Készült: 2024.05.11.22:03:26 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

90. ülésnap (2023.11.20.),  203-206. felszólalás
Felszólalás oka Kérdés/azonnali kérdés megtárgyalása
Felszólalás ideje 4:52


Felszólalások:   199-202   203-206   207-210      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, miniszterhelyettes asszony. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Novák Előd képviselő úr, a Mi Hazánk képviselője, kérdést kíván feltenni a belügyminiszternek: „Meddig tart még a Covid-őrület, miért nem mehetnek be a szülők számos iskolába?” címmel. Novák Előd képviselő urat illeti a szó. Rétvári Bence miniszterhelyettes úr fog válaszolni.

NOVÁK ELŐD (Mi Hazánk): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Számos iskolába még mindig nem léphetnek be a szülők, pedig már rég nincs járvány.

A Covid-diktatúra előtti normális időkben teljesen megszokott volt, hogy a szülő bekíséri az alsós gyermekét az épületbe, akár az osztályteremig is, ahol odabiccent a tanárnak, esetleg pár szót vált vele, utána megy a dolgára mindenki. Délután pedig teljesen elfogadott dolog volt az is, hogy a kisgyermekéért érkező szülő bemegy az épületbe, köszön a tanárnak, esetleg szintén váltanak néhány szót, hogy jól viselkedike a gyerek, minek a tanulására kellene otthon is jobban odafigyelni, s a többi. De ma már ez nagyon sok helyen tilos. Pedig például egy alsós tanuló iskolanapról szóló beszámolója nem tudja a teljes valóságot tükrözni, ezért kellene, hogy a szülők és a tanítók kommunikáljanak egymással.

A Covid-őrület öröksége és a pedagógusok alulfizetettsége miatt egyre kevesebb helyen van rendszeres fogadóóra, és mindez végső soron tovább rontja az oktatási rendszer eredményességi mutatóit. Egy szülő panaszos írásban tette fel a kérdést: hogyan van az, hogy ha zsanért kell javítani, akkor bemehetek az iskolába, akkor nagyon szívesen látnak, ha viszont beszélnem kéne a tanárral, akkor rögtön életbe lép a főszabály, a szülő nem léphet be. Van nekem egy szörnyű gyanúm, hogy mi az igazi oka a szülők kitiltásának: az, hogy ne lássák a valódi helyzetet. Mondjuk, míg a gyerek edzésen van, meglátnák, hogy a mosdóban sosincs WC-papír, se szappan, az alagsorban négyzetméter vakolat hullik a gyerekek lába elé, a tornaterem penészedik, a padok meg olyan romosak, hogy kiszakítják a gyerekek ruháját.

Tisztelt Államtitkár Úr! Tudom, hogy az oktatási törvény szerint az igazgató jogosult szabályozni a belépés rendjét, de a Covid-diktatúrának való belső megfelelési kényszer is indította el sokukat ebbe az irracionális irányba. Hajlandóe olyan iránymutatást adni a minisztérium, hogy a szülőket engedjék be az iskolákba az alsós gyerekeikkel? Köszönöm, ha megteszi, hogy válaszol. (Taps a Mi Hazánk képviselői részéről.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A választ Rétvári Bence miniszterhelyettes úr fogja megadni. Parancsoljon!

RÉTVÁRI BENCE belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Ahogy arra ön is utalt, van egy jogszabályunk 2012-ből, egy EMMI-rendelet, amely a nevelési-oktatási intézmények működéséről szól. Ennek a 4. §-a mondja ki, hogy a szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni a belépés és benntartózkodás rendjét, magyarul azt, hogy akik nem az iskola dolgozói, mikor léphetnek be, hogyan léphetnek be, hogyan mozoghatnak az iskola területén. Mivel az iskoláknak házirendje is van, és ahány házirend, annyi szokás, mondhatnánk, így van iskola, amelyik ezt engedi, van iskola, amelyik ezt másként engedi. Szerintem többünknek ez napi tapasztalat. Amikor én viszem a gyereket vagy én hozom, nálunk is az van, hogy a kapuig lehet elkísérni, de amikor valamilyen foglalkozás vagy valamilyen találkozó van, akkor be lehet menni. Tehát a szülők akkor mégiscsak látják, hogy néz ki a gyerekük osztályterme.

Tehát amit a levélből idézett, nyilván nem valós senki részéről. Tehát vannak alkalmak, amikor bemennek a szülők, de általában a pedagógusok úgy döntöttek, az iskola vezetése úgy döntött, hogy az ember reggelente a kapuig viheti a gyereket és a kapuból hozhatja el. Nyilván ezt szerintem nem hatalmi szóval kell elintézni, hanem érdemes helyben megbeszélni szülőknek, tanároknak, iskolaigazgatónak egyaránt, hogy mi az, ami az iskola működését nem akadályozza, mi az, ami a pedagógusok tevékenységét nem akadályozza, de a szülőknek is kielégíti azt az igényét, hogy szeretnék tudni, a gyerekük biztonságosan odaért, szeretnék elhozni, és ahogy ön is mondta, esetleg egy-egy szót váltani a tanárokkal. Bár az információcserére nyilván a KRÉTA felületén most már több lehetőség van a szülők és a pedagógusok között, fogadóórákon, szülői értekezleteken szintén fel lehet tenni kérdéseket a tanároknak  tehát ez a lehetőség továbbra is fennáll.

De nyilván ezt leginkább helyben lehet megoldani, hiszen az iskola épületi adottságai miatt van olyan iskola, amelynek az épülete több mindent enged meg, van, amelyik kevesebbet. Olyan megoldás az ideális, az EMMI-rendelet is azért született így, amely mindenkinek, a szülőknek, a tanároknak, az iskola vezetésének és a gyerekeknek a legoptimálisabb. Abban bízom, hogy önök is helyben meg tudják találni a megoldást. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.)




Felszólalások:   199-202   203-206   207-210      Ülésnap adatai