Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr! Tisztelt Országgyűlés! Immár több mint egy éve sújtják a szomszédunkban zajló háború és a brüsszeli szankciók negatív következményei Európa és Magyarország gazdasági és társadalmi folyamatait. A jelenlegi helyzetben számolni kell a háború elhúzódásának lehetőségével, így különösen fontos, hogy mindazokat az eredményeket, amelyeket elértünk az elmúlt években, meg kell tudjuk védeni. Természetesen a teljes fizikai és gazdasági biztonságot az garantálná Magyarország számára, ha mielőbb tűzszünet és béke lenne.

Tisztelt Ház! A 2024. évi költségvetés makrogazdasági vonatkozásai tekintetében először érdemes visszatekinteni az elmúlt időszakra. A 2010-es években végrehajtott gazdaságpolitikának köszönhetően fenntartható növekedési pályára állt a magyar gazdaság, egyúttal szilárd fundamentumokat képezve olyan válságos időszakokra, mint a pandémia vagy a háború okozta krízisek.

2014 és 2019 között a magyar gazdaság átlagosan 4,1 százalékkal növekedett, míg az Unió átlagos bővülése ugyanebben az időben 2,1 százalék volt. Az államháztartás egyensúlyi helyzetben volt, az államadósság pedig tartósan és folyamatosan csökkent 80 százalékról 65 százalékra. A foglalkoztatottság és a beruházások jelentős bővülést mutattak. A 2010-es évek felfelé ívelő trendjét törte meg a pandémia okozta válság, amelyből a magyar gazdaság a kormány gazdaságvédelmi intézkedéseinek köszönhetően az elsők között állt talpra. 2020-ban az uniós átlagnál kisebb mértékben csökkent a magyar GDP volumene, az azt követő évben pedig rekordmértékű, 7,2 százalékos növekedést ért el hazánk. Ezt a 2022 elején is érvényesülő lendületet fékezte le a háború kirobbanása, az elhibázott szankciók és az ennek nyomán tavaly nyáron kicsúcsosodó energiaválság és a gyorsuló infláció.

A magyar gazdaság nagymértékben függ az energiaimporttól, ezért az ukrajnai háború, a brüsszeli szankciók, a megugró energiaárak rendkívüli nyomást gyakoroltak Magyarországra. A szankciós energiaválság és az ebből fakadó erős inflációs nyomás negatívan érintette a magyar gazdaság szereplőit, a magyar családokat és magát a gazdasági aktivitást is. Mindezen túlmenően nagy nyomás nehezedett az államkasszára is. A rendkívüli kihívások ellenére Magyarország 2022-ben 4,6 százalékos gazdasági bővülést ért el, 1,1 százalékponttal meghaladva az Európai Unió éves átlagos növekedési ütemét, így tehát egy különösen nehéz évben is folytatódott az uniós átlaghoz történő felzárkózás.

Magyarország relatív fejlettsége az uniós átlag 78 százalékára emelkedett az elmúlt évben, ezzel hazánk Romániát és Portugáliát továbbra is megelőzve az európai uniós rangsor 20. helyén áll. Magyarország gazdasági felzárkózása kapcsán fontos hangsúlyozni azt is, hogy annak ellenére értünk el erőteljes GDP-növekedést az elmúlt két évben, hogy a hazánkat megillető uniós forrásokat politikai okokból még mindig nem kaptuk meg. Ez jelentős versenyképességi hátrányt okozott számunkra.

(8.10)

Az elsősorban a szankciós infláció számlájára írható átmeneti gazdasági lassulás dacára is sikerült megvédeni a korábbi eredményeket. A magyar gazdaság válságállónak bizonyult, ami egyrészt a kormány intézkedéseinek, másrészt a gazdaság szereplői jó alkalmazkodási képességének köszönhető. 2022-ben a növekedés húzóereje a beruházás és a fogyasztás volt, az export is segítette a GDP-bővülést.

Az európai összehasonlításban legmagasabb, 28,4 százalékos magyar beruházási ráta egyfelől a nagy volumenben megvalósuló vállalati fejlesztéseknek, másfelől a kibővített otthonteremtési és otthonfelújítási támogatásnak köszönhető.

A fogyasztás élénkülését támogatták a nyugdíjak vásárlóerejének megőrzésére foganatosított intézkedések, a baloldal által elvett 13. havi nyugdíj visszaépítése, a nyugdíjkorrekció, a gyermekes családokat megillető személyijövedelemadó-visszatérítés, a munkát terhelő adók további csökkentése, a jelentős mértékű minimálbér-emelés és a közszféra bérrendezése.

Ezen túlmenően a rezsicsökkentés átlagfogyasztásig terjedő megőrzése a háztartások számára komoly kiadási megtakarítást jelentett, amellyel a magyar kormány az Európai Unió legalacsonyabb energiaköltségeit biztosítja a lakossági fogyasztók számára. Ugyanakkor a rendszer átalakítása jelentős energiamegtakarításra is ösztönzi a fogyasztókat.

Ahhoz, hogy a szankciós energiaválság folytán megtöbbszöröződött energiadíjak ellenére a vállalati szektor versenyképessége fennmaradjon, a magyar kormány célzott, vállalati szektort segítő támogatásokról döntött. Az energiaköltség-kompenzáció és az energiahatékonyság növelését célzó támogatások mellett államilag támogatott garancia- és hitelprogramok jelentek meg, továbbá a kamatbefagyasztást a kkv-k hiteleire is kiterjesztette a kormány.

A háború és a szankciók negatív hatásainak ellensúlyozása, a háztartások, vállalatok és állami feladatot ellátó intézmények védelme érdekében hozott intézkedések jelentős források biztosítását kívánták meg a költségvetésből az elmúlt évben. A többletterhek viselésében kiemelt szerep jut az extraprofitadóknak és a fegyelmezett, takarékos gazdálkodásnak.

2022-ben a költségvetés hiánya a GDP 6,2 százalékát tette ki, ami 0,9 százalékpontos javulást jelentett 2021-hez képest. Az államadósság az elmúlt év végén a bruttó hazai termék 73,3 százalékára mérséklődött, ami az uniós átlagnál kedvezőbb érték.

A magyar kormány elkötelezett a költségvetési hiány és az államadósság további csökkentése mellett, így az idei évben 3,9 százalék lehet a GDP-arányos államháztartási deficit, az államadósságot pedig a kormány a bruttó hazai termék 70 százaléka alá kívánja mérsékelni.

Tisztelt Ház! A szankciós energiakrízis és infláció következtében 2022 második felében megkezdődött a gazdasági lassulás, ami az idei évben is folytatódott. A lakossági fogyasztás és a beruházások csökkenése visszafogta a gazdaság teljesítményét, ugyanakkor az export bővülése részben ellensúlyozta ugyanezt. Ugyanakkor a mezőgazdasági termelés normalizálódása, valamint a szolgáltatások bővülése támogatta a növekedést.

A gazdasági lassulás mindazonáltal nem tükröződik a munkaerőpiaci folyamatokban. A munkanélküliségi ráta továbbra is az egyik legalacsonyabb az Európai Unióban. A foglalkoztatási ráta rekordmagasságot ért el az elmúlt időszakban, ezzel Magyarország az EU legjobban teljesítő országai közé tartozik. A legfrissebb, áprilisi adatok szerint a foglalkoztatási ráta 74,6 százalék volt, a munkanélküliségi ráta pedig 4 százalék alatt maradt.

A munkaerőpiaci tartalékokat az elmúlt években sikerült aktivizálni, a jellemzően kevésbé mobil csoportok, így a nők, a fiatalok és az idősek foglalkoztatása a célzott foglalkoztatási programoknak és adócsökkentési intézkedéseknek köszönhetően jelentősen növekedett. A vállalati szféra esetében a közelmúltban bejelentett nagy volumenű beruházási projektek élénkítik a beruházási aktivitást.

A 2020 eleje óta bejelentett nagyvállalati fejlesztések meghaladják a 9600 milliárd forintot, ami az éves GDP mintegy 14 százalékát kitevő összeg. Ez a teljesítmény igazolja, hogy hazánk továbbra is kiemelkedő tőkevonzó képességű ország. Középtávon az ezen beruházások révén kiépülő többletkapacitások éves szinten 27 000-46 000 milliárd forinttal emelik hazánk exportteljesítményét, amely a jelenlegi éves magyar árukivitel nagyságrendileg 50-80 százalékát jelenti.

Mindent egybevéve, az elkövetkező években csupán a fenti beruházások összességében 14-19 százalékpontos GDP-többletet generálhatnak. Az uniós források megérkezése és felhasználása a jelenleg is magas, 28 százalék feletti beruházási ráta magas szinten tartásához szintén nagymértékben járulhat hozzá.

Tisztelt Országgyűlés! A kormány folyamatosan az infláció letörésén dolgozik, aminek köszönhetően az év második felében tovább gyorsul majd ez a folyamat. Ígéretünkhöz híven a szankciós inflációt év végére egy számjegyűre fogjuk mérsékelni. Ez pozitívan hat a háztartások vásárlóerejére, és így a reáljövedelmek növekedésével a fogyasztás az év második felében ismételten élénkülhet.

A külső tényezőket figyelembe véve kedvező, hogy a világpiaci nyersanyag- és energiaárak csökkenni kezdtek, és reményeink szerint a jövőben is alacsony szinten maradhatnak, továbbá a világkereskedelem élénkülése is várható. Az elmúlt időszakban a feldolgozóipari kapacitások fejlesztései a feldolgozóipari kivitelt tovább erősítik, emellett a szolgáltatásexport további élénkülésére is lehet számítani.

(8.20)

A nemzetközi szállítmányozás és a nemzetközi turizmus visszaépülése biztosíthatja a kivitel folytatódó bővülését. A nettó export jelentős növekménye révén az idei évben a GDP 1,5 százalékkal is bővülhet.

A termelést gátló tényezők további enyhülésével, valamint a szankciós infláció leszorításával 2024-ben ismételten dinamikus pályával lehet számolni Magyarországon. A kormány eltökélt célja, hogy az inflációt az idei év végére egy számjegyűre törje le. 2024-ben az áremelkedés üteme 6 százalék lehet, amelynek következtében a reálbérek ismételten erőteljesen nőhetnek, így a háztartások fogyasztásának fellendülése is valószínűsíthető.

A fentiekre alapozva a jövő évi költségvetési javaslat 4 százalékos GDP-bővüléssel, 6 százalékos inflációval és 2,9 százalékos GDP-arányos hiánycéllal számol 2024-re vonatkozóan.

Mindemellett a kormány kiemelt célja az adósságráta további mérséklése: az államadósságot a tavalyi GDP-arányos 73,3 százalék után idén 69,7 százalékra, jövőre pedig a bruttó hazai termék 66,7 százalékára csökkentjük.

A jövő évi hiánycélt úgy határozta meg a kormány, hogy azzal biztosítható legyen a költségvetés finanszírozhatósága és a hiány mérséklése, ugyanakkor rendelkezésre álljanak a források a gazdasági növekedés fenntartására, a családok, a nyugdíjasok, valamint a vállalkozások és a beruházások támogatására.

Fontos kiemelni, hogy az ország védelmét tovább erősítjük. A Honvédelmi Alap, amely megteremti a további honvédelmi fejlesztések forrásait, valamint megerősíti hazánk fizikai biztonságát, közel 1310 milliárd forintos kiadással számol. A védelemre fordított kiadások ezzel együtt meghaladják a GDP 2 százalékát.

Továbbá fenntartjuk a rezsitámogatási rendszert. A 2013 óta fenntartott rezsivédelmi intézkedéseknek köszönhetően  még a szankciós energiaár-emelkedés közepette is  a magyar családok fizetik a legolcsóbb energiaárakat az Európai Unióban. A Rezsivédelmi Alap meghaladja az 1360 milliárd forintot 2024-ben, aminek a fedezete nagy részben az extraprofitadókból származik.

A válságálló gazdaság, a munkahelyvédelem és a foglalkoztatás fenntartása szintén prioritás. A költségvetés tervezhető és kiszámítható alapot ad az ország stabilitásának megőrzéséhez és a gazdasági növekedés fenntartásához. Ugyanakkor az instabil világpiaci környezetben nem lehetünk eléggé óvatosak, éppen ezért a 2024-es költségvetés 220 milliárd forintos központi tartalékkal is rendelkezik.

Háborús időkben is biztosítjuk a családok és a nyugdíjak védelmét. A kormány kiemelten kezeli a magyar családok, a gyermekvállalás és a gyermeknevelés támogatását. Emellett a családi adórendszer kedvezményei továbbra is biztosítottak lesznek. Európa egyik legkedvezőbb családtámogatási rendszerében több mint három és félszer több jut a családokra, mint 2010-ben. A családpolitikai kiadások és adókedvezmények együttes összege meghaladja a 3300 milliárd forintot.

A nyugdíjasok védelme is fontos a háborús helyzetben, és egyben garantált is. Marad az inflációkövető nyugdíjemelés, a 2022-ben teljes egészében visszaépített és megemelt 13. havi nyugdíj, és amennyiben a gazdasági növekedés lehetővé teszi, a nyugdíjprémium kifizetésére is sor kerülhet. A nyugdíjakra és a nyugdíjszerű ellátásokra fordítható költségvetési források összege több mint 6540 milliárd forintra emelkedik, ami a költségvetés legnagyobb tétele.

Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány nevében is kérem az Országgyűlést, hogy a 2024. évi költségvetési tervezetet vitassa meg, azt ahol kell, módosítsa, és végül fogadja el. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)