Készült: 2024.05.08.10:12:50 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

40. ülésnap (2022.11.21.),  92-97. felszólalás
Felszólalás oka Interpelláció megtárgyalása
Felszólalás ideje 9:19


Felszólalások:   86-91   92-97   98-103      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Képviselő úr nem fogadta el a miniszterhelyettesi választ. Elfogadott napirendünknek megfelelően a határozathozatalra a holnapi ülésnapunkon kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Szatmáry Kristóf, a Fidesz képviselője, interpellációt nyújtott be a gazdaságfejlesztési miniszterhez: „Hogyan segíti a Kormány által bevezetett kamatstop a magyar vállalkozások megerősítését?” címmel. Öné a szó, képviselő úr.

SZATMÁRY KRISTÓF (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Tudjuk jól, a háború és az elhibázott szankciós politika miatt egész Európa szenved. Az energiaárak elszabadultak, az infláció régen látott magasságokban sajnos. A magyar lakosság jelentős segítséget kaphat a kormánytól a rezsicsökkentés átlagfogyasztásig való fenntartásával, de mi a helyzet a vállalkozásokkal? Sajnos, ők is megszenvedik a kialakult helyzetet, nőttek a vállalkozók energia-, beszállítási, szállítási költségei, az infláció miatt pedig a hitelek is jelentősen drágultak.

Szerencsére a magyar kormány elkötelezett az infláció megfékezése, a recesszió elkerülése és a vállalkozások megerősítésében, ennek tudható be az, hogy döntés született a lakossági kamatstopon túl az államilag nem támogatott, változó kamatozású, forintalapú kis- és középvállalkozói hitelekre való kamatstop kiterjesztéséről. Az intézkedéseknek köszönhetően a vállalkozói kamatstop összesen mintegy 80 milliárd forintos tehercsökkenést eredményez a hazai vállalkozásoknál.

Jövőre is folytatódik a Széchenyi Kártya program, ami kedvező hiteltermékeket is biztosít a vállalkozásoknak, mindamellett nagy segítséget jelent, hogy a kormány idén is folytatja, jobban mondva: fenntartja a tavaly eldöntött adócsökkentéseket, amelyek mintegy 600 milliárd forinttal csökkentik a munkáltatói adókat. Míg a legtöbb uniós országban egyébként ezek az adóterhelések nőttek, Magyarországon a legnagyobb mértékben csökkentek az elmúlt évhez képest.

A nemzeti kormány intézkedései ezekben a nehéz időkben is élesen szemben állnak, elkülöníthetők a korábbi baloldali kormányoknak az elhibázott gazdaságpolitikájától. És tényleg csak emlékeztetőül hoznám ide azokat az éveket, amikor a baloldal pusztán fejőstehénnek vagy egyszerűen potenciális bűnözőknek tekintette a hazai kis- és középvállalkozásokat. És iderémlik még Gyurcsány Ferencnek az az üzenete, amely úgy szólt, hogy akinek nem teszik, annak el lehet innen menni.

(16.10)

A Fidesz és a nemzeti kormány szerencsére nem így gondolkodik, számunkra a hazai kis- és közepes vállalkozások, amelyek egyben sokszor családi vállalkozások is, a hazai gazdaság gerincét adják. Az ő sikerük az ország sikere is, ezért kell mindent megtennünk közösen azért, hogy a hazai vállalkozások az előttünk álló nehéz időszakot túléljék, és segítsük azokat a fejlesztéseket, amelyeket ők indítanak el.

Ennek tükrében is kérdezem tisztelt államtitkár urat, mivel a legnagyobb probléma továbbra is a szankciós infláció, hogyan segíti a kormány a már bevezetett kamatstoppal a magyar vállalkozásokat. Várom megtisztelő válaszát. (Taps a kormánypárti oldalon.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Az interpellációra Fónagy János államtitkár úr válaszol. Államtitkár úr, öné a szó.

DR. FÓNAGY JÁNOS, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársam! A szomszédban folyó háború és az arra hozott hibás szankciók következtében energia- és inflációs válság alakult ki Európában, egekbe szöktek a beszerzési és szállítási költségek, növekszik az energia- és munkabérköltség, a hitelek kamatai is drasztikusan megemelkedtek. A magyar kormány mindent elkövetett és elkövet annak érdekében, hogy ne a magyar emberek és ne a magyar vállalkozások fizessék meg a háború és Brüsszel átgondolatlan szankcióinak árát, a szankciós energiafelárat. Korábban már számos intézkedést hozott a kormány a magyar családok megsegítésére: fenntartotta a rezsicsökkentést az átlagfogyasztásig, ezzel átlagosan havi 181 ezer forintot spórolva meg a családoknak, árstopot hirdettünk a legalapvetőbb élelmiszerekre, az üzemanyagra, végül bevezettük a kamatstopot, s összeállítottunk egy 11 pontos akciótervet.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a Vállalkozók Országos Szövetségének kérésére a kamatstopot kiterjesztette a kormány a kis- és közepes vállalkozások hiteleire is, miközben támogatást nyújt az energiaintenzív feldolgozóipari kis- és középvállalkozások működésiköltség-növekedésének kompenzálására, valamint energiahatékonysági beruházásaira, meghosszabbítva a Széchenyi-kártya hitelprogramját, valamint gyármentő programot is hirdettünk.

A kamatstop vállalatokra történő kiterjesztésének célja az infláció megfékezése, a recesszió elkerülése és a vállalkozások megerősítése. A vállalkozások államilag nem támogatott, változó kamatozású, forintalapú hiteleit érintő kamatstop november 15-étől került bevezetésre, s 2023. június 30-áig lesz érvényben. A kormány döntése értelmében a hazai kis- és középvállalatok érintett hitelei alapjául szolgáló kamat mértéke nem lehet magasabb, mint a 2022. június 28-ai fordulónapra átszámított bankközi kamat, a háromhavi BUBOR mértéke, azaz 7,77 százalék. Az intézkedés mintegy 2000 milliárd forintnyi hitelállományt és 60 ezer vállalkozást érint, így a jövő év közepéig a kis- és közepes vállalkozások összességben mintegy 80 milliárd forintot takaríthatnak meg; ez cégenként mintegy 1,5-2 millió forintot jelent. Az intézkedés költségei a bankokat terhelik, számukra ez  megítélésünk szerint  kigazdálkodható, hiszen az emelkedő kamatok számukra extraprofitot is jelentenek.

A kormány célja, hogy erősebben jöjjünk ki a válságból, mint ahogy belementünk. Ez legutóbb, a koronavírus-járvány esetében sikerült. Az uniós szöszmötölés és a baloldali megszorító és munkanélküliséget teremtő politika helyett a kormánynak az a célja, hogy folytatódjon a magyar gazdaság felzárkózása, kerüljük el a recessziót, és hogy továbbra is az uniós átlagot 2-3 százalékkal meghaladó növekedést érjünk el. Fontos cél a magyar munkahelyek megőrzése, valamint a családtámogatási rendszer, azaz a demográfiai célok fenntartása. A jövő év végére az egy számjegyű infláció újbóli elérése is elengedhetetlenül szükséges a gazdaság normális mederbe tereléséhez.

Ehhez kérjük képviselőtársaim és a magyar parlament támogatását is. Köszönöm, elnök úr, a lehetőséget. (Taps a kormánypárti oldalon.)

ELNÖK: Megköszönöm államtitkár úr válaszát. Kérdezem képviselő urat, elfogadjae az államtitkári választ. Öné a szó.

SZATMÁRY KRISTÓF (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. A választ elfogadom, már csak azért is, mert jól láthatólag a kormány folyamatosan figyeli a fejleményeket, s az itt államtitkár úr által is elmondottakon túl épp a múlt héten jelentett be egy újabb szektorra, a turizmusra és a vendéglátás területére egy olyan akciótervet, amely próbál segíteni az ugyancsak nehéz helyzetbe került hazai vendéglátósok és szálláshelyfenntartók tekintetében a turizmusfejlesztési hozzájárulás elengedésével és bizonyos adminisztrációs protokollok bevezetésének elhalasztásával. Tehát jól látható módon a kormány folyamatosan tud reagálni erre.

Azt gondolom, hogy akár nemzeti minimumot is lehetne a hazai vállalkozások érdekében létrehozni. Valóban, a szankciók, az uniós források mielőbbi elérhetőségének megteremtése a vállalkozásoknak és az energiabiztonság megteremtése a fő cél. Ebben továbbra is számíthat a kormány a Fidesz-frakció támogatására. Köszönöm szépen a választ, még egyszer, elfogadom. (Dr. Fónagy János: Köszönöm szépen.  Taps a kormánypárti padsorokból.)




Felszólalások:   86-91   92-97   98-103      Ülésnap adatai