Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett Simicskó István, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselője, frakcióvezető úr.

DR. SIMICSKÓ ISTVÁN (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Bő egy évvel ezelőtt fogadtuk el a 2022-es költségvetést, és akkor is felszólaltam ez ügyben. Az akkori felszólalásomban, a zárószavazás előtti napirend előtti felszólalásomban arra utaltam, hogy Magyarország sikeresen és eredményesen kezelte a járványt, és végre a bezártságot követően elindíthatjuk a magyar gazdaság fejlesztését, fejlődését, az újraindítását megtehetjük.

Az elmúlt időszak veszélyei, kihívásai azonban olyan váratlan fordulatot hoztak, amelyre nem sokan számítottak, bekövetkezett a legrosszabb, a szomszédságunkban egy pusztító háború. Látjuk, hogy ennek a háborúnak már most milyen hatása van Európára, Magyarországra, adott esetben a világ gazdaságára is. Látjuk, hogy újabb és újabb kihívásokkal kell megküzdeni.

Az elmúlt 12 évben volt belőle része a magyar kormánynak és a magyaroknak, hiszen rendkívül sok olyan helyzet alakult ki  akár árvizek, vörösiszap-katasztrófa, migrációs válsághelyzet, terrortámadások Európában és sok-sok minden más , ami nehezítette az életünket, és a világjárványról még nem is beszélve. És most még pluszban egy szomorú háború, amelynek áldozatai vannak, és ennek olyan káros hatásai, amelyeket nyilván egy ország számára, amikor költségvetést kell elfogadni, akkor különösen figyelembe kell venni.

Óriási felelősség költségvetést alkotni, egy ország költségvetését létrehozni. Én ezúton is hadd köszönjem meg a Pénzügyminisztérium munkatársainak, Tállai András államtitkár úrnak is és mindenkinek, aki ebben közreműködött, hiszen ilyen, ennyi sok bizonytalansági tényező közepette, ilyen változások közepette, háborús helyzetben költségvetést alkotni óriási felelősség.

Számunkra, kereszténydemokraták számára egyértelmű, hogy a legeslegfontosabb egy költségvetésnél, természetesen figyelembe véve a nemzetközi viszonyokat és az aktuális veszélyeket, kihívásokat, hogy a magyar családok támogatása továbbra is kiemelt jelentőséggel bíre, vagy pedig sem.

Mi úgy látjuk a számokban, ezért is fogjuk támogatni a zárószavazás során is a költségvetést, hogy igen, a magyar családok támogatása kiemelkedő jelentőséggel bír, hiszen növekszik a családok támogatása, ilyen körülmények között is, 450 milliárddal több, mint amit az előző évben tudtunk erre szánni, 3225 milliárd forint, amely egy óriási összeg. Jól látható a magyar kormány azon szándéka, hogy a háború okozta, lassan-lassan egyre erősödő világgazdasági válság hatásai alól megpróbálja tehermentesíteni vagy legalábbis könnyíteni a családok életét.

Nem minden országban látunk ilyen felelősségteljes döntést. Ez jól látható. Sőt, azt is látjuk, hogy az Európai Unió szomorúan és sajnálatosan ismételten rossz válaszokat ad az újabb kihívásokra. Rossz válaszokat ad, rossz és helytelen szankciós politikával bünteti gyakorlatilag az európai polgárokat és az európai nemzeteket. Nyilván ennek a szankciónak köszönhető az energiaárak elszabadulása, amire szintén próbál garanciákat vállalni a kormány, hiszen Rezsivédelmi Alapot hozott létre, és a biztonsági garanciákra is megpróbál olyan válaszokat adni, amelyek ebben a helyzetben adhatók, hiszen a Honvédelmi Alap létrehozása is kellő garancia arra, hogy biztonsági szempontból az országban élő állampolgárok léte, létbiztonsága garantálható.

Az biztos, hogy amire ugyanakkor Dömötör Csaba államtitkár úr is utalt, hogy egy ilyen helyzetben szerintem mindenkinek, főleg azoknak a döntéshozóknak, akik ebben a teremben foglalnak helyet, tehát valamennyi parlamenti képviselőnek, pártállásra való tekintet nélkül, ki kellene állni egyrészt Brüsszel irányába, hogy kapjuk meg az uniós támogatásokat, szüksége van az országnak erre. Azért vagyunk egyenjogú tagja az Uniónak, hogy ami jár valamennyi tagországnak, azt mi is megkaphassuk. Mi befizetjük azt a mintegy 600 milliárd forintot, amit egyébként éves szinten az Unió vámokból és egyéb más bevételekből előír.

(10.20)

Tehát a kölcsönösség elvét kellene képviselni, és valóban, a baloldali EP-képviselők nem támogatják ezt a törekvését a magyar kormánynak. Ráadásul olyan módosító javaslatokat nyújtottak be  mintegy 453-at  a baloldali képviselők, amelyek rendkívül felelőtlenek, hiszen 3240 milliárd forintos adóemelést tartalmaznak, amely a magyar családok életét nehezítené, és hátráltatná a boldogulásukat.

Úgyhogy, végezetül azzal zárom, hogy a kormány a lehetőségek figyelembevételével egy tisztességes költségvetést nyújtott be, arra kérek mindenkit, hogy támogassa a zárószavazás során is. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti oldalon.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A kormány nevében Tállai András államtitkár úr fog válaszolni.

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Frakcióvezető Úr! A mai napon szavazunk, fogadjuk el a 2023. évi költségvetést, ezért azt gondolom, azt gondoljuk, a kormány is, hogy jó erről a szavazás előtt beszélni, a költségvetés legfontosabb üzeneteit itt az Országgyűlés előtt elmondani.

A 2023. évi költségvetés jól tükrözi, hogy a kormány 2010 óta munkaalapú társadalmat épít; munkaalapú társadalmat, amelyben a munkahelyek megőrzése és újak létrehozása a legfontosabb cél. Ezt a célkitűzést 2010 óta az elvárásoknak megfelelően és az ígéreteknek megfelelően teljesítette a kormány, hiszen egymillió új munkahely jött létre.

Nagyon fontos az, hogy ebben a nehéz helyzetben is, ahol háború van, gazdasági recesszió várható, háborús infláció van, a legfontosabb az maradjon, hogy őrizzük meg a munkahelyeket, őrizzük meg az emberek egzisztenciáját ezáltal, és ezáltal biztonságot nyújtsunk számukra. Így a gazdaság várható teljesítményével összhangban nagyon fontos, hogy a nettó átlagkeresetek is bővüljenek. Ennek nagyon pozitív számai vannak, hiszen várhatóan 10 százalék fölött lesz a nettó átlagkereset növekedése. Magyarország jövőbeni gazdasági pozíciót a teljesítmény emelésével, a beruházások, az innováció, a kiegyensúlyozott növekedés támogatásával kívánja elérni.

Tisztelt Országgyűlés! Másodszor: a költségvetés kiemelt figyelmet fordít a családok megvédésére, a családok megerősítésre, az időskorúak megbecsülésére és a gyermeknevelés támogatására, hiszen a 2023. évi költségvetés biztosítja a szükséges fedezetet, támogatást az otthonteremtési programok folytatásához, a 13. havi nyugdíj kifizetéséhez, a nyugdíjak inflációkövető növelésével és a különféle személyijövedelemadó-kedvezmények megtartásával.

Tisztelt Országgyűlés! Harmadszor: nagyon fontos, hogy a gazdaság teljesítménye stabil legyen, növekvő pályán legyen. A koronavírus-járvány ellenére bizonyítottuk, hogy erre képesek vagyunk. Most küzdünk, hogy a háborús körülmények között hogyan tudjuk a gazdaság növekedését megfelelő pályán tartani. Biztató, hogy az Európai Unió épp most 3,6-ról 5,2-re növelte a 2022-es várható gazdasági növekedést.

Tisztelt Országgyűlés! A költségvetés célja Magyarország békéjének és biztonságának megőrzése, az ország energiaellátásának biztosítása és a rezsicsökkentés védelme az átlagos fogyasztás szintjéig a magyar lakosság számára. Ezért két alapot hoztunk létre a költségvetésben, a már ismert Rezsivédelmi és a Honvédelmi Alapot. A Honvédelmi Alap kerete 842 milliárd forint, amely a GDP 2 százalékát teszi ki. Ennek az alapnak nemcsak a háború okozta bizonytalanságot, nehézséget kell kivédenie, hanem a megnövekedett migráció miatt jelentkező határvédelmet is biztosítania kell. A háború okozta várható gazdasági recesszió újabb migrációs hullámokat indít el Európa felé, és Magyarország nem számíthat másra, csak saját magára, hogy megvédje az ország határait.

Tisztelt Frakcióvezető Úr! Ez a költségvetés biztonságot és védelmet ad az ország számára, biztonságot ad a magyar családok és a magyar vállalkozások számára. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.)

Felszólalások:   25-28   29-32   33-36      Ülésnap adatai