Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Megköszönöm államtitkár úr válaszát. Tisztelt Országgyűlés! Vajda Zoltán, az MSZP képviselője, azonnali kérdést kíván feltenni a Magyar Nemzeti Bank elnökének: „Hogyan sikerült ezt így összehozni?” címmel. A Magyar Nemzeti Bank elnöke távolléte miatt válaszadásra Virág Barnabás alelnök urat jogosította fel, akit ezúttal köszöntök az Országgyűlésben. Kérdezem képviselő urat, elfogadjae a válaszadó személyét, vagy személyesen az elnök úrtól kéri a választ.

VAJDA ZOLTÁN (MSZP): Elfogadom.

ELNÖK: Öné a szó, képviselő úr.

VAJDA ZOLTÁN (MSZP): Tisztelt Alelnök Úr! A Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény alapján a jegybank elsődleges feladata az árstabilitás elérése és fenntartása. Ezen túlmenően egyebek mellett az is a Nemzeti Bank feladata, hogy az árstabilitási cél elérésének veszélyeztetése nélkül a rendelkezésre álló eszközökkel támogassa a kormány gazdaságpolitikáját.

Nos, tisztelt alelnök úr, ezekben a feladatokban az MNB elvérzett, nem hajtotta végre, illetve rosszul hajtotta végre a feladatát, hiszen éves alapon számolva 21,9 százalék volt az infláció októberben. Az EU-ban ez a harmadik legmagasabb! Egy év alatt 5 százalékról 21,9 százalékra nőtt az infláció. De ha az élelmiszereket nézzük, még brutálisabb az áremelkedés: 4 százalékról nőtt 45 százalékra. Magyarországon pedig a kenyér áránál 82,8 százalékos a drágulás, több mint duplája a más uniós országokban regisztráltaknak. S ott van még a rezsinövekedés, amelyek esetében is nagyon erősen nőttek az árak. Az árstabilitás fenntartásával kapcsolatos harcot tehát az MNB csúnyán elbukta.

A kormány gazdaságpolitikájának köszönhetően pedig eljutottunk a recesszió előszobájába. A gazdaság teljesítménye a harmadik negyedévben az előző negyedévhez viszonyítva csökkent. És azt is látjuk, hogy az utóbbi hónapokban a forint árfolyammozgására már nem képes hatással lenni a jegybank. A magyarországi monetáris politika későn reagált a gyorsuló inflációra, így ez évben már a környező országokhoz képest a legnagyobb alapkamat-emelést hajtotta végre, mégis a magyar fizetőeszköz értékelődött le a térségben a legnagyobb mértékben. Ezzel a piac kimondta, hogy hiteltelennek tartja a jegybank és a kormány gazdaságpolitikáját.

Mindezek alapján kérdezem alelnök urat, hogyan sikerült ezt így maguknak összehozni. Milyen magyarázatot tud adni a sok tíz éve nem látott drágulásra, és miért nem képes azt megfékezni a jegybank? S végül: ön szerint ilyenkor szükségese, indokolte, illetve erkölcsöse megemelni a jegybankelnök fizetését havi 1,2 millió forinttal? Önök kérték ezt a fizetésemelést? Várom válaszát. Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Változatlanul két perc az időkeret. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Virág Barnabás alelnök úrnak. Parancsoljon, alelnök úr!

VIRÁG BARNABÁS, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Először is engedje meg, hogy kicsit pontosítsam a jegybanktörvénnyel kapcsolatos felsorolását. A kettő között, tehát az árstabilitás és a magyar kormány gazdaságpolitikájának a támogatása között van még a pénzügyi stabilitás. Azt gondolom, ezen a szűrőn keresztül érdemes értékelni azt, ami jelen pillanatban a magyar gazdaságban, Magyarországon zajlik.

Szeretném kezdeni az inflációval. Mindannyian tudjuk, hogy az infláció legfőbb oka most a világban és azon belül kifejezetten Európában a háború. Az európai országokban az infláció kétharmada az élelmiszerár-emelkedésből és az energiaár-emelkedésből adódik. A kétharmada! Így van ez Magyarországon is, ahol közel 60 százalékos ez az arány.

A világ több mint 50 országában két számjegyű inflációt látunk. Ha ez alapján értékelünk, akkor megbukott a Fed, megbukott az EKB, és megbukott még nagyon-nagyon sok jegybank, tehát ha elfogadjuk azt az értékelést, amit ön kiállított.

Még egyszer szeretném hangsúlyozni, hogy jelen pillanatban a háború az infláció legfőbb oka. A Magyar Nemzeti Bank a kialakuló magas inflációs környezetre Európában legelsőként reagált 2021 júniusában, azóta a legnagyobb kamatemeléseket hajtotta végre, pontosan azért, hogy az árstabilitást a magyar gazdaságban minél gyorsabban képesek legyünk helyreállítani.

Egy gondolat a pénzügyi stabilitásról: 2020 óta olyan világban élünk, ahol egymást követi egy közegészségügyi válság, a koronavírus-válság, majd pedig egy rendkívüli háborús helyzet a szomszédunkban. Ebben az időszakban a Magyar Nemzeti Bank 11 000 milliárd forinttal támogatta a magyar gazdaság szerepelőit, 11 000 milliárd forinttal segítette a magyar gazdaságot egy olyan időszakban, amikor ezek a rendkívüli események történtek. Ennek köszönhetően a magyar gazdaság sikeresen lábalt ki a koronavírus-járványból, és azt gondolom, sikeresen fogunk kilábalni ebből a háborús válságközegből is, újból helyreállítva az árstabilitásunkat. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen, alelnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Viszonválaszra megadom a szót képviselő úrnak egy percben. Parancsoljon!

VAJDA ZOLTÁN (MSZP): Tisztelt Alelnök Úr! Ön vagy félrebeszélt, de legalábbis mellébeszélt, mert pontosan tudják önök is, hogy a mai két számjegyű infláció gyökereit nem a nemzetközi körülményekben és főleg nem az Ukrajnában zajló tragikus háború földrajzi közelségében kell keresni. Hiszen 2020 januárjában, tehát a járvány kitörése előtt Magyarországon 4,7 százalék volt a fogyasztói árindex, a tagországok között már akkor is a legmagasabb, és csaknem háromszorosa az uniós átlagnak. Ugyanígy a forintárfolyam folyamatos leértékelése is zajlott a kormány és a jegybank szándékával egyezően, egészen ez év tavaszáig.

S mivel nem válaszolt a kérdésemre, ezért most még egyszer megkérdezem öntől: önök kérték ezt a bődületes fizetésemelést? Miért nem tud kijönni Matolcsy havi 5 milliós fizetésből? Kérdezze már meg a főnökét! Megérdemlik önök és a jegybank vezetői a fizetésemelést ilyen teljesítmény után? Húsz pályakezdő tanár fizetését megérdemlik? Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Viszonválasz illeti meg az alelnök urat egy percben. Parancsoljon!

VIRÁG BARNABÁS, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Engedje meg, hogy én is kiegészítsem az ön adatait pontosabb számokkal. Ne egyhavi adat alapján próbáljon értékítéletet elvégezni! A 2017 és 2021 eleje közötti négy évben az átlagos inflációnk 3 százalék volt. Magyarországon 3 százalék az inflációs cél. Tehát először volt képes az elmúlt két évtizedben a magyar jegybank elérni az inflációs célját ebben a négy évben, Európában egyedülálló módon. Tehát a többi jegybank nem volt képes erre. Azt gondolom, hogy ezt a tények kapcsán fontos hozzátenni. Ezt követte 2020 elejétől az a rendkívüli válságkezelés, amelynek következtében 11 000 milliárd forinttal segítettük a magyar gazdaság szereplőit.

A fizetésemeléssel kapcsolatos kérdést én nem szeretném kommentálni. A jegybanktörvény módosítását értelemszerűen a kormány kezdeményezi, az ezzel kapcsolatos döntést a kormány hozta meg, illetve a parlament fogja megszavazni. Köszönöm szépen.

Felszólalások:   110-117   118-127   128      Ülésnap adatai