Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

SAS ZOLTÁN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! Mindig örömteli, ha egy törvényjavaslat szakmailag megalapozott, ténylegesen a joggyakorlat által felvetett hiányosságokat kíván pótolni, azokat javítani, illetőleg a jogalkalmazók jelzései alapján történik egy módosítás. Én ebben a javaslatban ezt látom, bár a felszólalásomban ki fogok térni azokra is, amikkel ezt a javaslatot ki lehetett volna még egészíteni.

Az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának elnökeként számomra nagyon fontos, hogy a bizottság munkája átlátható és bizonyos keretek között látható is legyen. Ez azt jelenti, hogy a lehető legszélesebb körben mindenki megismerhesse azokat az adatokat, amelyeket a testület a tájékozódása során kapott. Az Alkotmánybíróság gyakorlata is következetes abban, hogy az adatminősítés a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok közül csak azokra az adatokra vonatkozzon, amelyek esetében a minősítés valóban elkerülhetetlen a minősítést igazoló közérdek alapján. Ehhez szükséges egy olyan jogorvoslati eszköz is, amely által a nem jogszerű minősítés útján elzárt adatok megismerhetőek lesznek a nyilvánosság számára is.

Jelen törvényjavaslat ezekkel összefüggő módosításokat tartalmaz. Ezek közül kiemelném, hogy újraszabályozza a titokfelügyeleti hatóság eljárásában hozott határozat lehetséges tartalmára vonatkozó rendelkezéseket, amelyeknek köszönhetően a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság a minősítés jelölését, megismétlése jogszerűségét is vizsgálhatja. A hatóság jogkövetkezményként megállapíthatja, hogy a nemzeti minősített adat minősítése nem jött létre, és ez esetben felhívhatja a minősítőt a megfelelő intézkedésre, azaz hogy az iratról a jogszerűtlenül alkalmazott minősítés jelölése törlésre kerüljön, és így tudja orvosolni a jogellenes állapotot.

Többek álláspontja, hogy a kormány, illetőleg annak intézményei sokszor visszatartanak jogellenesen adatokat. Nem kell messzire mennünk, nem régi ügy az autópálya-koncessziókkal kapcsolatos per, ahol a Fővárosi Törvényszék megállapította, hogy a Nemzeti Koncessziós Iroda nem titkolhatja tovább, hogy milyen feltételekkel adta oda 35 évre az autópálya-koncessziót a nyertes cégcsoportnak. A legújabb eset pedig a meddőségi klinikákkal kapcsolatos, ahol a sajtó közadatigénylésben kérte a felvásárolt klinikákkal kötött szerződéseket, de titkosításra hivatkozva elutasították az adatigénylésüket. Meggyőződése a sajtónak és nekem is, hogy nagyon nehezen elképzelhető, hogy ezek a szerződések olyan adatokat tartalmaztak volna, amelyek megfeleltek a minősített adat feltételeinek.

És ha már adatok, és a nyilvánosságnál tartunk, az információszabadságról szóló törvény módosításánál örültem volna, ha bekerül a javaslatba az információtörvény azon módosítása, amit egyébként Péterfalvi Attila, a NAIH elnöke is kért, és arra vonatkozott, hogy a központi információs közadat-nyilvántartásban közzétételre kötelezettek körét bővítsék ki a helyi és nemzetiségi önkormányzatokkal is. Ez a módosítás azt eredményezné, hogy az 5 millió forintot meghaladó, az általuk vagy a hazai vagy európai uniós forrásból megvalósulóan nyújtott költségvetési támogatásokra, az árubeszerzésekre, építési beruházásokra, szolgáltatásmegrendelésre, vagyonértékesítésre, vagyonhasznosításra, vagyon vagy vagyoni értékű jog átadására, valamint koncesszióba adására vonatkozó szerződésekre, illetőleg a nem alapfeladataik ellátására fordított kifizetésekre vonatkozó adatot a helyi, illetőleg a nemzetiségi önkormányzatoknál is közzé kell tenni. Azt hiszem, hogy ezzel sokat tehetnénk az átláthatóság érdekében.

A Jobbik-Konzervatívok közössége hisz abban, hogy az információkhoz való hozzáférés alapvető jog egy normális Magyarországon. Felhívnám tisztelettel a kormány figyelmét, hogy az információ szabad áramlásának és a közadatokhoz való hozzáférésnek a biztosítása állami feladat. Vannak olyan felmérések, amelyek szerint Magyarország sajnos az Európai Unió legkorruptabb tagállamai közé tartozik. A közérdekű adatok nyilvánossága pedig az egyik leghatékonyabb eszköze a korrupció felszámolásának. Egy normális Magyarországon a kormány garantálja a magánszféra nyugalmát, a személyes adatok védelmét, ugyanakkor biztosítja a működésével, gazdálkodásával kapcsolatos információkhoz való hozzáférést, és csak a legvégső esetben tart vissza információkat, minősít. Reméljük, hogy hamarosan elérjük ezt az állapotot mi itt Magyarországon is.

A javaslathoz módosító javaslatot fogunk előterjeszteni, és ezt követően döntünk a támogathatóságáról. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Ander Balázs tapsol.)