Készült: 2024.05.13.02:21:54 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

61. ülésnap (2023.04.17.),  199-200. felszólalás
Felszólalás oka Napirend utáni felszólalások
Felszólalás ideje 5:23


Felszólalások:   197-198   199-200   201-202      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, Bodó Sándor képviselő úr. „Aktuális közügyek” címmel napirend utáni felszólalásra jelentkezett Dócs Dávid képviselő úr, a Mi Hazánk képviselője. Öné a szó, képviselő úr.

(15.40)

DÓCS DÁVID (Mi Hazánk): Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Ház! Szűkebb hazámból, Nógrád vármegyéből szeretnék egy példát idehozni a Ház elé, hiszen amikor a zöld jövő jegyében beszélgetünk, akkor úgy néz ki, hogy a jelenleg regnáló kormánynak és mondjuk, nekem vagy a Mi Hazánk Mozgalomnak teljesen más nézeteink vannak.

Jómagam a zöld jövő jegyében azt szeretném, ha Nógrád vármegye, amely a legerdősültebb megyénk, több mint 44 százalékban erdősült megye, egy turisztikai paradicsom lenne, aktív és passzív kikapcsolódásra adna lehetőséget akár a fővárosból, akár az agglomerációból, akár máshonnan ideérkező turistáknak és vendégeknek. Ám látjuk, hogy a Fidesz zöldgondolat alatt az akkumulátorgyárak építését tűzte ki fő irányként, sőt már mondhatjuk, hogy stratégiai irányként, illetve a megújuló energiát természetesen mi is tudjuk támogatni, kivéve akkor, ha magyar szántóföldekre kerülnek százhektáros napelemparkok.

No de térjünk vissza az akkumulátorgyárhoz és az akkumulátorgyárakhoz, mi is a problémánk ezzel. A legemblematikusabb példája az akkumulátorgyár-építésnek a mindenki által ismert debreceni akkumulátorgyár, amely most épül, külföldi multi próbálja a tőkéjét egyelőre itt befektetni, aztán az itt megtermelt busás hasznot kivinni az országból. Mindezt teszi úgy, hogy az ország legjobb termőtalajaira, 45 aranykoronás földekre építkeznek.

Jómagam azt szoktam szorgalmazni itt, a Ház falai között, hogy ha már zöldgondolat, akkor talán a zöldmezős beruházások helyett barnamezős beruházásokkal kéne bármilyen ipari fejlesztést kieszközölni és elérni. Ámbátor Salgótarján esetében, amely szűkebb hazámnak a megyeszékhelye, ezt sem igazán tudjuk támogatni, hiszen az sem mindegy, hogy ezek a barnamezős beruházások hol kerülnének kivitelezésre, hiszen Salgótarjánban régen közel 5 ezer embernek adott munkát az acélgyár, csaknem 36 hektáros területen, és most nagyon úgy néz ki, hogy ezt a területet egy győri vállalkozó megvásárolta; 5 ezer ember helyett 80 embernek fog munkát biztosítani, és a jövő  ő is egy zöldgondolat útján úgy gondolta  az akkumulátorbontás lesz, hiszen azok az akkumulátorok, amik nem váltak be, itt lesznek bontva, és más, a környezetre és az emberi életre és egészségre veszélyes anyagok mellett itt lesznek megsemmisítve és hatástalanítva.

Tudni kell Salgótarján földrajzi elhelyezkedéséről, hogy egy völgyben, egy katlanban helyezkedik el, éppen ezért a lakosok jogosan tartanak attól, hogy nagyfokú egészségkárosodási kockázat is van eme tevékenység mellett vagy ennek következtében, hiszen tudjuk, hogy ezekben a gyárakban általában csak gázálarcban lehet dolgozni, hiszen gyakorlatilag olyan veszélyes vegyületek jutnak ki ezeknek az akkumulátoroknak a bontása folyamán, ami súlyosan károsíthatja az emberi szervezetet. Nemrég volt vezető hír, amikor egy Komárom-Esztergom vármegyei gyárból több tucat embert vittek el ugyanolyan tünetekkel, köztük orrvérzéssel is. Nem igazán környezetbarát technológia. Éppen ezért a helyiek, úgy gondolom, jogosan félnek attól, hogy mivé lesz szeretett városuk. Ha valamiben élen kell járni, akkor mi, Nógrád megyeiek is szoktunk, csak általában sajnos fordítva szokott ez a piramis kirajzolódni. Mi mindenből a sor végén kullogunk, ebből jutott nekünk a vezető szerep. Európai szinten is a legelmaradottabb járás a bátonyterenyei, ezt követi a salgótarjáni. Mindkét járásban már gyakorlatilag meghonosult ilyen akkumulátorgyártó vagy -bontó létesítmény vagy cég. Ez előrevetíti, hogy egészen pontosan milyen jövőt képzelnek el nekünk.

Nemrég lehetett itt hallani Matolcsy Györgynek, a jegybank elnökének beszámolóját, aki kiemelte, hogy az akkumulátorgyártás gyakorlatilag 18 százalék hozzáadott értéket tud produkálni. Azt gondolom, hogy nem a jövő értelmisége fog tudni elhelyezkedni szeretett vármegyénkben ilyen gyárak megtelepülése után, éppen ezért mi azt szeretnénk, ha ez az akkumulátorgyártás nem fő stratégiai irány lenne a kormányzat részére, hanem valahogy el tudnák engedni ezt a gondolatot, és nem egy veszélyeshulladék-lerakó helyként kéne hogy üzemeljen szeretett megyénk és szeretett hazánk, nem szennyeznék el a földet és a vizet, hanem egész egyszerűen megpróbálna a kormányzat ráállni végre arra az útra, ami nekünk való, hiszen Magyarország egy mezőgazdasági adottságú ország, nekünk a mezőgazdaság a jövő, én azt gondolom, nekünk erre kell alapozni. Mindenünk megvan vagy megvolt ehhez, de ha még sok időt elvesztegetünk, akkor kérdés, hogy ez a folyamat még visszafordítható-e.

Éppen ezért zárógondolatként azt kérem a salgótarjániak és az egész ország lakosságának nevében, hogy a Fidesz-kormány próbálja átértékelni ezt a kitűzött irányt, és módosítson rajta, amíg nem késő. Köszönöm szépen a szót. (Taps a Mi Hazánk soraiban.)




Felszólalások:   197-198   199-200   201-202      Ülésnap adatai