Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Engedjék meg, hogy néhány gondolattal kiegészítsem azt, amit képviselő asszony mondott, illetve pontosítsak egy-két elhangzott információt.

Az első dolog, hogy mennyire veszi komolyan a kormányzat azt a költségvetést, amit az Országgyűlés elfogadott: azt tudnám elmondani, hogy nincs 60-90 jogszabály-módosítás, rendeleti kormányzás vagy költségvetés-módosítás. Képviselő asszony feltehetően arra gondolt, hogy a kormány  az Országgyűlés adta kereteken belül  a költségvetés végrehajtása érdekében átcsoportosításokat hajt végre. Ha, mondjuk, a Rezsivédelmi Alapból az önkormányzatok részére forrást biztosítunk, az egy költségvetési átcsoportosítás; ha béremelések végrehajtása érdekében a céltartalékokból forrást csoportosítunk át, az a költségvetés végrehajtása, nem módosítása. Tehát tegyünk különbséget a között, hogy az adott költségvetés módosule vagy sem, és a között, hogy a költségvetés végrehajtásra kerül.

Én köszönettel veszem azt a listát, azt a 60 vagy 90 elemű listát, amit képviselő asszony mondott; talán akkor közösen tudjuk értelmezni, hogy miről van szó, költségvetés-módosításról vagy költségvetés-végrehajtásról. Azt is fontosnak tartom, hogy azért az elmúlt években a kormány az Országgyűlés által meghatározott kereteken belül hajtotta végre a költségvetést; tudjuk, hogy ez nem mindig volt így.

Megszorítások, ezt a kifejezést használta képviselő asszony a költségvetés kapcsán. Én megint különbségtételt tennék a megszorítások és a költségvetési stabilitás megőrzése között. Miért mondom ezt? Megszorításoknak azokat az intézkedéseket hívtuk, hívjuk, ahol a költségvetés egyenlegét a családok támogatásának csökkentésével vagy a dolgozók bérének csökkentésével kívánja egy kormányzat elérni. Láttunk ilyet a magyar gazdaságtörténetből; ezeket az intézkedéseket valóban megszorításoknak hívtuk.

Ezzel szemben én azt egy költségvetési takarékos intézkedéssorozatnak gondolom, amikor a családok juttatásainak változatlanul hagyása mellett  sőt, számos esetben mondjuk a jövedelmek növelése mellett  a költségvetési intézmények egy kifejezetten takarékos gazdálkodást folytatnak. Én azt gondolom, hogy a 2024-es költségvetésben ezt látjuk: a bérek remélhetőleg számos területen emelkedni fognak mind a versenyszférában, mind a közszférában. Volt arról szó, hogy az orvosok után az ápolók tekintetében milyen béremelés indul el, illetőleg folytatódik, hiszen az ápolók tekintetében is egy többlépcsős béremelés az elmúlt években már mögöttünk volt, vagy arról is beszéltünk, hogy a rendvédelmi területen dolgozóknál, a honvédelem területén dolgozóknál vagy a pedagógusoknál milyen béremeléssel számolunk, és igen, mellette egyébként a költségvetési intézmények működését egy kifejezetten takarékos gazdálkodás jellemzi. Tehát én a megszorítás szót a jövő évi költségvetésitörvény-javaslat kapcsán nem használnám.

Ami a környezetvédelmet illeti, arra is felhívom a figyelmet, hogy számos kormányzati környezetvédelmi intézkedés előirányzatát, kiadását nem a környezetvédelem összevont cím alatt találja. Abban képviselő asszonynak igaza van, hogy vannak olyan évek, amikor egy-egy beruházás kifutása után az adott környezetvédelmi vagy vasúti beruházási sor egy-egy tétele csökken  ez igaz, ebben képviselő asszonynak igaza van , de azért arra felhívom a figyelmet, hogy a környezetvédelem területén van egy elfogadott klímavédelmi akcióterv, számos eleme van; nem fogom ezzel terhelni a tisztelt Országgyűlést, de néhány tételt azért hadd említsek meg. Illegális hulladéklerakók felszámolása: 2020-ban indult a „Tisztítsuk meg az Országot!” program. Ha valaki megnézi a HulladékRadar nevű alkalmazást, be lehet jelenteni, hogy hol van illegális hulladék. 2021. április 1-je óta jóval több mint 1500 tonna hulladéktól tisztítottuk meg a környezetünket.

Üveg- és műanyag palackok, fémdobozok visszaváltását tesszük lehetővé.

Élőhelyek helyreállítása; képviselő asszony említette a nemzeti parkokat. Az elmúlt 12 évben 460 egyedi beruházást valósítottak meg a nemzetipark-igazgatóságok, mintegy 300 ezer hektáron javult a környezet állapota; élőhely-rekonstrukciók valósultak meg a Hanságban, Tihany Belső-tó, Kardoskút, Fehértó, a Duna-Tisza mellékág területein.

Erdősítés. Azt gondolom, ez is egy fontos terület; nem a környezetvédelmi kiadások között találja meg képviselő asszony a tételt. Az erdőterület Magyarországon 2000-2020 között nagyjából 1700 hektárról 1900 hektárra növekedett. Magyarország területének ma már több mint 22 százalékát borítja erdő; 2030-ra a célszám 27 százalék. Minden egyes megszületett gyermek után 10 fát ültetünk.

(15.40)

Ezenkívül beszélhetnénk a zöldenergia elterjesztése érdekében tett lépésekről, beszélhetnénk az otthonfelújítási programról, ahol igenis energiahatékonysági beruházásokat is támogatott a kormányzat, és abban bízom, hogy 2024-ben rendelkezésünkre fognak állni azok az európai uniós források, amelyek keretében, például a helyreállítási alap keretében lakossági energiahatékonysági programokat szeretnénk finanszírozni.

Végül képviselő asszonynak volt egy olyan mondata, hogy „önöknek nem erőssége az önkormányzatok támogatása”. Azért azt tényszerűen hadd mondjam el, hogy 2010 után első kormányzati lépések között szerepelt az önkormányzatok több mint 1300 milliárd forintos adósságának az átvállalása. Erre több lépcsőben került sort, tehát én azért, ismétlem, árnyalnám azt a kifejezést, hogy a kormányzat hogyan viszonyul az önkormányzatokhoz, ezen múltbeli, már csak ezen egy intézkedés kapcsán is.

De a számokra térve, azért a 2024-es költségvetésben én azt látom, hogy az önkormányzatok direkt költségvetési támogatása mintegy 80 milliárd forinttal növekszik, és ezen túl, ha képviselő asszony megnézi a helyi önkormányzatok legnagyobb bevételét, akkor azt látjuk, hogy az az iparűzésiadó-bevétel. Jövőre a 4 százalékos gazdasági növekedéshez kapcsolódó helyi önkormányzati többletbevétel nagyságrendileg 190 milliárd forint. Ha Magyarországon csak az a gazdasági növekedés valósult volna meg 2010 után, ami az Európai Unió átlaga, akkor több száz milliárd forinttal kevesebb lenne a helyi önkormányzatok iparűzésiadó-bevétele.

Én azt gondolom, hogy ennek is köszönhető, hogy a pandémia és a háború miatti nehéz helyzetben a helyi önkormányzatoknak az együttes kereskedelmi banki számlán és állampapírban lévő összege, ha a fővárost kivesszük a képből, 2019-hez képest növekedett 2022 végére. Ismétlem: helyi önkormányzatok saját beszámolóinak az adatai vannak a kezemben, 2019-hez képest a kereskedelmi banki számlán és állampapírban lévő források  a főváros kivételével  2022 végére növekedtek, ez az összeg nagyságrendileg az összönkormányzati rendszerben 1000 milliárd forint fölötti, a főváros tekintetében az állampapírok és kereskedelmi banki megtakarítások együttes összege 2019-hez képest jelentősen csökkent.

Tehát összességében, én azt gondolom, hogy a jövő évi költségvetés az önkormányzatok finanszírozásának stabilitását is biztosítja, és fókuszál azokra a területekre is, amelyeket képviselő asszony kritikával illetett. Azzal egyetértek, hogy természetesen az ön által említett területeken is van még feladat, de azzal vitatkozom, hogy a költségvetés ne biztosítaná annak a lehetőségét, hogy a jövő évi 4 százalékos gazdasági növekedés mellett számos problémát meg tudjunk oldani. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)