Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Most a képviselői felszólalások következnek a napirend szerinti időkeretben. A vita során kétperces hozzászólásra nincs lehetőség. (Nincs jelentkező.) Úgy látom, hogy senki nem kíván szót kérni.

A vitát ezáltal lezárom. Kérdezem az előterjesztőt, kíváne válaszolni a vitában elhangzottakra. (Jelzésre:) Nem kíván hozzászólni.

Tisztelt Országgyűlés! A határozathozatalokra a holnapi ülésnapon kerül sor.

Soron következik a területi közigazgatás működésével kapcsolatos egyes kérdésekről, valamint egyes törvényeknek az Alaptörvény tizenegyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája. A kormány-előterjesztés T/559. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. Bejelentem, hogy az előterjesztést nemzetiségi napirendi pontként tárgyalja az Országgyűlés.

Tisztelt Országgyűlés! A vitában elsőként a TAB álláspontjának ismertetésére kerül sor. Megadom a szót Salacz Lászlónak, a bizottság előadójának. Parancsoljon!

DR. SALACZ LÁSZLÓ, a Törvényalkotási Bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási Bizottság 2022. július 14-én megtárgyalta a területi közigazgatás működésével kapcsolatos egyes kérdésekről, valamint egyes törvényeknek az Alaptörvény tizenegyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló T/559. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 27 igen szavazattal, 11 nem szavazat ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvényjavaslat célja a fővárosi és a megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és a megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény rendelkezéseinek felülvizsgálata és a szükséges szabályozások új törvénybe való átültetése. A törvényjavaslat a fővárosi és a vármegyei kormányhivatalok működésével, adatkezelésével, egyes szolgáltatásaival kapcsolatos, jelen pillanatban is alkalmazott szabályozásokat tartalmazza.

A törvényjavaslat megteremti az Alaptörvény rendelkezéseiből eredő jogalkotási kötelezettség megfelelő végrehajtását azzal, hogy módosítja a helyi önkormányzatokról, a nemzetiségi önkormányzatokról, valamint a választási eljárásról szóló törvényeket. A törvényjavaslat módosítása három választástípus összhangját teremti meg, így a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek általános választását, a nemzetiségi önkormányzati képviselők választását és az európai parlamenti képviselők választását egyidejűleg indokolt megtartani.

A javaslat értelmében az ország területi tagozódására vonatkozó rendelkezések megváltoztatása is szükségszerű, tekintettel arra, hogy a megyék elnevezése vármegyékre változik. A Törvényalkotási Bizottság érdemi és jogtechnikai módosítót fogadott el a javaslathoz. Kérem, szavazatukkal támogassák a javaslatot. Köszönöm, hogy meghallgattak.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Kérdezem az előterjesztőt, kíváne hozzászólni. (Jelzésre:) Államtitkár úr, parancsoljon, öné a szó.

DR. GYÖRGY ISTVÁN, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő törvényjavaslat legfőbb feladata megfelelni az Alaptörvény tizenegyedik módosításából fakadó jogalkotási kötelezettségnek és megteremteni a jogegységet. Salacz László, a Törvényalkotási Bizottság kijelölt előadója több dolgot említett, amely szerepel a javaslatban.

A törvényjavaslat kezeli az alaptörvény-módosítás következtében felvetődő helyi önkormányzatokról, nemzetiségi önkormányzatokról, valamint a választási eljárásról szóló törvények módosítására irányuló feladatokat. Ennek részleteit részben most Salacz László képviselő úr és én is említettem már az általános vitán, ezekre nem kívánok a továbbiakban kitérni.

Viszont szeretnék szólni a fentieken túl azokról a javaslatokról, van számos előremutató törvénymódosító javaslat is, ezek közül kiemelném a turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény módosítását, amelynek értelmében a már megvalósult digitalizációs törekvések alapján 2020-tól minden hazai szálláshelynek szálláshelykezelő szoftvert kell használnia foglalásainak és vendégei adatainak adminisztrálására, jelenleg azonban sok esetben az idegenforgalmi adó bevallásához papíralapú vendégkönyvet is vezetni kell. A szálláshelyek online adatrögzítése és adatszolgáltatása mára már stabil rendszerré vált, így a szektor digitalizációja és adminisztrációs terheinek csökkentése tovább folytatódhat.

Ennek a folyamatnak az egyik alapvetően fontos eleme a papíralapú vendégkönyv kivezetése, amelynek eredményeként a szálláshely-szolgáltatókat a jövőben már nem terhelné kétszeres nyilvántartás-vezetési kötelezettség, és a vendégek bejelentkezése is gyorsabbá válna. A törvénymódosítás szerint 2023. január 1-jétől a szálláshelyeken az idegenforgalmi adó bevallásával kapcsolatos adminisztrációt a szolgáltató kizárólag a szálláshelykezelő szoftverében vezetné majd. Továbbá a jegyzők is kizárólag a szoftverekben lévő adatok alapján ellenőrizhetnék az egyes szálláshely-szolgáltatók 2023-as és későbbi évekre vonatkozó idegenforgalmiadó-bevallásainak adatait. Az intézkedés tovább csökkentené a bejelentkezéskor az adminisztrációt, és fokozottabban garantálná a vendégek adatainak biztonságát.

Tisztelt Ház! A törvényjavaslat ugyancsak módosítja a nemzeti felsőoktatásról szóló törvényt. Az új szabályozás igazodik a növekvő intézményi autonómia és az ezzel járó felelősség, valamint a felhatalmazás rendszerszintű áttekintéséhez. Ennek eredményeként a felsőoktatási intézmény fenntartója feladatkörébe utalja az átsorolás kreditértékének és tanulmányi átlagának meghatározását, ezáltal a felsőoktatási jogunk szubszidiárissá válik a felsőoktatási közösségi döntésekhez képest. Ez azt jelenti, hogy az eddigi szabályozás alapján az állam hatáskörében volt a hallgatók átsorolása költségtérítéses tanulmányi jogviszonyból államilag finanszírozott jogviszonyra, vagy fordítva, és ezt most maga az intézmény döntheti el.

Tisztelt Ház! A Törvényalkotási Bizottság vitája során elhangzott a felsőoktatási kérdések kapcsán, hogy az úgynevezett átsorolás szabályai tekintetében egy olyan tanévről hozna az Országgyűlés visszamenőleges döntést, amely már befejeződött, így a szabályozás a jogbiztonságot veszélyezteti. Ezúton is szeretném hangsúlyozni, hogy a kormány ilyen döntést nem javasol a tisztelt Országgyűlés részére. Maga az átsorolás azt jelenti, hogy azokat az állami ösztöndíjas hallgatókat, akik meghatározott számú kreditet nem szereztek meg, vagy bizonyos tanulmányi átlagot nem értek el, önköltséges képzésre kell átsorolni, de egyúttal megnyílik a lehetőség arra, hogy a legjobban tanuló önköltséges hallgatók állami ösztöndíjassá váljanak.

A 2022. évi átsorolás szabályai 2014 óta ismertek, ekkor fogadta el a kormány a ma is hatályos szabályozást. A törvényjavaslat lehetővé tenné a fenntartó számára, hogy eltérjen az átsorolás esetében a jelenlegi szabályozástól, ezt azonban csak garanciális szabályok megtartásával teheti meg.

Tisztelt Országgyűlés! Az Alaptörvény tizenegyedik módosítása értelmében Magyarország területe fővárosra, vármegyékre, városokra és községekre tagozódik. A vármegye évszázadokon át volt a magyar nemzet védőbástyája, egészen addig, amíg a második világháborút követően a megszálló orosz csapatokkal a háta mögött a kommunista párt el nem törölte a tradicionális magyar területi intézményrendszerünket, és létrehozta helyette szovjet mintára a tanácsrendszert. Ez az aktus is része volt azoknak, amelyekkel a kommunisták szándéka az volt, hogy megszakítsák az évszázadokon áthúzódó folyamatos kötelékeket, például olyan nemzeti hőseinkkel is, mint például Kossuth Lajos, Deák Ferenc vagy Kölcsey Ferenc. Ők politikai értelemben mind a magyar vármegye szülöttei, nemzetépítő munkájukra mind a mai napig büszkék lehetünk.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! A fentiekre tekintettel arra kérem önöket, hogy támogassák szavazatukkal a javaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)

ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! A kijelölt Igazságügyi Bizottság nem állított előadót.

Most megadom a szót Ritter Imre német nemzetiségi képviselőnek, a vitához kapcsolódó Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága előadójának, aki az első mondatokat nemzetiségi nyelvén ismerteti, majd magyarra fordítja azokat. Parancsoljon!

RITTER IMRE, a Magyarországi Nemzetiségek Bizottságának előadója: Köszönöm. Sehr geehrter Herr Vorsitzender! Sehr geehrtes Parlament! Erlauben Sie mir bitte, dass ich im Namen und im Auftrag des Ausschusses der in Ungarn lebenden Nationalitäten unseren Standpunkt mit der Gesetzänderung Nr. T/559, zu bestimmten Fragen der Tätigkeit der regionalen öffentlichen Verwaltung sowie zur Änderung bestimmter Gesetze im Zusammenhang mit der elften Grundgesetzänderung erörtere.

(21.00)

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy a Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága nevében kifejtsem álláspontunkat a T/559. számon benyújtott, a területi közigazgatás működésével kapcsolatos egyes kérdésekről, valamint egyes törvényeknek az Alaptörvény tizenegyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat kapcsán.

Bizottságunk 2022. július 12-ei ülésén a törvényjavaslat részletes vitáját megtartotta, álláspontját kialakította. Tekintettel arra, hogy  az elmúlt két ciklushoz hasonlóan  a Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága idén ősszel, legkésőbb jövő tavasszal be fog nyújtani egy önálló törvénymódosító csomagot az Njtv-re, a választási és kapcsolódó törvényekre, ezért ezen T/559. számú törvénymódosító javaslathoz módosító indítvánnyal nem éltünk.

Ugyanakkor az önkormányzati, a nemzetiségi önkormányzati, valamint az EP-választás egyidejű megtartása kapcsán  mellyel egyébként egyetértünk  már most is feltétlenül szükséges kihangsúlyozni, hogy ez elsősorban a nemzetiségi választópolgárok részére fogja a legnagyobb terhet és nehézséget jelenteni. Hiszen míg az átlagos  értsd nemzetiségi névjegyzékbe nem regisztrált  választópolgár négy szavazólapot fog kapni: polgármester-választásra, települési képviselő-testületi, megyei közgyűlési és EP-választásra; addig a nemzetiségi választópolgár akár további három szavazólapot is kap: települési, megyei és országos nemzetiségi önkormányzatra, tehát összesen 7, hetes különböző szavazólapot.

Ráadásul a vármegyei nemzetiségi és az országos nemzetiségi önkormányzatra vonatkozó szavazólapokat sok esetben nem az adott választókörben számolják és összesítik, hanem elszállítják és máshol összesítik. Ehhez kapcsolódóan a nemzetiségi választópolgárok különböző színű  korábban zöld és fehér  borítékokat kaptak, melybe külön szabályozás szerint kell betegyék a nemzetiségi szavazataikat; külön részletszabályok vannak arra vonatkozóan, hogy mi történik, ha ezekbe a borítékokba nem nemzetiségi szavazólap is belekerül; mi van, ha nincs lezárva a boríték, és a többi, nem akarom tovább ragozni.

Összefoglalóan fogalmazzunk úgy, hogy a választások összevonása nem könnyíti meg a nemzetiségi szavazók dolgát a választásoknál. De nemcsak a nemzetiségi szavazók dolgát nem könnyíti meg, hanem nyilvánvalóan a választást lebonyolító szavazóköri elnökök és tagok munkája is bonyolultabbá válik. Ezért már most felhívjuk a kormányzat, a választási szervek figyelmét arra, hogy az eddigiekhez képest sokkal részletesebb és alaposabb tájékoztatást, felkészítést kell végezni mind a nemzetiségi szavazók, mind pedig a választásokat lebonyolító helyi választási szervek részére.

Nyilvánvalóan mind a 13 országos nemzetiségi önkormányzat, minden helyi nemzetiségi önkormányzat, nemzetiségi egyesület és érdekszervezet részéről mi mindent meg fogunk tenni a nemzetiségi szavazók minél alaposabb tájékoztatása és felkészítése érdekében, de ez nem helyettesíti, nem váltja ki a választási szervek ez irányú kötelezettségeit. Kiemelten vonatkozik ez a helyi választási szervek felkészítésére, hiszen erre a nemzetiségi szervezeteknek semmilyen ráhatása sincsen.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mindannyiunk közös érdeke, hogy a nemzetiségi önkormányzati választások, a települési és vármegyei önkormányzati választások, valamint az EP-választás is a lehető legszabályosabban és eredményesen kerüljön megtartásra, és ebben a legösszetettebb a nemzetiségi választás előkészítése. Ezért kérem előre is mindenkinek a kiemelt figyelmét és segítségét.

A Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága nevében az elmondottak figyelembevételével a T/559. számú törvényjavaslat elfogadását támogatjuk. Köszönöm, hogy meghallgattak. Danke für Ihre Aufmerksamkeit! (Taps.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Most a képviselői felszólalások következnek a napirend szerinti időkeretekben. Hozzászólót nem látok, a vita során kétperces felszólalásra nincs lehetőség.

Tisztelt Országgyűlés! A vitát lezárom. Megkérdezem az előterjesztőt, kíváne válaszolni. (Jelzésre:) Nem kíván válaszolni. Tisztelt Országgyűlés! A határozathozatalokra a holnapi ülésnapon kerül sor.

Mai napirendi pontjaink tárgyalásának végére értünk. Most napirend utáni felszólalások következnek. Napirend utáni felszólalásra jelentkezett Keresztes László Lóránt, az LMP képviselőcsoportjából: „A mi városunk, Pécs 95.” címmel. Képviselő úr, öné a szó.

Felszólalások:   305-311   311-317   318      Ülésnap adatai