a szél-, akár a napenergiában. Vagy inkább még nekünk kell fizetni túltermelés esetén, hogy a nemzetközi hálózatba el tudjuk adni. Sokkal drágább ezért ez a természetes energia, mint ha a hagyományos energiaforrásokból gyűjtünk. Ezért nem preferálja a magyar kormány ennek a nagyobb mértékű elterjedését. A természeti adottságaink pedig magától jönnek. Hogy más országban mégis mitől lehet? Azért, mert a domborzati viszonyai olyanok, hogy a vízierőművek bekapcsolásával ki tudja egyenlíteni azt; amikor süt a nap, amikor fúj a szél, akkor a vízierőmű tározókapacitása töltődik. Majd amikor eláll a szél vagy nem süt a nap, akkor pedig el lehet engedni, és akkor a vízierőművek kapacitása kiegyenlíti a két energia szükségletét. Így gazdaságos, egyébként pedig nagyon nehéz. S a magyarországi medencejellegű adottságaink miatt ez nem megy. Tudjuk, pontosan a zöldmozgalmak életéből  ami a rendszerváltás időszakára esik , amikor megpróbálta Magyarország ezt megtenni, hogy milyen társadalmi összefogás volt azért, hogy ne valósuljon meg. Ugye, emlékszünk még? Tehát nem lehet a kormány nyakába varrni ennek a döntéseit, mert ez is egy felelős döntés.

Amikor azt kérdezi, hogy hova fordítottuk azokat a forrásokat, amelyek a KEHOP-ból a lakások felújítására mentek volna, akkor elmondom önnek, hogy például a Mátrai Erőmű zöldítésére, azért, hogy ne kelljen nekünk kvótát fizetni, büntetést fizetni az ott keletkezett energiáért, hanem tudjuk zöldíteni, és a zöldített energia tudjon bekapcsolódni a magyar gazdaságba.

Említette a szlovákiai gáztározók töltöttségi állapotát. Kedves képviselő asszony, ez egy nagyon nagy csapdahelyzet, mert nem mindegy, hogy az a tározó mekkora, nem mindegy, hogy az a tározókapacitás az ország szükségletének hány százalékát fedezi. Ilyen alapon egy legkisebb edény is, ha tele van, akkor azt mondjuk, hogy száz százalék. És mennyi az igény? Nézzünk tisztán szembe a valósággal, hogy amikor hangzatos szólamokat mondunk, akkor a valóságtól igen-igen messze áll mindez!

S pontosan ezek függvényében kell nagyra becsülni és értékelni a magyar kormánynak azt az erőfeszítését, amelyet a mindennapi küzdelemért tesz. Azért, hogy nekünk oly természetes legyen, hogy 480 forint az üzemanyag. Hogy oly természetes legyen, hogy rezsicsökkentett áron vesszük a villanyt és a gázt. De be kell látnunk, hogy ez nem természetes, hogy ez óriási erőfeszítést igényel a magyar gazdaság részéről, hogy ennek megtermeljük a forrását, hogy a gazdaságban keletkező profitból, haszonból, adóbevételekből erre fordítsunk, és kikönnyítsük a családok mindennapi életét.

S arról kell beszélnünk, hogy mi vezetett ide. A vízhiány, az aszály és a klímaváltozás várhatóan egyre nagyobb és gyakoribb kihívásokat támaszt a mezőgazdasági termelés elé, s ezek megfelelő kezelésére a termelői réteg és a kormányzat részéről is folyamatos erőfeszítésekre van szükség. Ezért is Európa egyik legfejlettebb, több pilléren nyugvó mezőgazdasági kockázatkezelési rendszerét működtetjük, valamint az öntözéses gazdálkodás terén is nagy előrelépés történt. 2019-ben megalkottuk az öntözéses gazdálkodásról szóló törvényt, amely pontosan megfelelő keretfeltételt biztosít ahhoz, hogy az öntözés nagymértékben tudjon fejlődni, egyszerűbb legyen, olcsóbb legyen, és ehhez minden forrás, minden szándék, minden akarat biztosítva van. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   2-4   5-8   9-12      Ülésnap adatai