Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. SIMICSKÓ ISTVÁN (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! Hadd kezdjem azzal, hogy örömömet fejezzem ki azzal kapcsolatosan, hogy most már talán több mint tíz éve szakítottunk azzal a hagyománnyal, amely arról szólt, hogy mindig év végén kellett izgulni, hogy lesze a következő évre elfogadott költségvetése az országnak. Én 25 éve lehetek parlamenti képviselő, ami nagy megtiszteltetés számomra, úgyhogy jó néhány költségvetési vitán részt vettem már, volt bizony, hogy két ünnep között, karácsonykor is benn kellett ülni, és vitatkoztunk éjszakába nyúlóan, vagy hajnalig tartó ülések is voltak. Tehát ezt a hagyományt elhagyva szerintem fontos dolog, hogy a kiszámíthatóság meglegyen egy költségvetésben, és fontos, hogy a Pénzügyminisztérium ilyen tisztességesen, mindig időben elvégzi a munkáját.

Tisztelt Képviselőtársaim! Márai Sándor úgy fogalmaz, hogy a világ nemcsak fényes és sötét, hanem sokszor zavaros is, most is így van ez, hiszen háborús időket élünk, migráció sújtja egész Európát, migrációs kvótákat fogadnak el Brüsszelben, teljesen értelmezhetetlen döntéseket hoznak, egyfajta önsanyargató és keresztény civilizációnkat nem megerősítő, hanem föloldó döntéseket hoznak. Ez mindenképpen szomorú, de egy biztos, hogy ebben a zavaros világban költségvetést alkotni nyilván nem könnyű. Nem volt könnyű a Covid-járvány időszakában sem, de a háborús időszakban sem könnyű feladat ez, ezért én minden évben ezt megteszem, és most is úgy érzem, hogy szükség van erre, hiszen a Pénzügyminisztérium munkatársai kiváló munkát végeztek. Köszönjük szépen a KDNP-frakció nevében Varga Mihály miniszter úrnak és Banai államtitkár úrnak és csapatának ezt a nagy munkát, és gratulálunk hozzá.

Tisztelt Képviselőtársaim! A költségvetés természetesen mindig kifejezi a számok nyelvén egy kormányzatnak, egy politikai érának a társadalompolitikai, gazdaságpolitikai, biztonsági célkitűzéseit, ez tükröződik vissza e számok nyelvén az előttünk fekvő költségvetésben is.

Én azt hiszem, hogy azokhoz az állami feladatokhoz, amelyeket el kell látni, azokhoz a szükséges források mindenképpen rendelkezésre fognak állni, ha elfogadjuk ezt a költségvetést. Nem akarok itt most hosszasan az állam szerepéről beszélni, de nyilván vannak elosztási, újraelosztási feladatai, vannak úgynevezett allokációs feladatai az államnak, vannak gazdaságélénkítő feladatai, és természetesen vannak biztonsági feladatai, főleg háborús időszakban. Én alapvetően majd nyilván a biztonságért dolgozó testületek költségvetéséről szeretnék néhány szót szólni. Ezt szeretném kifejteni és méltatni, de mielőtt erre rátérnék, hadd mondjam el, hogy nyilván ezek az állami feladatok nagyon szépen ráépülnek az általunk, mindannyiunk által jól ismert Abraham Maslow által megalkotott emberi szükségletek hierarchiájára is. Hiszen tudjuk azt, hogy az alap, a fiziológiai szükségletek kielégítését követően már ott van a biztonság igénye a következő szinten, ott van természetesen a közösség, a szeretet, az emberekhez tartozás érzésének a fontossága, ott van az önbecsülés fontossága, és ott van az önmegvalósításnak a kiteljesedési lehetősége is.

Tehát én azt hiszem, hogy ezek a szükségletek összességében egy állam működésében az egyénekre szabottan és közösségre szabottan is és hivatásokra szabottan is visszatükröződnek helyesen és pontosan a költségvetésben. Utalok itt arra, hogy ha biztonság van, ha nincs ilyen háború, akkor a biztonság érzete erős az emberekben egy társadalmon belül, így Magyarországon is. Természetesnek tűnik a biztonság, viszont, ha háború van, akkor igényeljük a biztonságot fizikai értelemben is, és természetesen a biztonság igénye kiterjed az egzisztenciális biztonságra is  ezt mondanom sem kell, a mai világban különösen fontos ez.

Tehát visszatérve arra, hogy háborús időszakot élünk, háború dúl a szomszédságunkban, nyilván erre reagálnia kell egy ország költségvetésének, és ez nagyon helyesen egy komoly növekedést mutat elsősorban a honvédelem területén, a biztonság és a rendvédelem területén is, amely garantálja a magyar emberek biztonságát és védelmét külső fenyegetéssel szemben, a háborúval szemben.

A honvédelmi kiadások 2010-hez viszonyítva több mint nyolcszorosára nőttek. Amikor én voltam miniszter, 2015-től 2018-ig, akkor 400-450 milliárdos költségvetéssel tudtunk számolni. Most ez közel 2000 milliárd forintos költségvetés, a honvédelmi fejezet, a 13. fejezet a költségvetésben. Nyilván ebben benne van mintegy 162 milliárd forinttal a sportágazat is, hiszen a sport is odakerült a Honvédelmi Minisztériumba, de a pontosan 1985,4 milliárd forintos fejezeti forrás egy jelentős növekedés, és kellő garanciát nyújt arra, hogy Magyarország biztonságban legyen, és a magyar emberek, a magyar családok védelme megoldott legyen.

Elértük azt a nagy célt, amit a NATO-ban annak idején megfogalmaztak, és mi is megfogalmaztunk, csatlakoztunk ehhez, hiszen a bruttó hazai össztermék, a GDP 2 százalékos védelmi kiadása volt a nagy célunk, ráadásul úgy tudtuk elérni ezt, hogy menet közben kivettük a költségvetésből, a honvédelmi költségvetésből a nyugállományú katonák nyugdíjának az ellátását is. Tehát ez célzottan kellő garanciát nyújt arra, hogy folytatódhat a honvédelmi és haderőfejlesztési program, folytatódhatnak azok a beszerzések, amelyek mindenképpen szükségesek a Magyar Honvédség modernizációjához, modernizálásához.

A rendvédelmi kiadások is közel háromszorosára nőttek 2010-hez képest, most 860 milliárd forinttal többet látunk, mint korábban, összesen 1300 milliárd forintos költségvetéssel gazdálkodhatnak a rendvédelmi szervek.

Tisztelt Képviselőtársaim! Utaltam arra, hogy még 2016-ban egy fontos döntést hoztunk a Magyar Honvédség fejlesztésére, egy tízéves fejlesztési tervet, amelynek számos eleme van. Nyilván a források rendelkezésre állnak, hogy elérjük ezeket a célokat mielőbb.

Szó van a költségvetésben a védelmi ipar fejlesztéséről is, 2024-re 105 milliárd forintos előirányzat szerepel a hazai védelmi ipar kifejlesztésére, megerősítésére. Nagy szükség van erre, hiszen ezek a kapacitások már régen nem állnak rendelkezésre, ezzel nem törődtek az elődeink.

(15.50)

Új eszközök beszerzésére és a védelmi innovációra is külön források szerepelnek.

Itt szeretném fölhívni zárójelben a figyelmet arra, nyilván ez egy szakmai kérdés, egy katonaszakmai kérdés: nagyon fontos lenne az orosz-ukrán háború tapasztalatait megvizsgálni és áttekinteni. Én úgy tudom, hogy folyik a kormányzatban ez a munka, hiszen jól látható, hogy a harci drónok jelentősége és szerepe egyre inkább meg fogja határozni a háború kimenetelét. Ez egy új fegyvernem, óriásit fejlődött az elmúlt néhány hónapban is ez a technika, technológia. Tehát nyilván jó lenne, ha hazai fejlesztés is rendelkezésre állna, de jó lenne, ha a beszerzésekben is gondolna a tárca majd erre. Nyilván a honvédelmi kormányzat figyelmét ezúton is igyekszem fölhívni és bátorítani őket ezen az úton, hiszen látjuk, hogy a törökök milyen fejlesztéseket tettek meg a Bayraktar drónok esetében, az irániak milyen drónokat állítottak össze, az orosz hadsereg ezeket alkalmazza, de az orosz fejlesztések is elindultak, nem beszélve az amerikai fejlesztésekről. 2017-ben volt szerencsém biztatni a honvédséget arra, hogy alakítsunk ki egy drónfejlesztési stratégiát is. Bízzunk benne, hogy ez is ütemesen, most nagyobb lendülettel előre fog haladni. Erre szerintem érdemes áldozni.

A területvédelmi tartalékos rendszer fejlesztése is szerepel a programban, és kellő források állnak rendelkezésre. Annak idején célul tűztük ki, hogy legyen egy 20 ezer fős tartalékos állománya a Magyar Honvédségnek; nyilván a 19 megye, plusz Budapest, ez volt a szempont, hogy nagyjából 1000 fős tartalékos állomány rendelkezésre álljon megyénként. Szerintem ez egy kiváló program. Most nagyjából 13 ezer körül járnak. Szerintem szépen halad előre a tartalékosrendszer fejlesztése is, és a szükséges források pedig rendelkezésre állnak a további erősödéshez.

Fontosnak tartjuk a társadalmi kapcsolatok erősítését, és ez szerepel a honvédelmi költségvetésben is. Utalnék itt a honvédkadétprogramra elsősorban. Ezt is ’17-ben indítottuk útjára, akkor három középiskola jelentkezett erre a feladatra, most már több mint 130 iskolával van szerződése a Magyar Honvédségnek. Több mint hétezer kadét van a 14-18 éves korosztályban. Szerintem ez egy óriási sikertörténet, óriási eredmény, hiszen a fiatalok jelentik a jövőt, és a fiataljaink igenis nemcsak arra képesek, hogy a virtuális világban álljanak helyt, hanem a való világban is, a valóságban is, és ha megélnek egyfajta katonai előképzést a kadétképzés keretei között, akkor ez lehetővé teszi a honvédség toborzómunkájának is a megerősítését és a Magyar Honvédség jövőjének a megerősítését.

Honvéd-középiskolákról, honvédkollégiumokról is szó van, nagyon helyesen, növekszik ezeknek a száma és ezeknek a létszáma is.

Létrehoztuk a Honvédelmi Sportszövetséget. Szeretném elmondani a Honvédelmi Sportszövetségről, hogy több mint ötszáz tagszervezete van 2017 óta. Több mint 200 ezer embert tud elérni a Honvédelmi Sportszövetség. Honvédelmi táborokat szervez, lövészversenyeket szervez, akadályversenyeket szervez, szerintem nagyon hasznos társadalmi kapcsolat, és a toborzómunkában szintén be tud segíteni a Magyar Honvédség számára.

Itt szeretném szintén fölhívni a figyelmet arra, hogy elindítottunk egy programot, amelynek köszönhetően öt honvédelmi sportközpont épült meg az elmúlt években. Ez az öt helyszín: Baja, Balassagyarmat, Újfehértó, Szigetvár és Szarvas. Teljes kihasználtsággal működnek, tehát a környékbeli fiatalok lejárnak, sportlövészetet gyakorolnak, küzdősportokat és technikai sportokat gyakorolnak. Tehát ha adunk lehetőséget és infrastruktúrát arra, hogy méltó körülmények között, megfelelő mesterekkel, oktatókkal lássák el és gyakorolhassák ezeket a feladatokat, végül is van erre igény, úgyhogy ez egy jó lehetőség arra, hogy a tartalékosrendszert ilyen módon szintén tovább erősítsük, hiszen a tartalékos területvédelmi katonák is ott tudnak gyakorolni, lövészetet gyakorolni, vagy nyilván találkozni fiatalokkal, és kedvet csinálni a katonai élethez, a katonai hivatáshoz.

A költségvetésben én most erre utaló jelet nem látok, de érdemes megvizsgálni akár ’25-re, hiszen ez az öt most működik. Ha már van egy megyei hálózatunk, tehát ha minden megyében van legalább egy honvédelmi sportközpont, akkor viszonylag könnyen elérhető a megyei településeken, különböző településeken élő fiatalok számára. Nyilván a nagy cél az lenne, hogy járásonként legyenek honvédelmi sportközpontok, hogy még közelebb kerüljenek ezek a létesítmények az emberekhez, de hát tudjuk, hogy milyen helyzet van, háborús helyzet van. Én ezt egyébként honvédelmi fejlesztésnek tartom, hiszen a honvédelmi sportközpontok szerintem védelmi bástyák is egyben, védelmi központok is, hiszen alkalmasak arra, hogy képezzék a fiatalokat egyfajta katonai előképzésre is.

Tisztelt Országgyűlés! Fontosnak tartom, és ez visszatükröződik szintén a honvédelmi költségvetésben, hogy a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat megfelelő forrásokhoz jusson, hiszen egy háborús helyzetben fontos, hogy rendelkezzünk kellő információkkal, minél pontosabb, hitelesebb információkkal a háborúról is és nyilván a szomszédos országok haderőfejlesztéseiről is, különböző biztonsági kockázatokról, és fontos, hogy ezeket elhárítsuk. A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatot összevontuk, illetve a Katonai Felderítő Hivatalt és a Katonai Biztonsági Hivatalt évekkel ezelőtt, körülbelül tíz éve vontuk őket össze. Ez egy jól működő szervezet, kiváló szakemberek végzik a munkájukat. Én úgy látom, hogy ez az 54,6 milliárd forint kellő forrást jelent arra, hogy a minőségi munkát továbbra is tudják folytatni.

Tisztelt Államtitkár Úr! Nyilván a Kereszténydemokrata Néppárt frakciója számára különösen fontos, hogy a családok támogatása, a katonák lelki gondozása is meglegyen, és így a tábori lelkészi szolgálat támogatása is növekszik mintegy 66,5 millió forinttal összességében az előző évihez képest. Tehát 256,5 millió forint áll rendelkezésre, hogy a katonák hitéletét, lelkületét, szellemiségét erősítsék. Fontos, háborús időszakokban különösen, hogy erre is figyeljünk, hiszen emberek vagyunk, és a katonák is emberek. Fontos ezért az egyéni felszerelésük továbbfejlesztése, de fontos a szellemiségük és a lelkiségük is, hiszen én azt vallom, hogy egyénként is, emberként is, közösségként is az igazi erő a szellemiségünkben, a hitünkben van. De természetesen ehhez utána kellenek különböző eszközök is, amikkel meg tudjuk védelmezni a hazát, ha bajba kerülünk. De ha a szellemiség nincs rendben, akkor viszont baj van, hiába vannak jó eszközök és modern eszközök, akkor ez nem lesz olyan hatékony, mintha fönnállna ez az erős, összetartó közösség és szellemiség.

A sportról hadd szóljak még néhány szót. Illetve itt kihagytam, illetményfejlesztési és laktanya-felújítási programok is szerepelnek, úgy láttam, hogy mintegy 20 milliárd körüli összeg szerepel a laktanya-, a szolgálati és életkörülmények javítására. Ez is szerintem kellő garancia arra, hogy a katonák megbecsülése még tovább erősödik a kormányzat részéről.

A sport a honvédelmi tárcához került 2022 óta. Ez egy nagy változás volt, de nyilván működik a rendszer, ez jól látható. A sport stratégiai ágazat a kormányzat számára. A kormány egy sportbarát kormány, a magyar nemzet egy sportot szerető nemzet. Mi azt szeretnénk, hogy sportoló nemzetté váljunk, tehát sportoló nemzet legyen a magyar, egészségesebbé tegyük magunkat. Egyébként sose felejtsük el, Ortega úgy fogalmazott, hogy az életet sportszerűen kell felfogni, tehát az élet sportszerű felfogásáról beszélt, és ő arra utalt ebben a gondolatában, hogy nyilván a sportnak nemcsak fizikai meg akaraterő-fejlesztési jelentősége van, hanem a sportból egy nagyon fontos értéket át tudunk hozni, ez pedig a fairplay, a sportszerűség, ami azt jelenti, hogy ha sportszerűen éljük az életünket, akkor egy minőségibb emberi kapcsolatot tudunk kialakítani abban a közösségben, ahol élünk, ahol dolgozunk. Tehát ezért is fontos szerintem a sport támogatása.

A 162,2 milliárd forintos előirányzat kellő lehetőséget ad arra, hogy mind a kiemelt fővárosi klubok, mind a különböző sportági szakszövetségek az olimpiai felkészülésüket megfelelő módon meg tudják tenni, és nyilván az NSÜ-nek is 8,2 milliárd forintos támogatás jut; benne szerepel a Sportkórház, az OSEI támogatása mintegy 3 milliárd forinttal. Én úgy érzem, hogy ezek kellő garanciát adnak arra nézve, hogy a ’24-es párizsi olimpián sikeresen szerepeljenek a magyar sportolók, és öregbítsék Magyarország jó hírnevét a nemzetközi sport világában is.

Végezetül, tisztelt képviselőtársaim, én úgy látom, hogy egy nagyon nehéz időszakban, egy háborús időszakban megalkotott költségvetés, körültekintő, átgondolt, felelősségteljes költségvetés fekszik előttünk, ezért arra kérem a tisztelt képviselőtársaimat, hogy támogassák majd a költségvetést a zárószavazás során is. A KDNP frakciója támogatni fogja. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti sorokban.)