Felszólalás adatai

Felszólalások:   73   48-63   64-72      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK : Köszöntöm képviselőtársaimat. Folytatjuk munkánkat. Most soron következik az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzésével összefüggő egyes, vagyonnyilatkozattal kapcsolatos törvények módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája. A kormány-előterjesztés T/1311. számon a Ház informatikai hálózatán valamennyiünk számára elérhető. Bejelentem, hogy az előterjesztést uniós napirendi pontként tárgyalja az Országgyűlés.

A vitában elsőként a Törvényalkotási Bizottság álláspontjának ismertetésére kerül sor, azt követi a megfogalmazódott kisebbségi vélemény ismertetése. A bizottság előadója Illés Boglárka képviselő asszony, akinek meg is adom a szót. Nyolc perc az időkerete. Képviselő asszony, parancsoljon!

ILLÉS BOGLÁRKA, a Törvényalkotási Bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási Bizottság 2022. október 20-án megtárgyalta az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzésével összefüggő egyes, vagyonnyilatkozattal kapcsolatos törvények módosításáról szóló T/1311. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a házszabály 46. §-a értelmében 27 igen szavazattal, 3 nem szavazat ellenében és 9 tartózkodás mellett elfogadta.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt időszakban egy több hónapos egyeztetési folyamat végéhez értünk; egy több hónapos egyeztetési folyamat végéhez, amely Magyarország Kormánya és az Európai Bizottság között zajlott le, mindez az úgynevezett feltételességi eljárás, a kondicionalitási mechanizmus keretében.

(15.00)

Ma már kijelenthetjük, hogy ezek a tárgyalások sikerrel zárultak. Sikerrel zárultak, hiszen a Bizottság megállapította, hogy a kormány által benyújtott javaslatok megfelelően fogják orvosolni azokat az aggályokat, amelyek miatt a feltételességi eljárás elindítására sor került. Ez tudja kinyitni azokat a kapukat, amelyeken belépve az újjáépítési alappal és a kohéziós forrásokkal kapcsolatos tárgyalások végére is pontot tehetünk. Ez tudja megteremteni annak a lehetőségét, amelyet mindannyian fontosnak tartunk, mindannyiunknak fontosnak kell tartanunk, többek között az egészségügy további fejlesztését és a pedagógusoknak jogosan járó béremelést, tehát a magyar embereknek jogosan járó források megérkezését.

A kormány a megegyezéssel kapcsolatosan már több javaslatot is a tisztelt Ház elé terjesztett, és ebbe a sorba illeszkedik a most tárgyalandó javaslat is. Az előttünk fekvő javaslat a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek tekintetében a kormány által az Európai Bizottsággal egyeztetett szabályok szerint módosítja az eljárási szabályokat. Ezáltal azon közjogi tisztségviselők esetében, akik az országgyűlési képviselőkre vonatkozó szabályok szerint tesznek vagyonnyilatkozatot, újból kötelező lesz a családtagjaik számára is a vagyonnyilatkozat megtétele. Ezen túlmenően a változásbejelentési kötelezettség helyett visszaáll az évenkénti, továbbá a záró vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség. A Törvényalkotási Bizottság módosító javaslata érdemi és technikai módosításokat is tartalmaz.

Tisztelt Ház! Bár a német mintára megalkotott európai parlamenti vagyonnyilatkozatot alapul véve az európai parlamenti képviselők vállára nehezedő terhekben osztozni kívántunk, én támogatom, hogy térjünk vissza a szigorúbb hazai szabályozásra, és a polgárok irányába minősített felelősséggel adjunk számot. Egyúttal javaslom, hogy Európa más mintaállamaiban is fontolják meg a magyar példát akár ezen a területen is. Továbbá kérem önöket, hogy szavazatukkal támogassák a javaslatot, és az Európai Bizottsággal való minél hamarabbi, minél gyorsabb megegyezéshez ezen keresztül a támogatásukkal járuljanak hozzá, amivel csak tudnak, és most ezzel tudnak. A magyar emberek iránti felelősségem okán én így fogok eljárni. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! A bizottság kisebbségi véleményét, amelynek 7 perces az időkerete, Arató Gergely képviselő úr fogja ismertetni. Parancsoljon, öné a szó.

ARATÓ GERGELY, a Törvényalkotási Bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Tisztelt Ház! Sajnos nem tudom osztani a képviselő asszony és a bizottság többségének az álláspontját, és nem tudták osztani a bizottság ellenzéki képviselői sem. Ugyanis amikor áttekintettük a törvényjavaslatot, azt, hogy a kormány milyen módosító indítványokat fogadott el, miket javasolt beépíteni, illetve hogy a bizottság mélyen tisztelt többsége milyen javaslatok beépítését javasolta, azt láttuk, hogy azokat az alapvető problémákat, amelyek ezzel a törvényjavaslattal vannak, nem orvosolta sem az előterjesztő, sem a Törvényalkotási Bizottság többsége.

Érdemes egy pillanatra visszatérni ennek a törvényjavaslatnak az előzményeihez. Júliusban, a nyáron volt az, amikor önök a választás után úgy gondolták, hogy már azt a minimális kontrollt, amit az eddigi vagyonnyilatkozati rendszer jelentett az önök gazdagodása fölött, sem tudják elviselni, és azt javasolták, hogy egy nagyon kevés tartalommal rendelkező jövedelemnyilatkozat lépjen a korábbi vagyonnyilatkozati rendszer helyébe. Egyébként valóban nem volt tökéletes a vagyonnyilatkozati rendszer korábban sem, lehetett volna szigorítani, lehetett volna szigorúbb ellenőrzést, nagyobb átláthatóságot rendelni hozzá, de önök nem ebbe az irányba mozdultak el, hanem éppen az ellenkező irányba. Ugye, azt mondták, hogy ez az európai minta, ez milyen nagyon jó lesz, aztán kiderült, nem egész fél év alatt, hogy szó sincs erről. Épp ellenkezőleg, mindenki pontosan érti Európában is azt, hogy önök mit csinálnak és hogyan csinálnak.

S persze lehet hivatkozni a német meg az európai parlamenti gyakorlatra, csak az a helyzet, tisztelt képviselőtársaim, hogy mondjuk, Németországban nincs példa arra, ami itt velünk történt, hogy éppen ma kért az ügyészség nyolc évet korrupciós bűncselekmény miatt egy volt államtitkárra. Abban az országban, ahol ez megtörténhet és megtörténik  s én félek tőle, hogy nem csak egy esetben lenne indokolt a korrupciós bűncselekmények elleni szigorú fellépés , ott bizony indokolt egy szigorúbb vagyonnyilatkozati rendszer fenntartása.

Ezek után önök eljutottak oda, hogy talán mégiscsak kicsit jobb volt a korábbi rendszer, és azt mondták, rendben van, hogy ha ennyire akarja az Európai Unió, akkor visszatérünk a korábbi vagyonnyilatkozati rendszerhez. De mint mindig, ez alkalommal sem mondtak igazat. Merthogy nem térnek vissza a korábbi vagyonnyilatkozati rendszerre, hanem hagytak, mondanám azt, hogy kiskaput, de hát nem kiskapu ez, hanem egy jó nagy kaput, egy kapubeállót, mondván, hogy igen, de a lakóingatlanok, a lakáscélú ingatlanok nem számítanak bele, miközben mindannyian emlékszünk, hogy például Rogán Antal villája kapcsán pont ezek a lakásokra vagy lakóingatlanokra vonatkozó, összehasonlítható és ellenőrizhető adatok voltak azok, amik a legértelmesebbek voltak a vagyonnyilatkozati rendszerben.

Azt kell tehát mondanom, hogy önök továbbra is trükköznek, továbbra is cseleznek, továbbra is megpróbálják kikerülni azt, hogy számot adjanak a gyarapodásukról, számot adjanak a vagyonukról, hogy a választópolgárok megtudhassák, mit és miből, hogyan vásárolnak.

Hozzáteszek még egy pontot. A biztonság kedvéért még egy dolgot ebben a törvényjavaslatban rendeznek el  ráadásul ez a Törvényalkotási Bizottság módosítói között is szerepel , tudniillik ebben rendezik el azt, hogy a miniszterek és államtitkárok, az állami vezetők az amúgy jól megemelt fizetésük mellett megtarthassák a vagyonkezelő alapítványokban lévő  tudják, ezek azok, ahova az állami pénzt dömperrel kivitték , szintén milliós fizetéssel járó állásaikat.

Azt kell mondanom önöknek, hogy ez a törvényjavaslat teljesen nyilvánvaló módon, bár jobb, mint a korábbi vagyonnyilatkozati rendszer, de nem szolgálja ebben a formájában az átláthatóságot, a korrupcióellenességet, nem felel meg a minimális elvárásoknak sem ebből a szempontból. Éppen ezért történt az, hogy a Törvényalkotási Bizottság ellenzéki tagjai közül a DK-s képviselők nemmel, további 9 képviselő pedig tartózkodással szavazott erről a javaslatról.

S tisztelt képviselőtársaim, ma a parlamentben is számos alkalommal hallhattuk, hogy önök hazafiatlansággal vádolják az ellenzéki pártokat, mert nem érjük be kamuval, nem érjük be valamifajta mű eszközzel akkor, amikor a jogállamiságról és a korrupció elleni harcról van szó. Mi azt mondjuk, a magyar polgárok abban érdekeltek, hogy a magyar polgárok, a magyar gazdaság, az önkormányzatok, a civil szervezetek kapják meg az uniós forrásokat, és nem abban érdekeltek, hogy önök ismét saját maguk, a barátaik, a rokonaik és üzletfeleik gazdagodására költsék ezeket a pénzeket.

De tudják, mit, az közös érdek, hogy ezek a források rendelkezésre álljanak. Most itt van egy kiváló pont arra, hogy megmutassák, ez önöknek tényleg fontos. Mondjanak le arról, hogy ne lehessen látni a vagyonukat, mondjanak le arról, hogy beüljenek ezeknek a gazdasági vagy vagyonkezelő alapítványoknak a testületeibe jó pénzért, hozzanak egy kis személyes áldozatot az átláthatóságért és azért, hogy ezek a források valóban rendelkezésre álljanak, hogy valóban elhihető legyen, hogy önök az átláthatóságért és a korrupció ellen akarnak föllépni.

(15.10)

És ha ezt megteszik  lesz rá módjuk, mert ennél a törvényjavaslatnál lesz ellenzéki módosító indítvány, amely érdemben előrelépne ebbe az irányba, ha ezt megteszik  és megszavazzák ezt a módosító indítványt, akkor elhiszem, hogy önök valóban harcolni akarnak a korrupció ellen, és valóban meg akarják teremteni a feltételeit annak, hogy ezek az uniós források rendelkezésre álljanak.

De amíg a saját érdekükben továbbra is sunyi módon próbálják kikerülni a jogállamiságot és az átláthatóságot, addig ne papoljanak nekünk hazafiságról! Köszönöm szépen, elnök úr.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Megkérdezem az előterjesztőt, Répássy Róbert államtitkár, miniszterhelyettes urat, hogy kíváne most felszólalni (Dr. Répássy Róbert bólint.), előterjesztői expozét mondani. Amennyiben igen, tájékoztatni kell önt, tisztelt államtitkár úr, hogy összesen 15 perces az időkeret, de amennyit elhasznál a mostani felszólalásában, a zárszó annyival rövidebb lesz majd. Köszönöm szépen. Öné a szó, parancsoljon!

DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzésével összefüggő, egyes, vagyonnyilatkozattal kapcsolatos törvények módosításáról szóló T/1311. számú törvényjavaslattal kapcsolatban a törvényjavaslat a benyújtását követően többnyire jogtechnikai, kodifikációs módosító javaslatokkal egészült ki.

A törvényjavaslat normaszövegében található, az egyes közjogi méltóságok vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségére vonatkozó átmeneti szabályok megszövegezése az egységes szabályozás és az egyértelmű jogértelmezés elősegítése érdekében egységesítésre került.

A törvényjavaslat kormányzati igazgatásról szóló, 2018. évi CXXV. törvény módosítására vonatkozó része kiegészült azzal a rendelkezéssel, amely egyértelműsíti a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvényből jelenleg is következő szabályozást, ugyancsak elősegítve az egyértelmű jogalkalmazást.

Kiemelendő, hogy az Országgyűlésről szóló törvény módosításra kerül akként, hogy azoknak a közjogi méltóságoknak, akik az Országgyűlésről szóló törvény szabályai szerint tesznek vagyonnyilatkozatot, a 2022. augusztus 1-jén vagy azt követően tett vagyonnyilatkozataik 2023. március 31-étől ingyenesen, korlátozás nélkül online bárki számára hozzáférhetővé válnak.

A vagyon-, jövedelem- és gazdasági érdekeltségi nyilatkozat tartalma, amely a törvényjavaslat mellékleteként kerül szabályozásra, bizonyos helyeken módosult. Elöljáróban szükséges leszögezni, hogy a nyilatkozat tartalma szigorodott a benyújtott javaslathoz képest  ellentétben az ellenzéki állításokkal. A módosítások jórészt az egyértelmű kitöltést hivatottak elősegíteni, így a nyilatkozatba a már megismert lábjegyzeteken túl további magyarázó lábjegyzetek kerültek beépítésre.

Az ingatlanok feltüntetésénél a korábban azonosított jogalkalmazási nehézségeket kiküszöbölve a mezőgazdasági ingatlanokat járási szinten szükséges feltüntetni. Az azonos járásban és azonos művelési ágban található, valamint az azonos nyilatkozói jogállással rendelkező ingatlanokat a táblázat azonos sorában, nagyságrendileg összesítve kell feltüntetni. Osztott tulajdon esetén a tulajdoni hányadot is szükséges megjelölni.

Az A) rész II. pontjában található Ingóságok résznél egyértelműsítésre került, hogy az egész pontra vonatkozóan a nagy értékű ingóságok esnek feltüntetési kötelezettség alá.

A nyilatkozatban új elemként megjelenik, hogy ha a nyilatkozatot tevő külföldi pénznemben, azaz nem forintban ad meg adatokat, akkor a nyilatkozatában a vagyonnyilatkozat kitöltésének napján aktuális, a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamán az összeg forintértékét is megadni szükséges, az alkalmazott átváltási árfolyam feltüntetésével.

Pontosításra került, hogy a nyilatkozatban szereplő gazdálkodó szerv fogalom alatt a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény definícióját szükséges érteni, így a fogalom tartalmilag lefedi a közérdekű vagyonkezelő alapítványokat is.

Végezetül változás történt a nyilatkozat gazdasági érdekeltségek feltüntetésére irányuló részében is, ugyanis gazdálkodó szervezetben, illetve jogszabály által létrehozott testületben vállalt tagság mellett a pártoló, illetve tiszteletbeli tagságról is nyilatkozni szükséges, így a nyilatkozat D) részének tartalma a C) részbe beépítésre került.

Tisztelt Ház! Ezekben kívántam bemutatni azokat a módosításokat, amelyekről ma szavazni fognak, és amelyek végül a törvényjavaslat elfogadása esetén beépülnek a törvénybe. Kérem tisztelettel a támogatásukat az előterjesztéshez.

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tájékoztatom önt és a tisztelt Házat, hogy a zárszó elmondására összesen 10 perc és 40 másodperc időkeret áll majd az ön rendelkezésére.

Tisztelt Országgyűlés! A kijelölt Igazságügyi Bizottság előadót nem állított. Most a képviselői felszólalások következnek a napirend szerinti időkeretekben. Az időkereteket a hirdetőtáblán láthatják, a rendelkezésre álló időt ugyancsak a táblán, a hirdetőtáblán lehet majd folyamatosan követni.

Most elsőnek Novák Előd képviselő úrnak, a Mi Hazánk képviselőjének adok szót, aki írásban jelentkezett. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

NOVÁK ELŐD (Mi Hazánk): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Hogy a módosító javaslatomat nem támogatták, noha az csak egy technikai módosító javaslat volt, teljesen észszerű, az nem lep meg, hiszen láthattuk, hogy leszavazták korábban a helyesírási módosító javaslatainkat is és minden más módosító javaslatot ebben a ciklusban, ahogy a korábbiakban is  sajnos ennyit a nemzeti együttműködés rendszeréről. Ennél azonban jobban fáj, hogy a képmutató, korrupciót fedező vagyonnyilatkozati rendszert először, ugye, júliusban egy még kevésbé átláthatóra cserélték, az uniós nyilatkozati rendszerre, most pedig az Unió csettintésére (Csettint az ujjaival.) gyakorlatilag rögtön visszahozzák lényegében a régi javaslatot.

Ami a jelenleg hatályos nyári módosítást illeti, az, hogy megszüntették a hozzátartozók vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének előírását, az különösen fájó és elfogadhatatlan, bár tegyük hozzá, hogy most hiába állítják azt vissza, továbbra is az Országgyűlés széfjében, titkosítva fogják őrizni. A Mentelmi Bizottsághoz fordultam az elmúlt hetekben azzal a kérdéssel, hogy tudnake olyan példát mondani, hogy azt a széfet valaha kinyitottáke vagyonnyilatkozati eljárás során, és hát bizony nem tudtak egyetlenegy példát sem mondani, emberemlékezet óta nem történt olyan, hogy ami elvileg vizsgálható, azt valójában bárki is vizsgálhatta volna. Tehát magyarul, úgy nyújtják be az egy vagyonközösségben élő közeli hozzátartozók vagyonnyilatkozatát az Országgyűlésnek, hogy azt titkosítják, az Országgyűlés széfjében van, nem vizsgálják azt még akkor sem, amikor pedig igenis kellene, hiszen azért az elmúlt évtizedekben lehetett volna példát találni rá, amikor visszaéltek ezzel, ugye, és ki is derült; kiskorú gyermek nevére írattak különböző ingatlanokat, feltűnően sok vagyontárgy landolt általában az ő nevükön, miközben a képviselők szegények voltak, mint a templom egerei  hivatalosan, a vagyonnyilatkozat szerint.

És akkor ezek után ezt a meglehetősen képmutató vagyonnyilatkozati rendszert úgy módosították, hogy a jelenleg hatályos szabályozás szerint képviselőknél pontos összeget nem is kell feltüntetni a jelenlegi vagyonnyilatkozatban, csak jövedelemsávot, nem kell nyilatkozni a hozzátartozók jövedelméről, hitelekről, tartozásokról, az ingatlanokról, nagy értékű ingóságokról, megtakarításokról. Hát, lehet akkor ezt vagyonnyilatkozatnak nevezni, ahol nem kell ingatlanokról, ingóságokról, megtakarításokról beszélni?! Teljesen elképesztő, ahogy a szavakkal is játszanak, és ahogy vagyonnyilatkozatnak hazudják azt, ami egyáltalán nem az.

És akkor csak hab a tortán, hogy az egész rendszerben direkt az átláthatatlanságra játszanak. Hiába tettem számtalanszor szóvá, hogy elfogadhatatlan az, hogy nem kereshető például, direkt még csak nem is karakterfelismert PDF-ként teszik közzé azt, amit már egyébként évtizedekkel ezelőtt is az Országgyűlés honlapján, mindent karakterfelismerten tettek közzé, minden egyes, papíralapon benyújtott javaslatot is. Az elektronikus kitöltőrendszer is úgy működik, hogy elektronikusan kitöltjük, aztán kinyomtatjuk, aláírjuk és beszkenneljük, tehát röhej, röhej! Nem tudom, melyik században élnek. Illetve itt most nem is a technikai hozzáértés hiánya, hanem sokkal inkább az a szándékos hozzáállás van, hogy ne lehessen rákeresni, ne lehessen összehasonlítani, ne lehessen az országgyűlési képviselők vagyongyarapodását vizsgálni.

Nyáron leszavazták azt a módosító javaslatomat, amelyben nyilvánossá is tettem volna az országgyűlési képviselőkkel egy közös háztartásban, vagyonközösségben élő közeli hozzátartozók vagyonnyilatkozatát, ezért most önálló törvényjavaslatként nyújtottam be, hogy kerülhessen  hát ide várhatóan persze megint nem fog kerülni, de  legalább egy szakbizottság elé, mert ezzel szerintem igenis foglalkozni kell a politikusbűnözés visszaszorítása érdekében; ha másért nem, önöknek, úgy tűnik, mostanában Brüsszel fontos, ha ők tartják vissza a pénzeket a korrupciójukra való hivatkozással, akkor fogadják meg a Mi Hazánk Mozgalom e javaslatait, és tűzzék például napirendre ezt a javaslatot; miként azt is, hogy az országgyűlési képviselők esetleges más állampolgársága is nyilvános legyen.

(15.20)

Erre is egy önálló törvényjavaslatot nyújtottam be most, miután a módosító javaslatomat egyébként leszavazták a vagyonnyilatkozat kapcsán. Pedig, ahogy kell nyilatkozni jelenleg a hozzátartozók neveiről is, vagy kell nyilatkozni iskolai végzettségről, nyelvtudásról, úgy azt gondolom, hogy állampolgárságról különösen kellene. Nemzetbiztonsági kockázatot is jelent, hogy jelenleg eltitkolhatják, milyen esetleges egyéb kötöttségekkel rendelkezik egy adott képviselő, vagy ki épített ki magának egyfajta menekülő-útvonalat. Emlékszünk a volt államtitkárra, az MSZP-elnökhelyettes Simon Gáborra, aki egy afrikai banánköztársaság útlevelét rejtegette a széfjében. Tehát nemcsak egy 240 milliós számláját találták meg Bécsben meg aztán több tíz millió forintot a széfjében, mindenféle eredetigazolás nélkül és természetesen a vagyonnyilatkozatából kifelejtve, hanem egy útlevelet is. Ez pedig beszédes; ha valaki ilyen menekülő-útvonalat épít ki, akkor annak oka lehet, ott talán egy nyomozásnak is helye volna.

És ha Izraelben meg lehet csinálni nálunk szigorúbban, nemcsak a nyilvánosságot, de azt is, hogy megszüntetik a képviselő mandátumát vagy a másik állampolgárságát  valamelyikről le kell mondjon a kettősség esetén , akkor azt gondolom, Magyarországon az a minimum  és ez egy már-már vállalhatatlanul mérsékelt javaslat még egyébként számomra is, de akkor legyen ez a kompromisszum, amit benyújtottam , hogy kötelező legyen nyilatkozni, és lássunk végre tisztán. Márki-Zay Péterről is csak a miniszterelnök-jelöltté való megválasztást követően derült ki a választói számára is, hogy egy másik ország állampolgárságával is rendelkezik. Felmerült itt, ugye, Szabó Timea CIA-ügynöksége, sőt legutóbb a Jobbik utolsó ’56-osa, Murányi Levente Gyöngyösi Mártont nevezte CIA-ügynöknek. (Arató Gergely közbeszól.) Sokaknál felmerült már ez a gyanú, amit végre tisztázni kellene, ezért ne titkolják tovább, ne titkosítsák tovább  nyilatkozzanak az esetleges kettős állampolgárságról! Köszönöm a figyelmet. (Taps a Mi Hazánk soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Csak egy kis pontosítás a jegyzőkönyv kedvéért: amikor azt említette képviselő úr, hogy a nyár folyamán az Országgyűlés nem fogadta el, az a tavaszi ülésszak végét jelenti. Köszönöm szépen. (Novák Előd: Így van.) Így értette a nyarat, ugye? (Novák Előd: A rendkívüli ülésszakot.) A rendkívüli ülésszakot. Köszönöm szépen. (Novák Előd: Köszönöm.)

A következő felszólaló az LMP képviselőcsoportjából Keresztes László Lóránt. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tudja, amiről most vitatkozunk, az nem más, mint hogy a korrupció történelmi szintje miatt önök veszélybe sodorták a magyar embereknek megjáró uniós pénzeket.

Meglepett egy kicsit Illés Boglárka képviselő asszony, amikor arról beszélt a TAB-vélemény ismertetésekor, hogy egy több hónapos egyeztetési folyamaton vannak túl, holott éppen júliusban, három hónappal ezelőtt fogadta el az önök többsége azt a törvényt, amely megszüntette Magyarországon a vagyonnyilatkozatok rendszerét. Majd valamilyen módon így a tárgyalások folyamatában önök kaptak valami jelzést  vagy nem tudom, ugye, nem látjuk ezeket a tárgyalásokat , szeptember végén benyújtottak egy javaslatot, amely részben visszacsinálná ezt a rendszert. Ugye, a fontos különbségekről hallhattunk. De mégiscsak a korrupcióellenes intézkedésekről van szó.

Ebben a vitában Répássy államtitkár úrral, én példát hoztam rá, hogy milyen magas szinteket ért el a korrupció az önök kormányában. Ugye, ez egészen a legmagasabb szintekig jutott, hiszen az igazságügyi miniszter helyettese is érintett az ügyben. Már szó esett róla, éppen a mai napon derült ki, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség korrupciós és vagyon elleni bűncselekmények és pénzmosás miatt vádiratot nyújtott be Schadl György és 21 társa, köztük Völner Pál, a korábbi igazságügyi államtitkár, államtitkár úr elődje ügyében.

Akkor ebben a vitában egyébként hevesen reagált rá államtitkár úr, amikor én elmondtam, hogy mivel vádolja államtitkárelődjét az ügyészség; akkor úgy fogalmazott államtitkár úr, hogy nem elviselhető ön szerint az a helyzet, hogy ez a bizonyos ember, tehát Schadl György még a mai napig is a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke lehet. Én is úgy erőteljesen kifejeztem azt a véleményemet, hogy az egy nagyon súlyos jogszabályi, törvényi hiányosság, hogy nem lehet őt kimozdítani ebből a pozícióból, és akkor ön utalást tett rá, államtitkár úr, hogy ha lépéseket tennénk annak érdekében, hogy el lehessen távolítani egy ilyen súlyos váddal illetett személyt ebből a fontos pozícióból, akkor az nyilván fontos lépés lenne. Egy kérdésem van államtitkár úrhoz: én benyújtottam a javaslatot, amit a sajtóban lex Schadl törvényjavaslatként aposztrofáltak, ami arról szól, hogy ilyen esetben hasonló elbírálás alá essen a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke ebből a tisztségéből levezethetően, mint egyébként a végrehajtók. Ha önök elfogadják ezt a törvényjavaslatot, akkor azonnal el kell távolítani Schadl Györgyöt e fontos pozícióból. Kérdésem államtitkár úrhoz, hogy ha önöknek már nem volt ideje arra, hogy benyújtsanak egy ilyen törvénymódosító javaslatot, akkor támogatni fogjae a kormány, illetve támogatni fogjae a Fidesz-KDNP-frakció ezt a lex Schadl javaslatot, és ezzel lehetőséget biztosítanake, hogy eltávolítsák ebből a fontos pozícióból azt az embert, akire egyébként épp a mai napon kért tíz évet az ügyészség.

Hozzáteszem, ugye, Völner Pálra nyolc évet kértek, Völner Pál nemcsak hogy szabadlábon van, de a mai napig ügyvédként praktizálhat. Én azt gondolom, hogy ez is egy nagyon súlyos tünet, nagyon súlyos probléma.

Rátérve a vagyonnyilatkozatok rendszerére. Amikor önök nyáron, a júliusi vitában azzal érveltek, hogy nemzetközi példákat vettek át, akkor mi elmondtuk világosan, hogy ez az a kérdés, amelyben nem kellene rossz nemzetközi mintákat átvenni, hiszen az a minta, amelyre önök hivatkoznak az Európai Parlament gyakorlatában, az nem is vagyonnyilatkozat, hanem valamiféle érdekeltségi nyilatkozat. Ezen felbuzdulva önök megszüntették a vagyonnyilatkozatok rendszerét, és most próbálják visszahozni. Ez teljesen értelmezhetetlen, és ez is azt mutatja, erre van idejük, hogy ezekkel a javaslatokkal játszadozzanak, míg a jogszabályt nem változtatták meg, ezért Schadl György még mindig a Bírósági Végrehajtói Kar elnöke lehet.

Valóban, önök nem ezt a helyzetet állítják vissza, egyébként önmagában azt az alkalmatlan helyzetet, ami volt korábban, hiszen itt több olyan kitételt is tettek, ami nem az eredeti állapotot állítja vissza. Például, erről is szó esett, hogy a lakások, lakóingatlanok tekintetében önök nem tartják fontosnak a vagyonbevallás kitöltését, illetve az összeférhetetlenség terén mentesíteni akarják a vagyonkezelő alapítványok tisztségviselőit az összeférhetetlenség alól. Ez elképesztő és elfogadhatatlan, én úgy gondolom.

Annak érdekében, hogy értelmezhető legyen a most az Országgyűlés által elfogadandó törvény, mi is módosító javaslatot nyújtottunk be. Az elmúlt években, minden évben benyújtottuk azt az átfogó javaslatot, amely a vagyonnyilatkozatok rendszerét egy teljesen új alapra helyezné, és ezzel párhuzamosan egyébként, itt visszautalok Novák Előd képviselő úr egyébként jogos felvetésére, mi önkéntesen közzé is tettük az egy háztartásban élő hozzátartozóink vagyonnyilatkozatát. Nos, ezt is kötelezővé tenné a módosító javaslatunk. A továbbiakban pedig azt tartjuk szükségesnek, hogy a nyilatkozatok mindig kötelezően legyenek ellenőrzés tárgyai, tehát azt követően, hogy benyújtja egy képviselő, azonnal az Állami Számvevőszék azt vizsgálja meg a helytállóság, a teljesség tekintetében, illetve hogy a vagyongyarapodás tekintetében vane arra utaló jel, hogy itt valami nem történt törvényesen, figyelembe véve a jövedelmi helyzetét az adott képviselőnek vagy a vagyonnyilatkozatot tevőnek.

Fontosnak tartjuk, hogy legyenek kereshető adatbázisok. És azt is nagyon fontosnak tartjuk az új törvény elfogadásával, hogy legyen következménye annak, ha valaki hazudik a magyar embereknek, legyen következménye, ha valaki csal a vagyonnyilatkozatában, mert a jelenlegi rendszerben és az önök javaslatában ennek semmiféle következménye nincsen.

Fontosnak tartjuk a pontos összegszerűséget. Ezt is tartalmazza a javaslatunk.

Szeretnénk, ha az ingóságok mellett a vagyoni értékű jogokat is be kellene mutatnia a vagyonnyilatkozatot tevőnek a magyar embereknek. Az érdekeltségében lévő gazdasági társaság használatába adott állami vagy önkormányzati vagyont, illetve az ingyenes juttatásokat, költségvetési vagy uniós támogatásokat is be kell mutatni a mi meggyőződésünk szerint. És a nagy értékű ingóságok esetében az ötmilliós határt leszállítanánk egymillióra, hogy az egymilliót meghaladó értékű vagyonelemeket is közzé kelljen tenni.

Én nagyon bízom benne, hogy Illés Boglárka képviselő asszonynak az a mondata, miszerint javasolja, hogy térjünk vissza egy szigorú magyar szabályozáshoz, arra is kiterjed, hogy ezeket a fontos információkat építsük be, és meg fogja szavazni a Fidesz-KDNP-frakció a mi javaslatunkat. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a DK soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A következő felszólaló a Fidesz képviselőcsoportjából Turi-Kovács Béla képviselő úr, a Ház doyenje. Parancsoljon, képviselő úr!

DR. TURI-KOVÁCS BÉLA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Azért kértem szót, hogy nyomatékkal szögezzük le a következőt: azok a tárgyalások, amelyek az Európai Unió és a magyar kormány, Magyarország között folynak, két szempont szerint érvényesülnek a kormány akarata és a parlamenti többség akarata szerint. Az egyik egyértelműen, hogy csak Magyarország érdekei, elsődleges érdekei érvényesülhetnek a tárgyalás során. Ezen nem lépett túl és nem léphet túl a kormány, nyilvánvalóan ezek között a keretek között kell maradni. Másrészről, és ez egy alapvető kérdés, ezek a tárgyalások nem sérthetik Magyarország szuverenitását. Mindkettő érvényesült.

Mindezzel kapcsolatban azonban nyomatékkal szögezzük le: érthetetlen számomra hosszú-hosszú évtizedek után is, hogy miért követi az ellenzék azt a szerencsétlen álláspontot, hogy álláspontja szerint bármi, ami esetleg a kormánynak kellemetlen, nem jó, rossz, az a számukra esetleg jó.

(15.30)

Ez soha nem érvényesül. A történelem számtalanszor bebizonyította, hogy azok a politikai erők, amelyek efféle játékot folytatnak, mindig veszítenek; egyértelműen, hiszen egyértelmű az is, hogy az ország érdeke mi ebben a kérdésben. Azok a törvényjavaslatok, amelyek idekerültek, és ami most itt előttünk fekszik, egyetlenegy sem sérti a magyar érdeket, nem sérti a szuverenitásunkat, de egyértelműen szolgálja azt a megállapodást, amelyre Magyarországnak kétségtelenül szüksége van, mint ahogy minden magyar állampolgárnak szüksége van, az ellenzékinek is. Az ellenzéki állampolgárok ugyanazon érdekek mentén kell hogy érvényesítsék akaratukat, mint amint teszik a kormánypárti oldalon.

Tisztelt Ház! Le kell szögezni, hogy azok az apró kérdések, amelyek most például a képviselői vagyonbevallás körül fölmerülnek, egészen érthetetlenek a számomra. Nincs ebben semmiféle torzulás, semmiféle változtatás, ami kellemetlen lenne akár az országnak, akár a képviselőknek. Egyértelmű az, hogy ezek a bevallások meggyőződésem szerint nem elsődlegesen azt szolgálják, azt a célt szolgálják, hogy a korrupciót szorítsuk vissza. Nem! Ezek elsődlegesen azt a célt szolgálják, hogy a képviselők világos és tiszta képpel álljanak, a lehető leginkább világos képpel állhassanak az ország színe elé és a választóik színe elé.

Ilyen formában tehát ebben én semmiféle olyan változtatást nem érzékelek, amely bármiféle meghátrálást jelentett volna egy korábbi törvényjavaslattal kapcsolatban, mindkettő szolgálta volna ezt az érdeket és célt, az alkalmazáson múlik kétségtelenül sok minden.

Tisztelt Ház! Úgy gondolom, itt lenne az ideje, hogy az ellenzék átgondolja a saját álláspontját, és az elkövetkezendő időben az Európai Unión belül, azt kell mondanom, azok a nagyon-nagyon rosszízű felszólalások, megszólalások, amelyek kifejezetten hátráltatni igyekeznek egy egyezség létrejöttét, meggyőződésem szerint el kell hogy maradjanak.

Be kell fejezni; meggyőződésem az is, azt a fajta destruktív magatartást, amely mindent, ami ennek az országnak jó, érdemes ellenezni, mert hátha mégis haszon származik belőle. Még egyszer szeretném leszögezni: soha ebből az álláspontból haszon sem az ellenzékre, de különösen Magyarországra nem származhat. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A következő felszólaló a DK képviselőcsoportjából Arató Gergely képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

ARATÓ GERGELY (DK): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Nagy tisztelettel és érdeklődéssel hallgattam a hozzászólását, és nagyon sok minden van, amiben egyetértek önnel, azonban azt nem világította meg számomra: az, hogy a képviselők eltitkolhassák az ingatlanaikat a választók előtt, vagy az, hogy a kormányzati politikusok beülhessenek a vagyonkezelő alapítványok kuratóriumába több millió forintos fizetésért, hogyan segíti elő a nemzeti érdeket, vagy miért fontos abból a szempontból, hogy a nemzeti szuverenitást megvédjük.

Lehetett volna, választhatta volna a kormány azt az utat, ha valóban fontosnak gondolná azt, hogy itt érdemben történjen valami annak érdekében, hogy jó esélyünk legyen megszerezni az uniós forrásokat, és hogy persze kisebb legyen a korrupció, hogy szóba áll a civil szervezetekkel, és szóba áll az ellenzéki képviselőkkel és az ellenzéki pártokkal. Sajnos, nem ez történt, és azt tudom mondani, hogy ezért a felelősséget nem mi, hanem a kormányoldal viseli.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Kérdezem képviselőtársaimat, hogy kíváne még valaki felszólalni a vitában. (Nincs jelzés.) Jelentkezőt nem látok, a vitát lezárom. Most megkérdezem miniszterhelyettes, államtitkár urat mint előterjesztőt, kíváne válaszolni a vitában elhangzottakra. (Jelzésre:) Igen, kíván. Tisztelt államtitkár úr, 10 perc és 40 másodperc időkeret áll az ön rendelkezésére. Parancsoljon!

DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Csak röviden szeretnék az elhangzottakra válaszolni, ugyanis alapvetően ezeket a vitákat már lefolytattuk, tehát túl sok újdonságot nem tudtunk egymásnak mondani.

Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy egy éven belül valóban most harmadik változatban kerül elfogadásra a vagyonnyilatkozati rendszer. Egy évvel, pontosabban fél évvel ezelőtt még olyan vagyonnyilatkozatot töltöttünk ki, amely hosszú időn keresztül az Európai Bizottság és az Európai Parlament célkeresztjében állt, és folyamatosan azt hallottuk, hogy ezek nem felelnek meg az átláthatóság követelményeinek. Majd ezután az Országgyűlés úgy döntött, hogy akkor bevezeti az európai parlamenti képviselők vagyonnyilatkozatát, hátha ez megfelel az Európai Parlament és az Európai Bizottság elvárásainak.

Kiderült, hogy az Európai Bizottság Magyarországgal szemben kettős mércét alkalmaz, mint mindig, most is. Kiderült, hogy a kettős mérce alapján nem fogadták el azt a vagyonnyilatkozatot, amit az európai parlamenti képviselők és mellesleg Németország parlamenti képviselői is alkalmaznak. Ekkor a kormány azt javasolta, hogy egy, a korábbi magyar vagyonnyilatkozatnak és az Európai Bizottság tagjainak összeférhetetlenségi és vagyonnyilatkozati szabályainak megfelelő új vagyonnyilatkozat kerüljön kitöltésre. Tehát amit most önök látnak a Ház előtt, az az európai biztosoknak, tehát az Európai Bizottság tagjainak az összeférhetetlenségi és vagyoni, érdekeltségi szabályainak megfelelő nyilatkozat, hátha ez majd megfelel az Európai Bizottságnak, hátha megfelel, ha olyan vagyonnyilatkozatot töltenek ki a magyar politikusok, amilyet ők kitöltenek Brüsszelben, majd meglátjuk, hogy ez elfogadható-e. Szerintem nagyjából a falig elmentünk ebben a kérdésben, tehát úgy gondolom, hogyha többet várnak el Magyarországgal szemben, azt már nem kell elfogadnunk, hiszen olyan elvárásokat nem kell teljesítenünk, amelyek még a velünk szemben megfogalmazott kritikák hangoztatóira sem vonatkoznak.

Ami az itt felmerült egyéb kérdéseket illeti, természetesen a vagyonnyilatkozati rendszernek sok köze van a korrupcióhoz és a korrupció elleni küzdelemhez. Én magam is úgy gondolom, hogy a vagyonnyilatkozati rendszer, a vagyonnyilatkozatok az egyik eszköze a korrupció elleni küzdelemnek, de sajnos az elmúlt években azért láthattuk, hogy a vagyonnyilatkozatok, akármilyen vagyonnyilatkozati rendszer nem fogja megakadályozni azt, hogy valakik eltitkoljanak jövedelmeket, eltitkoljanak vagyonokat, hiszen a vagyonnyilatkozat csak azt tudja bemutatni, amit önbevallás alapján a vagyonnyilatkozatot adók közzétesznek. Ezt pedig különböző módon, elsősorban a nyílvánosság útján, másodsorban pedig állami nyílvántartásokból lehet csak ellenőrizni.

Erre egyébként a törvényjavaslat ad egy jövőbeli megoldási lehetőséget, tehát tényleg mindenki számára, aki vagyonnyilatkozatot tesz, az lenne a legjobb, ha ez a vagyonnyilatkozat egy auditált vagyonnyilatkozat lenne, tehát később nem merülhet föl olyan vita, hogy valóban valóságose a vagyonnyilatkozat vagy sem. Tehát szerintem ez egy fontos lépés, ezt majd még valószínűleg az Országgyűlés meg fogja tenni.

Tisztelt Képviselő Úr! A végrehajtói kar elnökével kapcsolatos kérdésére nem szeretnék ebben a vitában válaszolni, mert ez nem tárgya ennek a vitának, de ön írásbeli kérdést is intézett hozzánk, illetőleg a törvényjavaslatát tudtommal az Igazságügyi Bizottság fogja tárgyalni, tehát majd ott elhangzanak a válaszok. Köszönöm szépen elnök úr, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   73   48-63   64-72      Ülésnap adatai