Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

BENCZE JÁNOS (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Nagyon remélem, hogy Farkas államtitkár úr fog válaszolni, ugyanis az országot járva… (Derültség a kormánypártok soraiban.  Rétvári Bence: Lehet kérni?!) Egy szakmai kérdés, tehát lehet rajta mosolyogni, de az országot járva, a termelőkkel találkozva, komoly nagytermelőkkel találkozva a zöldség-gyümölcs ágazatban egy nagyon komoly problémát vetettek fel, az áfának a kérdését, ugyanis Magyarországon a zöldség-gyümölcs termékeket 27 százalékos áfa terheli. Ők itt több problémát felróttak, több személyt megkerestek, többek között Matolcsy György is kapott ebben az ügyben levelet, ők segítséget kérnek. Ugyanis a zöldség-gyümölcs ágazat termelői szempontból, hazai termelői szempontból a végóráit éli, olyan súlyos problémákkal küzd, amelyek egy részét az áfa okozza, és ők ebben kérnek segítséget.

Segítséget kérnek az úgynevezett áfaprobléma megoldására. Hogy megértsük, hogy miről van szó: ők elmondták, hogy a 27 százalékos áfa felhívás egy keringőre, felhívás magára az áfacsalásra, és akik szakmai körökben élnek, dolgoznak, pontosan tudják, kik ezek a körök, és ez hogyan működik. Ismerik  nevezzük így  az idézőjeles termelőket, akiknek nincsen földjük, ismerik ezeket a kereskedőket, ismerik ezeket a neppereket, és tudják, hogy kik alkotnak ilyen dobós cégeket; ugyanis a 27 százalékos áfacsaláshoz komoly apparátus kell, és 27 százaléknál ez meg is éri. Milyen kihatással van ez a magyar zöldség- és gyümölcstermesztésre? Egy külföldről behozott, legyen az Olaszország, Marokkó, Egyiptom, bárhonnan behozott zöldség-gyümölcsöt cégeken keresztül utaztatva leáfáznak, többször visszaigénylik utána, és az így maradt terméket már akár nulla forinttal is szinte tiszta nyereséggel tudják értékesíteni. Hangsúlyozom, ez a szakmabeliek véleménye, és a szakmabeliek hozzáállása, akik ebben élnek és dolgoznak.

Ők több megoldást javasoltak. Az első az volt, hogy csökkentsék a 27 százalékos áfát, csökkentse a tisztelt kétharmad a 27 százalékos áfát a környező országokhoz mérten 5, 8, akár nulla százalékra, mert így megszűnik az a biznisz, amit az áfacsalás képvisel. Nem éri meg áfát csalni, nem éri meg felépíteni a szervezetet; igaz, hogy egy körülbelül 20-30 fős kör nagyon komoly bevételtől esne el Magyarországon, de ez ne a bűnözők országa legyen! Ez az egyik javaslatuk. Mondjuk úgy, hogy lepattantak a rendszerről, azt mondták, hogy az áfához nem nyúlunk, kell a költségvetésnek a bevétel, és ez, képzeljék el, elhangzott mezőgazdasági bizottsági ülésen is, az ottani zöldség-gyümölcs ágazatos beszámolóban ugyanazt hallottam vissza, amit más termelőktől, más termelői szövetségektől hallottam, hogy segítséget kérnek ebben az ügyben; ugyanezeket a problémákat sorolták fel a bizottsági ülésen, meg lehet nézni a jegyzőkönyvben. A probléma tehát komoly, és ez a magyar zöldség-gyümölcs ágazat halálához, illetve hanyatlásához fog vezetni.

Itt jött be az a hír, hogy mégis hozzá lehet nyúlni az áfához  önökön múlik. Ha a Túró Rudi áfáját, azaz a tejdesszertekét lehetett csökkenteni, itt is bele lehetne nyúlni. Ugyanis 120-130 milliárd forintról beszélnek a termelők és a hozzájuk tartozó szakértők, ennyi az áfacsalás értéke a friss zöldség-gyümölcsnél  ezen kéne változtatni.

Amennyiben önök azt mondják, hogy mégsem nyúlnak hozzá az áfához, mert nem éri meg, hatalmas bevételkiesés, ők elfogadják azt, hogy önök harcoljanak értük Brüsszelben, harcoljanak azért, hogy a zöldség-gyümölcs termék Magyarországon speciális kategóriába essen, fordított áfás legyen. Ott a jó példa: a gabonapiacot így lehetett megtisztítani a kereskedőktől, a nepperektől.

Még egy kérésük van a termelőknek az önök irányába. Mindenki ismeri ezt a jelenséget, aki vidéken él, de akár nagyobb városokban is, a láthatóan kamuőstermelőket, akik akár leáfázott lengyel krumplit árusítanak őstermelőként egyetlen négyzetméter föld nélkül.

Arra kérik önöket ezek a termelők, hogy a tisztességes magyar termelőket támogatva vezessenek be ebbe az irányba nagyon szigorú ellenőrzést, ugyanis vidéken több száz vagy több ezer család és családi gazdálkodás megélhetése került veszélybe.

És van még a külföldről behozott, leolcsósított zöldség-gyümölcsnek egy hatalmas hátulütője, amiről beszéltünk az ukrán gabonánál, beszéltünk más szakmai témáknál: a vegyszerhasználat. Egyiptomban, Marokkóban, ez Európai Unión kívüli országokban olyan vegyszereket szabad használni, amelyek nálunk régen be vannak tiltva, és ezeknek a zöldségeknek, gyümölcsöknek ezt a vegyszertartalmát soha senki nem vizsgálja komolyan.

Nagyon egyszerű tehát a záró kérdésem: tisztelt államtitkár úr, melyik javaslatot tudnák támogatni? Akár a fordított áfa is megfelelne a termelőknek, de a legjobb lenne úgymond a lakosság szempontjából is a zöldség-gyümölcs termékek áfacsökkentése. Előre is köszönöm a válaszát. (Taps a Jobbik soraiban.)

(9.40)