Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. FAZEKAS SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Magyarország 2024. évi költségvetése a védelem költségvetése. Azt kell hogy mondjam, sajnos. Sajnálatos, hogy most erre van szükség. Az elhúzódó háború rémképe valósággá vált. Lassan másfél éve élünk a fegyveres konfliktus szomszédságában, ami minden elképzelhető negatív hatását kifejti ránk és Európa többi részére is, és bár nagyon szeretnénk, egyelőre nem a béke irányában alakul a helyzet. Sajnos a jövő évi költségvetést is azzal a legvalószínűbb forgatókönyvvel kellett megtervezni, hogy az orosz-ukrán katonai konfliktus még tartani fog 2024-ben is.

A költségvetésitörvény-javaslat tervezési környezete tehát rendkívül bonyolult. A most tapasztalható problémák hatásai rányomják a bélyegüket a következő évre is. A bizonytalan nemzetközi gazdasági helyzet, az átrendeződőben lévő nemzetközi kereskedelem, az energiaszektor válsága, a világszinten jelen lévő súlyos infláció mind-mind olyan tényezők, amelyek közvetlen összefüggésben állnak a háborúval és az arra adott nemzetközi válaszokkal.

(17.30)

A fegyverszállítás komoly segítség az ukrán hadsereg számára, ugyanakkor hozzájárul a konfliktus elmélyüléséhez, ráadásul potenciális eszkalációs gyújtópont is, hiszen akarva-akaratlanul szélesíti a felek közötti szembenállást. Ehelyett azonnali tűzszünetre és a béketárgyalások megkezdésére lenne szükség.

Természetesen, mint ahogy már sokszor tisztáztuk a különféle politikai viták során, a tűzszünet és a tárgyalások megkezdése nem azt jelenti, hogy az országhatárok módosítása lenne a végeredmény. Csak olyan békemegállapodás támogatható, ami a megtámadott fél számára maradéktalanul elfogadható. Azért emelem ki mindezt, mert ez az álláspont már számtalanszor vált felelőtlen politikai vádaskodás céltáblájává, annak ellenére, hogy egy ilyen nyugvópont felé közeledve van esély a mindenkit, de különösen Európát érintő nehézségek mielőbbi enyhítésére.

Egy másik ilyen esély az Európai Unió elhibázott szankciós lépéseinek újragondolása lenne, de való igaz, hogy ezekből nehéz volna azt megelőzően visszakozni, hogy a konfliktus enyhülne. Mindenesetre tény, ha máról holnapra felhagynánk a szankciós politikával, az a jelenleg tapasztalható infláció jelentős csökkenését eredményezné, és az egyensúlyi helyzet kialakulása irányába terelné a nemzetközi folyamatokat.

Ma sajnos más érdekek dominálnak. Sokan a végletekig akarják elvinni a konfliktust, nem törődve a gazdasági károkkal, de még az emberéletekkel sem. Erős a nyomás abba az irányba, hogy bennünket is belesodorjanak egy olyan, testvérnépek között zajló háborúba, amihez semmi közünk. Ez ellen védekeznünk kell, és természetesen ez a védekező felfogás kirajzolódik a költségvetés tervezetében is.

Egyrészt meg kell védenünk az előző évtizedben elért vívmányainkat, másrészt pedig fejlesztenünk kell az önvédelmi képességeinket. Mely vívmányok ezek? Az első, amely talán a legnagyobb veszélynek van kitéve a jelenlegi körülmények között, az a rezsicsökkentés. A rezsitámogatási rendszer lassan egy évtizede biztosítja, hogy a magyar fogyasztók megfizethető áron jussanak energiához. Még a mostani nehéz körülmények között is a magyar családok fizetik a legalacsonyabb energiaárakat az Unión belül. Ennek fenntartása érdekében a 2024-es költségvetésnek is része a Rezsivédelmi Alap, amely védelmet nyújt a világpiaci energiaárak kiszámíthatatlan emelkedésével és ingadozásával szemben. A Rezsivédelmi Alap kerete 2024-ben meghaladja az 1360 milliárd forintot, aminek fedezete az extraprofitadókból és egyéb bevételekből származik.

Egy másik vívmány a munkahelyteremtés és a munkahelyvédelem területéhez köthető. 2010-ben sokan lehetetlennek gondolták, hogy 10 év alatt 1 millió munkahelyet lehessen létrehozni Magyarországon. A KSH adatai alapján 2010-ben mindössze 3,7 millióan dolgoztak hazánkban, több százezer munkanélküli volt. A foglalkoztatottak száma az elmúlt évek során átlépte a 4,7 milliós határt, közelítve ezzel a teljes foglalkoztatáshoz. A jelenlegi körülmények között is meg kell védeni a magyar munkahelyeket. Ennek legfontosabb eszközei pedig: a gazdaság növekedési pályán tartása és a pénzügyi stabilitás megőrzése.

A koronavírus-válságot követően a magyar gazdaság hamar magára talált, 2022-ben a háború kitörése ellenére is 4,6 százalékkal bővült. A kormány célja, hogy a jelenlegi körülmények között is elkerüljük a gazdasági visszaesést és a növekedés idén is folytatódjon. A háború és az elhibázott szankciós brüsszeli politika gazdasági hatásai nehezítik a cél elérését, így az idei büdzsé csak 1,5 százalékos éves növekedéssel számol, de a növekedés 2024-ben már lényegesen magasabb, várhatóan 4 százalékos lesz.

Az előttünk fekvő törvényjavaslat is erre figyelemmel készült. Jövőre a költségvetési hiány és az államadósság tekintetében is visszatérhetünk a korábban jellemző csökkenő pályára. A javaslat 2,9 százalékos GDP-arányos hiánycéllal és az államadósság 66,7 százalékra való csökkentésével kalkulál. A költségvetés tervezhető és kiszámítható alapot ad az ország stabilitásának megőrzéséhez és a gazdasági növekedés fenntartásához. Ugyanakkor az instabil világpiaci környezetben nem lehet elég az óvatosság, éppen ezért a 2024-es költségvetés 220 milliárd forintos központi tartalékkal is rendelkezik.

A családtámogatási rendszerünk és a nyugdíjrendszerünk a következő terület, amelynek megvédésére külön hangsúly kerül jövőre. A 2024-es költségvetésben a családpolitikai kiadások és a családi adókedvezmények együttes összege meghaladja a 3300 milliárd forintot, a nyugdíjakra és a nyugdíjszerű ellátásokra fordítható összeg pedig gyakorlatilag ennek a duplája.

Családtámogatásra most, háborús időszakban, a nehéz nemzetközi gazdasági körülmények között is több mint háromszor annyit költünk, mint amennyit a 2010-es költségvetés fordított erre a célra; a nyugdíjak esetében pedig biztosított az infláció mértékét meghaladó emelés és a 13. havi nyugdíj is. Amit a baloldal elvett annak idején a magyar emberektől, azt mi visszaadjuk.

És igen, itt folytatnám a baloldalnál, mert említettem, hogy nemcsak védelemről, hanem erősítésről is kell szóljon ez a javaslat. Meg kell erősítenünk az önvédelmi képességeinket, meg kell erősítenünk a honvédelmünket. Ám azt, hogy erre külön hangsúlyt kell fektetni, nemcsak a szomszédban dúló háború indokolja, hanem az is, hogy a honvédelmet a baloldali kormányzás idején teljesen leépítették. A NATO-hoz való csatlakozásunkat követően tudva-látva, hogy például déli szomszédainknál milyen törékeny a béke, a baloldal a hadsereg fejlesztése, modernizációja helyett a hadsereg leépítésébe, fegyverrendszerének leszerelésébe, elherdálásába fogott.

A trianoni békediktátum nem írt elő olyan mértékű leszerelési kötelezettséget, mint amekkora leszerelést az MSZP-SZDSZ-kormányzás idején végrehajtottak. Míg az összes szomszédunk megtartotta, modernizálta a szovjet időkből örökölt fegyverrendszerét, a mieink az ócskavastelepen végezték. 2010-ben egy gyenge, majdhogynem működésképtelen, hiányosan felszerelt hadsereg volt az országban, de ami a legelszomorítóbb, hogy tervek sem voltak a modernizációra, a megújításra. Építkeznünk, erősítenünk kell tehát a honvédelem területén, és nemcsak azért, mert háború van a szomszédban.

Szerencsére a polgári kormányzás alatt még időben sikerült elindítani azt a haderőfejlesztési programot, amelynek mostanra érnek be a gyümölcsei. A háború kitörését nem egy legyengített, motivációt vesztett magyar katonaság, hanem egy erősödő, létszámában is növekvő, tettre kész hadsereg védelmében szemléltük. A haderőfejlesztési program céljait a 2024. évi költségvetési javaslatban is a Honvédelmi Alap szolgálja, amelynek 1300 milliárd forintot meghaladó kiadásai megfelelő alapot adnak a Magyar Honvédség ütőképességének növeléséhez. A NATO ajánlásai között szerepel, hogy a tagországok védelmi kiadásai érjék el a bruttó hazai össztermék 2 százalékát. Emlékszünk, az ez évi költségvetést úgy fogadtuk el, hogy ezt a ráfordítási arányt idén már teljesíteni tudjuk. 2024-re sincs más terv. Tartani tudjuk és tartani is fogjuk a 2 százalékos GDP-arányos védelmi kiadási szintet.

Továbbra is az élen akarunk járni a szövetség tagországai között a haditechnikai beszerzések és fejlesztések terén. A baloldal rombolt, nekünk most építkeznünk kell. Modern hadsereget építünk. Már hadrendbe álltak a Leopard harckocsik és más harci járművek, megújult a könnyűhelikopter-flottánk, katonáink pedig már ismerkednek a későbbiekben érkező Hiúz csapatszállítók első példányaival. Új kézifegyverek, gránátvetők, gyakorlóruhák is rendelkezésre állnak, jövőre pedig várhatóan újabb látványos eredményeknek örülhetünk.

Hamarosan érkezik a rég várt taktikai szállítógépek első példánya, már a próbarepüléseket végzik az új kiképző repülőgéptípuson, amelyből a hadsereg 12 darabot rendelt, továbbá várjuk a közepes szállító helikopterek érkezését. Folyamatos a Gripen-flotta modernizációja, és a légvédelmi rendszereink megújításában is történnek majd lépések.

Sorolhatom a látványos fejlesztéseket, de nem a látvány a lényeg. Nem szabad azt gondolnunk, hogy a haderőfejlesztési programunk valami haditechnikai bemutató lenne. A szomszédban zajló háború tanulságai is befolyásolják a fejlesztési irányokat. A drónháború, az információs hadviselés súlyának növekedése vagy a mesterséges intelligencia elterjedése mind-mind olyan tényező, amelyre a haderőfejlesztési program képes figyelemmel lenni.

Itt említeném meg, hogy a NATO által megfogalmazott védelmi kiadási ajánlás számításaiba ugyan nem tartozik bele az iparfejlesztés és az innováció, erre azonban szintén áldoz a költségvetési tervezetünk, hiszen hadiipari kapacitásainkat is szinte a nulláról kell újraépítenünk. 2024-ben több mint százmilliárd forint van előirányozva a költségvetésben a védelmi ipar és innováció támogatására.

Felszólalásom elején úgy fogalmaztam, sajnálatos, hogy a jelenlegi veszélyek miatt a védelem költségvetéséről kell tárgyalnunk.

(17.40)

Az viszont mégis egy szerencsés körülmény, hogy van lehetőségünk védekezni, illetve, hogy akarunk is. Halljuk ugyanis a nyilatkozatokat: ha most a baloldal lenne kormányon, ők fegyvereket küldenének Ukrajnába, nem a magyar haderőt fejlesztenék, hogy egy olyan konfliktust tüzelnének az erőforrásainkkal, amihez semmi közünk, ahelyett, hogy igyekeznének növelni a védekezőképességünket, inkább egy olyan háború eszkalációjában működnének közre, amely azt a veszélyt hordozza magában, hogy minket is elér.

2022-ben a magyar emberek döntöttek: olyan kormányt akarnak, amelyik mindent igyekszik megtenni azért, hogy bennünket ne rángathassanak bele a szomszédunkban zajló háborúba. Az előttünk fekvő költségvetés fő üzenete is ez. Tovább erősítjük hazánk védelmét, mert az ország fizikai biztonságának megőrzése mindennél fontosabb. A békéhez pedig erő kell, éppen ezért a háború költségvetése helyett most a védelem költségvetése van előttünk. Kérem, tisztelt képviselőtársaimat, hogy tartsák tiszteletben a magyar emberek többségének akaratát. A módosító javaslatok megfogalmazásánál és a zárószavazásnál is a védelmünket szolgálják és ne a háborút.

Tisztelt Országgyűlés! Az imént az előttem szóló Bencze János képviselő úr sok érdekes, hasznos, illetve köztük elfogadhatatlan vagy kevésbé elfogadható dolgot is mondott. Ezekre én külön nem kívánok reagálni, de említette Jász-Nagykun-Szolnok megyét, én karcagi vagyok, ebben a megyében lakom, és az általa elmondottakból azt szeretném kiemelni, hogy nem egy nagy találmány azt mondani, hogy Jász-Nagykun-Szolnok megyében a legkevesebb az erdőterület, ez így volt már ötszáz évvel ezelőtt is. Ugyanakkor nálunk a legtöbb a mezőgazdasági terület, szántó, legelő, tehát nyilvánvaló, hogy vagy az egyik vagy a másik. Erre figyelemmel is egyébként nagyon komoly fásítási programok voltak és vannak, jelenleg is folynak, annak idején az Alföld-fásítás is a mi területünkről, illetve a szomszédságból indult el. Tehát ez egy természeti adottság, nyilván az ember át tudja alakítani a környezetét, de annak is megvannak a határai. Én bízom abban, hogy az az állami támogatási rendszer, amely igénybe vehető erdőtelepítésre, a jövőben is lehetővé teszi azt, hogy azok a gazdák, akik erdőt akarnak telepíteni, ezekhez a forrásokhoz hozzájussanak, ugyanis a mi megyénkben annyi erdő van, amennyit a tulajdonosok, a földtulajdonosok telepítenek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)