Készült: 2024.05.31.18:48:09 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

63. ülésnap (2023.05.03.), 220. felszólalás
Felszólaló Balassa Péter (Jobbik)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 3:37


Felszólalások:  Előző  220  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

BALASSA PÉTER, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az egyes törvényeknek a köztársasági elnök jogállásával összefüggő T/3759. számú javaslatot tárgyaljuk. Az Alaptörvény 9. cikke szerint a köztársasági elnök alakítja ki hivatala szervezetét. A jelen törvényjavaslat célja, hogy ezen jogának keretet adjon, lehetővé teszi számára, hogy a Sándor-palota szervezetét, valamint szervezeti és működési rendjét szabadon kialakíthassa.

Jórészt technikai és szervezetalakítási szabadsággal összefüggő szabályokat tartalmaz, ezekből kiemelnék egy részletet, amit elég fontosnak találok. „A Sándor-palota központi költségvetési törvény szerinti személyi juttatások kiemelt előirányzata összegét úgy kell megállapítani, hogy az nem lehet kevesebb, mint a tárgyévet megelőző évre vonatkozó központi költségvetésről szóló törvény szerinti előirányzatnak a Központi Statisztikai Hivatal által a Hivatalos Értesítőben közzétett, az azt megelőző naptári évre vonatkozó, a bruttó átlagkeresetek éves növekedését kimutató kereseti indexszel korrigált összege.” Nem vitatom és nem vitatjuk, hogy a Sándor-palotában keményen dolgoznak, de remélem, hogy a kormány végre elkezd foglalkozni a magyar emberek nagy részét érintő elinflálódott fizetésekkel is.

Azt is tudjuk, hogy a Fidesz-kormány szereti építeni az apparátusát, minden korábbinál nagyobbra dagadt az Orbán-kormány, ez a tendencia felsejlik ebben a javaslatban is. A megválasztott, esküt tett, de még hivatalba nem lépett köztársasági elnök munkáját ezentúl nem három, hanem ötfős titkárság segítheti. Dr. Brenner Koloman képviselőtársam 2021-ben benyújtotta az Alaptörvény módosítására irányuló javaslatát, amely a köztársasági elnök közvetlen választásának bevezetése érdekében született. Hazánkban már akkor, de talán napjainkban még inkább általános válságjelenség, hogy az emberek nem érzik úgy, hogy a politika és a közélet róluk szólna, távol érzik maguktól az ország ügyeinek intézését. Egyértelművé vált a legtöbb ember számára, hogy egy személyben a miniszterelnök dönt olyan fontos kérdésekben is, mint hogy ki legyen a következő köztársasági elnök.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az államfő Magyarország legfőbb közjogi méltóságaként a nemzet egységét hivatott megtestesíteni, a magyar nemzet és a magyar állam arcaként jelenik meg. Egy közvetlenül választott, tehát a közvélemény szemében a mostaninál erősebb legitimitással, valamint megerősített jogkörökkel rendelkező államfő fontos elemét képezhetné a demokráciát őrizni hivatott fékeknek és ellensúlyoknak. Enélkül az egyébként sem túl erős jogkörökkel rendelkező államfőnek a szimbolikus, reprezentatív feladaton kívül egyetlen lényegi szerep marad, aláír és pecsétel.

Ezért javasolta a Jobbik-Konzervatívok közössége az államfő közvetlen választását és jogköreinek megerősítését annak érdekében, hogy Magyarország első közjogi méltóságát ne lehessen egy értékes kézjeggyel és pecséttel ellátott politikai bábuvá degradálni; észszerű keretek között, érdemi hatáskörrel és erős legitimitással rendelkező individuum legyen. A kiegyensúlyozott polgári demokrácia és szociális piacgazdaság az, amely a mi véleményünk szerint biztosíthatná a magyar polgárok európai bérfelzárkóztatását, jólétüket és szabadságukat. Köszönöm, hogy meghallgattak.




Felszólalások:  Előző  220  Következő    Ülésnap adatai