Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK : Tisztelt Országgyűlés! Megkérem képviselőtársaimat, szíveskedjenek helyüket elfoglalni, folytatjuk munkánkat. Tisztelt Országgyűlés! Minekutána képviselőtársaim elfoglalták helyüket, tájékoztatom önöket, hogy soron következik a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája. A kormány-előterjesztés T/3089. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. Bejelentem, hogy az előterjesztést nemzetiségi napirendi pontként tárgyalja az Országgyűlés.

Tisztelt Országgyűlés! A vitában elsőként a Törvényalkotási Bizottság álláspontjának ismertetésére kerül sor. Megadom a szót Vejkey Imre képviselő úrnak, a bizottság előadójának. Parancsoljon!

DR. VEJKEY IMRE, a Törvényalkotási Bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási Bizottság 2023. április 6-án megtárgyalta a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló T/3089. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző módosító jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 28 igen szavazattal, 6 nem szavazat ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvényjavaslat megalkotásának elsődleges célja az uniós jogharmonizáció biztosítása, mivel a javaslat az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről szóló 2019. október 23-ai EU/2019/1937 irányelv európai parlamenti és tanácsi rendelkezéseinek való megfelelést szolgálja. A Törvényalkotási Bizottság saját módosító javaslata érdemi és technikai módosításokat is tartalmazott.

(17.30)

Engedjék meg, hogy a teljesség igénye nélkül kiemeljek közülük néhányat.

A belső visszaélés-bejelentési rendszer szabályai a törvényjavaslatban a foglalkoztatókra vonatkozóan állapítanak meg szabályokat. Ennek megfelelően a törvényjavaslat szerinti fakultatív lehetőségeket is a foglalkoztatók tekintetében indokolt kizárólag megfogalmazni, a későbbi jogalkalmazási problémák elkerülése érdekében.

A bejelentések hatékonyabb kivizsgálását biztosító javaslat összhangban van az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről szóló irányelv szabályaival.

Mindezek mellett a normaszöveg tisztázza, hogy külső szervezet megbízása esetén a bejelentővédelmi ügyvédre vonatkozó összeférhetetlenségi és pártatlansági szabályok alkalmazandók.

Az adatkezelés időtartamára vonatkozó szabály törlésével az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 5. § (5) bekezdése szerinti szabály alkalmazását írja elő a törvényjavaslat. Ennek eredményeképpen a jogalkalmazók mérlegelési körébe tartozik a személyesadat-kezelés szükségességének mérlegelése, melyet az Adatvédelmi Hatóság a hatósági ellenőrzés keretében fog felügyelni.

A Gazdasági Versenyhivatal a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény alapján panaszkezelési rendszert működtet. A javaslat a már működő panaszkezelési rendszert jelöli ki a Gazdasági Versenyhivatal által létrehozott, a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló törvény szerinti elkülönített visszaélés-bejelentési rendszerként.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az elhangzottakra tekintettel kérem, szavazatukkal támogassák a T/3089. számú törvényjavaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem Répássy Róbert államtitkár urat, a vita e szakaszában kíváne felszólalni. (Dr. Répássy Róbert jelzésére:) Államtitkár úr jelzi, hogy igen. Tájékoztatom államtitkár urat, hogy a mostani felszólalására, illetve a későbbiekben a vitában való részvételre összesen 15 perc időkeret áll rendelkezésére. Öné a szó.

DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A kormány 2023. február 28-án benyújtotta a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló törvényjavaslatot. A törvényjavaslat alapja egyrészt az Alaptörvény XXV. cikkében garantált petíciós jog, másrészt az Európai Parlament és az Európai Tanács irányelve, amely az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről szól.

A törvényjavaslat általános vitája során sok olyan képviselői felszólalást hallhattunk, amelyek kapcsán elengedhetetlennek tartok pár dolgot tisztázni.

Az első és legfontosabb dolog, hogy a törvényjavaslat szerinti bejelentési rendszerek  legyen az akár a belső visszaélés-bejelentési rendszer vagy az elkülönített visszaélés-bejelentési rendszer , ahogyan a nevük is jelzi: bejelentési rendszerek. A céljuk az, hogy a visszaélésekkel kapcsolatos jelzések, jöjjenek azok akár a foglalkoztatottak részéről a foglalkoztató irányába a belső visszaélés-bejelentési rendszeren keresztül, vagy akár az állampolgárok részéről az állami szervek irányába az elkülönített visszaélés-bejelentési rendszeren keresztül, megtehetők legyenek egy újabb csatornán is. Az új bejelentési rendszerekkel nem kívánt sem az uniós jogalkotó, sem a kormányzat egy új, speciális eljárásjogi rezsimet alkotni a meglévő büntetőeljárási, közigazgatási hatósági vagy polgári jogi rezsimek mellé; ha ilyen eljárásokra a bejelentési rendszerben tett bejelentés alapján lehetőség van, akkor azokat a meglévő eljárásjogi keretek között kell elintézni.

A bejelentési rendszert működtető akkor kell hogy eljárjon, ha feladat- és hatásköre van a bejelentésben szereplő információ elintézésére. Értelemszerűen nem követeljük meg, hogy olyan ügyekben is eljárás valósuljon meg, amelyre érdemi feladat- és hatásköre nincs ezeknek a szerveknek.

Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitában elhangzottak kapcsán a védelmet érintően hangzottak el felvetések. Sebián-Petrovszki László, a DK képviselőcsoportja részéről jelezte, hogy „nincsen részletesen tisztázva, hogy a bejelentőnek a védelmét egyébként ki, melyik hivatal, hatóság bármilyen processzben hogyan látja el”. Abban egyetértek képviselő úrral, hogy a védelem szabályozása rendkívül bonyolult, és ez a bonyolultság  ahogyan azt a rezsim egésze kapcsán korábban is jeleztem  az átültetendő uniós irányelvnek köszönhető, a többszörös és egymásra épülő feltételrendszer az irányelvi szabályokból következik.

Megnyugtatom ugyanakkor a képviselő urat, hogy a jogszerűen megtett bejelentések kapcsán a védelem érvényesíthető, csak nem abból indult ki a kormányzat, hogy erre is létrehozunk egy hivatalt meg egy új eljárásrendet, hanem abból, hogy ha például egy munkavállalót elbocsátanak a munkahelyéről egy bejelentése miatt, vagy mondjuk, a fizetését csökkentik, akkor ezt ne egy külön eljárásban, hanem munkaügyi perben tudja majd vitatni, és a védelmet ott ki tudja kényszeríteni. Hasonlóan, ha például valaki a foglalkoztatója üzleti titkát nyilvánosságra hozza, és emiatt felelősségre vonnák egy polgári perben vagy munkaügyi perben, akkor a törvényjavaslat szerinti védelmet ezen eljárások keretében lesz lehetősége érvényesíteni.

Hangsúlyozom, hogy az uniós jogi aktus és ennek megfelelően a törvényjavaslat is arra törekszik, hogy megtalálja az egyensúlyt a foglalkoztatók és a foglalkoztatottak érdekei között. Nagyon szigorúak a jogszerű bejelentés vagy a bejelentés nyilvánosságra hozatala feltételei, azaz a bejelentőnek nagyon körültekintően kell eljárnia, de ha ezt megteszi, akkor számíthat a törvényjavaslat szerinti védelemre.

Tisztelt Ház! Végül engedjék meg, hogy dr. Apáti Istvánnak a Mi Hazánk képviselőcsoportja részéről jelzett felvetésére reagáljak. A képviselő úr jól látja, hogy valóban adminisztratív terheket fog jelenteni mind a vállalkozásoknak, mind az érintett állami szerveknek az új bejelentési rendszerek működtetése. A kormány ugyanakkor minden uniós irányelv adta derogációs lehetőséggel élt, amivel tudott; de például a foglalkoztatói létszám kapcsán eltérni nem tudtunk az uniós irányelvtől, a nagyobb önkormányzatok kapcsán egyszerűsítést nem tudtunk a rendszerbe illeszteni az uniós irányelv kötelezése miatt. Annyit ígérhetünk az Országgyűlésnek, hogy az uniós irányelv átültetésének és a törvényjavaslat működésének a tapasztalatait értékelve arra fogunk törekedni, hogy azokban az esetekben, ahol észszerűtlennek mutatkozik e kötelezettség fenntartása, az uniós jogi aktus módosítását a kormányzat igyekszik elérni.

Tisztelt Ház! Az összegző módosító javaslatban foglaltak elsősorban a törvényjavaslat benyújtását követően lefolytatott egyeztetések eredményét tükrözik. A főbb változtatások a következők:

Az új törvényt és a GVH jelenlegi panaszkezelési rendszerét szabályozó jogintézményt összekapcsoltuk.

Az alapvető jogok biztosáról szóló törvényből elhagyjuk azokat a rendelkezéseket, amelyek az új törvényben is szerepelnek.

Az alkotmányos szervek jelzése alapján a főbb változtatásokat az adatvédelmi rendelkezések kapcsán valósítottuk meg; az összegző módosító javaslat értelmében a bejelentővédelmi rendszerekben kezelt személyes adatok tekintetében az adatkezelés szükségességével kapcsolatos felülvizsgálat gyakorisága az infotörvény szerinti általános rendelkezéseknek megfelelően három év lesz; továbbá szélesebb lesz a jogalkalmazók és a NAIH mozgástere, hiszen szükségességi és arányossági vizsgálataiknak megfelelően kell például az adatkezelés időtartamáról dönteniük.

Tisztelt Ház! A fentieket összegezve kérem, támogassák a törvényjavaslatot annak zárószavazása során. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tájékoztatom, hogy a további vitában, illetve az esetleges zárszó elmondására összesen nyolc perc időkeret áll rendelkezésére.

Tisztelt Országgyűlés! A kijelölt Igazságügyi Bizottság nem állított előadót.

Most képviselői felszólalásokra van lehetőség a napirend szerinti időkeretekben; kétperces felszólalásokra nincs lehetőség.

(17.40)

Kérdezem, kíváne valaki élni a felszólalás lehetőségével. (Nincs jelentkező.)

Tisztelt Országgyűlés! Jelentkezőt nem látok, a vitát lezárom. Megkérdezem államtitkár urat, hogy kíváne még bármilyen… (Jelzésre:) Államtitkár úr jelzi, hogy nem kíván reagálni, hisz vita nem alakult ki.

Tisztelt Országgyűlés! A határozathozatalokra a mai ülésnapunkon kerül sor. Legkorábban 17 óra 45 perckor határozathozatalokkal folytatjuk munkánkat. Megköszönöm együttműködésüket. 17 óra 45 percig szünetet rendelek el.

(Szünet: 17.41  17.49

Elnök: Jakab István

Jegyzők: dr. Vinnai Győző és Szabó Sándor)

Felszólalások:   188-196   197-201   202      Ülésnap adatai