Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK : Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! Soron következik a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2021. évi egységes költségvetésének végrehajtásáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentés vitája. A Költségvetési Bizottság által benyújtott előterjesztés T/105. számon a Ház informatikai hálózatán valamennyiünk számára elérhető.

Most megkérdezem az előterjesztő Szűcs Lajos képviselő urat, hogy kíváne felszólalni. (Dr. Szűcs Lajos: Köszönöm, nem.) Nem kíván, így nem kell tájékoztatnom, hogy amit elfogyaszt a 15 perces időkeretből, ami a részére jár  mind a 15 percet felhasználhatja majd a zárszó elmondására.

Tájékoztatom a tisztelt Házat, hogy a kormány képviselője jelezte, nem kíván álláspontot ismertetni a vita során. A kijelölt Kulturális Bizottság nem állított előadót.

Most a képviselői felszólalások következnek a napirend szerinti időkeretben, ami mindjárt megjelenik a két hirdetőtáblán.

Arról is tájékoztatom a tisztelt képviselőtársaimat, hogy kétperces felszólalásokra nincs lehetőség.

Kérdezem képviselőtársaimat, hogy kíváne valaki a vitában felszólalni. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok. A vitát lezárom. Én úgy ítélem meg, hogy Szűcs Lajos előterjesztőnek, mivel vita érdemileg nem volt, nincs oka arra, hogy zárszót mondjon.

Tájékoztatom tisztelt képviselőtársaimat, hogy a határozathozatalokra a szerdai ülésnapunkon kerül sor.

Most soron következik a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2023. évi egységes költségvetéséről szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentés vitája. A Költségvetési Bizottság által benyújtott előterjesztés T/1698. számon a Ház informatikai hálózatán valamennyiünk számára elérhető.

Megkérdezem az előterjesztő Szűcs Lajos képviselő urat, hogy kíváne felszólalni. (Dr. Szűcs Lajos: Köszönöm, nem.) Nem kíván. Tehát a zárszóra, amennyiben vita lesz, 15 perc időkeret áll rendelkezésére.

Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány képviselője jelezte, hogy nem kíván álláspontot ismertetni a vita során, a kijelölt Kulturális Bizottság pedig nem állított előadót.

Most a képviselői felszólalások következnek a napirend szerinti időkeretben. Kérdezem képviselőtársaimat, hogy kíváne valaki felszólalni a vitában. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok. A vitát lezárom. Így ennek megfelelően Szűcs Lajos előterjesztőnek sincs szüksége zárszó mondására.

Tisztelt Országgyűlés! A határozathozatalokra a szerdai ülésnapunkon kerül sor.

Most soron következik a Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló 2020. évi XC. törvény végrehajtásáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések vitája. A kormány-előterjesztés T/1877. számon és az ahhoz érkezett bizottsági nem önálló indítványok a parlament informatikai hálózatán valamennyiünk számára elérhetők. Bejelentem, hogy az előterjesztést nemzetiségi és uniós napirendi pontként tárgyalja az Országgyűlés.

A vitában elsőként a Költségvetési Bizottság álláspontjának, valamint a megfogalmazott kisebbségi véleménynek az ismertetésére kerül sor. Megadom a szót Szűcs Lajos képviselő úrnak, a bizottság előadójának. Parancsoljon!

DR. SZŰCS LAJOS, a Költségvetési Bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Mélyen tisztelt Államtitkár Úr! Kedves Képviselőtársaim! A 2021. évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat fekszik előttünk, amelynek általános vitája november 23-án lezajlott. A zárszámadásról szóló törvényjavaslatot a Költségvetési Bizottságon kívül a parlament valamennyi állandó bizottsága és a Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága is megtárgyalta, és lefolytatta a részletes vitát november 28-a és 30-a között. A szokásoknak megfelelően az én szónoklatomban hangzik el az ő véleményük ismertetése.

A tárgyaló bizottságok mindegyike megállapította, hogy a törvényjavaslat megfelel a határozati házszabály 44. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek, tehát a törvényjavaslat megfelel az Alaptörvényből eredő tartalmi és formai követelményeknek, illeszkedik a jogrendszer egységébe, megfelel a nemzetközi jogból és az európai uniós jogból eredő kötelezettségeknek.

A tárgyaló bizottságok véleményeinél a fenti mondatokat nem fogom elismételni. Azt fogom tenni, hogy amelyik bizottság nem tett külön véleményt, ott csak elmondom, hogy az illeszkedést ők is megállapították.

A Költségvetési Bizottság többségi véleménye. Sajnálatos módon még az elmúlt esztendő jelentős része is a koronavírus-járványról szólt, hiszen hiába volt már vakcina az év elején, még hosszú hónapokig együtt kellett élni a hétköznapjainkban a korlátozó intézkedésekkel. Így a 2021-es költségvetés fókuszában továbbra is a járvány elleni védekezés és a koronavírus-járvány által nehéz helyzetbe került gazdaság újraindítása, a munkahelyek megvédése, a családok jövedelembiztonsága és a nyugdíjasok védelme állt. 2021 volt az első év, amikor a nyugdíjasok először részesülhettek a 13. havi nyugdíj visszaépítéséből. A meghirdetett család- és nyugdíjasvédelmi program keretében a korábban a szocialisták által elvett 13. havi nyugdíj egynegyedét visszaadta a kormány.

(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

A 2021. év egészében a magyar gazdaság 7,1 százalékkal növekedett, a nemzetgazdasági bruttó átlagkeresetek 8,7 százalékkal nőttek, a háztartások fogyasztása pedig 4,2 százalékkal javult. 2021 végére újabb csúcsra nőtt a foglalkoztatottak száma, már közel 4,7 millió ember dolgozott Magyarországon. A magyar kormány nem először bizonyította, hogy különböző válsághelyzetekben helyt tud állni. A 2021. esztendő eredményei, illetve a fentebb felsorolt mutatószámok is azt támasztják alá, hogy a magyar gazdaság 2021 végére elérte a válság előtti szintet.

A Külügyi Bizottság véleménye. A járvány gazdasági hatásainak ellensúlyozása érdekében a KKM által indított nemzeti exportvédelmi program keretében 82 vállalkozás közel 3 milliárd forint támogatásban részesült. A fenntarthatósági pályázati program 72 projektet támogatott, amelyek az innovatív környezetipar területén valósultak meg, valamint további 12 vállalat kapott egyedi kérelmen alapuló támogatást. 2021 első félévében még érvényben voltak a Covid-19-járvány miatt bevezetett szigorítások. Ennek ellenére 40 külképviseleten 60 tudománydiplomáciai, 59 képviseleten 92 kulturális program valósult meg szerte a világban, a 26 kulturális intézet 1989 programot szervezett. A kormány létrehozta a beruházási alapot, amely segítségével 16 állomáshelyen nyílt lehetőség nagy értékű beruházás megvalósítására. A beruházási alapból megítélt források összege meghaladta a 73 milliárd forintot. Európában többek között Lendva, Kassa, Varsó és Róma, míg az amerikai kontinensen Mexikóváros nyert támogatást.

A Fenntartható Fejlődés Bizottságának véleménye. Magyarország Kormányának már 2021-ben is kiemelt célja volt a biztonságos, fenntartható és versenyképes energiatermelés és -elosztás, valamint a takarékos energiafelhasználás fejlesztése, hazánk energiafüggőségének csökkentése. 2021-ben a kormány kutatásokat végzett az ásványvagyonkészletek felmérése és környezetbarát hasznosítása céljából, amelyek többek között a felszín alatti energiatárolás lehetőségeinek és potenciáljának megismerésére, a kapcsolt hő-, áram- és villamosáram-termelésre alkalmas mélygeotermikus beruházások megalapozására irányultak.

A Gazdasági Bizottság véleménye. 2021 során mintegy 15 ezer milliárd forint értékű fejlesztés valósult meg Magyarországon, amelynek eredményeként a beruházási aktivitás 5,2 százalékkal múlta felül a megelőző év teljesítményét.

(18.30)

A háztartások beruházásait 2021-ben megugró építési kedv jellemezte, ugyanis közel 30 ezer új építési engedély került kiadásra. A lakásépítési folyamatokat várhatóan az otthonteremtési program is dinamizálta, közel 3200 milliárd forint összértékű kormányzati fejlesztés valósult meg a gazdaságban, amelynek eredményeként az állami beruházások nominálisan 10,9 százalékkal emelkedtek éves összevetésben. Ennek köszönhetően a nemzetiössztermék-arányos, 6,3 százalékos hazai állami beruházási ráta továbbra is éllovas európai összevetésben.

Ahogy már említettem, a bizottságok egy része nyújtott be véleményt, a másik része nem. A Nemzetbiztonsági Bizottság, a Honvédelmi Bizottság, a Népjóléti Bizottság, a Kulturális Bizottság, a Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága és az Igazságügyi Bizottság csak a törvényjavaslat törvényeknek való megfelelését állapította meg.

A Mezőgazdasági Bizottság megállapítása és véleménye. A 2021-es év az élet minden területén eseménydús volt, így a mezőgazdaság sem volt kivétel. Az elmúlt év rendkívüli eseményei közé kell sorolnunk az egyre szélsőségesebbé váló időjárást, hiszen elég a tavaszi fagyokra vagy pedig a nyaranta előforduló extrém forróságra gondolni. A lehulló csapadék mennyisége lecsökkent, az aszályos időszakok pedig hosszabbak lettek. Helyt kellett állniuk a magyar gazdáknak a mezőgazdaságot ért sok kihívással, mint például a madárinfluenzával és a sertéspestissel szemben is. Továbbá meg kellett birkózniuk a zuhanó sertéstermelői árakkal, a rendkívül magas takarmányárakkal, az emelkedő energia- és inputanyagárakkal is. Ezért nagy eredmény, hogy az ágazat képes volt biztosítani hazánk lakosságának jó minőségű, biztonságos élelemmel való ellátását. Amíg a magyar élelmiszeripar teljesítménye 2020-ban erős hullámzást mutatott, addig 2021-ben az élelmiszeripar teljesítménye kiegyensúlyozott szerkezetben tovább nőtt.

Az ágazatok többségének teljesítménye meghaladta az előző évit. A növekedés motorja 2021-ben a közvetlen export volt, de a belföldi értékesítés is emelkedett. A hazai eladások élénkülése mögött elsősorban a reálbérek és a foglalkoztatás növekedése állt. Az élelmiszeripar összes értékesítése 2021-ben megközelítette a 4500 milliárd forintot, ami 8,9 százalékos növekedést jelent. Összességében elmondható, hogy az agrárium majdnem egésze a rendkívüli kihívások ellenére is megfelelően teljesített.

A Nemzeti Összetartozás Bizottságának véleménye. Az elmúlt évek gyakorlata szerint minisztériumonként találhatunk nemzetpolitikára elkülönített forrásokat az elmúlt év költségvetésében. Nagyobbrészt a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága kezeli az ezen feladatokra elkülönített előirányzatokat. Folytatódott a Kőrösi Csoma Sándor-program, a határon túli műemlék-felújítási program, a nemzetpolitikai tevékenységek és a határon túli magyarok támogatása. A Külgazdasági és Külügyminisztérium is számos határon túli programért felelős. A csángó-magyar együttműködési program, valamint a Diaszpóra felsőoktatási ösztöndíjprogram fedezete is biztosítva volt, a 2021. évben is folytatódott a Vajdaságban, Kárpátalján, Erdélyben, a Felvidéken, Drávaszögben, valamint a Muravidéken. A programok keretében kis, közepes, illetőleg nagy léptékű pályázatokat hirdettek meg mezőgazdaság, vállalkozásfejlesztés, kezdő vállalkozók támogatása, házvásárlás, turizmus, földvásárlás, földtulajdoni dokumentumok elkészítése, valamint szálláshelyfejlesztési kategóriákban. Összesen 18 milliárd forint támogatást biztosított erre a célra a 2021-es költségvetés.

A Vállalkozásfejlesztési Bizottság véleménye. Magyarország 2021. évi költségvetése a járvány elleni védekezésre összpontosított. Mindemellett a koronavírus-járvány által nehéz helyzetbe került gazdaság újraindítása, a munkahelyek megvédése és a családok jövedelembiztonsága állt a fókuszban. Kiemelt cél volt, hogy a magyar gazdaság minél hamarabb visszaállhasson a korábbi, kiemelkedő növekedési pályára. Ezt a célt szolgálta Magyarország történetének legnagyobb gazdaságvédelmi programja. A költségvetés két pilléren alapult. Az egyik pillér a Gazdaság-újraindítási Alap volt, amely kiemelt fejlesztésekre, beruházásokra, továbbá a foglalkoztatás elősegítésével kapcsolatos intézkedésekre teremtette meg a fedezetet. A költségvetés másik pillére az Egészségbiztosítási és Járvány Elleni Védekezési Alap volt, amely magába foglalta a járvány elleni védekezéshez, illetve az egészségügyi ellátórendszer működtetéséhez szükséges forrásokat, mintegy 3000 milliárd forint értékben.

Az Európai Ügyek Bizottságának véleménye. A tavalyi évet is a Covid-19-járvány kezelése és a gazdaság újraindítása határozta meg. A költségvetési hiánnyal kapcsolatos maastrichti kritérium teljesítése alóli mentesítést az uniós előírások, illetve a különleges jogrend rendelkezései egyaránt lehetővé tették. Az Alaptörvényben meghatározott, az államadósság csökkentését előíró államadósság-szabály érvényesült. Az európai uniós támogatások kapcsán a tavalyi évben is jelentős, összesen 1552 milliárd forint kifizetés történt a kedvezményezettek részére a költségvetésen keresztül.

Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az elhangzott összegző vélemények alapján is kérem a tisztelt Házat és képviselőtársaimat, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK : Köszönöm szépen, Szűcs Lajos képviselő úr, jegyző úr. Most a kisebbségi vélemények ismertetésére kerül sor ugyancsak 30 perces időkeretben. Megadom a szót Vajda Zoltán képviselő úrnak.

VAJDA ZOLTÁN, a Költségvetési Bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim és tisztelt Államtitkár Úr! Ugye, a Költségvetési Bizottság ellenzéki elnökeként az én feladatom, amit most már akkor nagyjából meg is tanultam, hogy a kisebbségi véleményeket fogom önöknek elmondani. A mi bizottságunkban három kisebbségi vélemény született meg írásban, ezeket fogom önöknek felolvasni, elsőnek a miénket, az MSZP-ét, másodiknak, picit hosszabban a Jobbikét fogom mondani, és harmadiknak pedig az LMP képviselőcsoportjának a bizottsági kisebbségi véleményét fogom önöknek felolvasni.

Elsőként tehát akkor az MSZP képviselőcsoportjának a kisebbségi véleményét szeretném önöknek elmondani tájékoztatásul. A Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló 2020. évi XC. törvény végrehajtásáról szóló T/1877. számú törvényjavaslatból jól látható módon kitűnik, hogy 2021-ben a költségvetés folytatta a korábbi években megszokott átláthatatlan, több mint száz kormányhatározattal módosított pénzköltést, amelynek hála a magyar büdzsé évek óta az egyik legrosszabb minősítést kapja az EU-s tagországok költségvetését összehasonlító szervezetek részéről. Mindez persze nem vonatkoztatható el attól a körülménytől, hogy a kormánypártok tartósan biztosítják a kormánynak a veszélyhelyzeti kormányzás lehetőségét, vagyis azt, hogy immár nem csupán egyetlen éjszaka tudnak akár százmilliárdokat is átcsoportosítani egyik sorról a másikra, de már a költségvetés betűjét is kedvük szerint módosíthatják.

A 2021. évi költségvetés kiadási szerkezetét vizsgálva kitűnik, hogy maradtak az évek óta ismert arányok, az államháztartási szerepvállaláson belül az állami működési funkciók kiadásainak aránya 19,8 százalékot tett ki, pontosan annyit, mint 2020-ban, vagyis az állam semmit nem kívánt spórolni a saját működésén. A jóléti funkciókra 2020-ban az államháztartás kiadásainak 54,1 százalékát fordították, ez 2021-ben alig észrevehetően változott csak, 54,6 százalékban teljesült, ezen belül az oktatási tevékenységekre és szolgáltatásokra fordított összegek a kiadások 10,9 százalékát tették ki a 2019-es 10,8 és a 2020-as 10,3 százalék után. Az oktatásra fordított források aránya tehát tartósan alacsony maradt, érdemben nem költöttek többet erre a területre.

Az egészségügyben az ellátások biztosítására, valamint az intézmények működésére az államháztartási kiadások hosszú évek után a Covid-járványra és az orvosibér-emelés hatására tavaly nőttek, 2020-ban 11,7 százalékos arányt képviselt a 2019. évi 9,1 százalék után. 2021-ben azonban érdekes módon megint csökkenés olvasható, hiszen mindössze 11 százalékot fordított arányaiban a költségvetés az ezer sebből vérző területre.

(18.40)

A társadalombiztosítási és jóléti funkciókra fordított összegek a kiadások mindössze 26,7 százalékát tették ki, ami enyhe javulás a 2020. évi értékről; akkor 24,8 százalékot fordított a büdzsé e célra, igaz, 2018-ban még ennél is többet, 28,5 százalékot. Érdekes tétel a nyugdíjcélú kifizetések aránya, mely a költségvetés jóváhagyott szintjéhez képest számottevően, több százalékponttal alulteljesült.

A gazdasági funkciók összességében a kiadások 19,3 százalékát jelentették a 2020-as 20,3 százalék után, ami a korábbi évek tendenciájába illeszkedve 20 százalékos részarány körül mozog. Az államadósság kezelésével kapcsolatos kiadások 6,1 százalékát tették ki az összes kiadásnak, ami rosszabb a 2019-es tényadatnál, ami 5,3 százalékot jelentett, és a 2020-asnál is, ami 5,5 százalékot fizetett ki erre a célra. Itt tehát egy évek óta romló tendenciáról van szó, és az energiaválság alapján 2022 sem tartogat túl sok jót az adósságszolgálat számára.

A 2021. évi büdzsé soha nem látott mértékű adót szedett be a magyar családoktól, vállalkozásoktól. Ezt bizonyítja, hogy csak az általános forgalmi adóból és a személyi jövedelemadóból 580 milliárd forinttal több folyt be, mint ahogy tervezték. A pluszbevételeket azonban olyan, erősen megkérdőjelezhető fontosságú célokra költötték, mint kormánypropagandára, presztízsberuházásokra, kínai hitelből megvalósuló, értelmetlen Budapest-Belgrád vasútra, és a Liget-projektre nem sajnálták a közpénzt. Mindezt a Covid-járvány utáni gazdasági nehézségek évében, ahelyett, hogy a munkájukat elvesztőket támogatták volna az álláskeresési támogatás meghosszabbításával vagy a kkv-szektort az újraindítás költségeinek átvállalásával. Ennek elmaradása miatt és nyilván az energiaválságtól sem elvonatkoztatható az, hogy soha nem volt olyan kevés üzlet, bolt, vendéglátóhely nyitva Magyarországon, mint napjainkban. Akit a Covid-járvány és az elmaradó állami támogatások hiánya még nem csinált ki, azt a kormány által elszabadított rezsiárak végképp a padlóra küldtek.

Minderre való tekintettel az MSZP a 2021. évre vonatkozó zárszámadás elfogadását nem támogatja.

Másodikként akkor elnök úr engedelmével a Jobbik képviselőcsoportjához tartozó bizottsági tag kisebbségi véleményét fogom elmondani, ez egy picit bővebb.

A 2021. évi költségvetés megvalósulása kapcsán szomorúan kell konstatálnunk, hogy a kormány felfalta a magyar jövő egy részét. Ugyan 2600 milliárd forinttal nagyobb bevétel keletkezett annál, mint amit vártak, de a 4700 milliárdos túlköltekezés fenntarthatatlan helyzetbe hozta a költségvetést.

Sok szó esik az EU-ból érkező pénzekről. A vizsgált időszakban mintegy 1200 milliárdnyi összeg jött hazánkba ilyenformán; Magyarország befizetése hozzávetőlegesen 600 milliárd forintot tett ki. A kettő közötti különbség, illetve azok elköltése kapcsán jogosnak tartjuk azon kritikákat, amelyek a korrupciós csatornákon keresztül való elfolyatásra, valamint a sokszor döbbenetesen hatékonytalan felhasználásra világítanak rá. A hangzatos nemzeti retorika ellenére mindemellett semmit nem változott az a helyzet, hogy hazánk a teremtett természeti környezettel, illetve a hagyományos társadalmi értékek védelmével sokszor mit sem törődő, globalista ipari és pénzügyi hatalmak vadászterepe lett.

A multi cégek, amelyeknek a magyar dolgozókkal ellentétben a kormány stratégiai partnerséget kínál, továbbra is adózatlanul talicskázzák ki az így beszedett extraprofitot. A vissza nem térítendő támogatások sorra rekordszintet döntögetnek, és velük ellentétben a magyar kkv-szektor sajnos még csak nem is álmodhat ilyen kitüntetett bánásmódról.

Miközben áfabevételből 360 milliárd forintnyival több realizálódott 2021-ben, az előirányzathoz képest személyi jövedelemadóból is 170 milliárddal nagyobb összeg folyt be az államkasszába.

Hogy mennyire kiszolgáltatottak a hazai szereplők, azt jól érzékelteti a tranzakciós illeték esete, hiszen ezt a terhet a bankok az utolsó fillérig áthárították az ügyfelekre. Az arcátlan, teljesen nyílt áthárítással a pénzintézetek a magyar vállalkozások, a magyar családok zsebéből mintegy 200 milliárd forintot húztak ki. A kormány paktumot kötött a bankokkal, a nemzeti érdekek képviselete helyett ezeknek, valamint a multiknak az érdekeit képviselve. Mindezt alátámasztja a meglehetősen tisztázatlan kategóriaként tételeződő Gazdaság-újraindítási Alap forrásainak felhasználása is. Ugyan a kormány az eredetileg elkülönítettnél több száz milliárd forinttal többet költött, de a Covid miatt bajba került hazai cégeket, munkavállalókat nem nagyon segítették.

Az iszonyatosan rossz népegészségügyi és mortalitási mutatóink tükrében mindennél beszédesebb az az adatpár is, amely a tavalyi 5 százalékos inflációt, valamint az egészségügyre fordított mindössze 0,4 százalékos forrásbővülést jelzi. Kényszerű, permanens spórolás terhe alatt nyög ez az ellátórendszer is. Ha pedig azt nézzük, hogy egy átlagos magyar férfi 11 évvel kevesebb egészségben eltöltött évre számíthat, mint példának okáért egy svéd, akkor kritikánk teljesen jogos.

A zárszámadás sorait böngészve itt is bőven találunk fals számokat. Az általunk is jó kezdeményezésnek tartott „Nők 40” program 300 milliárd forintba kerül, ezzel nincs is probléma. Azzal viszont már annál inkább, hogy ezt a tételt is a családtámogatások közé sorolják, amivel végül egy felbruttósított, a valóságnak nem teljesen megfelelő végső számot nyernek.

Az pedig, hogy a családi adókedvezmény 17 milliárd forinttal csökkent a korábbi évhez képest, mindannyiunkat a közelgő népesedési katasztrófára kell hogy emlékeztessen. A kormányzati sikerpropagandával ellentétben sajnos nem következett be a demográfiai fordulat, az igénybe vett családi adókedvezmény-tömeg nem véletlenül csökkent. Ennek oka pedig nem más, mint hogy egyre kevesebb a születendő gyermek. A kormányzati PR-ba nem illik bele annak beismerése, hogy egyre elkerülhetetlenebbnek tűnik a népesedési csőd eljövetele. Társadalmunk rohamosan elöregedik. Az öregedési index, tehát a 65 év feletti honfitársaink 14 évnél fiatalabbakhoz mért aránya 140 százalék feletti, a népességfogyás eredményeként pedig egyre bizonyosabbá válik, hogy fél évszázad múlva 6,5 millió lakosa lesz hazánknak.

Erről, az ezáltal előrevetített problémákról nincs szó az anyagban, pedig a demográfiai bomba egyre hangosabban ketyeg. Nyilván nem most kezdődött mindez, hiszen 1958 óta, négy szűk évet leszámítva, nem tudtuk reprodukálni magunkat. Tehát az igazsághoz tartozik, hogy nem a kormány okozta a problémát, de ez a kormány volt az, amelyik elszalasztotta azt a történelmi lehetőséget, hogy a Ratkó-unokák népes generációját felhasználva érdemben fordítani tudjon a népesedési agónián.

Erre több felvetés is van. A Jobbik konzervatív pártként nem preferálja az alanyi jogon járó, segélyszerű juttatásokat. A családi adókedvezmények szisztémájával egyet tudunk érteni, de a nyomorúságos hazai bérek miatt ezt sok család nem tudja realizálni. A kormány hagyta elinflálódni a családi pótlék értékét, így ennek kompenzálásaként vetettük fel a családi kártya javaslatát. A megduplázott családi pótlék megemelt része alapvető élelmiszerekre, gyermekneveléshez szükséges cikkekre, illetve ilyen szolgáltatások finanszírozására lenne ilyenformán felhasználható.

A demográfiai összeomlás meggátlásának egyik alapja lehetne, lehetett volna egy átfogó, állami hátterű bérlakásépítési program elindítása. Miután a lakhatási célú előtakarékosság állami lábát a kormány kirúgta, ez segíthetett volna a terület problémáinak enyhítésében. Noha új konstrukciót ígértek, de a javított LTP-, lakás-takarékpénztári konstrukcióból nem lett semmi, ennek eredménye pedig fájón kézzelfogható: elmaradó társasházi fejlesztések, alacsony volumenű lakásépítés, az otthonteremtés nehézségei miatti kivándorlás.

A kiadott építési engedélyek száma  és nem a ténylegesen megépült új lakások száma  a vonatkozott évben 30 ezer volt, ez pedig azt jelenti, hogy a hazai 4,5 milliós lakóingatlan-állomány lecserélődéséhez 200 év szükséges. Mindeközben furcsa anomália, amivel a kormány nem tud, s lehet, hogy nem is akar mit kezdeni, hogy 550 ezer lakás üresen áll. A Jobbik részéről nem látjuk annak a leghalványabb kormányzati jelét sem, hogy ezt a kérdést konstruktív módon megpróbálnák rendezni, holott ezek az épületek kiváló alanyai lehettek volna egy állami bérlakásprogramnak. Véleményünk szerint tehát a lakhatás- és ingatlanpolitika nem működik. Ráadásul a korábbi ciklusok során hagyták leépülni a hazai építőanyag-gyártó kapacitást, és azóta sem történtek hathatós lépések annak érdekében, hogy ebből visszaszerezzünk valamit, közben viszont a külföldi kézbe került, hosszú ellátási láncok miatt brutális az áremelkedés ezen a területen is.

(18.50)

Népesedési problémáink kapcsán szólni kell a nyugdíjasokról is, illetve a Jobbik által felvetett szülőtámogatási rendszerről. A lényegesen nagyobb szja-bevétel lehetőséget teremtene arra, hogy a kormány érdemben foglalkozzon azon javaslatunkkal, hogy a befizetett szja 10 százalékáról szabadon rendelkezhessenek a munkavállaló polgárok. Ebből az összegből lehetne a szülőket támogatni, ami véleményünk szerint a generációk közötti szolidaritás szimbolikus, gesztusértékű megerősítése lenne, noha összvolumenét tekintve ez alacsonyabb tételt jelentene, mint a kormány által nem várt, de realizált pluszbevétel.

2021-ben 5400 milliárd forint áfabevételt láthatunk. A következő zárszámadásnál már legalább 7000 milliárd forint lesz ez a költségvetési bevételi tétel. A Jobbik a kormány részéről elkövetett inkorrekt lépésnek, a magyar emberek elleni árulásnak tartja, hogy a magasabb infláció, a magasabb árak miatt beszedett áfatöbbletet a büdzsé benyeli. Álláspontunk szerint ezt a válságon generált extraprofitot célszerű lenne a családoknál hagyni. Az alapvető élelmiszerek, továbbá a gyermekneveléshez szükséges cikkek áfájának csökkentése ezekből a forrásokból megfinanszírozható volna. Ugyan a kormányzati és a KSH által publikált statisztikák viszonylag magas átlagbérekről szólnak, ezzel szemben viszont a NAV-adatok bruttó 350 ezer forintos átlagfizetésről beszélnek. Teljesen nyilvánvaló, hogy ilyen alacsony havi jövedelmi szint mellett mekkora relevanciája lenne a Jobbik által kezdeményezett intézkedéseknek.

Ceterum censeo: a 2021-es zárszámadás tekintetében is határozottan javasoljuk, hogy a mindenkori kormány a multikkal, a bankokkal, valamint saját oligarcháival szemben álljon végre a magyar emberek, a magyar családok oldalára.” Eddig tartott tehát a Jobbik kisebbségi véleménye, ami alapján a Jobbik is, úgy vélem, azt jelzi, hogy nem támogatják a zárszámadást.

Végül az LMP képviselőcsoportjához tartozó bizottsági tagnak a kisebbségi véleményét fogom önöknek felolvasni:

„A 2021. évi zárszámadás bizonyíték arra, hogy a Fidesz elpazarolta az elmúlt 12 esztendőt, köztük a 2021-es évet is, és elpazarolta a jövőnket. Ebből következően most az egymásba érő válságokkal gazdaságunk és társadalmunk nagymértékben kiszolgáltatottan néz szembe. Bizonyíték arra is, hogy ha az LMP kritikáit és módosítóit elfogadják korábban, de legalább 2020-ban, a költségvetés megszavazásakor, akkor ma az ország, a gazdaság, a közszolgáltatások és a környezetünk is sokkal jobb helyzetben lenne, mint most.

2020 tavaszán elmondtuk, hogy a 2021. évi költségvetésnek az alapvető, életünket és társadalmunkat fenntartó rendszereket kellett volna megvédenie. Ehhez képest nem tartalmazott tervet a gazdaság, különösen a kisvállalkozások megsegítésére, csak a multikat és a baráti szállodákat támogatta meg; nem törődött a kibontakozó gazdasági válság és a járvány mögött tornyosuló klímaválsággal, ökológiai válsággal és szociális válsággal. A költségvetés későbbi módosítgatásaival ezeket megpróbálta elfedni valós változásokat nem hozó, választási célú költekezéssel, de ez, mint mára kiderült, hiábavaló volt, maradt a magas infláció, a közszolgáltatások, köztük az energiaszektor mély válsága, egyes helyeken összeomlása.

Az LMP pedig javasolta, hogy a költségvetést négy fő elv mentén építsük fel. 1. Válságálló, zöld munkahelyek létrehozása. 2. Felkészülés a vízhiányra, küzdelem az aszály ellen, alkalmazkodás a klímaváltozáshoz. 3. A szociális és egészségügyi szektor megerősítése, a társadalmi válság megelőzése. Végül 4. az erőforrások és a javak igazságosabb elosztása progresszív jövedelemadó és vagyonadó, magasabb profitadó bevezetésével.

Ha ez irányú módosítóinkat elfogadják, ma nem lenne ilyen mély válságban az energiaellátás, a szociális szektor, az egészségügy, az oktatás; nem sújtaná ilyen erővel az aszály az ország felét, nem kellene kivágatni erdőinket, és a gazdag emberek és cégek sokkal nagyobb mértékben járulnának hozzá a közkiadásokhoz.

A zárszámadás költségvetési szakmai szempontból egyébként szinte értékelhetetlen. Folytatva és tovább rontva a fideszes hagyományt, még egy olyan kritikusan hektikus időszakban is ragaszkodtak a költségvetés tavaszi elfogadásához, amikor a Covid-járvány miatt teljesen előreláthatatlanok voltak a folyamatok. Ez nemhogy stabilitást nem hoz a költségvetésbe, hanem óriási bizonytalanságot okoz. Ennek megfelelően a gazdasági növekedés 4,8 százalék helyett 7,1 százalék lett; az infláció 3 százalék helyett 5,1 százalék. Ennek megfelelően a költségvetés kiadási oldala 27 százalékkal lett nagyobb, mint a tervezett; a bevételek 14 százalékkal, a hiány 220 százalékkal tért el az eredeti tervtől.

A költségvetési törvény és a zárszámadás súlytalanságát növeli, hogy a költségvetési politikára a parlamentnek már nincsen sok ráhatása. Átláthatatlan, követhetetlen, sokszor megalázóan elnagyolt tételek szerepelnek benne. Máig nem tudjuk, hogy a 2020 tavaszán létrehozott Gazdaságvédelmi Alapnak mik alkották a forrásait, a korábbi, szokásos költségvetési sorokból pontosan melyek kerültek át a „gazdaságvédelem” címke alá, ezzel mutatva hamis ezermilliárdos gazdaságvédelmi kiadásokat. Egyébként is rendeleti kormányzás van három éve, ami lehetővé teszi, hogy bármikor bármit átírjanak, átcsoportosítsanak, akár nem nyilvános módon, belső határozatokkal. Bármikor elkölthetnek például 24 helyett 51 milliárdot vegytiszta Fidesz-propagandára kormányzati pénzből, és száz- és ezermilliárdokat tisztázatlan célokra, tisztázatlan módon. Mindezek alapján az LMP a zárszámadási törvényt elutasítja.”

Köszönöm szépen, elnök úr. Tehát elmondtam, az MSZP, a Jobbik és az LMP kisebbségi véleményét, melyek alapján ők nem támogatják a zárszámadás elfogadását. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen, Vajda Zoltán képviselő úr. Megkérdezem az előterjesztőt, Banai Péter Benő államtitkár urat, kíváne most felszólalni. (Banai Péter Benő: Majd a végén.) Később? Köszönöm szépen.

Tisztelt Országgyűlés! Most bizottság által felkért nemzetiségi képviselő felszólalása nem következik, mert visszavonta. Képviselői felszólalások következnek, amennyiben igény van erre, s megjelenik a név a képernyőn. (Senki sem jelentkezik.) Jelentkező nincsen. Ezért a vitát lezárom. S a vita tulajdonképpen a kormánypárti és az ellenzéki felszólalás volt.

Öné a szó, Banai Péter Benő államtitkár úr.

BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Ígérem, hogy igyekszem nem hosszan visszaélni a türelmükkel, mégis engedjék meg, hogy a zárszámadási vita végén reagáljak az elhangzottakra.

Azt gondolom, hogy egy költségvetés végrehajtásának legfontosabb kérdése az, hogy a költségvetés elfogadásakor kitűzött főbb gazdaságpolitikai célokat sikerülte elérni vagy sem. Azt gondolom, hogy a 2021-es zárszámadás arról szól, hogy a Covid-válság után sikerült elérni, sőt meghaladni azt a teljesítményt, amelyet Magyarország 2019 végén elért.

A zárszámadás alapján a tavalyi évben 7,1 százalékos gazdasági növekedés volt, és ez párosult a foglalkoztatottak magas számával, 4,7 millióan dolgoztak. Nagyon fontosnak tartom azt, hogy a magas foglalkoztatotti szám nemzetgazdasági szinten reálbér-növekedést is jelentett. Elhangzott a mai vitában, hogy 5,2 százalék volt az infláció, a nemzetgazdasági bruttó átlagkeresetek 8,7 százalékkal növekedtek.

Az önök előtt lévő zárszámadási javaslat arról szól, hogy ezeket a reálgazdasági eredményeket úgy tudtuk elérni, hogy a költségvetési politika támogató volt. Ennek következtében az államháztartás hiánya GDP-arányosan 7,1 százalék volt, de a magas növekedésnek köszönhetően az adósságráta 2021 végére már érdemben csökkent a 2020 végi szinthez képest, nagyobb mértékben, mint az európai uniós átlag, és ennek következtében értelemszerűen az adósságrátánk továbbra is alacsonyabb, mint az Európai Unió átlagos szintje.

Ami a zárszámadás kritikáit illeti. Vajda Zoltán elnök úr, az MSZP és az LMP véleményét is ismertetve, átláthatatlan költségvetésről beszélt.

(19.00)

Először is hadd szögezzem le, az Alaptörvény értelmében a költségvetést a kormány az Országgyűlés által meghatározott keretek között köteles végrehajtani. Ezt a végrehajtást ellenőrizte az Állami Számvevőszék, és a Számvevőszék elnöke az expozéjában is, illetőleg a Számvevőszék által kiadott dokumentumban is azt a megállapítást tette, hogy a kormány a törvényi keretek között hajtotta végre a költségvetést.

Ami a költségvetés módosításait illeti, kétségtelen tény, hogy a kormánynak megvan a hatásköre, hogy a tartalék-előirányzatok között, illetőleg bizonyos más előirányzatok között átcsoportosítást hajtson végre, tartalékokat használjon föl, de fontosnak tartom azt, hogy az eredetileg elfogadott költségvetést az Országgyűlés módosította. Hogyha csak a hiányszintet nézem, akkor az a 7,1 százalékos hiány, amiről a zárszámadás beszámol, az Országgyűlés által megszabott 7,5 százalékos hiányszinten belül volt.

Ami pedig az európai uniós összehasonlítást illeti, én nem ismerek olyan európai intézmény által kiadott dokumentumot, amely a tagállamok költségvetéseinek az átláthatóságát értékelné. Vajda Zoltán elnök úr egy olyan nemzetközi szervezet kimutatására hivatkozott, amely nem tartalmazza az összes európai uniós országot, amelyben néha Németország költségvetése számos fekete-afrikai ország költségvetése mögött szerepel ebből a nézőpontból, és amely összehasonlítás szubjektív vélemények alapján, egyes országokban működő bizonyos nonprofit szervezetek véleménye alapján kerül összeállításra, amely nonprofit szervezetek, civil szervezetek függetlenségét, én azt gondolom, hogy meg lehet kérdőjelezni  elég, ha megnézzük a magyarországi adatokat értékelő szervezetet.

Ami a tartalmi ügyeket illeti, elhangzott, hogy a zárszámadás szerint az állam működési kiadásai nem csökkentek 2020-hoz képest. Nagyon fontosnak tartom, hogy ha a 2021-es költségvetés a Covid-válságra adott válaszokat tartalmazta, és a végrehajtás is erről számol be, akkor rögzítsük azt, hogy az állam a Covid-járványra adott válaszként a működési kiadásokat csökkentette minden állami intézménynél. Ez a dologi kiadásokra vonatkozott. Tehát most is elismétlem azt, hogy az állam működését tekintve a dologi kiadások 2020-ban csökkentek, és 2021-ben sem növekedtek.

A bérek ugyanakkor a közszférában és számos területen nőttek, erre hívom fel Vajda Zoltán képviselő úr, elnök úr figyelmét is. Megint a zárszámadást hadd idézzem: a közszférában a bérek 9,5 százalékkal növekedtek. Ennek része volt például az, hogy az egészségügyi dolgozóknál a bérekre mintegy 300 milliárd forint többlet került kifizetésre.

Ezzel át is térek a képviselő úr, elnök úr által említett egészségügyi szférára. 100 milliárd forintos többletet láthatunk az alapellátásban a zárszámadás alapján, és mintegy 200 milliárd forintot a fekvőbeteg- és járóbeteg-ellátásnál az orvosok béremelésére fordított összegként.

Az egészségügyi ágazat kiadásai 2021-ben az önök előtt lévő törvényjavaslat szerint növekedtek. Egy terület volt, ahol csökkenés volt, ezek a közegészségügyi kiadások, hiszen a járvány miatti védekezés költségeinek döntő része 2020-ban jelentkezett. Azokat az eszközöket, amelyeket 2020-ban megvásároltunk, 2021-ben, hála istennek, még egyszer már nem kellett megvásárolni. Ezért van az egészségügyi ágazaton belül egy területen kiadáscsökkenés.

A jóléti kiadások, a nyugdíjak is elhangzottak. Fontos, hogy a zárszámadás arról is beszámol, hogy a nyugdíjak reálértékét megőriztük, ahogyan azt 2010-ben a kormányzat vállalta, és ezen túl minden nyugdíjas a gazdasági növekedésnek köszönhetően 80 ezer forint nyugdíjprémiumban részesült, és elindult a 13. havi nyugdíj első részletének kifizetése is.

A költségvetés bevételi oldalát illetően elhangzottak kritikák. Én azt tényszerű megállapításnak tartom és nem kritikának, hogy személyi jövedelemadóból vagy áfából többletbevétel keletkezett. Nem emlékszem a 2021-es költségvetésnél olyan ellenzéki hozzászólásokra, amelyek arról szóltak, hogy sokkal jobb lesz a gazdasági növekedés, több bevétellel kellene számolni. Én a kritikákat inkább elismerésnek tartom, hiszen mindnyájan tudjuk, hogy 2021-ben adóemelésekre nem került sor, adócsökkentésekre annál inkább. Ezzel együtt láthatjuk azokat a többleteket, amelyeket Vajda Zoltán elnök úr is említett, tehát a többlet-szja-bevétel a magasabb foglalkoztatásnak, a reálbéreknek köszönhető, és a nagyobb jövedelem pedig a fogyasztási többletekben is lecsapódik.

Kritika érte a kormányzatot, hogy a multikat túlságosan támogatja. Sajnálom, hogy csak az hangzott el, hogy bizonyos cégek kevés adót fizetnek. Kétségtelen, hogy aki beruház Magyarországon, bármilyen tulajdonú is, az különböző adókedvezményeket érvényesíthet.

Az már nem hangzott el, hogy ha megnézzük a társasági adó előirányzatát, akkor jelentős többletről tudunk beszámolni. 447 milliárd forint volt a módosított törvényi előirányzat, a teljesülés pedig 558 milliárd forint, tehát több mint 100 milliárd forintos többletet várhatunk. Ennek tükrében érdemes szerintem azt értelmezni, hogy milyen kedvezményeket biztosított a kormányzat, és ezek a kedvezmények hogyan viszonyultak az eredetileg tervezett bevételi számokhoz.

Ami a demográfiai intézkedéseket illeti, én köszönöm, hogy ez is szóba került a mai nap, hiszen 2010 óta a kormány egyértelmű prioritása a kívánt gyermekek megszületésének anyagi támogatása. A döntés természetesen a családoké, szerintem mégis lényeges az, hogy évről évre növekedtek a családtámogatások összegei. Hogyha ezekből a családtámogatásokból kivesszük a 13. havi nyugdíjra szánt összeget vagy kivesszük a „Nők 40” intézkedés szerinti kiadásokat, akkor is európai mértékben kimagasló számokkal szembesülünk, és bizony ezek a számok azért azt az eredményt elérték, hogy hozzájárultak ahhoz, hogy a termékenységi ráta 1,1-ről a 1,5-es érték közelébe emelkedett.

Én nem értek egyet azokkal az észrevételekkel, melyek szerint a kormány az elmúlt 12 évben elszalasztott lehetőségeket. Az igaz, hogy a 2,1-es szinttől még messze vagyunk, de felhívom a figyelmet arra, hogy 2011-ben, a túlzottdeficit-eljárás ideje alatt, még az IMF-hitelszerződésről való megállapodás ideje alatt indította el a családi kedvezmények kapcsán a kormányzat és az Országgyűlés többsége azt a programot, amely a demográfiai kiadások növekedését mutatta.

Ami pedig a Ratkó-unokákat illeti, arra pedig felhívom a figyelmet, hogy 1975 volt a csúcsév, tehát 2015-ben 35 éves volt a legnépesebb korosztály. Azt gondolom, hogy ha Vajda Zoltán képviselő úr vagy a Jobbik e tekintetben kritikát fogalmaz meg, akkor azt sokkal inkább a baloldali frakciók képviselői felé érdemes talán megfogalmazni.

Summa summarum, abban egyetértek a kritikai hozzászólásokkal, hogy van még számos feladatunk, legyen szó akár közkiadások hasznosulásáról, legyen szó akár demográfiai fordulatról, mégis azt gondolom, hogy a 2021-es zárszámadás azt tartalmazza, hogy a 2010 óta képviselt gazdaságpolitika a főbb számokat, eredményeket tekintve összességében igenis vállalható.

Eredmény az, hogy sikerült magasabb szinten tartani a foglalkoztatottak számát; eredmény az, hogy 2020 után, 2021-ben is reálbér-növekedés volt, és eredmény az, hogy az adósság szintjét 2021-ben már tudtuk csökkenteni. Van feladatunk minden területen, a fiskális politikának is az alacsonyabb hiány és az alacsonyabb államadósság tekintetében, de mégis azt gondolom, egy valós és európai összevetésben kedvező képet mutat a 2021-es zárszámadás.

Megköszönöm az Országgyűlés munkáját, és jó szívvel ajánlom a tisztelt képviselőknek a zárszámadásitörvény-javaslat elfogadását. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Felszólalások:   239   239-244   245-248      Ülésnap adatai