Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Most a Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetője, Simicskó István következik. Megadom a szót képviselő úrnak.

DR. SIMICSKÓ ISTVÁN (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az orosz-ukrán háború és az erre adott rossz válaszok, rossz uniós válaszok mély nyomot hagynak a világgazdaságon és így a magyar gazdaságon is. Ez mindenki számára óriási próbatétel, ha valamennyi kormányt végignézzük Európában és a világon.

Az orosz-ukrán háborúról azért hadd jegyezzem meg, hiszen ez már a sokadik felszólalásom, és nagyon szomorú, hogy erről a témáról folyamatosan beszélni kell, ez azt mutatja, hogy elhúzódó háborút láthatunk, hiszen február 24e óta folyamatos harcok vannak.

Rögzítsük, hogy háború helyett békére van szükség. A magyar álláspont egyértelmű  szerintem valamennyi képviselőtársam, akár valamennyi frakció nevében is mondhatom -: békére van szükség. El kell kerülni azt az esetet, azt a helyzetet, amire Clausewitz már felhívta a figyelmet, hogy a háborúk egyrészt eszkalálódhatnak, tehát kiterjedhetnek, másrészt olyan erőszakspirál alakul ki, amelyben  mivel nincs vége a háborúnak  egyre több eszközt, egyre több fegyvert, egyre több katonát, áldozatot követelő csapásokkal számolhatunk. Tehát józanság, kellő higgadtság kell, és a béke felé kell terelni a folyamatokat, amennyire csak lehetséges.

Tisztelt Képviselőtársaim! A magyar kormány, azt kell mondjam, felismerte a bajokat, és elkezdte orvosolni is a bajokat. Tehát egy aktív, cselekvőképes és kormányzóképes Fidesz-KDNP-kormányt láthatunk, hiszen nem tétlenül szemléli az eseményeket, nem tétlenül figyeli az energiaárak elszabadulását, hanem mindent megtesz a magyar gazdaság megerősítése érdekében, a magyar családok védelme érdekében.

Egyrészt fontos leszögeznünk, hogy ilyen helyzetben is, válsághelyzetben is arra kell törekedni, hogy a gazdasági növekedést fenntartsuk. A recessziót mindenképpen el kell kerülni, úgy, hogy közben a költségvetési egyensúlyt is fenn kell tartani, tehát stabil maradjon az ország költségvetése, mert ez jelenti a munkahelyek védelmét is, a lehetőséget arra, hogy ezt megtegyük, és a családok támogatásának a kiszélesítését is. A mi részünkről, kereszténydemokraták részéről elsődleges cél, hogy a családok továbbra is részesüljenek támogatásban a kormány részéről.

A kormány beavatkozásai miatt  tehát szeretném hangsúlyozni: emiatt  látunk arra esélyt, hogy jó irányba haladhatnak a dolgok, és el tudjuk kerülni, hogy a magyar gazdaság recesszióba essen. Egyébként számos európai országban ezt látjuk, hogy recesszióval számolnak. A magyar kormány bátor ebben a kérdésben is, és igen, gazdasági növekedést tervez. Nyilván egy gazdaságfilozófiai kérdés, hogy az államnak mennyire kell beavatkozni a gazdaságba, de válság idején mindenképpen érvényesíteni kell az állami beavatkozást a társadalom megvédése, a munkahelyek megvédése érdekében. Egyfajta keresztényszociális programot kell véghez vinni, válságos időszakban pedig különösen.

Tisztelt Képviselőtársaim! A szankciós infláció elleni fellépés jegyében a kormány 11 intézkedésből álló akciótervet dolgozott ki az infláció letörésére és a munkahelyek megvédésére. Néhányat hadd említsek meg ebben a körben: többek között a feldolgozóipari kis- és közepes vállalkozások energiahatékonyságának javítására, a munkahelyek megmentésére és a versenyképességük növelésére pályázatot írt ki mintegy 200 milliárd forint értékben. Óriási segítség ez a kis- és közepes vállalkozások számára. A lakossági hitelekre biztosított kamatstopot kiterjeszti a kormány a kis- és közepes vállalkozások hiteleire is. Ez 2023, tehát a jövő év közepéig gyakorlatilag 800 milliárd forintnyi megtakarítást eredményez a kis- és közepes vállalkozásoknak. Meghosszabbítja a kormány a Széchenyi-kártya-programot. Gyármentő programot hirdet, melynek célja a nagyvállalatok energiahatékonysági fejlesztéseinek elősegítése, sőt, gyármentő garanciaprogramot és beruházási hitelprogramot is hirdet a kormány mintegy 100-100 milliárd forint keretösszeggel. Ez is óriási segítség a sok embernek munkát adó nagyvállalatok esetében. Sőt, a turisztikai ágazatra is figyel a kormányzat: turisztikai akciótervet dolgozott ki, a szállodák és a vendéglátóhelyek a magas rezsiszámlák ellenére is nyitva tarthatnak a téli időszakban is. Segíti őket a kormányzat, hogy tudjanak üzemelni és működni. Nem kell turizmusfejlesztési hozzájárulást fizetniük, és a SZÉP-kártyás felhasználás is bővülhet az elkövetkezendő időszakban.

Tisztelt Képviselőtársaim! Végezetül hadd zárjam azzal, hogy láthatjuk, számos válságot éltünk már meg az elmúlt több mint tíz évben. Láthattuk, hogy a kormányzat minden időszakban segíti és védi a magyar családokat, a magyar embereket. Az elkövetkező időszakban valóban kulcsfontosságú lesz, hogy ezek az akciótervek megvalósulhassanak, hiszen ez jelenti azt az esélyt, azt a lehetőséget, hogy nem kell hátralépnünk, nem kell recesszióban látnunk a magyar gazdaságot, hanem feltörekvő és felszálló ágba szállhat ismét a magyar gazdaság. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK: Sztáray Péter államtitkár úrnak adom meg válaszadásra a szót.

DR. SZTÁRAY PÉTER ANDRÁS külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Képviselő Úr! A február óta tartó ukrajnai háború és a szankciós válaszok miatt egyre súlyosabb recesszió felé rohan az európai gazdaság. Ez a folyamat a közös piac miatt jelentős hatással van Magyarországra is.

A kormány alapvető feladata, hogy ebben a kritikus helyzetben segítséget nyújtson a magyarországi vállalatoknak azért, hogy tovább tudják növelni a kapacitásaikat, hiszen ma a vállalatok első számú ellensége az energiaárak rendkívüli megugrása, ami a szankciós politika egyik egyenes következménye.

A kormány éppen ezért számos lépést tett a helyzet kezelése érdekében. November 15-étől a kis- és középvállalkozások hiteleire is kiterjeszti a kamatstopot, így az államilag nem támogatott, változó kamatozású kölcsönök kamatait 7,77 százalékon rögzíti. Ez a döntés 2000 milliárd forintnyi hitelállományt és 60 ezer vállalkozást érint; a jövő év közepéig pedig mintegy 80 milliárd forintot lehet megtakarítani ezzel. Ez egyben azt is jelenti, hogy átlagosan mintegy 1,5-2 millió forint maradhat egy magyarországi cég számláján.

Szintén jelentős könnyítés a vállalkozásoknak, hogy 2023. január 1-jéig 3,5 százalékos, 2023 első félévében pedig évi 5 százalékos ügyfélkamattal érhetők el a Széchenyi-kártya-program hiteltermékei. A kabinet a Magyar Bankszövetséggel együtt jelenleg is dolgozik azon, hogy azok a hitelintézetek, amelyek többet kölcsönöznek, alacsonyabb bankadót fizessenek, amelyek pedig kevesebbet, azok többet.

A kormány az energiaintenzív feldolgozóipari kis- és középvállalkozások számára 200 milliárd forintot különített el, ahogy ön is említette. Csak idén 75 milliárd forintot fordítunk a drasztikus energiaár-emelkedés okozta működésiköltség-növekedések kompenzálására, és további 25 milliárddal támogatjuk az energiaintenzív feldolgozóipari kkv-k energiahatékonysági beruházásait.

2022. november 2-án indult gyármentő programunk a nagyvállalkozások energiahatékonysági fejlesztéseit támogatja, Budapesten legfeljebb 30 százalékos, vidéken pedig legfeljebb akár 45 százalékos támogatási intenzitással. Olyan vállalatok regisztrálhatnak a programra, amelyek minimum 200 millió forintos fejlesztéssel bővítik az energiaellátási kapacitásukat. A legmagasabb támogatási összeg 6 milliárd forint, a program összértéke pedig 150 milliárd forint. A HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség által kezelt program létjogosultságát mi sem bizonyítja jobban, mint hogy mindössze 20 perc alatt 168 vállalat 200 milliárd forint igényt jelentett be az összesen 500 milliárd forintnyi megújuló energetikai beruházáshoz.

Ezen vállalatokon túl 214 vállalat szintén megkezdte, de a forrás kimerülése miatt már nem tudta befejezni a regisztrációt. Mivel számunkra minden Magyarországon működő vállalat fontos, ezért ezen cégek számára is megadtuk a lehetőséget, hogy egy második körös regisztrációban részt vegyenek. A legtöbb jelentkezés az élelmiszeriparból, illetve a fémiparból érkezett, ugyanakkor a járműipar és a vegyipar is jelentős aránnyal képviselteti magát.

(14.30)

A regisztrált vállalatoknak négy hónap áll a rendelkezésére a konkrét energiahatékonysági és energiatermelési, -fejlesztési terveik kidolgozására. A gyármentő programon túl újabb segítségként 2023. január 1-jén 200 milliárd forintos keretösszegű gyármentő garancia- és hitelprogram indul el. A most indított beruházások segítségével minden esélye megvan ahhoz, hogy Magyarország erősebben kerüljön ki a válságból, mint előtte volt. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   27-30   31-34   35-38      Ülésnap adatai