Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. KONCZ ZSÓFIA technológiai és ipari minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Először is engedje meg, hogy azzal kezdjem, meggyőződésem, hogy a másikkal kapcsolatos személyeskedés és minden esetben a másik lehazugozása nem feltétlenül segíti a parlamenti együttműködést, és hogy egy ilyen nehéz háborús helyzetben a magyar emberek érdekét tartsuk szem előtt. Úgyhogy azt gondolom, hogy a magyar emberek sem ezt várják el tőlünk. Ezt mindenképpen szerettem volna kiemelni itt az elején. De térjünk a tartalmi kérdésekre!

Az elmúlt másfél évben robbanásszerűen, az Eurostat jelentése szerint 40 százalékkal emelkedtek az energiaárak Európában. Az ukrajnai háború közvetlen gazdasági következményeként, valamint az Oroszországgal szemben életbe léptetett uniós szankciók hatásaként Európát az eddigi legkomolyabb energiaválság sújtja. A háború és a szankciók együtt odavezettek, hogy az egész világon ma Európa számára a legdrágább az energia, ami komoly válsághelyzetbe hozza az egész kontinenst.

Bő egy év alatt hatszor többet kell fizetni a gázért és ötször többet kell fizetni az áramért. Németország a múlt hónapban gázellátási válsághelyzetet hirdetett, sőt a gazdasági és klímaügyi miniszter a szénerőművek mielőbbi beüzemelésére szólított fel. Arról a miniszterről van szó, aki a zöldek politikusaként egyébként korábban hangosan követelte a szénerőművek bezárását. Gondolom, őt azért nem fogják lehazugozni.

A háború miatt lassan nem az a kérdés, mennyi az energiaár, hanem az, hogy egyáltalán lesze energia. Tehát ilyen kérdésekről kell hogy beszéljünk.

Tisztelt Képviselő Úr! A magyar gázfelhasználás 85 százaléka Oroszországból érkezik. Ez nem valamiféle oroszbarátság, hanem hazánk földrajzi és infrastrukturális adottságai miatt van. Ha lemondanánk az orosz gázról, az beláthatatlan következményekkel bírna a magyar családokra és a magyar gazdaságra nézve. A kormány szerint azonban az energiabiztonság nem ideológiai kérdés, az ország és a gazdaság működéséhez, valamint az emberek számára megfizethető energia biztosításához szükségünk van az orosz gázra.

2010-ben az Európai Unióban bérükhöz viszonyítva a magyar családok fizették a legtöbbet a gázért és az áramért. A rezsicsökkentésnek köszönhetően jelenleg egész Európában a magyar emberek fizetik a legkevesebbet az energiáért: a földgázért a legalacsonyabb, az áramért pedig a második legkedvezőbb árat. A benzinárstop biztosítja a 480 forintos literenkénti árat, amely a legolcsóbb az Európai Unióban, így a magyar embereknek nem kell a 800-900 vagy akár az 1000 forintot kifizetniük egy liter üzemanyagért.

Rezsicsökkentés nélkül hazánkban is brutálisan nőne a közüzemi díjak ára. Elemzők szerint a havi rezsiszámla 22 ezer helyett 101 ezer forint lenne, ami havonta 79 ezer, éves szinten több mint 948 ezer forint. Ha azt nézzük, ez majdnem 1 millió forint, amely többletköltséget jelentene egy átlagos magyar háztartásnak.

Gyakran elhangzó politikai vád, hogy a kormány nem elég zöld, nem támogatja a fenntartható fejlődést, a környezetbarát fejlesztéseket. Ezekkel szemben viszont az az igazság, hogy Magyarország gyorsabban halad az energia- és klímapolitikai célkitűzések teljesítésében. 2010-20 között 120 milliárd forinttal támogattuk a lakóépületek energiahatékonyságának fejlesztését; a ’21-ben meghirdetett lakossági napelemes és fűtési rendszerek pályázatára 40 ezer kérelem érkezett.

Arra kérjük önt is és a baloldali frakciókat, hogy ne akarjanak rosszat a magyar családoknak, és támogassák a magyar kormányt abban, hogy segítse a magyar családokat ebben a nehéz helyzetben. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Szórványos taps a kormánypárti sorokban.)

Felszólalások:  <<  78  >>    Ülésnap adatai